Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-16 / 270. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL - OLVASÓKNAK 1992. november 16., hétfő Köszönet Molnár Tiboréknak I isztelt Szerkesztőség! Örömmel olvasok minden olyan közleményüket, amelyet az emberi szeretet, az egymás iránti tisztelet és felelősségérzet hal ál. Sajnos, a mai rohanó - emberi életet nem kímélő - éleiben egyre jobban elhalványul az egymással szembeni tiszteletadás és megbecsülés. Bizakodom, hogy e mélypontról fel jebb fogunk jutni, s ismét emberek leszünk, a szó legnemesebb értelmében. Ehhez azonban figyelmesebbnek, em- bercentrikusabbnak kell lennünk. Fel kell figyelnünk a jóra. es el kell ítélnünk a rosszat. Levelemben szeretném megköszönni Mólnál’ Tibornak és latsainak a nyugdíjas bányászok szénjárandósága ügyében tett fáradozásukat. A nagymultú Nógrádi Szénbányáknak nagyon sok nyugdíjasa van. talán a legtöbb megyénkben. Mégis az éreztük, hogy érdekképviseletünk nem tart ott. ahol kellene. Akiknek hivatásuk lett volna, azok nem tették meg értünk azt. amit meg kellett volna tenniük. Szerencsére voltak, s még y annak is olyanok, mint Molnár Tibor és társai, akik elvállalják nyugdíjasaink jogos panaszainak ügyintézését. Sohasem kérkedtek azzal, hogy e népes bányásztársadalom érdekeiért milyen sokat fáradoznak. Vitatkoztak azokkal is. akiknek cselekedniük kellett volna. Sajnálatos módon sokszor zárult be előttük az ajtó. Mi az újság hasábjain olvashattunk róla. mit is tettek értünk. Nagyon sokan együtt voltunk velük gondolatban. Kívántuk. legyen eredményes az igazságért folytatott küzdelmük. Most. amikor már a szénjárandóság egy részét a magunkénak tudhatjuk, örömmel nyugtázzuk. hogy fáradozásuk nem volt hiábavaló. Amit tettek, azért csak elismerés és köszönet jár. Legyen erejük és egészségük továbbra is ahhoz, hogy méltán képviselhessék a Nógrádi Szénbányák nyugdíjasait. Azoknak pedig, akik hivatalból nem lellek eleget a kötelezettségüknek, jusson eszükbe, ők is lesznek nyugdíjasok, s jól esne nekik, ha valaki képviselné őket. Ismételten köszönöm Molnár Tibornak és társainak a nemes cselekedetüket, s kívánok nekik jó szerencsét! Tisztelettel: Szomszéd István nyugalmazott üzemigazgató Vigyázat: irtják az erdőt! ..Ha az erdők sírni tudnának, bizonyára ordítanának a fájdalomtól"! Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem a minap, a baglyasaljai busz-végál lomás közelségében lévő kis fenyves erdőt járva. Szót kell emelnem a természet vandál pusztítása ellen. Az emberek vágják, irtják a fenyő- lakat. A derékba vágott fenyőfa- csonkok. a kivágott és ott hagyott fenyőfák bizony szívet lájdító látványt nyújtanak. Ki a gazdája ma ennek az úgynevezett ..természetileg védett" erdőnek? A látvány mutatja. nincs, aki a galádságol megakadályozná. Elmondás szerint cigányok és nem cigányok egyaránt irtják a Iákat, ki-ki szükséglete szerint, lelkiismeretlenül. Hordják kocsival. mi több. el is adják. Senki nem akadályozza, korlátozza és bünteti az elkövetőket. Nagy Lajosné Salgótarján A magyar áru becsülete Nemrégiben elhangzott Bajor Nagy Ernő riportja a rádióban, mely az üzletek áruellátásával löglalkozoll. Megállapították, hogy az üzletekben túlnyomó részt nyugati, amerikai, olasz, francia, angol áruféleségeket lehet kapni, s a kirakatokban is idegen nyelvű felirattal díszelegnek a portékák. Vajon miért becsüljük le ennyire a magyar termékeket? A világhírnévre szert tett Amo szappanokat például alig lehet kapni, mert a Henkel felváltotta a méregdrága saját áruival, de említhetnénk a hasonlóan neves Csepel kerékpárokat is. Sajnos a televízióban és a rádióban is csak a nyugati termékeket reklámozzák. mindenütt a külföld imádata tapasztalható. Ezért kerül a mi országunk a tönk szélére. és kerül ki győzedelmesen a nyugat. Az élelmiszereink is finomak. nem hiába vásárolják a túristák a szalámit, a Tokaji bort. és még sokáig lehetne sorolni a különböző termékeket. Az illetékeseknek több figyelmet kellene fordítaniuk arra. hogy minél több magyar áru kerüljön üzleteinkbe. Takács Lajosné Salgótarján Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN <\ törvényalkotás a magyarság iránti felelősségtudatot tükrözi Az emberi lényt a fogantatástól kezdve feltétlen tisztelet illeti meg (Részletek a parlament plenáris ülésén a közelmúltban az abortuszvitában elhangzott hozzászólásból.) A XX. századot a gyermek századának kiáltották ki. ugyanakkor Ibsen és a világirodalom több más nagysága is a család kríziséről kezdett írni. Mi lett a gyermek századából? - kérdezhetjük, s joggal, hiszen a társadalomból érkező jelzések azt tanúsítják, életellenes a századvég embere Európában. a nagyvilágban és hazánk szűk határai között is. Hamis információk Magyarország az elmúlt évtizedekben számos félrevezető, hamis információt kapott az emberi élet védelméről. Az egyik például az volt. hogy a terhességmegszakítás nemzetközileg biztosított jog. pedig egyetlen ENSZ-határozalról. egyetlen nemzetközi megállapodásról sem tudunk, ami ezt az állítást alátámaszthatná. Vannak viszont ellenpéldák, mint az 1959-ben kell ENSZ-nyilalko- zat a gyermekek jogairól. A másik hamis információ, hogy az abortuszt 1953-ban tiltották meg Magyarországon. Hozzátehetjük: kilenc évszázaddal ezelőtt ugyanis Könyves Kálmán büntetőtörvény könyve már keményen szól a magzatjaikat elveszejt« asszonyokról, és a cselekményhez állami büntetőjogi következményt fűzött. Rákosi diktatórikus abortusztilalmát el kell ítélnünk, ugyan- tikkor az említett tényekből is meg kell állapítanunk: az abor- lusztilalom egyidős az emberiséggel. Ugyancsak félrevezető információ. hogy Nyugaton szabad tere van a terhességmeg- szakílásnak. Ha ebben nyilvánul meg a demokrácia, hát mi vagyunk a legdemokratikusabb ország Európában, hiszen 1956 óta 4.5 millió legális abortusz történt Magyarországon. Egy fél nemzet kényszerült lemondani az. életről. Nyugaton tíz abortuszgyakor- laital szemben mindig volt egyházi. jogi. orvosi ellenpropaganda. Nálunk 36 esztendő óla hivatalos jogi vagy orvosi ellenvélemény sem jeleni meg. A volt szocialista országok magzatellenes praxisát a világ más részein úgy ítélik meg. hogy a gyakorlat szigorúságának. vagy enyheségének csupán népesedéspolitikai okai vannak. Orvosi jogi. etikai kritériumokat nem látnak. Kétségtelen, valamikor még ismerte az. etikát a politika is. és az egyház az állammal összefonódva alapvető jogszolgáltatási feladatokat ugyancsak ellátott. Az állam és az egyház szél választását követően a polgári társadalmak az egyházi jogszolgáltatást visszaszorították. Az 187S. évi hazai Btk. ennek ellenére szigorú büntetést szabott ki a magzatelhajtóra. a végrehajtásra azonban a legritkábban került sor. Az előttünk lévő törvénytervezetnek címét sokan máris kétségbe vonják. Kiváló orvos mondta nekem a minap: ha a B- vállozat kerül megszavazásra, az sokkal szabadosabb lesz a fennálló, alkotmányellenesnek nevezett rendeletnél. Az abortusz és az etika összefüggésében Jómagam ötgyerekes családapa vagyok, és mint kereszténydemokrata az. abortusz és az etika összefüggésében keresem mondandóm lényegét. ..Az istenhívő keresztény etikai gondolkodásának alapja az. hogy az embert az Isten elvárásaival és erkölcsi törvényével szembesíti. Embernek ember erkölcsi törvényt nem adhat - írja Bol- heritz professzor. Önmagámnak erkölcsi törvényt nem adhatok. Az az ember, aki azt mondja, hogy akár egy bizottság, akár a tudomány, vagy egy nemzet, vagy az általános emberi köz- meggyőződés - mondjuk a humánum - vagy a természet szava majd eldönti, hogy adott esetben mi a jó és mi a rossz, mi az erény és mi a bűn. egy állandóan változó és relatív erkölcsöt hirdeti" Csak megkérdezem, nem ezt képviselte-e a marxista-leninista álláspont is? Holott Lenin nézete a családról ez volt: a szerelem kél ember dolga, és egy harmadik, egy új élet fakadhat majd belőle. Ez már társadalmi érdeket érint, kötelezettséget jelent a közösséggel szemben. Emberhez, méltó életet nem lehet maradandóan élni úgy. hogy az életet valamilyen módon ne tisztelném! Ez filozófiai értelemben megindokolható, és tapasztalatilag igazolt etikai alap. Mim életpárti, én sem mondhatok mást. mint amit Hack Péter képviselőtársam is megfogalmazott: ..Eletek között nem tehetünk különbséget a fogantatás ideje, helye vagy módja alapján. Az anya mellében egy élet van. amellyel nem rendelkezhet saját belátása szerint." Az embert Isten önmagáért akarta Meggyőződésem, ideológiai hovatartozajudóságom jogán vallom: minden emberi lényt - mint személyt - fogantatása pillanatától kezdve abszolút módon tisztelni kell. mivel az ember az egyetlen teremtmény a Földön, akit Isten önmagáért akart, és mert minden emberi személyt Isten közvetlenül teremti. vagyis saját képmására szellemnek akarja. Ma már a keresztény antropológia nem beszél az embriógenezisnél animációié)!, hiszen vallja a test és a lélek lényegi egységét. Amikor konfliktushelyzetek állnak elő. vagyis amikor az anya és a születendő gyerek élete kerül egymással szembe, nem arról van szó. hogy az egyik életéi a másik elé kell helyezni, hanem hogy a megmenthető életet előbbre kell helyezni a megmenthetetlen- nek. Itt erkölcsi bizonyosságnál többre nincs szükség. Konfliktusok esetén az értékek mérlegelése alkalmas az orvosilag javallt terhességmegszakítás igazolására. Ezen kívül a keresztény morál nem lát elfogadható okol a terhességmegszakításra. Ez tükröződik valamiként az A-vállozalban. Az elmondottakból ugyanakkor az is következik, hogy a törvényjavaslat A-változatának utói só pontja se fér be a megengedő részletek sorába, amint Mécs Imre képviselőtársam is utalt erre. Az élet abszolút erkölcsi értékének együttes felfogása ezt is kizárja. Meggyőződésem: olyan változatot is elő kellene terjeszteni, amely szerint a még meg nem született - és ragaszkodom ehhez a kifejezéshez - de már megfogant emberi élet értékéi a már megszületettekével kell összemérni. Találhat-e valaki okot. hogy például Pistike vagy Juliska életét most rögtön tiltsuk ki. ha igen soroljuk fel tételesen. Utalhatok életvédelmi meggyőződésem kapcsán a Magyarországi Református Egyház múlt év február 27-én megnyílt zsinatának 10 pontban foglalt álláspontjára és a Katolikus Püspöki Kar ez év szepl. 24-én kell nyilatkozatára is. Ennek lényegét idézem: .. Tudatában vagyunk annak is. hogy az erkölcsi törvények megtartását nem a törvény tilalmával lehel elsősorban biztosítani, mégis szükség van törvényre, de a törvénynek az alapvető emberi-erkölcsi normákra és jogokra kell felépülnie." A jelen törvényalkotás visz- szatiikrözi majd nemcsak az egyes képviselőknek, hanem az egész törvényhozásnak az erkölcsi emelkedettségét és a magyarság iránti felelősségtudatát. Ismételten felhívom a figyelmet a magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat egyik alapvető fogyatékosságára. A felállított A- és B-allcr- natíva elfogadhatatlanul beszűkíti a választási lehetőségeket, eleve nem számol az ország lakosságának több mint a felét, a keresztény hívőket lelkiismeretben kötelező erkölcsi normával. amely leszögezi, hogy az emberi lényt mint személyt a fogantatástól kezdve feltétlen tisztelet illeti meg. A katolikus egyház például a hívei számára ezt a teljes körű életvédelmet kötelezően írja elő. A világi törvényhozásnak erről tudomást kell vennie, hogy elkerülje a vallásos meggyőződésű állampolgárok negatív diszkriminációját, ami alkotmányellenes is. A jelenlegi tervezel ezért feltétlenül kiegészítésre szorul. Bízom a nevelésben Külön változatként kell szerepelnie a teljes körű életvédelemnek. Ez tiszta lelkiismerettel vallom akkor is. ha tudom: a társadalmi közvélemény a vallásosak körében is ennél sokkalta differenciáltabb. De bízom a nevelésben, egy új esz- meiségű kultúrában, amely az anyagi és a szellemi életben egyensúlyt teremt majd. hogy az emberi közösség ne kerüljön végveszélybe! Egy keresztény értelmiségi írja: ..Semmi sem történik ok nélkül, és így bizonyára ennek a katasztrófának is van a véletlennél. az ostobaságnál és a gonoszságnál mélyebb oka és magyarázata." De legyük hozzá: megoldása is. Tóth Sándor orszáaayűlési képviselő (KDNP) Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A végrendeleti kitagadás okai Mindenszentek Vasárnap délelőtt. Ballagunk a salgói temető felé. Csendben sétálunk a szikrázó napsütésben. s nem tudjuk, ezt az ideges vibrálást mi okozhatja. Megyünk komoran, hogy fejet hajtsunk az elmúlás elől. Lelkünk békére vágyik. És valami nincs rendjén! A temetőbe érve aztán minden világossá válik. Hitetlenkedve figyeljük az erdőt, s feszengve állunk a sírok között. Bömbölnek a fűrészgépek. Lelkűnkben zúg. dörömböl a zaj. Iszonyú, kegyetlen és hosz- szantó üvöltéssel rohan le mindannyiunkat. A kegyelet ünnepén. . . Hangos puffanással dőlnek le a fák. a gyertyák lángja megremeg. Tanácstalanok, zavartak vagyunk. Mi szükség van erre? És miért éppen most? Ezekre a kérdésekre senki, de senki nem adhat választ! A november eleji nap békéje semmivé lelt. Fák. virágok, harkályok, cin- cérek. pelék. Gyújtok egy gyertyát értelek is. Drexler Szilárd. Salgótarján Lapunk 1992. október 19-ei számában „kitagadható-e a téltestvér a hagyatékból" címmel adtunk választ olvasónk kérdésére. A hivatkozott cikkben - kérdés híján - a kitagadás törvényi okaival nem foglalkoztunk. Most erre kíváncsi egy olvasó. A hivatkozott cikkben is rámutattunk. hogy a Ptk. 662. paragrafusa szerint nem jár kötelesrész annak, tikit az örökhagyó végintézkedésében -érvényesen kitagadott. A kitagadás tehát csak érvényes végintézkedésben történhet! Erre egyaránt alkalmas a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás is. /I kitagadás érvényességének további feltétele, hogy a végintézkedés annak okát megjelölje. A kitagadás törvényben megjelölt okait a Ptk. 66.T paragrafusa tételesen felsorolja. Ezek szerint kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult- a. az. örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne:- b. az. örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el:- c. az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastár- sának életére tört. vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el:- ti. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette:- e. erkölcstelen életmódot folytat:- f. jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. A fentieken túlmenően házas- társát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja. A lenti felsorolás mindegyike olyan, hogy további kérdések tehetők lel arra vonatkozóan is. hogy mikor valósulnak meg ezek a magatartások? Mindenekelőtt ilyen az a. pontban megjelölt érdemtelenség.'. mert ezeket a Ptk. 602. paragrafus a.- c. pontjai ismét felsorolják. Ezek: aki az örökhagyó életére tör. - aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetve ezek valamelyikét megkísérelte. végül - aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedéséb'en részesített személy életére tört. De említhetünk ellenpéldát is. mert ha pld. az örökhagyó a házastárs hűtlenségét a későbbi együttéléssel igazoltan megbocsátotta. akkor ezt a korábbi ki- tagadási okol nem lehel alkalmazni. Ha a kitagadás miatt jogvita keletkezik, azt az illetékesek és végső soron a bíróság nagyon körültekintően vizsgálja! I)r. Verebélyi
