Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17-18 / 246. szám

1992. október 17-18., szombat-vasárnap SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Mostanáig ház áll(ott), hamarosan kőhalom? Reményt vesztettek a lakók. A kép alsó sarkában az ominózus repedés. (Folytatás az 1. oldalról) megkövetelni, hogy méteren­ként végezzék azokat. Pech, hogy esetleg akkor nem akadtak rá erre a rétegre.- Bejelentettük a lakások építtetőjének, az OTP-nek is a hibát, és szavatossági igényt nyújtottunk be. Birtokunkban van egy levél, amelyben a pénz- intézmény felszólította a kivite­lezőt, hogy 30 napon belül ja­vítsa ki a hibát, szavatossági munkában. Az OTP összehívott egy gyű­lést. amelyen megjelentek a ki­vitelezők is, így a Stész és a Náév. Meglepetésünkre minket, lakókat marasztaltak el, amiért elhanyagoltuk a házat, nem csi­náltunk járdát. Azt is mondták, hogy a ház mellett nem lenne szabad fát nevelni, mivel ki­szívja a fal alól a nedvességet.-Ha ez igaz lenne, a Rok­kant-telep már rég lent lenne a völgyben, annyi fa van ott - veti közbe az egyik lakótárs.- Az a legnagyobb bajunk, hogy nem találunk kivitelezőt a repedés megjavítására. Mihelyt a vállalkozók megtudták, miről lenne szó, azonnal visszaadták a megbízást - vette vissza a szót Jakubovicsné.- Nem létezik, hogy 21 év után összedőljön egy lakóház, akár karbantartják, akár nem — szól közbe egy idősebb asz- szony.- Egy járda nem foghat egy házat! - kiabálják többen is.- Voltam a városházán, ahol azt a választ kaptam: mivel öröklakásokról van szó, mi va­gyunk a hibásak, hogy nem tar­tottuk karban a házat - szólal meg Szabados Andrásáé. Szopóczy Zoltán, a polgár­mesteri hivatal műszaki osztá­lyának ügyintézőjétől a követ­Az „Élő Kíváncsiskodó” fó­rumunkon - melyet a salgótar­jáni Nógrádi Történeti Múze­umban a Nógrád Megyei Hírlap rendezett csütörtök este a me­gyeszékhely hőszolgáltatásának ügyében - két alapvető kérdés körül forgott a vita, amely nem mellőzte az esetenként szélső­séges véleményeket sem. Ez a két kérdés pedig: Biztonságosan és jól működhet-e a távfűtés, il­letve elfogadható áron működ­het-e? Tamássy Istvánnak, a salgótarjáni önkormányzat vá­rosfejlesztési és gazdálkodási bizottsága elnökének, a távfűtés rövid történetét ismertető sza­vait követően valósággal gátja szakadt a szónak. Az egymást követő - eseten­ként egymás szavába vágó - felszólalók sokoldalúan kapcso­lódtak véleményükkel ahhoz a konstruktív útkereséshez, ami által eljuthat a város a jól és el­fogadható áron működő hőszol­gáltatáshoz. f-----------------------------------\ J ogos háborgás V_____________J Egyik felszólaló így fogal­mazott: „Én egy egyszerű mun­kásember vagyok, de amit már itt hallottam az elég ahhoz, hogy az ember felháborodjon. Felháborodom azért, mert a hő- szolgáltató igazgatója nincs je­len; felháborodom, mint ma­gyar állampolgár, aki tudja, hogy mi a kötelessége, rendsze­resen fizetni a fűtési díjat. Ám a hőszolgáltató mit csinált a pén­zünkkel, hogyan lehetséges százmilliós veszteséget okozni? Hol volt az ellenőrzés a pol­gármesteri hivatal részéről? Ha az újságíró nem indítja el ezt a dolgot akkor még mindig gyűlik kezőket sikerült megtudnuk:- A lakóknak hivatalos szak- vélemény birtokában kellene felkeresniük bennünket, s így lenne eldönthető, miként le­hetne elhárítani a hibát, amely­nek anyagi fedezetére elkülöní­tett keret áll rendelkezésünkre. — Tudja, az a legérdekesebb, hogy sem a hajdani fő-, sem az alvállalkozó nem hajlandó a helyreállítást elvégezni - veti közbe az egyik asszony. Annak idején a STÉSZ, mint fővállalkozó, nem volt érdekelt az építkezésben. A szövetkezet­től nyert információ szerint, bár alvállalkozóként a NÁÉV-et je­lölték meg szerkezetépítőként, egyelőre nem tisztázott az alap és a lábazat kivitelezője. Megfe­lelő statikai szakvélemény és tervek birtokában, a kapacitás függvényében hajlandóak len­a hiány. Köszönetét mondok ezért az újságíróknak, a szer­kesztőségnek, s követelem az igazgató felelősségre vonását!” Pintér Sándor salgótarjáni lakó azt firtatta, hogy az általuk befizetett összegekkel egyálta­lán hogyan gazdálkodott a hő- szolgáltató, amikor elmaradtak a kielégítő karbantartások, nem tartották az előírt hőfokot. A hőmegosztók felszerelésével kapcsolatban lakonikus rövid­séggel fogalmazott: „Ez kérem nem más, mint egy nagy hum­bug!” A felszólalók között dr. Vár- konyi József, a köztársasági megbízott megyei hivatalának vezetője többek között el­mondta, hogy a vagyonmegosz­tás során éppen a hőszolgáltatás igen nagy jelentősége miatt ezt a vállalatot szinte elkülönítve, elsőnek adták át a salgótarjáni önkormányzatnak, amikor ezt kérték. Annak érdekében, hogy legyen idő felkészülni az ezzel járó feladatokra, a fűtési sze­zonra. A tulajdonosi joggal együtt a vállalat feletti alapítói, felügyeleti jogokat az önkor­mányzat gyakorolja. Meglepetését fejezte ki annak hallatán, hogy a korábbi tizenöt milliós hiánnyal szemben már százmilliós nagyságrendű a hi­ány. Ennek kapcsán mondta el, hogy a hőszolgáltató hiányának kialakulásáról Salgótarján la­kosságát tájékoztatni kell. „A városi képviselő-testület ne fogadjon el semmiféle ulti­mátumot a lakosság bőrére - mondta el Rappi József. - Ha valami a tulajdona, akkor azt üzemeltesse. Ä képviselő-testü­let tagjai ne egymásra mutogas­sanak, hogy ki mit nem tett, ha­nem határozottan intézkedje­nek. A huszonhat fős testület egy személyben felelős azért a helyzetért, ami itt Salgótarján­nének november végére elvál­lalni a javításokat A NÁÉV garanciális iroda­vezetője Ruskó Sándor.-Az irattárban nem találtuk nyomát, hogy alapozási munká­latokat végeztünk volna. Amennyiben ennek ellenkező­jét bizonyító okirat kerül napvi­lágra, más lesz a helyzet, de ak­kor sem biztos, hogy mi hibáz­tunk. Volt már rá eset, hogy fél­retettük a vitát, s rá is fizettünk. Kiderült, vétlenek vagyunk, utólag azonban senki nem akart fizetni. Esetünkben statikai szakvé­lemény mutatja, tervezési hibák történtek, nem vették figye­lembe a talaj adottságait. Bíró­sági ügy lesz ebből. A terveket annak idején a Nógrádterv készítette, mely jogutódjának, a felszámolás ban bekövetkezett. A távfűtés­ben érdekelt lakók fel vannak háborodva, s elítélik a felszá­molóbiztos ultimátumát, amit az önkormányzathoz intézett, de a lakók bőrére. Az önkor­mányzattól pedig szegénységi bizonyítvány, hogy ezt elfo­gadta.” / \ A felelősségről v________________________ Amikor arról folyt a vita, hogy a salgótarjáni önkormány­zat, mint a hőszolgáltató válla­lat tulajdonosa többszöri sürge­tésre sem kapott kielégítő ada­tokat a vállalat vezetésétől egy fiatalember felpattant a helyé­ről, és a következőket mondta: „A Népszabadságban olvastam, hogy a Pátria Nyomda igazgató­ját azért menesztették, mert nem volt hajlandó valamilyen előterjesztést két percen belül szállítani. Itt meg a salgótarjáni képviselő-testületnek hatszor vagy nyolcszor nem érkezett meg a hőszolgáltatótól a kért adat.” A vita során több alkalommal is felforrósodott a hangulat, kü­lönösen akkor csapott magasra az indulat, amikor arról esett szó, hogy éppen azok miért nem jöttek el, akiknek a legfonto­sabb lenne jelen lenni. A felelősség megállapításá­val kapcsolatban Tamássy Ist­ván a következő határozati ja­vaslatot ismertette a jelenlévők­kel: „A testület (salgótarjáni önkormányzat képviselői) köte­lezze a polgármestert, hogy a hőszolgáltató vállalat mai prob­lémáit okozó személyek fel­elősségét állapítsa meg. A meg­tett intézkedésről a testületet és a lakosságot tájékoztassa. Ha­Kép: Gyurkó alatt álló NOTTÉV-nak, Botka Miklós az igazgatója.- Tudtuk, hogy agyagos a ta­laj, e szerint alakítottuk a terve­ket. Az már más kérdés, hogy esetleg nem került sor vala­mennyi általunk szükségesnek tartott megoldásra. A hiányos­ságokat nem lehet bizonyítani, azonban elméleti síkon feltéte­lezni lehet bizonyos dolgokat. Szerintünk az építési-, majd karbantartási hiányosságok és a nagy szárazság miatt követke­zett be a fal repedése és süllye­dése. Az alapvető tervezési hiba eshetősége kizárható, mivel 22 év telt el az építkezés óta. A statikai szakértő vélemé­nyében foglalt javaslatokat, te­hát felszíni vízelvezetést, a nö­vényzet megfelelő helyre való telepítését, minél hamarabb meg kell valósítani. Csekély le­táridő 1992. november 30.” Molnár István szövetkezeti lakástulajdonos felszólalásában kifejtette, hogy nem lehet indu­latok nélkül beszélni erről az ügyről. A távfűtéses lakások la­kói, tulajdonosai között több az átlagos keresetű, vagy kisebb jövedelmű család, a nyugdíja­sok, mint a tehetősebbek. Eze­ket az embereket kényszerítik még nehezebb helyzetbe a fűtés árának emelésével. Külön szólt a eddig semmit sem eredmé­nyező költségmegosztók felsze­relésével járó külön anyagi ter­ítékről. Ugyanakkor arról folyik a felelőtlen, időt húzó vita, hogy honnan oldják meg a hővétele­zést. Ne dobálják egymásnak a labdát az illetékesek. Legyen végre egy szövetségi kapitány, aki összefogja a csapatot. - A mátra erőmű vezetőihez for­dulva kérdezte: „Önök vállal­ják-e, garanciát tudnak-e bizto­sítani, hogy a fűtés rendben lesz városunkban?” A mátrai erőmű képviseleté­ben Valaska József vezérigaz­gat ó válaszolt az addig elhang­zott kérdésekre. A biztonságos és jó hőszolgáltatásra vonatko­zóan a vezérigazgató azzal ér­velt, hogy az erőmű több mint húsz éve szolgáltatja a hőt a vá­rosnak. Annak ellenére, hogy nem a legkorszerűbb erőműve az országnak. A kihasználtsága csak 53 százalékos. Ám ez nem rossz, hiszen tartaléknak lenni kell a kifejezetten hideg időre. Az erőmű vezetői már évek óta tudatosan készülnek rá, hogy korszerűsítsék a berendezése­ket, hiszen hosszú távon akarják biztosítani a hőszolgáltatást. Ennek tudatában végezték el az idei karbantartást, felkészültek tüzelőanyaggal. Annak elle­nére, hogy fennállt az lehető­sége annak, hogy kiszorítják őket a hőszolgáltatásból. A vá­het a ház alatti mozgó réteg, hi­szen a szárazság elmúltával mérséklődött a mozgás. Azt mindenesetre meg kellene vizs­gálni, hogy a gyakorta jelzett csőtörések miatt mennyire volt meghatározó az így keletkezett nem természetes nedvességi ál­lapot. Tanulság: nem elég a há­zakat megépíteni, átadni, azokat üzemeltetni, gondozni is kell. A D/4-es tömb közös képvi­selője Szűcs Gyuláné.-Tíz évvel ezelőtt a mi há­zunk fala is elmozdult. Kiöntet­tük a rést betonnal. Azóta is fi­gyelünk a házunk állagára. A szomszédok viszont nem tartot­ták karban az épületet. Meg is van az eredménye. A Kemerovó krt. 27-es számú házának lakói a biztosító segítségében is hiába bíztak. Kékesi László, az ÁB-AEGON Általános Biztosító RT. salgó­tarjáni fiókjának vezetője meg­indokolta, miért:- Nem biztosítási esemény­ről, hanem kivitelezési hibáról van szó, amelynek elhárítása a kivitelező feladata. A kötvény­ben is benne van. hogy ilyen esetekben nem tudunk fizetni. Megoldás tehát egyelőre nincs, mert az érintettek tovább passzolják a labdát. Bízzunk benne, igaz a szakértők állítása, nem kell életveszélytől tartani. Persze, a föld belsejébe nem lát senki sem. A lakók érthetően rettegnek, hisz csak egy életük van. Számukra az nyújtana biz­tonságot, ha a falat megjavíta­nák, s nem keletkezne újabb re­pedés. Egyikük megjegyezte: min­den másképp lenne, ha a város valamelyik felelős vezetője is itt lakna. Talán lesz, aki így is el­vállalja a munkát. Vallus Tibor ros önkormányzatának már au­gusztusban jelezték, hogy nem csak a biztonságos hőszolgálta­tásra kell kapnia garanciát a vá­ros lakóinak, hanem hosszú távú szerződésben kell foglal­kozni az árakkal is. A jelenlegi hőszolgáltatási szervezettel kapcsolatban el­mondta: ez gazdaságtalan, mert két hőszolgáltatója nem lehet a városnak. Ez drágítja a fűtést. Ezért javasolták a város vezeté­sének, hogy kezdjenek tárgya­lásokat az integráció kérdésé­ben. Az erőműnek az az érdeke, hogy a felszámolás mielőbb be­fejeződjön, mert ez mindenki számára bizonytalan helyzetet teremt. Az erőmű jelenleg olyan állapotban van, hogy középtá­von biztonsággal tud hőenergiát szolgáltatni. A mintegy négy­százmilliós vagyont - amiben a városnak is benne van 55 milli­ója - úgy kell működtetni, hogy mind az erőműnek, mind az ön- kormányzatnak, de különösen a lakosságnak javára szolgáljon. / \ Még nincs vége v ________________________ A fórumon többen rákérdez­tek, hogy mátra erőmű miért nem ellenőrizte jobban a hő­szolgáltatót. A kérdésekre An­tall Jánosné, az erőmű gazda­sági igazgatója elmondta, hogy havi rendszerességgel számol­tak el a vállalattal, azonban ez év márciusában őket is hideg­zuhanyként érte a csőd bejelen­tése. Ézt követően nem sikerült már megegyezni. Befejezésként elhangzott: ha szükséges novemberben ismé­telten a lakosság elé állnak az il­letékesek. Pádár András Salgótarján és környéke Görögkatolikusoknak • Salgótarján. A főplébániai templomban október 18-án, va­sárnap 17 óra 30 perces kezdet­tel görögkatolikus liturgiájú szentmisét tartanak. A jobb vízért • Salgótarján. Jól halad a Jó­nás telepi lakosok vízellátási problámájának megnyugtató megoldása. A jobb ellátást biz­tosító új vezeték lefektetését már elkezdték, s dolgoznak azon a kettős elágazású csomó­ponton, amely lehetővé teszi a hálózat további építését. Tanulmányút • Etes. Budapest nevezetessé­geivel ismerkednek a hét végén az általános iskola diákjai. A száztíz nebulóból hetvenötén keresik fel a Nemzeti Múzeu­mot, a Közlekedési Múzeumot és a Planetáriumot. Privatizáció • Salgótarján. Egy magánvál­lalkozó vásárlási ajánlatot tett a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsológyárára. Az üzletem­ber, akinek eddig hét hasonló üzeme van már, kovácsolt ter­mékeket, mezőgazdasági gép- alkatrészeket állít elő és hőkeze­lési munkákat is végeznek. Megítélése szerint, tarjáni ko­vácsológyár és a hozzátartozó szerszámműhely jól illeszkedne eddigi tevékenységéhez. Új számítógépek • Karancskeszi. Pályázaton nyert pénzt az általános iskola. Ebből az összegből négy Com­modore típusú számítógépet, ugyanennyi monitort és nyom­tatót vásároltak. Gyermekeknek ® Kishartyán. Szombaton dél­után két órakor a helyi művelő­dési házban - salgótarjáni Ba­lassi Bálint Könyvtár támogatá­sával - Kun János debreceni előadóművész irodalmi műsort ad a gyermekeknek, „Csillag­járó táltos paripán” címmel. Taggyűlés • Salgótarján-Bécs. Az SKÜ-BEG Raktártechnikai Kft. alapítói a napokban Bécsben tartották meg soros taggyűlésü­ket. A rendezvényen áttekintet­ték a vegyesvállalat idei tevé­kenységét, amelynek tükrében a kft. pozitív eredményre számít­hat Ä taggyűlés végül belső el­számolási okok miatt módosí­totta a szindikátusi szerződést. Biztonságos áramellátás • Cered. Az ÉMÁSZ szakem­berei a község térségében 2,5 millió forintos költséggel felújí­tották a 20 kilovoltos vezetéket, mellyel biztonságosabbá válik a környék villamosenergia-ellá- tása. így a tavaly szilveszteri „ceredi energiaválság” az idén nem ismétlődhet meg. Következő számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó A salgótarjáni „Élö-Kíváncsiskodó”-n a kihűlt termet felfütötte a vita hangulata A lakók egyelőre megmenekülnek a hidegtől

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents