Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

1992. november 5., csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 Hol élne legszívesebben Salgótarján polgármestere? „Nem vagyok nyugodtabb, csak a helyzet más” Szomorúnak tartja, hogy az országos politikai közéletben ugyanaz a helyzet, mint két éve volt. Leginkább a kötött­ség nélküliséget hiányolja „előző életéből'’, és semmi­képpen nem költözne Ózdra, Miskolcra vagy Nyíregyhá­zára. Végzettsége jogász, új­ságíró volt, ma Salgótarján polgármestere dr. Zsély And­rás, aki arra is válaszol, mi­lyen polgármesternek tartja magát?-Ahhoz képest, hogy milyen renitens volt korábban a képvi­selő-testületben, nagyon „nyu­gis" polgármester lett. Mi vál­tozott meg közben?- Máshol ülök. Abban az ér­telemben most is renitens va­gyok, hogy arra vállalkoztam: a testület, az MDF és az SZDSZ frakció együttműködve a mi kis Fidesz-frakciónkkal próbáljon a város ügyeiben megegyezésre jutni. Természetesen ebből nincs kizárva az MSZMP sem. De azt hiszem, hogy nem va­gyok nyugodtabb, csak a hely­zet más. Ebben a helyzetben az ember már nem engedheti meg magának ugyanazt, mint képvi­selőként.-Azt jelzi a magatartásvál­tás, hogy politikusabb lett?- Lehet, hogy politikusabb lettem, de valószínűleg akkor is politikusabb lennék azóta, ha a képviselői széken ülnék.- Mivel tud még foglalkozni a polgármesterségen kívül?- Sajnos, semmi mással nem foglalkozom, más nem fér be az időmbe, pedig nemrégen emlí­tette valaki, hogy most lehetne jól írni, mert van az embernek információja. De hát...- Lenne ma újságíró?- Lennék, de úgy gondolom, hogy másfajta újságot kellene csinálni, mint amilyen ma a la­pok zöme. Úgy látom, hogy még mindig nem tűnt le az a korszak az újságírásban - nem Dr. Zsély András csak a bulvárlapokban -, ami­kor a szenzációs kiélezés az, amivel el lehet adni a lapot.- Mi hiányzik legjobban az „előző életéből” ?-Leginkább a kötöttség nél­küliség.-Mitől tud elszomorodni a mai magyar közéletben?- Attól szoktam szomorú lenni, hogy a dolgok nem ha­ladnak előre és nem haladnak jó felé. Ugyanaz a szituáció az or­szágos politikai közéletben, mint két esztendeje volt. De már a kiindulással is gond volt. A fiatal demokraták par­lamenti frakciójának is az volt a véleménye, hogy ’90. tavaszán nagykoalíciót kellett volna lét­rehozni. Nem lett nagykoalíció, s véleményem szerint ez az egyik alapvető oka a jelenlegi bajoknak.- Régebben arról beszéltünk, hogy jól jár az ember, ha párt­tag. Ön szerint ma jó! jár, aki párttag?- Ezt nem lehet eldönteni ál­talános válasszal. Érdemes-e? Anyagi előnyökért, hivatali előmenetelért nem érdemes, mert a személyi anyagokból nem kell kiderülnie, hogy va­laki tagja-e egy pártnak vagy nem. Az egy másik kérdés, főleg az új decentralizált állami szer­veknél látszik ez, hogy ha létre­hoznak egy hivatalt, nem is burkoltan, az oda kinevezett ve­zető nyilvánvalóan a kormány­párthoz közelálló vagy a kor­mánypárt tagja. Nézzük akár a köztársasági megbízotti hiva­talt, a földművelésügyi vagy a kárpótlási hivatalt.- Hallani mostanában egy új kifejezést: „az előző pártál­lam". Mit szó! ehhez?- Ez azt jelentené, hogy most van a másik? Ilyen megközelí­tésben azért ez nagyon általáno­sító és egyenlőséget tevő megál­lapítás lenne, ha azt monda­nánk, volt egy előző, és most van egy második pártállam. Végül is ez így nem teljesen igaz. Szerintem nem fedi, nem fedheti a valóságot.- Beszélhetünk-e joggal arról ön szerint, hogy az önkormány­zatok azért kerülnek olykor hát­rányos helyzetbe, mert ellenzé­kiek?- Bizonyára vannak ilyen motívumok, amikor az önkor­mányzati támogatásról dönteni kell, de úgy vélem, hogy egyér­telműen és célirányosan ez azért nem igaz. A lényeges kérdéseket, így például az önkormányzati tá­mogatások rendszerét, törvé­nyek szabályozzák. Az viszont igaz, hogy a törvények döntő részét meg lehet hozni kor­mánykoalíciós többséggel is. De a kormánykoalícióban is na­gyon sokan vannak, akik egyéni választókörzetből jöttek, ami­hez bizonyos önkormányzatok kapcsolódnak. Tehát kifejezett önkormányzatellenességet emi­att nem érezni. Inkább az érző­dik, hogy a kormányzat igen sok olyan feladatot hárít az ön- kormányzatokra, amelyekből nem kevés kormányzati feladat lenne, és kormányzati megol­dást kívánna.- Gyakran veszekednek emi­att a jegyzők is, és attól is tarta­nak, hogy az önkormányzatok­hoz kerülnek a munkanélküliek. Ha belenézünk a Magyar Közlönyökbe, legalább minden másodikban benne van, hogy milyen újabb jegyzői hatáskö­rök vannak, a jegyzői hatáskör pedig annyit jelent, hogy a pol­gármesteri hivatal szakembere­inek kell megoldaniuk ezeket a kérdéseket, és vállalniuk érte a felelősséget. Salgótarjánt nézve, ha a munkanélküliek átkerülnének az önkormányzathoz, az tragé­dia lenne. Ez nem polgármesteri hivatalra szabott feladat. Ha csak Salgótarjánra, meg a me­gyére gondolunk, lehet látni, hogy a munkaügyi hivatalok mostanra alakították ki az appa­rátusaikat, most vettek új épüle­tet, most találnák ki. hogy mit kell csinálniuk. A munkanélkü­liekkel való foglalkozásnak az lenne a lényege, hogy nagyobb legyen az ellenőrzés, hogy néz­zük meg, ki az, aki jogosulatla­nul jut munkanélküli járadék­hoz. Na de, elvégeznénk az el­lenőrzést, megszüntetnénk a já­radékot, ugyanakkor kötelessé­günk lenne a jelenlegi jogszabá­lyok szerint legalábbis szociális segélyezést adni. Egy hivatalon belül ez nem megy.- Hol élne legszívesebben Magyarországon ?- Attól függ, hogy mit csi­nálnék ott. Végül is én ma is azt mondom, hogy Salgótarján sem rosszabb város, mint a többi, természetesen vannak jobbak, nagyobbak, szebbek, de nem költöznék el Ózdra, de Mis­kolcra sem.- Ön milyen polgármesternek tartja magát?- Olyannak, aki néhány kér­déssel meg tud birkózni, de sok kérdés van, amivel nem. Dudellai Ildikó A Hét telitcdcilcLtcL 13+1 __ Boldvai Lászlóhoz- A legnépszerűbb megyei emberek toplistáján jelenleg X .a negyedik helyen tanyázik. Ön valóban ilyen népszerű­nek tartja magát?- Én azt hiszem, hogy ez inkább a Magyar Szocialista Párt felé nyilvánított szimpátia, melynek én csak egy kis eleme vagyok. Persze ha az ember testsúlya is számítana, akkor biztosan jobb helyen állnék. 2- Valóban, mintha túlsúlyos lenne. Nem sportol? , - De. Sumózom. 3- Hírlik, hogy újabban gyakran jár a parlamentbe. • - Igen. November 1-jétől pártunk közalkalmazottja vagyok, s a frakció munkájában segítkezem, amolyan közkatona­ként. Más kérdés, hogy olyan gazdasági szakemberek, mint pél­dául Békési László, vagy Nyers Rezső mellett, ez a katonáskodás nagy öröm. 4- Nyilvánvalóan ez a fizetésében is jelentkezik. . - Sok ember számára kérdés, mi a jpbb vajon: sok helyről keveset, vagy egy helyről sokat kapni. Én nem dicsek­szem, de nem is panaszkodom a béremre, mely a mai viszonyok között valóban annyi, mint egy közkatonáé. 5- Ön nagyon sokat utazik. Egyáltalán hol lakik? • - Itt, Salgótarjánban, de azt. hogy hol alszom, mindig a munkám dönti el. Az esetek többségében ott, ahol éppen rám sö­tétedik. 6- Mit szól mindehhez a felesége? . - Csináltattam magamról a múltkorában egy fényképet. Ez mindig otthon van, tehát távolléteim esetén feleségem és há­roméves fiam is mindig lát. 7- A kissrác politikus, vagy közgazdász lesz? . - Nem. Szilárd elhatározása, hogy vagy rendőr, vagy tűzoltó lesz. 8 -Melyik politikussal való találkozására emlékszik a • legszívesebben?- Huszonhárom éves koromban találkoztam Bonnban, a Bun­destagban Lambsdorf gróffal, a német szabaddemokraták elnö­kével. Ez a legfelejthetetlenebb. 9- Németországról jut eszembe, mintha ön ott tanult » volna közgazdaságtudományt.- Igen, a volt NDK-ban. Fiatalon is vonzott az ismeretlen, ezért vágtam könnyen bele a „nagy életbe”. Néhány gimnáziumi társammal pályáztunk külföldi ösztöndíjra, s ez sikerült. 1 A - Sprechen Sie Deutsch?- Da. Ja gavarju nyemecki. 1- Netán ennek is köze van ahhoz, hogy önnek egy gyö- X .nyörű dízel Toyotája van?- Sajnos nem az enyém, bár imádom a vezetést, t A - A volánra gondol? X jL , - Mindenből azért ne csináljunk politikát. Valóban a volánra gondoltam, ráadásul maholnap annyit kell mennem, hogy lassan elmondhatom: sofőr is vagyok egyúttal, a havi 6-8 ezer le­vezetett kilométeremmel. n — Közgazdászként mi a véleménye a kétkulcsos áfáról. . - Bevezetném én is, de a kulcsokat nyomban eldug­nám. + 1- Mi a kedvenc olvasmánya?- Hemingway: Akiért a harang szól. Vaskor István Miért éheznek ma az emberek? Az illetékesek a segélyezés új módját keresik Munkanélküli vállalkozók m Leegyszerűsítve: éhezni két­féleképpen lehet. Kényszerből és önként vállalva. Kényszerből egyelőre többen éheznek ma Magyarországon, de mindin­kább elterjed a második variá­ció is. Folytattak már éhségszt­rájkot országgyűlési képviselők a médiaelnökök leváltásáért, le­gújabban a Létminimum Alatt Élők Társaságának sztrájkjáról írnak a lapok. Ők Kupa Mihály pénzügyminiszter leváltását követelik, és folyamatosan pó­tolják „kidőlt” embereiket. Ho­gyan ítéli meg ezt a módszert, és hogyan látja, mit lehet ezzel elérni? Némethy Zoltán, a Nagycsa­ládosok Országos Egyesületé­nek főtitkára: - Onnan kel­lene kiindulni, hogy aki éh­ségsztrájkhoz folyamadik, fel­tehetően úgy érzi, hogy kétség­beejtő helyzetben van. Aki pe­dig így érez, az nem gondolko­zik. Ha valaki idegileg kiborult állapotban csinál valamit, azt nehéz józan ésszel megítélni. Gyakorlatilag, akár az ön- kormányzatokról, akár a kor­mányról van szó, meggyőződé­sem, hogy mindenhol tisztessé­ges emberek vannak, akik meg akarják oldani a problémákat, de nem biztos, hogy megfele­lően ismerik és rangsorolják ezeket. Ezért tartjuk ebben fon­tosnak a társadalmi szervezetek segítségét. A parlamenti ellen­zék gyakorolja az önkormány­zati hatalmat, tehát ezt a két­szintű vezetést nézve egyik sem mutogathat a másikra. Nincs meg a kellő összhang közöttük, én már nem tudom, hogy ez kin múlik. Nekünk nem nagyon tetszik, ha társadalmi szervezetek tün­tetnek, ugyanezt tudom mon­dani az éhségsztrájkról is. Ma­gával a módszerrel nem értek egyet, azzal együtt, hogy az éh- ségsztrájkolót nagyon sajnálom, de nem ezt tartom megoldás­nak. D. I. A mezőgazdaságban jelenleg 50-60 ezerre tehető a munka- nélküliek száma, de az év vé­gére - a megyék előzetes becs­lései alapján - elérheti akár a 160 ezret is. A jelenleg munka- viszonyban állók, ha megszűnik a munkaviszonyuk, a foglalkoz­tatási törvény alapján jogosul­tak lesznek a munkanélküli já­radékra. Bajba azok a munkavi­szonyban nem álló vállalkozók, egyéni gazdálkodók, kisterme­lők, a szövetkezeti törvény alap­ján majdan üzletrészhez jutók, valamint a kárpótlási törvény során kisparcellás földtulajdo­nosokká válók kerülnek majd, akik kiszorulnak a járadékrend­szerből. Ők, ha tönkremennek, ma még semmilyen ellátásra nem számíthatnak.- Tervezi-e a mezőgazdasági tárca a munkanélküli járadék- rendszer kiterjesztését a vállal­kozói szférára is? - kérdeztük Keller Andrástól, a Földműve­lésügyi Minisztérium foglalkoz­tatáspolitikai főosztályának ve­zetőjétől.- Többféle megoldáson gon­dolkodunk. Az egyik elképzelé­sünk például, hogy a vállalko­zók jövedelmük után fizessék be az 5 százalék munkaadói és az 1 százalék munkavállalói já­rulékot, de a minimálbért alapul véve, legkevesebb 480 forintot, így ha tönkremennek, ugyan­olyan munkanélkülivé válnak, mint azok, akik munkaviszony­ban álltak és úgy vesztették el az állásukat.-A munkaügyi tárca is ki­dolgozott egy javaslatot. Az mi­ben tér el az önökétől?- Az ő elképzelésük egy biz­tosítási alapon működő, teljesen önfinanszírozó munkanélküli járadékrendszer. E koncepció szerint létrehoznának egy ön­kéntes Szolidaritási Alapot és a befizetésekből finanszíroznák a kifizetéseket. A befizetés mér­téke azonban jelentősen eltérne a elképzelésünktől. A teljes ön­finanszírozás a mezőgazdaság­ban azt jelentené, hogy például a minimálbér esetén nem 480 forintot, hanem annak kétszere­sét, háromszorosát fizetné a vál­lalkozó.- Önnek személy szerint van egy olyan elképzelése is, amely- ivei - ha megvalósul - rögvest a népszerűtlenségi lista élén ta­lálhatja magát. ..-Abból indultam ki, hogy a jövedelem nemcsak a munkavi­szonyból származhat. Hadd mondjak egy példát: X-nek fő­állású munkaviszonyából szár­mazó jövedelme 250 ezer fo­rint, egyéni vállalkozásból származó további jövedelme 120 ezer forint, ingatlanértéke­sítésből további 500 ezer forint­hoz jutott. így egy évben a be­vétele közel 1 millió forint volt. Időközben elvesztette az állását - kiesett 250 ezer forintja, - já­radékra lett jogosult, de több mint 600 ezer forint egyéb for­rásból származó jövedelme még van, amely biztosítja a megélhe­tését. Nem igazán érzem az ő esetében a járadék jogosultsá­gát. Ha a jövőben is biztosítani akarjuk a munkanélküliek lét- fenntartásához szükséges anyagi forrásokat, akkor szorító jellegű intézkedésekre van szükség. Ennek egyik módja le­het azoknak a kiszűrése az ellá­tottak köréből, akik egyéb jöve­delemmel rendelkeznek.- Hogyan lehetséges ez?- Meg kellene határozni azt a munkaviszonyon kívüli jövede­lemszintet. amelytől felfelé megszűnik az ellátási jogosult­ság. E körben persze csak azok jöhetnek szóba, akik egyéni jö­vedelembevallást készítenek. Hogy hol az a határ, amely föl­ött nem fizetnének járadékot, azt törvényben kellene kimon­dani. Aki ezt a határt túllépi, annak a folyósított járadékot kamatos kamattal kellene visz- szafizetnie a Szolidaritási Alapba.- Közben hogyan érvénye­sülne az adótitoktartás?- A társadalombiztosítási törvény lehetőségeihez hason­lóan a munkaügyi központ megkeresésére is tájékoztatást adhat az adóhatóság arról, hogy a munkanélküli járadékos jöve­delme az adott - a parlament ál­tal törvényben rögzített - határt meghaladja-e vagy sem.- Mennyibe kerül most egy állástalan ellátása és az Ön ál­tal javasolt megoldással mek­kora összeget lehetne megtaka­rítani?- Egyetlen munkanélküli el­látása évente 120 ezer forinttal terheli meg a Szolidaritási Ala­pot. illetve az azt kiegészítő ál­lami költségvetést. E javaslat elfogadása esetén a megtakarí­tás évente 10 ezer ember eseté­ben 1,2 milliárd, 100 ezer ese­tében 12 milliárd forint lenne. Újvári Gizella Ez itten kérem, Magyarország Tényleg Európába igyekszünk? Az állami költségvetésnek is vannak lyukai, amiket be kell tömni, meg a családi költségve­tésnek is. Mindkettő országos ügy, csak éppen az utóbbi az előbbitől függ, és lényegesen nehezebben vitelezhető ki. Mert mindannyian tömködjük az államit, akkor is, ha ez oly­kor nem tudatosul bennünk, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy a sajátunkat már nincs is miből tömni. Akkor káromko­dunk esetleg, és újabb lyukat fúrunk arra a képzeletbeli nad­rágszíjra, amit már régen bead­tunk a zálogházba. Azután számolunk, végigol­vasva a kedvezményes nyolc százalékos adókulcsba tartozó termékek és szolgáltatások lis­táját. Megállapítjuk, hogy csak kétnaponta fogunk fürödni, mert drágul a melegített víz. Sebaj a legtöbb szappan és habfürdő amúgy is kiszárítja a bőrünket. Úgyszintén drágul a tűzifa, a brikett és a gáz, de a gyerekszobában még kénytele­nek vagyunk fűteni. így leg­alább családiasabb lesz a han­gulat, ha mind odaszorulunk melegedni. A hús- és tejipari termékek árait már régen nem tudjuk követni, kisebb részben azért, mert változik ... A teát viszont cukor nélkül isszuk majd, ami nem is árt, hi­szen úgy egészséges. Az étter­meket már csak hallás után is­merjük, ezzel nem is foglalko­zunk, újságot majd nem olva­sunk. legalább nem horgad le a fejünk. Drágábbak lesznek az elő­adóművészeti szolgáltatások. Ezen már csak mosolygunk. Néha a tévében látunk ilyesmit. Ki fogjuk bírni, ha képviselő­ink elfogadják a kétkulcsos áfa bevezetését. Legfeljebb világvége hangu­latunkban énekelgetjük majd magunkban, hogy „megbűn- hődtük már a múltat és a jö­vendőt.” Tehát kicsit koszo­sabban, kicsit műveletleneb­ből, kicsit soványabban, kicsit zordabban, de megyünk. Euró­pába. - Dudellai -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents