Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 252. szám

OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK_______________________________________1992. október 26., hétfő A Nógrádhö legjobb tudása szerint tette a dolgát 4 HÍRLAP Sosem voltam MSZMP-tag Olvastam Faragó Zoltán ifjú barátom riportját, melyet velem készített. Természetesen lerövi­dítve, de megelégedésemre na­gyon jól készítette el a szöve­get. Egy óriási hibát, mely fia­talságából ered azonban vétett. Ezért mielőtt elindulna elle­nem a hazugsággal vádoló levé­láradat a szerkesztőségbe, ki kellene igazítani a dolgot. Ugyanis soha nem voltam tagja a Magyar Szocialista Munkás­pártnak. Én 1946. március 17-én az MKP-be (Magyar A Nógrád Megyei Hírlapban 1992. október 9-én megjelent „Bedepusztán megrendült a bi­zalom a tűzoltóságban” című cikket követően a Nógrád Me­gyei Tűzoltóparancsnokság azonnal vizsgálatot folytatott a cikkben említett panasz kivizs­gálására. A vizsgálat a következőket állapította meg: A tűzesetet a nagybárkányi mg.tsz-ből jelezték 1992. július 28-án 14 óra 40 perckor. A jelző személy nagy kiterjedésű lege- lőtüzet jelzett. A híradóügyele­tes kérdésére, - hogy mit veszé­lyeztet a tűz? - csak a tarlót je­lölte meg, emberek, épületek veszélyeztetéséről nem tett em­lítést. A tűzjelzést követően Salgó­tarjánból két jármű 12 fővel, il­letve a tűzoltási csoport 2 fővel indult a kárhelyre. Az egység 15.05 órakor érkezett a hely­színre. Itt égett már körülbelül 40-50 hektár tarló és körülbelül 5 hektár bozótos legelő. A tűz­oltás szempontjából a dombor­zat nagyon kedvezőtlen volt. A gépjárművek is csak nehezen tudtak előrejutni. A tűzoltásve­zető a gépkocsival a hegytetőre ment, körbenézte a területet, megállapította a tűz nagyságát és terjedését, valamint, hogy mi van veszélyben. A tűzoltásvezető a követke­zőket tapasztalta: A tűz a bede- pusztai lakóépületek kertjeitől körülbelül 500 méterre van. na­gyon lassan terjed, mert a szél ellentétes irányba fúj. így az nincs veszélyben. A tűz közvet­lenül veszélyezteti délnyugati irányban egy különálló tanyát, valamint a hegygerincen lévő erdőt. A kiérkező erőgépppel a tűz­oltásvezető a földúttól kiindulva a tanya és a bedepusztai házak előtt az erdőig felszántotta a tar­lót, így a tüzet körbekerítette. Közben az egyik raj a tanya irá­nyából oltotta a tüzet, a másik az erdő védelméhez fogott. A tűz a vegyes telepítésű er­dőbe átterjedt, így 15.25 órakor emelték a riasztási fokozatot. Balassagyannatról, illetve Sal­gótarjánból indult el egy-egy gépjármű, összesen 9 fővel a helyszínre. A tűzoltási csoport gépkocsi- vezetője a hegytetőn maradt, mert innen jó rádióösszeköttetés volt a laktanya rádiójával, il­letve a területet jól belátta. O je­lentette a tűzoltásvezetőnek, hogy a szántáson át-átmegy a tűz, így az erőgépet még egy­szer visszairányították, hogy ugyanezt a kört egy kicsit köze­lebb a bedepusztai házakhoz, ismét szántsa fel. A harmadik gépjármű Bede­pusztán keresztül 15.50 órakor érkezett a helyszínre. Az egység vezetője látta, hogy nincs veszé­lyeztetés, amit jelentettek, és így ők is az erdő oltásához fog­Kommunista Párt) léptem be, majd 1955-ben engem az MKP utódpártjából, a Magyar Dolgo­zók Pártjából zártak ki néhány hónapra. Tudom, hogy kapok majd di­rekt támadásokat az elírásért még azoktól is, akik tudják, hogy az MSZMP csak 1956-ban alakult meg, melynek én nem léptem a tagjai sorába, hiszen 1956. november 5-én égettem el az MDP-s tagsági könyvemet. Mező Sándor Salgótarján tak, ami a házakból körülbelül 1,4 kilométer távolságra volt. A tűzoltási csoport gépkocsi- vezetője észlelte, hogy nagy füstölés van a bedepusztai há­zak végénél, azt jelezte a tűzol­tásvezetőnek, és elindult a hely­színre. Itt tapasztalta, hogy egy régi kazal alja füstöl erősen, és megégett a ház végénél lévő ár­patábla részben, a diófa ága, il­letve a tető párkánydeszkája. Ezt jelentette a tűzoltásvezető­nek, és mivel égés, tűz már nem volt, erőket már nem kért a helyszínre. A kertek végétől északnyu­gati irányban húzódik egy árok, melynek szélessége 1-10 méter között változik. A tűz az évtizedes tapaszta­latnak, gyakorlatnak megfele­lően kétszer szélesebb szántá­son átjutva, ezen a nagyon kes­keny árkon haladt lassan a ker­tek felé, és ezt a jelenlévő la­kosság nagyobb része csak tét­lenül nézte. A tűz által érintett rész egyébként egy 5,3 kilométer ke­rületű terület volt. Ekkora terü­letet a helyszínen lévő 16 tűz­oltó az állampolgárok aktív közreműködése és segítsége nélkül már nehezen tud kézben tartani. Az egész völgy nagy füstben volt, és ahogy a bede- pusztaiak nem látták, hogy 1,4 kilométerre a tűzoltók oltják az erdőt, ez visszafelé is igaz volt. Az intenzív füstölésre viszont azonnal odament a gépkocsive­zető megnézni a helyszínt. A megtett intézkedésekből is látszik, hogy a tűzoltásvezető első utasítása az volt, hogy Be- depuszta, illetve a tanya felé védőszántással körbevegye a tarlót, így védje az állampolgá­rok vagyonát, illetve testi épsé­gét. Egy tűzoltó sem mondott olyat, hogy nekik csak az erdő védelme a fontos, csak azt kér­ték a lakóktól, hogy próbálják azt az 1-2 méteres csíkot elol­tani, amin a kertek felé halad a tűz, mert az erdőben intenzíven terjedő tűz van, és már jött a jel­zés, hogy újabb helyszínre kell vonulniuk. A tűzoltásvezető a tűzoltás befejezése után személyesen beszélt a károsulttal, de akkor még egy szóval sem nehezmé­nyezte a történteket. Összegezve megállapítható, hogy azon szituációban és kö­rülmények között a tűzoltásve­zető taktikailag helyes és meg­alapozott döntéseket hozott. A történtekért nem okolható. Végezetül megköszönöm mindazon állampolgárok áldo­zatkész közreműködését, akik az elmúlt három hónap mintegy 300 tűzesetének felszámolásá­nál segítséget nyújtottak, vala­mint szeretném megnyugtatni a megye lakosságát, hogy nyu­godtan bízhatnak bennünk. Csaba Ákos őrnagy megyei parancsnokhelyettes Vállalatunk kollektívája és magam is nagy szomorúsággal olvastam a sajtó hasábjain ismé­telten fellángoló indulatokat, a közvélemény manipulálását. A távfűtés ma jó lehetőség az emberekben lévő feszültségek felkorbácsolására és levezeté­sére. Ehhez nem kell csupán egy „jó tollú” és mindenre ké­pes újságíró, valamint néhány - a sajtóban rendszeresen nyilat­kozó - rosszindulatú fogyasztó. Kész az alap arra, hogy a té­nyek elferdítésével, pártállami módszerekkel, fejet vagy feje­ket követeljenek, egy dolgozó kollektíva munkáját semmisnek nyilvánítsák. Mit mutatnak a tények? A hőszolgáltatás - az ország­ban mindenhol - magán viseli a „szocialista piacgazdaság” minden politikai-műszaki-köz- gazdasági-jogi változását, eredményeit, kudarcait. A lakosságnak fizetett állami árkiegészítés megszűnt 1991. október 1-jével, ezzel a díjak 2/3 részét kitevő támogatás megterhelte a fogyasztókat. Ez­zel kapcsolatos véleményemet 1991. szeptember 31-én dr. Ba­kai Árpád helyettes államtitkár úrnak leírtam, majd ezt köve­tően a minisztériumi értekezle­ten szóban is kifejtettem. Független könyvvizsgáló fel­tárta a vállalat gazdálkodásának jellemzőit, a jelenlegi állapot okait. A megyei és városi képvi­selő-testület tagjait, a minden­kori polgármestert igyekeztünk az eseményekről rendszeresen tájékoztatni. 1990. november 14. 1766/90. Hőszolgáltatásról (Tolmácsi F. + képv.) 1991. február 14. 246/91. Salgótarjáni távhőszolgáltatás múltja, jelene, jövője (Tolmácsi F. + képv.) 1991. augusztus 6. Salgótar­ján városközpont távhőellátása, rekonstrukciójának forrásoldali vizsgálata (tanulmány) 1991. szeptember 3. 1297/91. Hőszolgáltatás aktuá­lis kérdései (Korill F., dr. Vár- konyi J., Tolmácsi F. + képv.) 1992. január 21. 161/92. dr. Zsély András (tájékoztatás) 1992. február 25. 339/92. Vizsgálat kérése a vállalat pénzügyi és árkérdéseinek fe­lülvizsgálatára. 1992. április 6. 516/92. Hő­szolgáltatás aktuális kérdései (képv.) Az alapos előkészítő, feltáró munka mellett, viharos sajtótá­madások ellenére a vállalat kol­lektívája csendben, fegyelme­zetten dolgozott. A szakszerve­zet és munkástanács vezetésé­vel együttműködve mérsékletre, bölcsességre intettük kollégáin­A vértanúk többet érdemelnek Lapjuk október 7-ei szá­mában az aradi vértanúkról emlékező rövid cikk érté­semre adta, hogy bizony nem méltóképpen emlékez­tünk meg a hősökről. Sajnos salgótarjáni eseményről hi­ába kerestem híradást, mert, hogy ebben a város­ban nem volt tisztelgés a hősök előtt. Számtalanszor lehet ol­vasni arról, hogy a közsé­gekben méltó emlékműveket emelnek az elesett hősök­nek, a megyeszékhelyen pe­dig semmi jele e nemes tö­rekvésnek. Mellesleg jegyzem meg, hogy régi előfizetője vagyok a Nógrádnak, ezért is bá­torkodtam megírni a véle­ményemet. Bartók Mihály Salgótarján kát. A támamdások lassan lecsi­tultak, a nyugodt, felelősségtel­jes munkavégzés feltételei 1991/1992. évi téli és nyári idő­szakban megteremtődtek. Na­gyon komoly feladatokat oldott meg a vállalat kollektívája.- Alig négy hónap alatt a ba­lassagyarmati olajtüzelésű ka­zánházat gáz-olaj alternatív tü­zelésűre állította.- Elkészült a balassagyarmati kazánházak telemechanikai összekötése.- Salgótarjánban megvaló­sult az Ady E. úti kazántelep felügyelet nélküli üzemeltetése.- Vezetékcserék, automatizá­lás, mérés teljeskörűvé tételével javult a működés biztonsága, korrektsége. Az oxfordi menedzserképzőt befejeztem, ennek birtokában igyekeztem a legkorszerűbb el­veket megvalósítani Salgótar­jánban. „A hőszolgáltatási rendsze­rek minőségének javítása és a marketingfolyamat megterem­tése Salgótarjánban” című ta­nulmányom, az Energiagazdál­kodási Intézet, Egi-Nova Kft. és a Budapesti Műszaki Egyetem vizsgálatai objektív és határo­zott célok kitűzését tették lehe­tővé. Ezeket az ismereteket nem csupán magunknak tartottuk meg, hanem fogyasztóinkat is tájékoztattuk, bevontuk. Konk­rétan:- tájékoztató füzeteket ad­tunk ki az aktuális kérdések fel­dolgozásával,- telefoninformációs kapcso­latunk működik minden épület képviselőivel, egy-egy kritikus lakás fogyasztójával,- személyes kapcsolattartás­nál „nyílt ajtókat” találni bár­mikor kérdések, problémák megvitatására,- sajtóban rendszeresen je­lennek meg hirdetések a vállalat tevékenységének bemutatására,- kereskedelmi és ügyfél- szolgálati irodát nyitottunk (Salgótarján. Arany J. út 7.):- a fogyasztói kapcsolatok közvetlenebbé tételére ( Ki a fogyasztó?)- energiához kapcsolódó eszközök, termékek forgalma­zására (radiátorok, szelepek, szigetelőanyagok, tömítések stb.)- Városi kábel-tv hálózaton rendszeresen adnak tájékozta­tást aktuális kérdésekről.- Nyílt távfűtési napot szer­veztünk. A fogyasztók megte­kinthetik „hol készül a meleg”.- Lakossági fórumokat tartot­tunk, amelyeken közvetlen kap­csolatba kerülhettünk a fogyasz­tóinkkal. (Balassagyarmaton, valamint Salgótarjánban) Olvasónk több évig volt gyesen. Határozott időre kö­tött munkaviszonya meg­szűnt, ennek ellenére táppén­zes állományban részesül. Szerété tudni, hogy mennyire bízhat táppénzes ellátásának jogszerűségében, illetve, hogy kaphat-e még munkanélküli­járadékot is. Ha igen, milyen kereset alapján számítják ki annak összegszerűségét? Kérhet-e végkielégítést is?- Leveléből kitűnik, hogy ha­tározott időre szóló munkaszer­ződése volt. Erre figyelemmel a munkaadó nem sértett törvényt a munkaviszonyának megszün­tetésével. Ennek ellenére a táp­pénz passzív jogon megilleti, nem kell félnie attól, hogy visz- sza kell fizetnie, de az így eltelt idő nyugdíjalapjául szolgáló munkaviszonynak nem számít. Munkanélküli-járadék meg­- A hőszolgáltatás minősé­gének és piaci helyzetének ob­jektív felmérésére 2000 fo­gyasztó megkeresésével készült felmérés, számítógépes feldol­gozással. Mégis legfontosabb kommu­nikáció a dolgozók személyes kapcsolatai a fogyasztókkal, közös képviselőkkel. A „fron­temberek”, a hőközpontok terü­letfelelősei, díjbeszedői, éj­jel-nappali ügyeletet ellátó dol­gozók. Ma már csak kulturált viselkedésű, szakmailag - komplex oktatási programmal - felkészített dolgozó látja el ezt a feladatot. Apró lépésekkel igyekeztünk formálni környezetünket. A tisztaság, rend, fegyelem alap­elvei mellett a Nógrádhö fel­iratú egységes munkaruha, a dolgozó kitűzhető fényképes igazolványa, a fogyasztók bi­zalmának és szolgáltatás szín­vonalának fejlesztését szolgál­ták. Jogos lehet a kérdés, hogy er­ről a sajtó miért nem tájékoz­tatja a fogyasztókat, a nyilvá­nosságot. A válasz egyértelmű volt: „Az országban a hőszolgáltatók elleni kampány miatt nem erre kíváncsiak a fogyasztók. Ma a szolgáltatókat szidni kell, rá­galmazni kell, vezetőket kell meneszteni, mert ez illik bele a képbe”. Nem állítom, hogy a vállalat kollektívája hibátlanul dolgo­zik. De egy biztos: a jogi, köz- igazgatási bizonytalanságok, környezeti feltételek közepette igyekszik jó színvonalon ellátni feladatát. Ezt támasztják alá az osztrák távhőszolgáltatók tulaj­donosainak, szakmai cégek ve­zetőinek megállapításai, a válla­lat vezetőinek országos szinten elismert működése, nem utolsó sorban a fogyasztóink visszajel­zései. Ezek a vélemények, le­folytatott vizsgálatok megálla­pításai és saját kollektívánk ereje, összefogottsága, együtt­gondolkodása ad csupán erőt nehéz munkáink elvégzéséhez. Amikor a város hőellátásáért érzett aggódás elindította előké­szítő munkánkat, az erőmű mindenkori vezetésével felvet­tük a kapcsolatot. Már 1986-ban készült tanulmány a hőtermelő és hőszolgáltató egy­üttműködésére. A levelezések, emlékeztetők mellékletei azt bi­zonyítják, igyekeztünk a kap­csolat keresésére. Mindez pusz­tába kiáltott szó volt mindaddig, míg egy új alternatívát - a város önálló fűtőművel történő ellátá­sát fel nem vázoltuk. Ekkor döbbent rá az erőmű - azóta többször cserélődött - ve­zetése arra, hogy a műszakilag és közgazdaságilag megalapo­állapításának egyik feltétele, hogy a munkanélküli a munka- viszony létesítéséhez szükséges adottságokkal rendelkezzék. Olvasónk táppénzes ellátásának alapja az, hogy keresőképtelen, tehát számára megfelelő mun­kahely okszerűen nem ajánlható fel. Mindezekből következik, hogy míg keresőképtelen és táppénzellátásban részesül, munkanélküli-járadékra sajnos nem jogosult. Jogosultság esetén milyen kereset alapján állapítanák meg az ellátás összegszerűségét? Méltánytalan lenne, ha a já­radék megállapításánál a mun­kanélkülivé válását megelőző és azóta az infláció hatásának ki­tett keresetét venék alapul. A jogszabályi előírás szerint ilyen esetben a munkanélkülivé vá­lást megelőzően betöltött, ha ilyen már nem lenne, akkor az zott - szakmai körökben elis­mert és támogatott - megoldás­sal a helyi veszteséges erőmű megszűnhet. Nem kívánok szakmai kérdé­sekbe belemenni, de érzékel­tetni kívánom, hogy miért in­dult el a sajtó-politikai kam­pány, és miért nem sikerült a csődtárgyalást eredményesen lezárni, miért húzódott a testü­leti ülések döntése a felszámo­lási eljárásig. Kemény harc ez, mely tisz­tességes eszközökkel férfias küzdelemmé válhat. A város, a fogyasztók érdekében győzzön a műszakilag-közgazdaságilag jobb műszaki megoldás! Képesek voltunk és tudtunk az erőmű egyoldalú és mono­pol- helyzetével szemben egy város tényleges hőigényén ala­puló korszerű villamosener- gia-termeléssel bővíthető meg­oldást kidolgozni. Nem szüksé­ges a vizet 300 fokra 25 bár nyomásra felmelegíteni, hanem a városnak csupán 70-90 fokos vízre van szüksége. Ehhez nem kell energetikusnak lenni, hogy ezt belássuk. Józan paraszti ésszel a jelen­legi probléma megoldható, ha meg akarjuk oldani. Ha elrak­juk, szőnyeg alá seperjük a problémákat, további öt évre, ennek felelősségét vállalni kell. Végül néhány személyemet érintő kérdés. 1973-tól dolgozom a városért, mindig kemény munka hárult rám. Tervezőként, művezető­ként, műszaki ellenőrként, fő­mérnökként, végül igazgatóként az új és régi összhangját, fej­lesztésének lehetőségeit keres­tem. A munkatársakkal együtt végzett kemény küzdelem, a munka folyamata, mely szá­momra örömet adott. A munkám kezdetekor ezt ajánlottam fel mindenkori veze­tőimnek. Mérnöki, közgazdász és nemzetközi menedzser dip­lomával, két nyelvismerettel - úgy gondolom - ha a város nem igényli szolgálataimat azt meg kell mondani. Műszaki és köz- gazdasági emberként nem kívá­nok pártpolitikai érdekek ütkö­zőpontja lenni. Mivel a 20 év alatt munkát, feladatot és nem vagyont, meg­becsülést szereztem (erre nem is vágytam) három gyermekem­nek csupán a hittel végzett munka örömét tudom örökségül hagyni. Bármi legyen is a végkifejlet, ez a kollektíva megtette a tőle telhetőt, legjobb tudása szerint, ezért nem érdemli meg a mes­terségesen szított indulatok dár­dáit, korbácsütéseit. Csőké Béla Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat ahhoz hasonló munkakörben a megállapításkor érvényes idő­ben elért kereset átlagát vennék, illetve veszik alapul. Bízzon abban, hogy a munkanélküli-el­látásra jogosulttá válik, az ille­tékes munkaügyi központ vagy kirendeltség az önre nézve ked­vezőbb, utóbbi számítást fogja alkalmazni. Az edddig leírtakból is kitű­nik, hogy egyidejűleg táppénz, végkielégítés és munkanélküli­járadék nem jár. Ha mégis ket­tős ellátás történne, azt köteles lenne a munkaügyi központnak bejelenteni, mert a jogalap nél­kül felvett ellátást vissza kel­lene fizetnie. A végkielégítésre nem térek ki részletesebben, mert lapunk 1992. október 19-ei számában részletesen megtalálja mindazt, amit e kérdésről tudni kell! Dr. Vercbélvi A tűzoltókban továbbra is bízhatnak az emberek! Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Gyes utáni táppénz és munkanélküli-járadék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents