Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-26 / 252. szám
1992. október 26., hétfő PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Pásztói levél, 184 aláírással „Tisztelt képviselőink! Tisztelt Testület! Mi, a pásztói kórház dolgozói, kórházunk fennmaradása érdekében, a 24. órában nyomatékos kéréssel fordulunk Önökhöz! Orvosok, nővérek, szak- asszisztensek, műszakiak és adminisztratív dolgozók, féltjük szeretett kórházunk létét, egzisztenciánkat, munkalehetőségünket! . .. Másodrendű állampolgároknak érezzük magunkat, csak azért mert egészségügyiek vagyunk ... Sérelmezzük, hogy személyi és politikai ellentétek miatt, veszélybe sodorják megélhetésünket! Az önök első kórházi bemutatkozó látogatásakor, a kórház érdekében kapott Ígéretek, csak Ígéretek maradtak! Közakaratunkat semmibe veszik, szakmai hozzáértésünket sorozatosan megkérdőjelezik! Dr. Novákot szakorvosaink és a kórházi dolgozók többségének lelkes egyetértésével választották meg orvosigazgatónak ... A haláleset miatt megüresedett sebész főorvosi állást a pályázat befejeztéig megbízottként látta el. Ezen időszak eredményei magukért beszélnek! Novák doktort a lakosság ismeri, szereti, nem a stílusáért, nem a pártállásáért, hanem a munkájáért és szaktudásáért! A műtéti száma mutatja szaktudását és hozzáértését. Ez nemcsak az ő, hanem az egész kórház hírnevét emeli... Mérei főorvos úrnak igaza van abban, hogy idő kell ahhoz, hogy őt megismerjék ..., de be kell látnia, ha a műtéti szám, ill. a betegforgalom javítása érdekében nem teszünk közösen, a főorvos úrnak nem lesz hol bizonyítania! Ezért kérjük a tisztelt testületet, hogy ... segítsék és támogassák Novák dr. és Mérei főorvos közös munkáját, félretéve az eddigi konfliktusokat, 40 ezer ember sebészeti ill. kórházi ellátása érdekében.” A következőkben, a fentiekkel egyetértő 184 kórházi dolgozó aláírása következik. A Néprajzi Múzeum is számon tartja gyűjteményét Magánmúzeum a pásztói „kutriban” Földárverés • Erdőkürt. Október 30-án, 10 órakor földárverést tartanak a helyi polgármesteri hivatalban. Kalapács alá, a kállói Vörös Csillag MgTsz földterületeiből, mintegy 80 hektárnyi, 1600 AK összértékű szántó kerül. Megújult a faluház • Héhalom. A napokban fejeződött be, hozzávetőleg fél millió forintos ráfordítással, a polgármesteri hivatalnak, klubkönyvtárnak, postának és egészségháznak helyet adó fa- luház felújítása. Rendelet a címerről • Pásztó. A képviselő-testület legutóbbi ülésén rendeletet hozott a város címerének alkotásáról és használatáról. Temetői beruházás • Bér. Az önkormányzat rohammunkában. két hét alatt végezteti el a halottasház bővítését, egy szerszámoskamra kialakítását, a tetőszerkezet felújítását, s az épület előtt két padsor elkészítését. A munkálatokkal azért igyekeznek, mert szeretnének mindenszentekre végezni, amikor is, kedvező időjárás esetén, szabadtéri hálaadó istentiszteletet terveznek tartani. Sakkóra • Erdőkürt. Érdekes hír: az általános iskolában a napokban bevezették a sakkoktatást. „Magángyűjteményembe keresem a régi paraszti élet emlékeit ... ”, volt olvasható egy hirdetési újság hasábjain. Alább egy pásztói cím nézett farkasszemet az olvasóval. A kopogtatásra a háziasz- szony, Sándor Istvánná nyit ajtót. Régi, polgári stílusú bútorokkal berendezett helyiségben foglalunk helyet. A szekrények polcain porcelánok, szobrocskák, régiségek, a falon népi motívumos tányérok. Mindenünnen régmúlt korok üzenete tekint reánk.- Sajnáltam, hogy az emberek mindenütt szabadultak a régi „kölöncöktől”. Ha körülnéz a lakásban, láthatja, hogy egy szoba a polgári élet, a másik pedig a parasztság fennmaradt emlékeit gyűjti össze. Ez például, - mutat egy termetes, vitrines szekrényre, amely polcai roskadoznak a régi tárgyaktól, - az Almássy gróféké volt valaha. Aztán kinyitja a paraszt szoba ajtaját, ahol tornyos ágy, kelengyés láda, rokka, bölcső, lóca, mázas bö- dönök, nagy fali tükör, hajdanvolt családok képei lepik meg a látogatót. Egy múlt század elejéről való nagy kaszni Béren nem ülnek a babérjaikon Miniszteri kitüntetést kaptak Pásztón A Dózsa György általános iskola diákjai, Kanyó Valter, Kanyó Roland, Szabó Krisztina, Sándor Bea, Tóth Henrietta, Bátka Nikoletta, Németh Anita is tett azért, hogy tanintézetük, a művelődési és közoktatási minisztertől, „A testnevelésben és sportban” kiváló intézmény címet kapta. -án A vanyarci szlovákok nem akarnak kiváltságokat Gázegyezmény Nógrádból tizenhárom, Pest és Heves megyéből három-három község vélekedik úgy, hogy közösen fogjanak neki a zagyvaszántói gázátadó állomáshoz való kapcsolódással, a települések gázprogramjának megvalósításához. A tanulmányterv elkészítésével a Ti- gáz-t bízták meg. Előzetes becslések szerint, a költségek 300 millió forint körül várhatók. A későbbiekben szükség lesz helyi gáztársulások alakítására. tetején egyházi szobrok, feszületek, a falon vallási témájú képek, fiókjaiban kendők, térítők, törülközők, falvédők tucatjai sorakoznak.-Volt itt olyan idős asz- szony, aki sírva mondta: van végre valaki, aki visszahozza a gyermekkorunkat. Egy másik asszony imádkozni kezdett, amikor felismerte, hogy egy olyan feszület előtt áll, amely- lyel a búcsú annak idején Szentkútra ment.- Az egész gyűjteményre büszke vagyok, mert minden kínkeservesen jött össze. Előfordult, könyörögnöm kellett, hogy megkaphassak egy-egy tárgyat. Mivel kevés a pénzem, mindent gyűjtök, s így tudok cserélni más gyűjtőkkel. Fényképek, levelezőlapok, régi okiratok közt is búvárkodhat az érdeklődő. Ezek közt lapult egy levél a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesétől, aki köszönetét fejezte ki Sándor Istvánnénak, a nemzeti kultúra szerves részét képző, helyi-honismereti munkásságáért. Vallus T. Aki mer, az nyer A béri önkormányzat maximálisan kiaknázza a pályázatok nyújtotta lehetőségeket. Legutóbb a Népjóléti Minisztérium által kiírt, kis-térségi szociális pályázaton nyertek 1,850 millió forintot, (hasonló nagyságrendű községek között a legtöbbet kapva) amely összeg az egy főt foglalkoztató, falugondnoki rendszer bevezetéséhez ad segítséget. Ugyancsak siker koronázta a közművelődési pályázatukat, ahol 315 ezer forinttal honorálták a béri cigányság, a gazdakör, a jegyzőklub, a szabadidős társaság, az ifjúsági klub és a községi könyvtár terveit. A béri cigányság számára, munkahely- teremtés céljából, jövő év júliusában beindítandó kosárfonó szakkör megvalósításához, ugyancsak pályázati úton, 100 ezer forint támogatást sikerült megnyerni. Mindez az önkormányzat nyitottságát, vállalkozó szelleműségét, s a polgármester, Maczó László rátermettségét dicséri. Szépül a templom Palotáson A település védőszentjeinek. Szent Péter és Szent Pál nevét viselő római katolikus templom szentélyrészének márvány borítását készítették el a napokban, a hívek adományából finanszírozva a munkálatokat, az egyházközség tagjai. Gyurián Tibor felvételén Pintér István és Szénási János kőművesmesterek munkálkodnak. A kisembereknek nincs bajuk senkivel Sándor Istvánná lakásából a múlt üzen vissza Venarec, magyarul Va- nyarc. Ezerötszáz lakosú, szlovák nemzetiségi falu Dél-Nógrádban, ahol az 1990-es népszámlálás idején, 21-en (!) vallották magukat szlováknak.- A Magyarországi Szlovákok Szövetsége novemberben rendezi meg IX. kongresszusát Budapesten. Szlovák nemzetiségűek lévén, mi is választottunk küldötteket - tudtuk meg Hugyecz Andrásáé polgármestertől, a helyi szlovák hagyományőrző együttes vezetőjétől. - Hárman, Lászka Pál pedagógus, Sínké Pálné óvónő és jómagam - képviseljük településünket a kongresszuson - fűzi tovább gondolatait Hugyeczné.- Milyen mondandóval a tarsolyukban bocsátották útra önöket?- Arról beszélgettünk a küldöttválasztón, hogy nem akarunk kiváltságosok lenni, csak olyanok, mint a többi magyar állampolgár. Esetleg annyival több, hogy vállaljuk az őseinket. A múltunk ismerete, értékeinek megőrzése nélkül, azt hiszem, hogy a jövőt sem tudjuk megfelelően építeni. Meg vagyok győződve róla, ha fiataljaink erre rájönnek, továbbviszik ezt az örökséget, s az a munkában, cselekedeteikben majd megmutatkozik.-A falubeli fiatalok menynyire vállalják szlovákságukat?- Azt hiszem, mi, idősebbek kicsit bűnösek vagyunk abban, hogy a fiataljaink olyannyira asszimilálódtak, hogy nem igazán igénylik a szlovák nyelvet. Többet kellett volna otthon szlovákul beszélgetnünk. A hagyományőrző együttest azért a magukénak érzik, s ez csak a kötődést jelenti. Magyar állampolgárok vagyunk, s az még csak fel sem vetődik, hogy nem itt akarunk élni. Nem azért tartjuk a nemzetiségünket. Nálunk a nemzetiség, úgy, mint fizikai létkérdés, nem kérdés. Az, hogy 270 évvel ezelőtt idejöttek őseink, az, hogy a kultúrát úgy ahogy megőriztük, ápoljuk, hogy megmaradt a népviselet, az egy csodálatos dolog, nem lenne szabad kiengednünk a kezünkből.- Mindebben nagy segítségükre volt, s lehet a továbbiakban is, a hagyományőrző együt,tes.- Nem mindig kapjuk meg azt a megbecsülést, amit elvárnánk. A választások előtt azzal vádoltak meg bennünket, hogy eltáncoljuk a falu pénzét. Roppant fájó dolog volt ezt hallania azoknak a lelkes embereknek, akik szívvel-lélekkel, szabadidejüket feláldozva, sok lemondással is vállalták a hagyományok megőrzését. Legutóbb szeptemberben vendégszerepeltünk a Nógrád-Hont megyei kulturális fesztiválon Szlovákiában, ahol hat helyszínen is felléptünk. A kint élő emberek megkértek bennünket, mondjuk el: sem egymással, sem a magyarokkal, sem velünk, nekik kis embereknek nincs problémájuk. Szeretnek, tisztelnek bennünket. Ezt le is tudtuk mérni a fogadtatásunkon.- Miből fakad, hogy az 1990- es népszámláláskor néhányon vallották magukat szlováknak, s csak hárman nyilatkozták azt, hogy beszélnek szlovákul?- Nem tudom, miből fakad ez a félelem. Ha megnézzük a falu lakosságát, nem találunk olyan családot, amelyiknél nem mutathatók ki szlovák ősök. Ha nem is beszéli mindenki a szlovák nyelvet, az érzelmi kötődés azért megmaradt. (vallus) Úttörőéknél egyszerűbben ment? Nemcsak papolni kell! A közelmúltban az egyik fiatal erdőkürti pedagógusnő úgy gondolta, megbeszéli diákjaival: mivel jön a tél, felkeresnek olyan falubéli, idős embereket, akik már nem tudják maguk összekészíteni a tüzelőjüket. - Végre nemcsak papolunk, de tettekkel bizonyítunk - jegyezte meg egyik kolléganője. Az akció azonban nem azt a visszhangot váltotta ki a szülőkben, mint a diákokban. Az „ősök” magukból kikelve juttatták kifejezésre nemtetszésüket a kezdeményezés miatt. Az eset kapcsán, a község havonta megjelenő, Kürtölő című lapjában, fiatal kollégája védelmében, nyílt levél formájában adott hangot véleményének az egyik pedagógus. „Örömmel láttam , amint készülődsz osztályoddal a favágásra. Nincs már úttörő- mozgalom, amely az ilyen programot kötelezően diktálta. Ti csak egyszerűen jóakaratból indultatok el... A lényeg, amely úgy látszik, tényleg soha nem látható, az nagyszerű volt. A jó cselekedetet nem mindig kíséri vastaps, ezt meg kell szokni. A mi fizetségünk egy kézszorítás, egy összekacsintás a mellettünk állókkal, és a gyerekek öröme. Csak így tovább!” Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
