Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-07-08 / 263. szám
1992. november 7-8., szombat-vasárnap BATONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Már befejezték a termelést, hamarosan felmondanak a dolgozóknak Elsüllyed a Nógrádi Szénbányák hajója? Dr. Dósa Zoltán Úgy tűnik, a Nógrádi Szénbányákon már csak a csoda segíthet. November 4-én bejelentették: leállítják a termelést, s a dolgozók hamarosan kézhez kapják a felmondólevelüket. A hír nyomán kerestem fel Dr. Dósa Zoltán felszámoló biztost.- Augusztus végén ön azt nyilatkozta: azzal a céllal érkezett megyénkbe, hogy megmentse a csaknem száztíz éves hagyománnyal rendelkező szénbányászatot. Ehhez képest meglepő, hogy kénytelen bevallani: nem tudja megállítani a vállalat süllyedő hajóját.- Valóban a nógrádi szénbányászat megmentését tartottam a feladatomnak. Ámbár volt rá esély, hogy nem sikerül. Sajnos, a kedvezőtlenül körülmények áthúzták a számításomat.-Hallhatnánk ezekről kicsit részletesebben?-Egyfelől: nem tudjuk zavartalanul értékesíteni a kibányászott szenet. Másfelől: képtelenek vagyunk megállítani az október végén 1,5 milliárd forintra rúgó adósságállomány növekedését. Harmadsorban: kérdőíves közvéleménykutatás során kiderült, a fizikai beosztásúak 57, az alkalmazotti állományúak 41 százaléka nem akar dolgozni egy új társaságban. Márpedig az átalakulás számomra előírt kötelezettség.- Milyen okoknál fogva nem tudják eladni a szenüket?- Mivel csökkkent a gazdaság villamosenergia-igénye, ezért a Magyar Villamos Művek Részvénytársaságnak nem érdeke kiterhelni a szenes erőműveket. Számára nyűg, többletköltség átvenni a szenet, mert gázzal vagy olajjal olcsóbban előállíthatja a villamos energiát. A keretszerződés értelmében a Tiszai Erőmű az idén 6,1 peta- joule hőértékben vett át volna szenet a Nógrádi Szénbányáktól, ám az MVM Rt. a második és a harmadik negyedévben 5-5 százalékkal csökkentette a kontingenst, ugyanakkor megígérte: a negyedik negyedévben ennyivel többet értékesíthetünk. Ezzel szemben a negyedik negyedévben is tovább akarta mérsékelni a szénátvételt. Ráadásul az rt. a fogyasztó megtévesztésének vétségéért feljelentette a vállalatot a Gazdasági Versenyhivatalnál, mondván: import szenet keverünk az általunk kibányászott szénbe, már- _ pedig ő ilyen szenet nem köteles átvenni. Hosszú csatározás kezdődött, a Tiszai Erőmű kilátásba helyezte a szénszállítás leállítását, s megkezdődött a vizsgálat, hogy valóban megtévesztjük-e a fogyasztót.- Kevernek, vagy nem kevernek import szenet a saját szenükbe?- Keverünk. Ám ezt legálisan, a fogyasztó tudtával tesz- szük. A Jouleimpex által behozott szenet annak idején a Tiszai Erőmű laboratóriumában vizsgáltattuk be az import szenet, erről jegyzőkönyv tanúskodik.-Miért van szükség a külföldi szén behozására?- Olyan alacsony a kibányászott szenünk fűtőértéke, hogy önmagában nem használható fel az erőműben. Az összes meny- nyiség egyötödét kitevő import szén hozzákeverése az ára annak, hogy a vállalat egyáltalán termelhessen, a közel ezer embert foglalkoztathassa.-Erről azonban lassan már csak múltidőben beszélhetünk.- A Pénzintézeti Központtal és a Mininvexszel közösen született meg a döntés a széntermelés leállítására, az elbocsátásokra. Az embereknek a felmondás december 5-től lehet esedékes. A dolgozók a kritikus körzetnek megfelelően állami és vállalati végkielégítésben részesülnek, s megkapják a felmondási időre járó bérüket. Hozzávetőlegesen 430 millió forintról van szó.- Van-e még szikrányi remény a helyzet megváltoztatására?- A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a kormány illetékeseinek november 12-i tárgyalásán mondják ki a döntő szót. Az 1993-1995. közötti szénszállítási szerződés lesz terítéken. Mi levélben kértük a Nógrádi Szénbányák külön elbírálását. A reményt sohasem szabad feladni, s a hátralévő időben olyan állapotban akarjuk hagyni a székvölgyi bányát, hogy bármikor újraindítható legyen a termelés. Ha lesz piac, lesz vállalkozókedv és emberek is lesznek a munkára, talán egy új társaság folytathatja a bányászkodást Nógrádban. Kolaj László Az Élő Kíváncsiskodó tapasztalatai Nem könnyű az élet Bátonyterenyén sem! Alig egy bét telt el azóta, hogy Bátonyterenyén fórumot rendezett a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztősége. Az eseményről lapunkban már röviden beszámoltunk. Úgy véljük azonban, semmiképpen sem haszontalan, ha részletesebben is szólunk az ott történtekről és elhangzottakról. Annál is inkább, mert mint Nagy Mihály polgármester mondotta bevezető szavaiban: a 19 tagú ön- kormányzati testület - vállvetve a lakossággal - nagy és nemes célok eléréséért küzd. Ne hallgassuk el azonban azt sem, hogy sajnos, igen nehéz területen. nagyon nehéz körülmények között. Hogy ez menyire igaz, az már az elsőként felszólaló Barabás Lászlómé szavaiból is kiderült. Az utcájukban, ahol pedig igen sokan laknak, negyven éve nem találtak módot a lakások felújítására, így azok állaga, állapota elképzelhetetlenül rossz, egyre kevésbé alkalmasak arra. hogy emberek lakjanak bennük. Ugyancsak sokak nemtetszését váltja ki, hogy a játszóteret többen kutyájuk sétáltatására használják, autóikat a parkban állítják le, és ott is mossák. A művelődési központ környékén lakók életét megkeseríti a diszkózásnak nevezett rendszeres randalí- rozás. Mások értetlenül állnak szemben a ténnyel, hogy a Kiserdőben sok fát kivágtak, pótlásukról nem gondoskodtak. Hasonlóképpen hiába keresik a választ arra, hogy a piaci vásár- csarnok miért zár be fél 2-kor, hiszen munkájuk, elfoglaltságuk miatt számosán csak 2 óra után tudnák intézni bevásárlásukat. Oláh Ignác azt a kényelmetlen kérdést feszegette, hogy az állami lakások bérlőinek miért kell jelentős anyagiakkal hozzájárulniuk a lakásfelújításokhoz. Mire való akkor a lakbér? - kérdezte. A piaccal kapcsolatos vélemények: korszerűtlen, kultúrálatlan, az árúk raktározása és elhelyezése a minimális egészségügyi kívánalmakat sem'elégíti ki. Megfelelő asztalok hiányában a földre helyezik portékáikat az árúsok. A következő felszólaló, Keltái Józsefné szintén a kutyák tartására vonatkozó rendeletek folyamatos megszegését kifogásolta, Górna Pál tanár úr pedig a fiatalok nevében kérdezte: miért nem működik mozi a vár- soban? Nem könnyű tudomásul venni az erre adható választ, de tény hogy a moziüzemi vállalat nem vállalja, mert ráfizetéses, magánvállalkozó pedig ugyanezen okokból - szintén nem akad. Szenvedélyes hangon szólt a gondokról Orosz János és felesége is. Mint mondották, lakóhelyük a Vajda, a volt Felszabadulás utcai L-alakú épület környékén az elhanyagoltság, a rendetlenség már-már kriminális. Mindezt hallva elképzelhető, a reméltnél lényegesen több, kényelmetlen kérdésre kellett választ adniuk a polgármems- teri hivatal munkatársainak, Nagy Mihály polgármester mellett Romhányi Gyula jegyzőnek, Orosz Tamás és Szomszéd Tamás, valamint a fórumon szintén részt vett osztályvezetőknek. A válaszokról annyit hadd jegyezzünk meg, hogy azok igyekeztek az objektivitás talaján maradni. így nem annyira megnyugtatóak, mint inkább tényfeltáróak voltak. Ezek alapján állíthatjuk, hogy sajnos, különösen a komoly anyagi ráfordítást igénylő problémák megoldása aligha várható a közeli jövőben. Másrészt igazat kell adni azoknak a véleményeknek is, melyek szerint környékük, környezetük rendjéért többet tehetnének maguk az ott lakók Átalakult a téesz A mátraterenyei Zagyvavölgye Mgtsz legutóbbi közgyűlésén kimondták annak megszűnését és új szövetkezetté való átalakulását. A közgyűlés meghatározta az új szervezeti formák kialakulását. Ennek alapján az erdőművelés és gazdálkodás, a műanyagüzem és a hűtőház káeftéként működik, az állattenyésztési ágazatok egyéni mezőgazdasági vállalkozásba kerülnek, a növénytermesztés és a kertészeti kultúrák művelése önálló elszámolási egység formájában a szövetkezetben marad. A Zagyvavölgye Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet elnök-igazgatójává Fábián Ignácot választották. Igazgatósági tagok: Varga László, Bátori Ferenc, Oravecz Albin, Szűcs István, Vincze Vilmosáé, Vincze Lászlóné. Férfipantallók nyugati exportra A Salgótarjáni Ruhagyár bátonyterenyei gyárában pantallókat végmeóznak. Fotó: (iyurkó P. Báíonyterenye és környéke Egy palóc falu • Bátonyterenye. Nagy érdeklődés kísérte azt az előadást, amelyet november 2-án, az Ady Endre Művelődési Központban dr. Szomszéd András Egy palóc falu története címmel tartott. Előadásában Bátony község keletkezéséről hallhattak érdekességeket az érdeklődők, az előadó témája ugyanis egészen a tatárjárásig nyúlt vissza. Dönt a testület • Dorogház.a. Képviselő-testületi ülést tartanak november 9-én 18 órakor. A költségvetési rendelet módosítása mellett ezúttal tárgyalnak öt helyi lakos lakásépítési támogatási kérelméről. Pozitív válasz esetén a kérelmezők százezer forint kamatmentes hitelt kapnak, hatéves visszatérítési lehetőséggel. Hétfői számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Visszatekintés a bátonyterenyei nemzetközi napokra Hagyományt akarnak teremteni A közelmúltban lezajlott bátonyterenyei nemzetközi bemutatónapok tapasztalatairól Bo- csó Imrével, a 209. számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatójával beszélgettünk.- A rendezvényt egy hagyományteremtés főpróbájának tekintem - kezdte. - Ebben a térségben eddig nem volt olyan átfogó fórum, ahol a régi és az új értékek felszínre kerülhettek volna. Meggyőződésem, ebben a régióban van annyi tartalék, hogy hozzájárulhat az 1996. évi budapesti világkiállítás sikeres megrendezéséhez. A bemutató szervezésének ötlete az ausztriai látogatásom után született meg bennem. Egy-egy ilyen rendezvény mindig nagyszámú közönséget vonz, ahol érdemes megmutatni a térség régi és új vállalkozásait, kulturális, nép- művészeti hagyományait, idegenforgalmi sajátosságait, felkínálni megvételre az itt előállított áruféleségeket. Egy ilyen akció élesztője lehet a gazdasági szerveződéseknek, sőt az iskolai munkának is.-A tanulókra milyen benyomást tett a divatbemutató?- Nagy volt a lelkesedés bennük, hogy neves osztrák felső- és középfokú ruhaipari iskolák manökenjeivel együtt léphetnek színpadra. Hetekig készültek a feladatra, maguk varrták, szabták a bemutatott termékeket. Ez az időszak egy- egy tanuló esetében nagyobb szakmai fejlődést jelentett, mint az előző év, vagy félév. Mindnyájan szeretnénk, ha ez a rendezvény - az iskolák kezdeményezésére - kapocs lehetne a nyugat-európai államok, továbbá azon országok között, amelyekben nagy számmal élnek magyarok. Elképzelhető, hogy az időpont a későbbiekben változik majd, s a bemutató az esetleg megszűnő bányásznap helyébe lép.-A szponzoroknak mi a véleményük a kezdeményezésről?- Többségük megértette, nemcsak iskolai érdekről volt szó, rájöttek, megérte befektetni. A termék-, a divat-, a vállalkozásbemutató mellett - alulról jövő kezdeményezésként - évente szeretnénk rangos eszmecserét folytatni a térség üzletembereivel, vállalkozóival, közéleti személyiségeivel, továbbá oktatási és minisztériumi szakemberekkel.- Hallhatnánk még néhány szót a jövőbeli elképzelésekről?- Nem egy iparágnak, nem egy szakterületnek akarunk szakembereket képezni, hanem a térség sokarcú igényének kívánunk eleget tenni, megfelelve ezzel a szülők elképzeléseinek is. A mostani gazdasági válság ellenére Bátonyterenye és környéke jó adottságokkal rendelkezik, képes egyszerre falusi és városi igényeket is kielégíteni. Távlati elképzelésként a program bővítését tudnám kiemelni. Az Ez a Divat szerkesztője megígérte, hogy a palóc népművészet elemeit a célirányos öltözködésbe is megpróbálja becsempészni. Örülünk neki, hogy Erdélyből is kiállítottak, s jövőre már Spanyolországból és Párizsból is várható lesz érdeklődés. Minden egyes jövőbeni tervet sok-sok hétköznapi munka előz meg. Amennyiben a kereskedelmi és politikai korlátok lazulni fognak, úgy Kelet felé is szeretnénk nyitni.- Mennyi ideje tartanak kapcsolatot a résztvevő iskolákkal?- Beregszásszal már öt évvel ezelőtt felvettük a kapcsolatot, melyet egy-két évi szünetelés után most ismét felújítottunk. Az elmúlt esztendőkben Selmecbányával és Ausztriával alakult ki munkakapcsolatunk. Jelenleg mindenféle politikai és állami támogatás nélkül Németországgal és Hollandiával folytatunk tárgyalásokat többek között a környezetvédelemről, a felnőttképzésről és a csúcstechnológiák oktatásáról. Meggyőződésünk, terjesztenünk kell az ország értékeit, ez Magyarország számára olcsó, s az iskola gazdagabb lehet tőle. Jómagam sikeresnek tartom kétnapos rendezvényünket, s ezért köszönettel tartozunk a bátonyterenyei polgármesteri hivatalnak, miként a szponzoroknak, a tantestületnek és a diákoknak egyaránt. Telek Erzsébet Kinevezték a rendőrkapitányt Tóth Tibor rendőrszázados személyében november 2-ikán kinevezték Bátonyterenye új rendőrkapitányát, aki ezt a feladatot mostani kinevezéséig megbízottként látta el. A kapitányságvezető első rövid nyilatkozatában elmondotta: bűnelkövetőkkel és bűncselekményekkel erősen fertőzött területükön sok és nehéz feladattal kell megbirkózniuk. Annak érdekében, hogy ezt a feladatot az eddiginél is ereményesebben láthassák el, fokozni fogják a rendőri állomány kvalifikáltságát, megteremtik a bűnüldözésnek az eddiginél jobb, hatékonyabb feltételeit. Elmarad a szavalóverseny Az Ady Endre születésének 115. évfordulója tiszteletére rendezendő megyei szavalóverseny időpontja: november 21 -e, időpontja: a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központban - lett volna. Kicsiny Miklós, az intézmény igazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte:- Az az érzésem, hogy a vers ma nem téma, de ez tragédia. Nem mondtunk le a szavalóversenyről, „Tavaszváró” címmel áttettük a következő évre - ha lesz még intézményünk. Jókedvre aligha ad okot a hír. Az ilyesmit azzal szokták zárni: no comment. (déi) Kibelezett Trabicsek Mátraterenye határában kaptuk lencsevégre e korai véget ért Trabant limuzint. Gvurkó Péter felvétele
