Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

1992. november 16., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Szlovákok és magyarok találkoztak (Folytatás az I. oldalról) Ivón is hívtunk meg mindenkit, aki segíthet a kapcsolatok kia­lakításában. Szeretnénk közös hangot találni a szlovákokkal, békében élni velük, és fejlesz­teni a kapcsolatokat. A találko­zókhoz hasonló apró lépések­nek akkor van nagy jelentősé­gük, amikor a politikai viszo­nyok ennyire megromlanak. A rozsnyói járási Csema- dok-elnök. UIlmáim István be­szélgetésünk előtt megjegyezte: „Német névvel vagyok Szlová­kiában magyar."-Ar utóbbi időben sokat le­het hallani a felvidéki magyar­ság autonómiájáról. Mi erről az On álláspontja'.’- Az autonómiáról megosz­lanak a vélemények, sok függ attól, hogy ki hogyan értelmezi azt. Én személy szerint az. okta­tási és közigazgatási autonómi­ával egyetértek, de a területi au­tonómiával vigyázni kell: so­kak. főleg a szlovákok szemé­ben ez egyet jelent a határreví­zióval! Ez aztán további gondo­kat vet lel. hiszen a történelmet ezerféleképpen lehet értel­mezni. A lényeg mégis az. hogy egyik nép se lehessen eszköz a másik kezében, és ne egyiken verjék el a port a másik politikai érdekei miatt!- Mennyire megosztott a fel­vidéki magyar kisebbség '.’- A rendszerváltás előtt csak a Csemadok működhetett. Érték is támadások emiatt az egyesü­letet, de azt kell mondanom, hogy sok fiatallal szerettettük meg a néptáncot, az anyanyel­vet, a magyar kultúrát. Politi­zálni viszont nem akarunk! A Csemadok kulturális egyesület, nem az a dolga.- Volt régebben is kapcsola­tuk a magyarországi szlovák nemzetiségiekkel'.’- Nem. azelőtt nem ismertük egymást. Egyben szeretnék el- dicsckedni valamivel: hoztunk nekik egy szlovák betűs írógé­pet. amihez Magyarországon nem lehet hozzájutni. A Magyarországi Szlovák Szövetség titkára. Alt Gyula szintén azzal kezdte mondandó­ját, hogy „német névvel vagyok Magyarországon szlovák."- Ez a mi hazánk, mivel itt születtünk. Ami a helyzetünket illeti, a belpolitikai problémák éreztetik hatásukat közösségi életünkben. A kormányok kö­zötti viszony elmérgesedésének is leginkább a kisebbségek lát­ják a kárát, itt is. ott is. A felvidéki magyarsággal a politikusok mindig törődtek, a szlovák kormány viszont sosem foglalkozott velünk ... Talán ennyi előnyük van a kisebbségi sorban élő magyaroknak. Sajnos a hazai szlovákságot több politikai párt is eszközként akarja felhasználni. Nem va­gyunk ugyanis eléggé egysége­sek és harciasak .. . A beszélgetésen.' amelyet Miklós Zoltán, helybeli képvi­selő-testületi tag vezetett, fel­merült Szlovákia sorsdöntő kérdése: az önállóság. Mit vár­nak ettől a szlovákok? Elsőként Anna Ostriluinova. a gyetvai Matica Slovenska el­nöke fejtette ki véleményét:-Természetesen ebben a kérdésben is megoszlanak a vé­lemények. mint mindenben. Az viszont biztos, hogy a társada­lomban a megélhetési gondok máris feszültségeket okoznak. Az önállósulással Szlovákia több évszázados óhaja válhat valóra - erre eddig csak 1939 és '45 között volt lehetőségünk. Lényeges, hogy ezentúl a cse­hek sem foghatják a saját prob­lémáikat arra. hogy Szlovákia ráfizetéses ... Mi már nem tu­dunk tovább együtt élni! Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra is. hogy vannak szélsőséges megnyilvánulások, de szerencsére csak elenyésző mértékben. A nagykürtösi művelődési központ koreográfusa. Juraj Matias szerint a rendszerváltás sok újdonságot is hozott:- Sokat várunk az önállóso­dástól. de félünk is tőle- mondta. Reméljük azonban, hogy mások is úgy gondolják: nem a nemzetiség, a pártállás a lényeg, hanem az. hogy ki mi­lyen ember. Ullmann István szerint sokan azt sem tudják, hogy mit akar­nak. Reális veszélyként emlí­tette meg. hogy a felvidéki ma­gyarság háttérbe szorulhat:- Nem félek semmitől - mondta - .Szlovákia nekem is szülőföldem, és fenntartom a jogot, hogy olt élhessek! A magyar nemzetiség helyze­téről beszélgetve Rozsnyó Csemadok elnöke. Munka Béla hangsúlyozta, hogy allergiás a „kisebbség" szóra.- Lealacsonyítónak érzem emberileg. Sajnos a közelmúlt­ban elfogadott nyelvtörvénybe a Matica Slovenska is „bele­nyúlt”. hátrányos helyzetbe hozva ezzel a magyarságot, pe­dig mint kulturális szervezetnek ehhez semmi köze. Egyébként Rozsnyón semmi gond nincs a két egyesület között. A Csema- doknak 1200. a Maticának pe­dig 70 tagja van. A magyar nyelvű táblák levé­telét a jelenlévők elítélték, és mint kiderült, kihelyezésüket nem tiltja ugyan törvény, de ha national ista hajlamú egyének leszedik őket. büntetlenül meg­tehetik ... A Nógrád Megyei Szlovák Nemzetiségi és Koordinációs Bizottság elnöke. Budai .lóz séf súlyos problémaként említette a magyarországi szlovákság nagyfokú asszimilációját. Pozi­tívan értékelte viszont az iskolai fejkvótarendszert, és a nemzeti­ségiek képviseletét. A Matica elnöknőjével. Anna Ostrihanovával is sikerült szót váltanunk.- Hogyan értékeli a szlová­kiai magyarság helyzetét'.’-Nem ismerem annyira jól. mint a vegyes nemzetiségű terü­leteken élők. Akiknek viszont c kérdés a hatáskörébe tartozik, azok nevében nem nyilatkozha­tok objektiven. Meggyőződé­sem azonban, hogy a Matica tagjainak is kellene ismerniük magyarokat. A gondokat az okozza, hogy az információk sokszor csak valakin keresztül jutnak el az érintettekhez, ez okoz félreértéseket. Mindene­setre előfordul, hogy a gyerekek hiányosan tanulnak meg szlo­vákul. és ez hosszú távon, tanu­lás szempontjából hátrányosan érinti őket. Az együttműködésre, köl­csönös megértésre való hajlam tehát mind a magyar, mind a szlovák félben megvan. Igaz. hogy a beszélgetés során emlí­tették a kitelepítéseket, ko­paszra borotválásokat. hátrá­nyos megkülönböztetéseket is. de az állami politikában a fő gondot okozó Bős-Nagymaros vita szóba sem került. Itt nem lehetett létjogosultsága. Faragó Zoltán Magyar-magyar kapcsolatokról Salgótarjánban Példás együttműködés Közel 40 küldött vett részt a Csemadok közgyűlésén Szombaton Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Köz­pontban tartotta közgyűlését a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Egyesületének losonci alapszervezete. A ren­dezvényen részt vett Bauer Győzőt, az országos szövetség elnöke, és Rózsa Ernő. or­szággyűlési képviselő, a szlo­vák parlament tagja is. Bevezetőjében Bauer Győző beszélt a Szlovákia önállósulá­sával felmerülő gondokról, amelyek között talán a legki­sebb az. hogy a Csemadok el­nevezés létjogosultságát veszti az ország nevének megválto­zása miatt. Kiemelte beszédében, hogy a Csemadok független a napi po­litikától. tisztán kulturális egye­sület. Neve miatt viszont szlo­vák részről támadások érhetik, miszerint vissza akarnak térni a föderációhoz. Rendkívül fontosnak ítélte a választott funkciókban végzett munkát. „Nem az a cél. hogy a választmány legyen nagy. ha­nem minél aktívabb az olt vég­zett munka." Értékelni kell az önkéntesen végzett munkát - sokan vannak ugyanis, akik nem pénzért, hanem meggyő­ződésből vállalják a munkát az. egyesületben. Másképp persze nem is menne, hiszen pénz. alig van . . . Gond az. elnökség tagja­inak kiválasztása is. hiszen főál­lásban nem sokan vállalják el ezt a munkát. A jövőben pályá­zat útján kell megkeresni a megfelelő embereket. „A Felvi­déken is vannak szakképzett emberek, csak éppen meg kel­lene találni a legrátermettebbe­ket” - mondta. Végezetül hangsúlyozta a kulturális élet jelentőségét a magyarok lakta vidékeken, po­zitívan értékelte a Hungária tévé beindítását, és a megemlí­tette. hogy a jövő évi Ki Mit Tud?-on most először indulhat­nak a határokon túlélő magyar fiatalok is. A szünetben megkérdeztük Galesik Károlyt, a losonci alap- szervezet titkárát, miért cselt a választásuk éppen Salgótar­jánra? Az emberben ugyanis felmerül, hogy otthon esetleg nem tarthatták meg ...- Szó sincs ilyesmiről - mondta. Az az igazság, hogy nem találtunk megfelelő helyet, az itteniekkel viszont kitűnő kapcsolataink vannak. így egyúttal meg tudjuk tárgyalni a jövő évi együttműködés lehető­ségeit is. Többek között szeret­nénk bekapcsolódni a népfőis­kolái mozgalomba! A rendezvény délután hozzá­szólásokkal folytatódott. FZ­Adják a lakást, vagy veszik? Bátonytcrenyén. a bányavá­ros lakosai közül jó néhányat! foglalkoznak most a címben fel­tett kérdéssel. Nem kevesebbről van szó ugyanis, mint a bérla­kások elidegenítéséről, magya­rán arról, hogy cllogudják-c. vagy sem az önkormányzat ár­ajánlatát. A hivatal ugyanis 35 százalékos, a bérlőket megillető kedvezményt kíván biztosítani. Ok viszont ezt erősen keveslik. 75 százalékot szeretnének, mi­nimum. Ugyanakkor sokallják az értékbecslés alapján megál­lapított eszmei lakásárakat. Miközben pedig az. érintettek törik a fejüket, az idő halad, a november 30-ci igénybejelen­tési határidő lejártáig már csak jó két hét van hátra, tehát dön­teni kell. Munkadömping a gyarmati kábelgyárban Egyelőre van exportjuk A balassagyarmati kábelgyár már régóta és több ízben is élt a létszám-átcsoportosítás lehető­ségével. Ez. az esetek többségé­ben csupán az üzemek közötti termelő és termelésirányító dol­gozókat érintette. Az idei év utolsó két hónapjában azonban a gyár nagy volumenű export- rendeléseket kapott, melyeket még ez. évben teljesítenie kell. Növelte a feladat nehézségét, hogy a termékek kiszállítását a karácsonyi ünnepek előtt kell elvégezni. Az. rendelések a sza­badvezeték- és a szigetelt ter­mékeket gyártót tizemet egy­aránt érintették, és ez. az. év ed­dig eltelt időszakához képest nagyobb leterheltséget okozott. Ez eredményezte a létszám- igény növekedését, melyet a ko­rábban szokásos átcsoportosítá­sokkal nem lehet megoldani, így az. üzemi létszámot a gyár egyéb területein dolgozó szak­emberekkel egészítették ki. Ed­dig 15-en kerültek ideiglenesen három műszakos gépkezelői ' munkakörbe, a legtöbben a kar­bantartó üzemből, de a mco. a rendészet és az. értékesítés terü­letéről is vállalták ezt a felada­tot. A munka mielőbbi elvég­zése érdekében a karácsony és az újév közötti napokat szomba­tonként (szükség esetén vasár­nap is) ledolgozzák, azonban december I 8-a után lehetőségük lesz a dolgozóknak pihenésre. Büntethetők a „fekete” munkáltatók is Egymillió forintos bírsággal sújtják a jövőben azokat a mun­káltatókat. akik „fekete" mun­kál végeztetnek a munkanélkü­liekkel-az Országos Munkaü­gyi Központ tanácsadójának be­jelentése után kérdeztük meg Szabó Kálmánt, a Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ veze­tőjét. véleménye szerint ezután milyen eszközökkel lehet ki­5? szűrni ezeket a munkáltatókat?-A teljes kiszűrési lehetősé­get az jelentheti —mondta— . ha az. ellenőr elmegy a vállalko­zókhoz. vállalatokhoz, elkéri a foglalkoztatottak névsorát, és összeveti azt a nálunk lévő ál­lománnyal. van-e köztük olyan, aki járadékos és munkavállalaló is egyben?- Ezt a munkáltatók kivédhe­tik azzal, hogy nem tüntetik fel a feketemunkásokat a foglalkoz­tatási listán.- Ebben az. esetben marad a bejelentés és a tettenérés. Ez. a nagyvállalatok esetében nehe­zen járható út. Végig kell még ezt gondolni, de a tanácsadói bejelentésnek az. az újdonsága, hogy eddig csak a munkaválla­lókat lehetett büntetni. (déi) Traffipax ® November 16-ikán, hétfőn az. alábbi útszakaszokon számít­hatnak tralfipaxos ellenőrzé­sekre az autóval közlekedők: a 21. számú főúton. Vizslás-Új- lakpuszta. Bátonytercnye és Mátraverebély térségében, a 22. számú főúton. Kishartyánban. illetve a salgótarjáni Budapesti és Bajcsy-Zsilinszky úton. Épül a szárító ® Nógrádsipek. Az épülő var­roda közvetlen szomszédságá­ban megkezdődött a gyü­mölcsszárító létesítése a telepü­lésen. A kivitelező budapesti cég - munkahelyteremtő beru­házásról lévén szó - részben pá­lyázaton nyert pénzből valósítja meg a terveket. Kártyapénz • Bércéi. A képviselő-testület elfogadta a községben tevé­kenykedő két körzeti, és egy gyermekorvos javaslatát, a ha­vonta szétosztásra kerülő egész­ségügyi-kártyapénz megosztá­sáról. Az. első hónapokban ka­pott pl ússz összeget 75-25 szá­zalékos arányban osztották szét. Az előbbi a bérkiegészítés nagyságát, az utóbbi a dologi kiadásokra szánt összeget je­lenti. Az eddigi gyakorlattal szemben semmiféle kifogás nem érkezett a polgármesteri hivatalba. Hozzájárulás • Debercsény. A Salgótarjáni Közúti Igazgatóság 400 ezcrTo- rinttal járul hozzá a Fő utca kié­pítetlen részének útépítési mun­kálataihoz. Az előbb emhjett útszakaszon 7 centiméterpyi vastagságban feliilkczelést ilal- kalmaznak. Az út mellett, atve- szélyesebb szakaszokon kiépí­tett árkokkal védekeznek majd a településen a nagy esőzések utáni vízáradás ellen. A munká­latodért t irtásiéi nii|li(i .fpryitot tizeinek. Ingatlanokról • Pásztó. AtjkVpy'í^'ík'í-fétiRSIet Jegufóbbi. késő éjszakába nyúló ulcsen tárgyalt az önkormány­zati tulajdonú ingatlanok kon­vertálásáról. hasznosításárólj is. Az immáron második forduló­ban a képviselők asztalára Te­rült javaslatot, számos módosí­tással fogadták el. Az első jó út 'V • Sóshartván. A község életé­ben jelentős esemény, hogjú az idén elkészült az. első aszfalto­zott út. a Május 1. út. Az'Cfin- kormányzal jövőbeni tervei-kö- zötl szerepel a többi utcának az aszfaltozása is. ám erre csak ak­kor kerül sor ha elkészülnek a vízvezeték árkai, nehogy a fel­újított utcákat kelljen felbon­tani. Jii Pályázat • Pásztó. A városi kórház .gaz­dasági igazgatója jövő év jnár- ciusábun eléri a nyugdíjkorha­tárt. ezért az önkormányzati képviselő-testület pályázatot írt ki az állás betöltésére. Felújított kapcsolat A Salgótarjáni Kohászati I zeniek szakemberei a napok­ban Münchenben jártak két né­met cégnél. A BMV autógyár­ban különböző termékek beszál­tatő tárgyalásokat. Ennek ered­ményeként korábbi kereske­delmi kapcsolatukat újították meg. s valószínű. hogy 1993-ban megkezdődhetnek a Inasáról folytattak sikerrel biz- próbaszállítások is. Kíváncsiskodó Utazhatnak busszal is Duruez Imre, salgótarjáni olvasónk azt szeretné tudni, hogy miért csak vonatra szóló költségtérítési utalványt kap­hat körzeti orvosától? Gyer­mekét ugyanis rendszeresen reggel 7 órára kell Budapestre kórházba vinnie, ráadásul éh­gyomorra. A közlekedés így komoly nehézségeket jelent nem is beszélve a gyereknek okozott szenvedésről. A kér­désre a társadalombiztosítási igazgatóság igazgatóhelyet­tese, Morovnván Tiborné adott választ.- A jelenleg hatályos jogsza­bály szerint azt a biztosítottat, aki a közlekedési viszonylatok, illetve betegsége, egészségi ál­lapota miatt vasúton utazni nem tud. társadalombiztosítási tá­mogatásként az adott viszony­latban közlekedő, menetrend szerinti közlekedési eszköz je­gyének ára - ideértve a kísérő jegyének árát is-illeti meg. A menetjegy árának megtérítésére való jogosultságot az illetékes orvos az erre a célra rendszere­sített utazási utalványon iga­zolja. A panaszos részére tehát az autóbusz költsége is megté­ríthető. hiszen a közlekedési vi­szonyok nem teszik lehetővé, hogy reggel 7-re vonattal Buda­pestre érjen. Holnapi Kíváncsiskodó kérdésünket zagyvapálfalvai olvasónk tette fél: Milyen idő­közönként köteles a város­gazdálkodási vállalat elszállít­tatni a szemetet? Előfordul ugyanis, hogy a szemeteskocsi megállás nélkül hajt végig az utcán. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot példányban hónapra. Kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve: Címe: (város, község, irányítószám) utca, házszám: Az előfizetési díj: egy hónapra 319.- Ft. (3 lapszámot ingyen kap) egy évre 3388.- Ft (60 lapszámot ingyen kap!) aláírás A megrendelőlapot bélyeg nélkül, a helyi postahivatalok részére kérjük feladni.

Next

/
Thumbnails
Contents