Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28-29 / 281. szám

1992. november 28-29., szombat-vasárnap MEGYEI KORKÉP HÍRLAP 3 Hogyan lesz gyilkos egy 15 éves fiúból? (Folytatás az 1. oldalról)- Nem érződött rajta az isko­lában valamiféle fajgyűlölet?- Nem. Annál is inkább döb­benetes számunkra, mert nálunk nagyon sok cigánygyerek van. Barátai is voltak közöttük. Egyáltalán nem vettük észre, hogy ilyen alapon különböz­tetne meg embereket.- Szerintem nagyon rendes gyerek volt. - ez a 14 éves B. Krisztián, egy régi barát véle­ménye.-Mit jelent az, hogy rendes gyerek volt?- Nem kötözködött senkivel, meghívott mindenre, moziba jártunk. Mostanában nem any- nyira, amióta ezzel a társaság­gal járt.-Mit mondott, neki ott jó volt?- Jó.-Nem volt senki, aki azt mondta volna, hogy rossz he­lyen van?-Akkor már nem hallgatott ránk.-Észrevetted, hogy megvál­tozott, amikor hozzájuk került?- Vadabb lett egy kicsit.- Mikor tudtad meg, hogy agyonvertek egy embert?- Másnap.- Mire gondoltál, amikor meghallottad?- Hogy nem érte meg.- Mit mondtál volna, ha ak­kor tudsz beszélni vele?- Hogy menjen el innen.- Ismered azt a társaságot?- Vannak vagy hetvenen, né­hányat ismerek. Egyszer láttam őket, egy hónapja körülbelül, amikor végigszaladtak a vas­útállomáson. Akkor tudtam meg, hogy vannak skinheadek Tarjánban.- Mit érzett, amikor megtudta a gyilkosságot? Az igazgatónő:- Amikor megtudtam, el­kezdtem félni. Attól, hogy mi lesz a következménye. Hétfőn este láttam a rendőrségi jelen­tést, elolvastam háromszor, és még mindig nem esett le. Csak az, hogy két gyerek. Aztán mondta valaki, hogy Maci... És abban a pillanatban úgy érez­tem, hogy kiment minden erő a kezemből, lábamból. Akkor még nem tudtam, hogy ez lesz a következménye. Én csak arra gondoltam, hogy egy olyan korú gyerek, mint az én gyere­kem, eljuthatott idáig. És azóta is egyfolytában azon gondolko­dom, hogy ki a felelős? Mit nem tettünk meg, vagy mit kellett volna még észrevennünk? Nem tudom, hogy ezek a gyerekek hol vannak napköz­ben? Melyik pedagógus, melyik szülő tud arról, hogy az ő gye­reke oda tartozik? Én például voltam egy ilyen gyereknél a múlt héten. A szülei tudják, hogy ilyen nézeteket vall a gye­rek. Meglátták a horogkeresztet az asztalán. És azt mondják, hogy tehetetlenek. És hány ilyen család van? Ezek a gyere­kek felnőttek lesznek. Ki tudja, hányán lesznek? Ki tudja, mi­kor kezdenek el masírozni a fő­utcán? Most még csak este nem merünk kimenni az utcára. Le­het, hogy két év, vagy három hónap múlva már napközben sem. Mert szőkék vagyunk, nagy az orrunk, barna az ar­cunk, bármiért. A. Edina, Magyarfy Krisztián egyik barátnője: — Már a Beszterce-lakótelep- ről ismertem, ötödiktől együtt jártunk a Bem úti iskolába. Na­gyon jó barátom volt, együtt ünnepeltük a születésnapunkat. Mindenbe bele lehetett vonni, farsangra beöltöztettük, meg­nyertük a tortát.. . Nyolcadik osztályig Krisz­tián más volt. A rendőrségnél működött egy klub, odajárt. Az iskolában nagyon sok cigány volt, és a barátai nagyobb része közülük került ki. Azt nem ér­tem, hogy mi hozhatta ki belőle ezt a gyűlöletet? Tavaly egy ba­rátjával kimentek Németor­szágba. Ok úgy gondolták, hogy szállást, munkahelyet kérnek, de ehelyett intézetbe kerültek, mert kiskorúak voltak. Há­rom-négy hónap múlva jöttek haza. Utána volt Macinál ez a nagy változás. A legutóbbi idő­ben már teljesen kopasz volt, bakancsban, fekete nadrágban, dzsekiben járt, és mindig volt nála pénz, nem tudom, honnan.- Egészen a legutóbbi időkig jóban voltatok?- A gyilkosság előtti napon még beszéltem is vele. Akkor hozta le nekünk azt a base- ball-ütőt, amivel azt az embert megölték.- Mi volt az a változás, amit észrevettél rajta, miután haza­jött Németországból?- Teljesen másképp viselke­dett. Köztudott, hogy ott renge­teg skinhead van, ezekkel va­lamilyen kapcsolatba kerülhe­tett, ezt pontosan nem tudom. Közöttük alakulhatott ki benne ez a faji gyűlölet, addig nem volt ilyen.-Amikor bajban volt, vagy csak egyáltalán kellett, hogy le­gyen valaki mellette, kire szá­míthatott?- Hozzám nagyon sokszor fordult. Kiskorától agresszív volt, amikor ötödikesek vol­tunk, állandóan verekedett. He­tedikes korunkban, amikor leül­tünk egyszer beszélgetni, mond­tam, hogy nézzél már szét, a fiúk már nem azzal töltik az ide­jüket, hogy a lányoknak oda­vágnak egyet. Pár hónap múlva szólt, hogy felnyitottam a sze­mét. Gondolkoztam is rajta, hogy többször kellene vele be­szélgetni, mondta, hogy nagyon nem szeret hazajárni. A nyáron többször akart öngyilkos lenni. A testvéreivel jó viszonyban volt, de úgy gondolom, hogy a bátyja hatott rá ilyen negatívan. A szülei nagyon keveset foglal­koztak vele.- Mostanában beszélt neked a faji nézeteiről?-Volt úgy, hogy mellettük álltam, jött egy cigány pár, és rájuk kiabált, hogy „hálái a ci­gányokra!”. Mondtam, hogy ne csináld, rádszállnak, azt mondja, menjél már, rájuk me­gyünk öten-hatan, kikészítjük őket.-Ezt mennyire gondolta ko­molyan szerinted?- Szerintem akkor még csak járt a szája. Szerintem nem akart ő ilyen dolgokat csinálni, de úgy gondolom, hogy Maci nagyon gyenge jellemű, és be­folyásolható volt. Őt belekever­ték.-Miért akaszthatta fel ma­gát?-Úgy hallottam, megfenye­gették, hogy ha leviszik Vácra vagy Tökölre, a cigányok kiké­szítik. Ha kijön, megölik. Nem lett volna maradása, és szerin­tem ezt tudta. Nem látott kiutat. Dudellai Ildikó Traffipax • November 28-án, szombaton 14 és 22 óra között a 21-es út Salgótarján-Pásztó, valamint a Pásztó-Hasznos közötti szaka­szon lesz sebességellenőrzés. Vasárnap délelőtt 10-től este 8 óráig a Balassagyarmat-Szügy­Magyamándor-Becske-Nóg- rádkövesd-Galgaguta térségé­ben a 2108-as úton számíthat­nak a gépjárművezetők rendőri jelenlétre. KDNP-fórum • Magyarnándor. November 29-én délután 3 órától a műve­lődési házban Kovács Gábor, Juhász Péter országgyűlési kép­viselők, valamint dr. Tóth Sza­bolcs, a párt egyik prominens személye tartanak fórumot. Bar(l)angolások • Salgótarján. Buda László, az ismert barlangász, Barango­lások a föld alatt címmel tart di­avetítéssel illusztrált előadást november 30-án, hétfőn délután 5 órakor a Nógrád Történeti Múzeumban. Közmeghallgatás • Terény. November 28-án, szombaton délután 5 órakor a művelődési házban közmeg­hallgatást tart a községi önkor­mányzat képviselő-testülete. Szó lesz az idei év elvégzett munkáiról és a községháza jövő évi terveiről. Emelkedik a vízdíj! December 1-jétől 20, vagy ennél még ennél is nagyobb százalékban emelkedik me­gyénkben a víz- és csatorna­díj. Mint azt Domos Lajostól, a Nógrád Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat igazgatójától megtudtuk, az áremelést az tette szükségessé, hogy min­den, a szolgáltatással össze­függő költség emelkedett. Elmondta, a díj növekedésé­nek mértéke attól függ, hogy a parlament elfogadja-e a két­kulcsos áfa bevezetésének tervét, mert ha igen, akkor 20 százalékosnál is nagyobb emelkedésre lehet számítani. Módosították a visszafizetési határidőt Márciusig törleszthetik kölcsönöket a bányászok Hovatovább már nem lesz Nógrádi Szénbányák, megszű­nik a nógrádi szénbányászat. A dolgozók már kézhez vették az értesítést, miszerint december közepe táján megkapják a fel­mondólevelüket. Ám közülük sokan vannak anyagilag elköte­lezve a vállalatnak, hiszen la­kásépítési, -vásárlási támoga­tásban, illetőleg kamatmentes kölcsönben részesültek. Utóbbi például mintegy hatszáz embert érint. Hogyan rendezik „számláju­kat” az elbocsátottak? - kérdez­tem Szundi Lajost, a Nógrádi Szénbányák munkaügyi cso­portvezetőjét.- Vállalatunknál az ez év ok­tóber 1-től érvényes kollektív szerződés módosítása szabá­lyozza a munkáltatói kamat­mentes kölcsönök visszafizeté­sét. Ennek értelmében a köl­csöntartozások kedvezményes visszafizetésére kaptak lehető­séget mindazok a jelenlegi és volt dolgozók, akikkel szemben a vállalat korábban nem kezde­ményezett visszakövetelési el­járást, s nem mondta fel a hite­lét. (A kollektív szerződés sze­rint a visszakövetelési eljárás azokra vonatkozott, akiknek a munkaviszonya a saját kezde­ményezésükre szűnt meg - K.L.). Eredileg november 30-ig lehetett a dolgozóknak fennálló kölcsönük felét egyösszegben befizetiük, hogy a második öt­ven százalék alól mentesülje­nek. A kollektív szerződésben módosításában ez a határidő 1993. március 31-ig kitolódott.-Mi lesz a lakásépítéshez, -vásárláshoz kapott állami tá­mogatások sorsa?- Miután a munkáltató mond fel a munkavállalóknak, így nem kell azt viszafizet- niük. (K.L.) Határőrök védelmében Hivatásos Határőrök Érdek- védelmi Egyesületét hívták életre Balassagyarmaton. A Ba­lassagyarmati Határőr Igazga­tóság hivatásos állományának kilencven tagja az alakuló köz­gyűlésen elfogadta az alapsza­bályt, melyben a hivatásos ál­lomány gazdasági, kulturális, szociális, valamint az élet- és a szolgálati körülményekkel ösz- szefüggő érdekeinek képvisele­tét és védelmét fogalmazták meg célként. Amint erről Hor­váth József őrnagy, az egyesület elnöke tájékoztatott minket, te­vékenységük vezérlő elve a tör­vényes működés, az állomány érdekeinek védelme. Nógrádi kóstoló a Foodapest ’92 szakvásáron Nincs okunk szégyenkezni Idén első ízben rendezik meg november 25-29 között a fővá­rosi vásárvárosban Foodapest ’92 címmel a közép-kelet euró­pai országok élelmiszer-, ital- és élelmiszer-gépipari termékek szakvásárát. Huszonhat ország 748 kiállí­tója között ott van a vásáron a salgótarjáni Palóctáj Sütőipari, Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Tegnap reggel a vásár forga­tagából kértünk telefonhoz Ko­vács Pétert, a tarjáni cég mű­szaki igazgatóját.- Milynek a tapasztalatok, sok a látogatójuk?- Nagy sikere van a kis sütő­kemencénknek. A helyszínen készül több süteményféle, ki­sebb méretű kenyér. Ebből invi­táljuk kóstolóra a standunkra lá­togatókat.-Milyen termékekkel szere­pelnek a vásáron?- A hagyományosabb és a legújabb kínálatunkat is felvo­nultattuk. A hagyományosnál a salgótarjáni francia pékség tel­jes termékválasztékára gondo­lok. De ezen a 15 négyzetmé­ternyi területünkön az újnak is helyet adtunk. Gondolok itt az erdélyi kenyérre, a bajor rozs­kenyérre, vagy a sokféle diabe­tikus süteményre, mézes-lekvá­ros-csokoládés termékeinkre.-Mégis sokan szokták mon­dani: hiányzik a rozskenyér a tarjáni boltokból.- Hétféle rozskenyeret sü­tünk és készítünk Tarjánban. A kereskedőkön múlik mit és mennyit rendelnek belőle.- Kik a vásári szomszédok?- Egri és székesfehérvári sü­tőipari vállalatok. Mindketten kiváló árut hoztak Pestre.- Hozzájuk képest, milyen az önök kínálata?-A látogatók kóstolói utáni vélemények alapján azt mond­hatom, hogy nincs okunk szé­gyenkezni. A pásztói Rajeczky Benjamin zeneiskola rendezésében és szerve­zésében tartották meg tegnap az I. megyei népdaléneklési ver­senyt. A megmérettetésen 40 általános iskolából, három korcso­portban, 77 gyermek vett részt. Fotó: Rigó Tibor Emlékművet avattak Alsótoldon Települések kézfogása Szuha polgármesterétől, Bata Józseftől tudjuk: a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyével már korábban kialakult kapcso­lataik tovább erősödnek. Nem­rég a Tiszavasvári Pedagógiai Intézet szervezésében a szabol­csi város és a környék iskolái­nak vezetői közül kilencen láto­gattak el Szuhára. A település önkormányzati képviselőivel mélyreható tárgyalásokat foly­tattak, és immár nem csak az is­kolás gyerekek, de családok csereüdültetéséről is. Bata Jó­zsef szerint jó lehetőség látszik a kapcsolatok szorosabbá köté­sére. Lehetőséget tudnak kí­nálni szabolcsi partnereik szá­mára például szakmai tovább­képzésekhez is. Konkrét tervek megfogalmazása céljából a kö­zeljövőben Tiszavasváriban ta­lálkoznak egymással. Minden reményük megvan, hogy ered­ményes útjuk lesz. Kíváncsiskodó A rendelkezésre állási díj nem azonos a hődíjjal (Folytatás az 1. oldalról) A Himnusz elhangzása után Klátyik András, Alsótold pol­gármestere tartott megnyitóbe­szédet. Külön is köszöntötte a két világháború hősi halottainak jelenlévő hozzátartozóit. „A természet világában az emlékezet a legemberibb tulaj­donság: teremtő ereje van. Élő­ként tudja őrizni a halottat is, és újra élővé tudja varázsolni an­nak arcát is, aki a halálban el­vesztette azt.”- utalt beszédében az özvegyek és az árvák egyre fakuló emlékezetére, ami csak ennyi idő elteltével kerülhetett át a szívekből a felavatandó em­lékmű márványtábláira. „Először ki kell sírni maga­mat!”- mondta Göncz Árpádné, miután felkérték avatóbeszéde megtartására. „Nagyon sajnálom, hogy csak én tudom az Árpádot he­lyettesíteni és képviselni, de ez egy ilyen szakma. Tegnap este még együtt készültünk arra, hogy idejövünk, de reggel kide­rült, hogy mégsem lehet azt a hivatalt otthagyni. Tudom, hogy ez mindenkinek szívfájdalmat okoz, nekem azért nehéz, mert amikor ilyen avatóünnepsé­gekre együtt mentünk, Árpád mondta a beszédet, én meg áll­hattam ott valahol hátul, és nyugodtan sírhattam, amit most nem lehet..mondta köny- nyeit nyelve. „Óriási nagy dolog, hogy ez az emlékmű most itt áll, mind­annyiunk számára, és mindany- nyiunknak emlékezésül. Én tu­dom, hogy rengeteg gonddal küzdünk, hogy nem így képzel­tük el ezt az idei esztendőt, és a jövő évet sem. Tele vagyunk gonddal, problémával, de leg­alább gyászolhatunk ...” Mesélt személyes élményei­ről, az első világháborúban ele­sett nagybátyjáról, akinek nevét a közelmúltban fedezte fel uno­kája a győri emlékművön. „Ezzel vált valóságossá az unokám számára családunk azon hősi halottja, aki majd’ 80 éve eltávozott közülünk. Tu­dom mit jelent ez az érzés.” - fejezte be avatóbeszédét, ami után a meghívott vendégek el­helyezték koszorúikat az em­lékművön. Ezután Szabados László plé­bános felszentelte és megáldotta a márványtáblákat. „Itt fog állni ez az emlékmű a kettős kereszttel - mondta. „Arra figyelmeztet bennünket, hogy nem a pusztulásra va­gyunk rendelve, nem egymás elpusztítására teremtettünk, ha­nem másra: alkotásra, szere- tetre, egymás megbecsülésére, összefogásra. Kérjük az Úris­tent, hogy képesek legyünk em­berek maradni, és emberként viselkedni egymással!” „Hová tűnt sok sírkereszt?” Énekelték az ünnepség befeje­zéseként az alsótoldi körzeti ál­talános iskola diákjai. Néhányuknak, ha idegen föl­dben is nyugszanak, a frissen felavatott emlékmű kettős ke­resztje alatt legalább kőbe vé­sett nevük fennmaradhat azok után is, ha örökre lehunyja sze­mét az utolsó élő is, aki még a múló idő homályán át emléke­zik valamelyikükre. F. Z. Újházi Gyuláné salgótar­jáni olvasónk azt szeretné megtudni, hogy a Nógrádhő a vízórák felszerelése után mi­ért kér ugyanannyi rendelke­zési díjat, mintha nem lenne vízóra? Nem érti azt sem, hogy a nagyobb légköbméterü lakásban lakóktól miért kér magasabb összeget ugyan­annyi fogyasztás esetén is, mint amennyit például a ki­sebb lakásban lehet mérni? A kérdésre Csörge József, a Nógrádhő gazdasági igazgató- helyettese válaszolt.- A rendelkezésre állási díj a lakás légköbméterétől, s nem a fogyasztástól függő díjösszeg. A vállalat fix költségeinek, így a rendszer üzemeltetésének, fenntartásának fedezetére szol­gálnak. Légköbméterenkénti összege, amennyiben a fűtést és a melegvízszolgáltatást foglalja magában, 67,33 Ft. Ha csak a fűtést kéri valaki, akkor 56,30. csak a melegvíz-szolgáltatás esetén pedig (amire nincs példa), akkor 11,03 Ft. Ezek nem tévesztendők össze a hődíj­jal, amely a fogyasztás függvé­nyében fizetendő. Salgótarjánból, a Főtér 13-as ház lakói közül kérdik: hogyan van arra lehetőség, hogy az INVA a házukban már a második lakást veheti meg, s alakíthatja át irodák céljára, amikor a városban számos üres épületben bérel­hetők lennének irodahelyisé­gek az önkormányzattól? Le- het-e irodákat működtetni la­kóépületben úgy, hogy az ott lakókat meg sem kérdezik?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents