Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-15 / 244. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. október 15., csütörtök A múlt héten, október 10-én múlt száz éve, hogy egy boszniai településen megszületett Ivó Andric, a huszadik századi szerb - s egyben a világirodalom- kiválósága. Apja korai halála után Visegradon, rokonoknál nőtt fel, Szarajevóban járt gimnáziumba, majd bölcsészetet hallgatott Zágrábban, Bécsben és Krakkóban. Egyetemi tanulmányait 1923-ban fejezte be Grácban. Diplomáciai szolgálatot teljesített Rómában, Bukarestben, Madridban, Genfben és Berlinben. A II. világháborút követően a közélettől visszavonult, s kizárólag az irodalmi munkásságnak szentelte életét. Életrajzi adataiból is kitetszik: nem véletlen, hogy kö- zép-kelet-európai műveltségű és gondolkodású íróvá lett. annak ellenére, hogy a szerb történelem vallatása, a néphagyományok iránti tisztelet értelemszerűen jelen van realista prózájának szinte minden alkotásában. Legismertebb regénye a Híd a Drinán, amelynek kitüntetett szerepe volt abban, hogy 1961-ben nem kisebb elismerésben részesült, mint az irodalmi Nobel-díjban. Mindezt egy hír okán tartottam szükségesnek felidézni. Ugyanis a rádió Mindenes című irodalmi újságában hallottam, hogy Visegradon lerombolták Ivó Andric szobrát. Tudom, hogy egy háborúban sok minden előfordul, ártatlan emberek százai, ezrei halnak meg az értelmetlen öldöklés során, s ehhez képest egy szobor ledöntése igazán szóra sem érdemes mozzanat. (Ráadásul a műalkotások válogatás nélküli, önkényes eltávolításához nem is kell feltétlenül fegyveres harcnak lenni.) Azonban mégiscsak elgondolkodtató Andric emlékének meggyalázása. Annál is inkább, mert neki aztán nem sok szerepe lehetett abban, hogy a dolgok idáig fajultak a volt Jugoszláviában. Egyetlen bűne volt, hogy szerbnek született... Hiába írt az úgynevezett „perem Európa” krónikásaként, több kultúra érintkezésének határ- mezsgyéjén, több nemzet „közös szószólójaként." Ismét bebizonyosodott, hogy az újkori barbarizmus sem különb bármelyik korábbinál, az elvakult nemzettudat a civilizáltnak nevezett huszadik század végén sem tud valós értékek szerint disztingválni. * * * Másként volt szomorú hangulatú az a beszélgetés, amely egy másik jubileum - egy háromszoros Kossuth-díjas, Os- car-díjra is jelölt magyar művész - 75. születésnapja apropóján hangzott el a Stúdió '92 hétfői adásában. Ebből ugyanis kiderült, hogy Fábry Zoltán - a Körhinta, a Hannibál tanár úr, A Pál utcai fiúk, az Isten hozta őrnagy úr! és más nagysikerű alkotások szerzője - mintegy tíz évvel ezelőtt önkéntes elhatározásból szakított a filmkészítéssel. 1983-ban, befejezvén utolsó munkáját, összehívta állandó stábját, élén Illés György operaIsten veletek! Budapesten folytatódik az elmúlt rendszer eszmeiségéhez kapcsolódó szobrok eltávolítása. A sok vitára okot adó, olykor az érzelmi megnyilvánulásokat sem nélkülöző folyamat során a műalkotások jelentős hányadát már elszállították. Erre a sorsra jutott a Jászai Mari téri Marx és Engels szobor is. MTI fotó Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN Csütörtököt mondunk Mottó: „Szakértő az, aki más városból érkezik.” (Murphy törvénykönyvéből) Szagos televízió. Megvan, mi hiányzott az életünkből: olvasom egy MTI-hírben, hogy bizonyos Bruno Gruber, aki főfoglalkozását tekintve feltaláló, hivatástudatától vezérelve feltalálta a szagos televíziót. Kétéves munkával kifejlesztett egy hatóanyagszórót, mely automatikusan bocsátja ki a sugárzott jelenetnek megfelelő illatot. A hírben az is benne volt, hogy ebből az illatanyagból „már a legcsekélyebb mennyiség is elegendő, hogy a nézőt megfelelő hangulatba hozza, például a parfümillat a szerelmi jelenetnél”. Japán cégek már érdeklődnek a találmány iránt. Érdemes lenne bevezetni nálunk is. A parlamenti közvetítések idején az MDF-szónoklatok- nál tulipán, az MSZP-seknél szegfű, a fideszes beszédek alatt narancs illata lengné be a szobát. Annak, aki kíváncsi még a politikusokra. A hatóanyagszóró amúgy jó találmány. Illatfelhőben úszva kellemesebb lett volna a didergésünk a pincehideg salgótarjáni lakásokban, amíg a nem csak indulatoktól fűtött tarjáni városházán pártszínek (pártillatok) szerint vitáztak arról, hogy most akkor fűtse- nek, vagy hagyják az egészet a fenébe, és fagyjon meg mindenki, úgy, ahogy van. Ha már ott tartanánk technikailag, hogy élőben, szagos tévén nézhettük volna a városházi vitát, előbb-utóbb abba kellett volna hagyni a nézést: kellemetlen szag árasztotta volna el lakásunkat. Ma kiderül, van-e okunk örülni e salamoni fűtés-döntés után. Egyvalaki bizonyosan örülhetne: Salamon. Mégpegig annak, hogy ezt nem érte meg ... Salamoni döntés kellene busz-ügyben is, Varsányban: ha a sipeki iskolások el szeretnék érni a buszt, vagy az utolsó órának kellene öt perccel előbb befejeződnie, vagy a busznak öt perccel később indulnia. Ha a tanítás kezdődne 7:55-kor, nem érnének be Szé- csényből a tanárok. Mivel sem a szécsényi tanárokat, sem a sipeki felsősöket nem volna kifizetődő Varsányban tartósan letelepíteni, továbbá a buszt sem volna rentábilis öt perccel később indítani, így az eszményi megoldás várat magára. Addig, míg valaki fel nem találja azt az ötletet - ez nem a szagos-tévés Gruber szabadalma -, miszerint a leghosszabb óraközi szünetet kurtítsák meg öt perccel, és akkor mindenki jól jár. A busz menetrendjét akár kőbe véshetik, a tanárok beérnek a suliba, a diákok meg hazaérnek belőle. Keszegi kesergő. A faluban az a gond, hogy a 4000 méterre lévő, de már Pest megyei Pencre nem tudnak telefonálni, csak úgy, ha Keszeg hívja Nézsát, Nézsa hívja Rútságot, Rétság hívja Vácot, Vác meg Pencet. így a hang 4 helyett 58 kilométert tesz meg. Vajon hogyan jelenik meg ez a kommunikációs csúcsteljesítmény a telefonszámlán? Vagy lehet, hogy olcsóbb volna esetleg egy taxis hírvivő? Balázs József Mennyit tévéznek és rádióznak a gyerekek? tőrrel, megköszönte munkájukat és közölte velük döntését. Ezért nem hallani hát róla semmit, ezért szakadt meg minden kapcsolata a magyar filművé- szettel. Felettébb tanulságos azonban a visszavonulás oka, amire gyakorlatilag most derült fény. Miután a nyolcvanas évtized első felében már érezni lehetett valamit a piacgazdaság előszeléből, a pénzközpontú gondolkodásmódból, Fábry úgy vélte, hogy inkább elköszön, minthogy saját filmjeihez koldús- ként kunyeráljon anyagi támogatást különféle szponzoroktól. Ahhoz - szerinte - más karakterű művészek kellenek. Senki nem volt, aki mellé álljon, azt gondolták, hogy Fábry szereti annyira a filmet, hogy nem lesz meg nélküle. Hát bizony csalatkozniok kellett feltevésükben. A dolog közel sem egyértelmű. Egyfelől van egy jeles rendező, aki úgy látszik nem érti, vagy nem akarja érteni a kor alaposan megváltozott szavát. Másfelől van egy jeles rendező, aki számára megszűntek az alkotómunka alapfeltételei. Vajon ilyen esetben van-e, hol van és meddig terjed az állami mecenatúra felelőssége? Elviselhető-e a magyar nemzeti kultúra számára, hogy egy ilyen kvalitású alkotó, mint Fábry Zoltán, jóval hetven éves kora előtt kivonuljon a filmművészetből, ne érdekelje korábbi filmjei sorsa és még a közönséggel való kontaktust is teljesen megszakítsa? Az előbbi összetett kérdésre nem könnyű a válasz, az utóbbira azonban határozott nem a felelet. Még akkor is, ha - mint Érdi Sándornak elmondta - Fábry - eredeti képzettségéhez híven- manapság festészettel múlatja az időt.- csongrády A legtöbben a televízió előtt töltik szabad idejükből a gyerekek közül. A Magyar Galup Intézet legutóbbi felmérése szerint 9-13 évesek 98 százaléka néz televíziót egy átlagos héten. A 14-17 évesek 97 százaléka. Az átlagadatok szerint a 9-11, a 12-13 és a 14-17 évesek korcsoportjából a legtöbbet a középső, a kis tinédzser csoport tévézik. A rádióhallgatási idő növekedése egynesen arányos ‘az életkor növekedésével. Ez heti 3-7 óra között mozog. Az . elektronikus médiákra fordított idő 9-13 éveseknél 1145 perc, a 14—17 éveseknél 1323 perc. Ami az orvoslást illeti, a kicsiknek több mint a negyede, a nagyoknak több mint a fele naponta, vagy hetente olvas valamilyen napilapot. A tévézés, a rádióhallgatás és újságolvasás A jelentkezés feltételei Várjuk a 17-23 év között jó megjelenésű, a megyében állandó lakással rendelkező, gyermektelen hajadonok jelentkezését! A jelentkező nem lehet hivatásos modell, vagy előadóművész. Nevezési határidő: 1992. november 12. Nevezési díj: 1.000.- Ft Nevezéseket a József Attila Művelődési Központ (3100. Salgótarján, Főtér 5.) címére kérjük. A jelentkezéseknek tartalmaznia kell: 1. Egy-egy fényképet, melyek jól mutatják az arcot, az alakot és a tartást. 2. Részletes önéletrajzot, melynek tartalmazni kell: nevet, címet, foglalkozást, érdeklődési kört, ambíciókat, nyelvismeretet. 3. Feladóvevényt az 1.000- Ft-os nevezési díjról. 4. 1 db. saját névre megcímzett és felbélyegzett borítékot. olyan módon függ össze, hogy az egyes médiumok egymást vonzzák, kiegészítik, a többi média fogyasztására ösztönöznek már gyerekkorban is. Aki sokat tévézik, az sokat rádiózik, aki a legtöbb lapot olvassa, azok egy-másfél órával többet tévéznek és a nagyok korcsoportjában másfél órával többet is rádióznak, mint a nem olvasók. A hírek utáni érdeklődés tehát jól kimutatható. NÓGRÁD SZÉPE 1992 Nógrád szépe gálaműsor: 1992. december 19-én! Szép lányok és szponzorok figyelem! Ez egy jó „buli” volt! - nyilatkozta Kulcsár József az Axel-Spin- ger Magyarország Kft. megyei irodavezetője a tavalyi szépségki- rálynő-választás után, s a támogató szponzorok valamint a döntőn jelen lévő közönség osztotta véleményét. Ezért nincs is semmi meglepő abban, hogy a tavalyi gála fergeteges sikere után ismét egy jó „bulira" készülünk: újra megrendezzük az év megyei szenzációját, a „Nógrád szépe 1992” szépségkirálynő-választást! S hogy mit várunk ettől, az immár hagyományos versenytől? Még szebb lányokat, még ösztönzőbb nyereményeket, magas színvonalat, tökéletes rendezést, botránymentes lebonyolítást, s egy felejthetetlen, szép estét! A résztvevőknek, a közönségnek és a támogatóknak is. Hölgyeim! Sok idő nincs a mérlegelésre! Ha szeretnének gazdagabbak lenni egy életre szóló élménnyel - s talán a fődíjjal - döntsenek! Nézzenek a tükörbe, határozzák el, van-e elég kitartásuk, fűti-e önöket a bizonyítási vágy, bíznak-e eléggé önmagukban? Halgassanak környezetükre! S ha döntöttek, ragadjanak tollat, azonnal, töltsék ki a jelentkezési lapot, fizessék be a nevezési díjat, s a befizetést igazoló csekket, életrajzukkal, valamint a fényképekkel adják postára, címünkre. MOST EGY NAGYON FONTOS INFORMÁCIÓ KÖVETKEZIK! Csak azok jelentkezzenek, akik a jelentkezési feltételeknek megfelelnek. Kérjük, hogy a nevezések egyszerre tartalmazzák a szükséges tudnivalókat! A nevezések beérkezési határideje: 1992. november 12. Nem csak a szép lányok jelentkezését várjuk, számítunk a támogatók, a szponzorok jelentkezésére is. Jól tudjuk, hogy egy ilyen rendezvény színvonala elsősorban a szponzorokon múlik, s bízunk abban, hogy támogatókban sem lesz hiány. Tehát szponzorok figyelem! Számítunk támogatásukra a verseny lebonyolításában, valamint a díjak felajánlásában! Nem csak a lányoknak lehet csábító egy-egy ilyen gála, de önöknek szponzoroknak sem mindegy, milyen reklámértékkel bír egy, ma már hagyományos, s évről évre népszerűbb rendezvényt támogatni. Hirdessenek egy varázslatos gálaműsor keretében, mely évekre szóló ingyenreklámot jelenthet! Az áldozatvállalás kamatozik! A szépségkirálynő-választás döntőjét az idén is a József Attila Művelődési Központ színháztermében rendezzük meg. Időpontja: 1992 december 9. S ami igazán nem elhanyagolható, az a díjazás. Annyit elárulhatunk, hogy az idei díjak sem maradnak el a tavalyiak mögött, a fejlődés a támogatókon, a szponzorokon múlik. Hát csak tessék, tessék hölgyek, urak folyvást, folyvást... Ne habozzon! Ez tuti siker! Jelentkezési lap Nógrád szépe 1992 Név:..................................................................................................................................................................................... Születési idő:......................................................................................................................................... Lakcím: ............................................................................................................................................................. T elefoni........................................ D átum:........................................................................................................................................................................ Aláírás:....................................................................................................................................................................
