Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám

Alia háziőrizetben Háziőrizelbe vették Ramiz Alidt, Albánia korábbi minisz­terelnökét. Alia 1985-ben Enver Hodzsa halála után került hata­lomra és az idei választásokon szenvedett vereséget. A hírügy­nökség szerint a haziőrizetbe vé­telt a jelenlegi albán vezetők kö­vetelték. Anatalmon levő De­mokrata Párt elnöke Eduard Se- lami a múlt hónapban a tiranai televíziónak adott nyilakozatá- ban kijelentette: Alia nyugodtan sétál a városban, pedig a börtön­ben lenne a helye. Azt is követel­te, hogy azokat az egykori kom­munista vezetőket, akiket vesz­tegetés vádjával már őrizetbe vettek, politikai bűnök miatt is el kell ítélni. Ellenzéki célpont: Funar Több mint tízezer ember vett részt szombaton Kolozsvárott a szeptember 27-i romániai elnök- választások legjelentősebb ellen­zéki jelöltjének nagygyűlésén. A tömeg előtt a Demokratikus Konvenciót, az ellenzéki válasz­tási szövetséget képviselő elnök­jelölt, Emil Constantinescu nyi­latkozatot olvasott fel. Ebben szorgalmazta az ország megsza­badítását a kommunizmustól. Egyidejűleg úgy fogalmazott, hogy ellenzi a primitív naciona­lizmust, a szélsőségek politikáját és a sovinizmust. A Reuter meg­jegyzi, hogy ez a megállapítás el­sősorban Gheorghe Funar ko­lozsvári polgármestert, a ke­ményvonalas nacionalista veze­tőt vette célba. Amerikai katonai vezető Magyarországon Teddy Gray Allen altábor­nagy, az Amerikai Egyesült Ál­lamok Védelembiztonsági Együttműködési Hivatalának igazgatója Raffay Ernőnek, a Honvédelmi Minisztérium poli­tikai államtitkárának meghívá­sára küldöttség élén szombaton hazánkba érkezett. A tábornok, négynapos magyarországi tar­tózkodása során tárgyalásokat folytat a Honvédelmi Minisztéri­um, valamint a MagyarHonvéd- ség különböző szintű vezetőivel. USA-támogatás könyvkiadáshoz Az Amerikai Egyesült Álla­mok Információs Hivatala, az United States Information Servi­ce szerény mértékben bár, de bő­víteni szándékozik a magyar könyvkiadáshoz nyújtott eddigi támogatását. A Pécsett megren­dezett első Magyar Könyvvásá­ron tartott sajtótájékoztatón a budapesti amerikai nagykövet­ség sajtó- és kulturális osztályá­nak képviselője bejelentette, hogy szívesen segítenék a jövő­ben is amerikai tudományos szerzők munkáinak és a szele­sebb olvasóréteg igényeit kielé­gítő, magyar nyel a kiadását. g igényeit kielé- elvu könyveknek Legyek, darazsak és — házaspár Az űrben az Endeavour Szombaton a floridai Ken­nedy űrtámaszpontról újabb út­jára indult az Endeavour nevű amerikai űrrepülőgép. Hét tagú személyzete az egyhetes úton egy sor élettani, orvosi és fizikai kí­sérletet végez, amelyek eredmé- "*gét,Tiogy a Eeső nyét a gyógyszergyártásban és az leteket tegyenek az űrhajókon, a férj az egyik, a feleség a másik 12 órás műszakban dolgozik majd a gépen, amelynek egyet­len kabinját amúgyis megosztják társaikkal. A kutatók egyébként távolról sem zárják kya lehetősé- Tekhen~kíscr­elektronikában kívánják haszno­sítani. Kísérleteznek békák meg­termékenyítésével a súlytalanság viszonyai között és vizsgálják, hogyan befolyásolják a halak úszását a körülmények az űrben. A fedélzeten legyek, darazsak százait viszik magukkal. Jóllehet a NASA, az amerikai űrhajózási hivatal szigorúan tilt­ja, hogy házaspárok együtt ve­gyenek részt utakon, ezúttal mégis lesz — először — pár a gép fedélzetén: Jan Davis és Mark Lee a kiképzés során ismerke­dett meg, majd kötött házasságot — mire a felkészülés már utolsó szakaszába jutott, így a program érdekében velük kivételt tet­tek. A NASA köreiben mindene­setre fél-tréfásan emlékeztették arra, hogy szexről szó sem lehet, vagy űrállomásokon az emberi élet e vonatkozásában is. A nemi aktus nem látszik gondnak, sok­kal inkább az, hogy az űrkörül­mények között sikeres lehet-e a megtermékenyítés, megfelelő ondó, illetve pete keletkezik-e a szervezetben. A másik nagy kér­déskör a szülés, nemkülönben az, lenne-e megfelelő izomzata egy, a súlytalanság körülményei között születő magzatnak. A tá­volabbi jövő kérdéseire egyelőre állatkísérletekkel keresik a vá­laszt. Az Endeavour fedélzetén egyébként először van fekete női űrhajós, valamint japán kutató: az út 300 millió dolláros költsé­geinek egyharmadát japán fede­zi. A két ország szorosan együtt­működik a jövendő, állandó űrállomás felállításában is. Németország Növekvő külföldi-ellenesség Növekszik a németek körében a külföldi-ellenesség, valamint azoknak a száma, akik adott esetben nem mennének el sza­vazni. Németország nyugati ré­szében a választásra jogosultak 35 százaléka nem járulna az ur­nák elé, keleti részében pedig 42 százalék ezeknek az aránya. Egyidejűleg a német állampol­gárok 51 százaléka legalábbis messzemenően indokoltnak tartja a „Németországot a néme­teknek!” jelszót. Erre az eredményre jutott az Infas Intézetnek a WRD rádió megbízásából végzett felmérése, amelynek során 1.000-1.000 embert kérdeztek meg Németor­szág keleti, illetve nyugati részé­ben. A megkérdezettek 26 szá­zaléka vélekedett úgy, hogy teljes mértékben vagy messzemenően indokolt a „Külföldiek, takarod­jatok!” követelés. Harminchét százaléknak volt az a véleménye, hogy a németeknek védekezniük kell a külföldiekkel szemben a saját hazájukban. A WDR a felmérés eredmé­nyét ismertetve megállapította, hogy az idézett jelszavak megíté­léseben alig volt eltérés tapasz­talható a Németország keleti és a nyugati felében élő polgárok kö­zött. Velencei filmfesztivál Arany Oroszlán Kínának A 49. velencei filmfesztivál Arany Oroszlánja a Csiu Csü története című kínai versenyfilm­nek jutott, Csang Jimou rende­zésében. A film női főszereplője nyerte el ezenkívül a legjobb női alakítás diját is. A színésznő, Kung Liegy parasztasszonyt ala­kít, aki minden nehézség ellené­re a maga igazát keresi. A legjobb férfi alakításért Jack Lemmontdíjazták, a James Foley rendezte Glengarry Glen Ross című filmben nyújtott játé­káért. A három kiosztott Ezüst Oroszlánt egy francia, (”Un coe- ur en hiver”) egy spanyol (”Ja- món, Jamón”) és egy román („Hotel de Lux”) versenyfilm kapta. A zsűri különdijával ez alka­lommal egy debütáló olasz ren­dező, Mario Mártoné „Egy ná­polyi matematikus halála” című alkotását jutalmazták. A szlovák sajtó a nemzetiségi kérdésekről Vita a kölcsönös jogokról Pozsonyban a Matica Slovenská cáfolta azokat a Magyarországon élő szlovákok lélekszámúról szóló adatokat, melyek a magyar-szlo­vák kormányközi tárgyalások során a szlovák sajtóban megjelen­tek. Stefan Rajaink, a Matjca él­dójában nyilatkozva elmondta, hogy valótlanok azok az állítá­sok, melyek szerint Magyaror­szágon csupán 10 ezer szlovák él. Szerinte a magyarországi szlovák iskolakötelesek is vannak ennyi­en, akik „sajnos, csak úgyneve­zett szlovák iskolákba” járnak. Bajaník 100-400.000-ben jelöl­te meg a magyarországi szlová­kok tényleges lélekszámát. A szombati Új Szó közlése szerint a nyilatkozó a rádióban olyan kijelentést tett, hogy „a magyar törvénykezésben létezik állami és hivatali nyelv”. Indok­lása szerint ez, illetve a szlovák alkotmány jó alapja annak, hogy Szlovákiában a közeljövőben törvény születik a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról. Az Új Szó ezzel kapcsolatban meg­kérdezte Váradi Lajos pozsonyi «agyar-konzuli, akregyértelmű- en cáfolta, hogy a magyar alkot­mány tartalmazna valamiféle ki­tételt államnyelvvel vagy hivatali nyelvvel kapcsolatban. A konzul felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar alkotmányban olyan ki­tételek szerepelnek, melyek sze­rint Magyarországon a kisebbsé­gek államalkotó tényezők és ré­szesei a nép hatalmának. A magyarországi szlovákok­ról a szombati Praca is vezércik­ket közöl. Úgy ítéli meg, hogy többségük beletörődött a sorsá­ba. Százezernél többen vannak, de szlovákul már csak harmince­zer beszél, és csupán tíz ezren je­lentik ki büszkén, hogy ők igenis szlovákok. A lap felhívja a figyel­met arra, hogy a magyar szemé­lyi okmányokban nem tüntetik fel a nemzetiségi hovatartozást, így a nemzetiségek lélekszámá- rol csak a tízévenként megtartott népszámlálási adatok közölnek információt. Az írás szerint a magyarországi szlovákok kisebb szervezetei Meciar személyében '-„látják a megmentőjüket és utol­só esélyként jelentős segítséget várnak tőle”. A Národná Obrodá Je­szenszky Gézával folytatott tár­gyalásairól kérdezi meg Milan Knazkót, a szlovák külkapcsola- tok miniszterét, aki szerint Ma­gyarországon látják, hogy a két ország nemzetiségeit érintőén alapos elemzésekre van szükség. „Nem voltak elvi ellenvetéseink az ellen, hogy országaink sza­kemberei rendszeresen találkoz­zanak, mérjék fel mindkét or­szágban a helyzetet és ítéljék meg, mely adatokra építve dol­gozzák fel a nemzetiségi kérdés tényállásait. Ezt elő lehet terjesz­teni az Európa Tanácsnak, amely, mint tudjuk, nagyon ér­deklődik a nemzeti kisebbségek helyzete iránt” — mondta Knaz- kó. Lengyelország Hazakerült az évszázad csalója Szombatra virradóra Varsóba érkezett Lech Grobelny, akit az évszázad legnagyobb lengyel sik­kasztásával vádolnak. Nem jó­szántából jött haza — rendőrök kísérték, miután a német hatósá­gok kiadták hazájának. A vád­lottat az antiterrorista különít­mény szállította egy varsói bör­tönbe, a legszigorúbb biztonsági előírások közepette — még azt is megakadályozták, hogy az újsá­gok fotósai felvételeket készítse­nek. Grobelny 1990. június elején utazott külföldre nyaralni és el­tűnt a bankjaiban elhelyezett pénz jelentős részével, a becslé­sek szerint mintegy 12 milliárd zlotyval, akkori értékén több mint egymillió dollárral. A bankár a nyolcvanas évek sikerembere volt, a tekintélyes hazai vállalkozó prototípusa. Tu­lajdonában volt egy varsói pénz­váltó hálózat és egy vállalat, ami­kor 1989-ben létrehozta a több városban is működő takarék- pénztárait. Ezek az állami ban­koknál jóval magasabb betéti ka­matot ígértek, ennek köszönhe­tően azonnal virágzásnak indul­tak, ami azonban alig egy évig, a tulajdonos és a pénz eltűnéséig tartott. A Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény tervezete Tóth Tibor genfi magyar nagykövet az alábbi értékelést adta az MTI genfi tudósítójának a Vegyifegyver-tilalmi Egyez­mény múlt héten véglegesített tervezetéről: A. ) A Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény jelentősége: Á több mint húsz éves tárgya­lási folyamat eredményeként lét­rejött Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény kiemelkedő jelentő­ségű a nemzetközi leszerelési megállapodások között. Átfogó­an és globálisan tiltja be a tömeg- pusztító fegyverek egy teljes ka­tegóriáját. Á megállapodásban foglalt előírások hatóköre és az ellenőrzési rendszer szigora pél­da nélkül áll a multilaterális le­szerelési egyezmények között. A vegyifegyverek teljes tilalma mellett előírja a meglévő fegy­verkészletek és gyártólétesítmé­nyek nemzetközi ellenőrzés mel­letti és időhatárhoz kötött meg­semmisítését is. Az összetett el­lenőrzési rendszer képes a szer­ződéssel ellentétes tevékenység feltárására, és ezáltal elrettentő hatást is gyakorol. B. ) Miben hoz újat ez a kon­venció az elmúlt években kötött számos nemzetközi leszerelési megállapodásokhoz képest? Az egyezmény újszerűsége mindenképpen átfogó jellegé­ben rejlik, tekintettel arra, hogy tartalma akár több különálló megállapodást is képezhetne. A vegyifegyverek és gyártólétesít­ményeik megsemmisítésén kívül előirányozza a nemzetközi vegy­ipar széleskörű és folyamatos el­lenőrzését. Mivel előzetes becs­lések szerint ez az ellenőrzés szerte a világon hozzávetőlege­sen tízezer létesítményt érint va­lamilyen mértékben, a tárgyaló­felek nagy hangsúlyt fordítottak arra, hogy az ipari és kereskedel­mi érdekek lehető legkisebb mértékben szenvedjenek sérel­met. Ennek érdekében a tárgya­lási folyamat megfelelő szaka­szába a vegyipar képviselőit is bevonták. Az egyezmény — el­sősorban a fejlődő világ országa­inak érdekeit szem előtt tartva — rendelkezéseket tartalmaz a bé­kés célú vegyészettel összefüggő gazdasági és tenchnológiai együttműködés előmozdítására. Végül a szerződő felek vállalják, hogy a vegyifegyverek esetleges használatának áldozatul esett ré­szes államoknak humanitárius és egyéb segítséget nyújtanak. C.) Az egyezmény és a magyar biztonságpolitika: Magyarország a kezdetektől fogva támogatta a vegyifegyver- tilalom ügyét — mutatott rá Tóth Tibor nagykövet, a genfi leszere­lési értekezleten résztvevő ma­gyar küldöttség vezetője, és hoz­zátette: Hazánk vegyifegyver- mentes státuszát már 1988-ban deklaráltuk, s legutóbb az 1990 decemberében elfogadott Pári­zsi Chartában, az EBEÉ folya­matban résztvevő államokkal karöltve nyilvánítottuk ki azt a szándékunkat, hogy az egyez­mény eredeti aláíró tagállamai között szerepeljünk. Magyarországnak komoly ér­dekei fűződnek az egyezmény megkötéséhez, hiszen térsé­günkben vár megsemmisítésre talán a világ legnagyobb vegyi­fegyver arzenálja. Természete­sen az Oroszország területén ta­lálható tömegpusztító fegyve­rekről van szó. Sajnos, éppen az oroszországi belső nehézségek miatt kellett a konferenciának olyan kompromisszumokat elfo­gadnia, amelyek alapján a vegyi­fegyverek megsemmisítésére eredetileg előírt tíz éves határidő rendkívüli esetben öt évvel meg­hosszabbítható, illetve a vegyi- fegyvergyártó létesítmények át­alakíthatok polgári célokra. Az előírások ugyanakkor kellő ga­ranciát biztosítanak arra, hogy az esetleges rendkívüli lépések se veszélyeztessék az egyezmény végrehajtását és a részes államok biztonságát. Az egyezményekben való ér­dekeltségünknél fogva — foly­tatja Tóth nagykövet — aktívan vettünk részt az egyezményt ki­dolgozó munkában, és az egyez­mény kis, de politikailag rendkí­vül fontos szeletének — az egyezmény végrehajtásának po­litikai felügyeletét majdan ellátó Végrehajtó Tanácsra vonatkozó rendelkezéseknek — megszöve­gezése a magyar küldöttség irá­nyításával történt. D.) Az egyezmény elfogadta­tása és életbelépése: Az egyezmény kidolgozása a 39 tagra korlátozott leszerelési értekezlet keretein belül történt, amelynek az egyezmény szöve­gét konszenzus alapján kellett el­fogadnia. Ennek elérése hosszú­lélegzetű feladat volt. Az ázsiai csoporton belül Pakisztán és Irán képviselői az utolsó pillanatig újabb meggondolásokat hangoz­tattak. A végül is elfogadott egyezménytervezet ősszel az ENSZ Közgyűlés 47. ülésszaka elé kerül, ahol többségi szavazat­tal születik majd határozat annak végső elfogadásáról. Az egyez­mény aláírására előreláthatólag Párizsban, a jövő év elején került sor. Mivel a ratifikációs eljárá­sok, valamint az egyezmény vég­rehajtására való felkészülés hosz- szabb időt vesznek igénybe, azegyezmény életbelépésére legkorábban 1995-ben kerül sor. Észt állampolgársági törvény Gondot okoz a magyaroknak A Munkácsy Mihály észtor­szági magyar kulturális egyesület tagjaival találkozott szombaton Tallinnban Csoóri Sándor, a Ma­gyarok Világszövetségének az el­nöke. Észtországban az 1989-es népszámlálás idején 241 magyar élt, de számuk azóta csökkent, s jelenleg mintegy 150-en lehet­nek. Kulturális egyesületüket 1988-ban alapították meg, több­ségükben a tartui egyetemen végzett, Észtországban maradt kárpátaljai magyarok. Életükről szólva Strömpl Ju­dit, az egyesület egyik vezetője elmondta, hogy sok magyart hoz súlyos helyzetbe az észt állam­polgársági törvény. Ez ugyanis olyan szigorú nyelvi követelmé­nyekhez köti az állampolgárság elnyerését, amelyeket csak hosz- szú évek tanulása után lehet tel­jesíteni. Aki már jól tud észtül, az is hosszú ideig állampolgárság nélkül marad, mert az erre vo­natkozó kérvényeket csak egy évvel a beadásuk után kezdik megvizsgálni. Állampolgárság hiányában ezek az emberek sú­lyos hátrányba kerülnek, hisz még csak útlevelet sem kapnak, ami lehetővé tenné Észtországon kívüli szabad mozgásukat. Fel­vetődött a találkozón, hogy nem kaphatnának-e magyar állam­polgárságot azok az észtországi magyarok, akik ezt kívánják. Számukat az egyesület vezetői hatvan-hetvenre tették. Döntés hét esztendő után Eldőlt a „fiitball-háború 99 99 Hét éven át tartó tárgyalás után a Hágai Nemzetközi Tör­vényszék pénteken végzést ho­zott, amellyel megvonta az új ha­tárt Honduras és El Salvador kö­zött. A törvényszék ezzel a végzé­sével pontot tett az 1821 óta hú­zódó határvitára, amely 1969- ben százórás háborúhoz vezetett a két ország között és néhány tu­cat halálos áldozatot követelt. A két fél együttesen fordult a Hágai Nemzetközi Törvényszékhez és előre kijelentette, hogy elfogadja annak döntését. A két ország közti vita tárgyát egy 440 négyzetkilométer nagy­ságú terület, valamint egy sziget- csoport képezted Csendes-óceán partján, a hozzá tartozó halászati jogokkal együtt. A törvényszék most sem az egyik, sem a másik fél álláspontját nem tette magáé­vá, hanem újhatárvonalathuzxM meg, amelynek alapján a vitás te­rületek körülbelül kétharmada Hondurashoz, egyharmada pe­dig El Salvadorhoz került. A szi­getek közül Meanguera és Me- anguerita lett El Salvadoré, El Tigre pedig Hondurasé. A végzés indoklása rámutat, hogy a Nemzetközi Törvényszék fennállása óta még nem foglal­kozott ennyire bonyolult és munkaigényes kérdéssel. A „futball-háború” néven is ismert százórás fegyveres össze­tűzés 1969-ben egy labdarúgó VB-selejtező után robbant ki. A csoportelsőség szempontjából döntő mérkőzést El Salvador nyerte meg Honduras ellen. Rendőrkézen a Cuntrera-fivérek A nemzetközi kábítószerke­reskedelem és pénzátmosás „nagyfőnökei” kerültek rendőr­kézre szombaton a szicíliai szár­mazású Cuntrera-fivérek letar­tóztatásával. Pasquale, Paolo és Gaspare Cuntrera Venezuelából történt kitoloncolás után érke­zett szombaton délben a római nemzetközi repülőtérre, ahol már a rendőrség várta őket. Pas­quale Cuntrera ellen 1982 óta van érvényben elfogatóparancs, s ezt még Giovanni Falcone, a májusban merénylet áldozatául esett vizsgálóbíró írta alá. Falcone és Borsellino, a két meggyilkolt palermói vizsgálóbí­ró göngyölítette fel először, az amerikai kábítószerellenes ügy­nökség segítségével, a Cuntrerák tevékenységét. A hatóságok nem zárják ki, hogy a most letar­tóztatott maffiózóknak közük van a két robbantásos merény­lethez megbízóként. A Cuntrera-fivérek a hatva­nas években vándoroltak ki Szi­cíliából, Agrigento melletti falu­jukból Kanadába, majd Venezu­elába, ahol fokról fokra építették ki egész világra kiterjedő bűn- szövetkezetüket. Az ügyészség és rendőrség szerint ők tartják el­lenőrzésük alatt az Európába irányuló kábítószercsempészet nagy részét, kezükbe futnak ösz- sze a szálak, ők rendelkeznek az átmosott pénzek fölött. A Cunt­rerák a szicíliai maffia (Cosa Nostra) igazi vezéralakjai közé számítanak. Az olasz hatóságok, az Inter­pol, az amerikai ügynökség (DÉA) tíz éve kutat utánuk, míg ezen a héten Venezuelában sike­rült végre kézre keríteni őket. Venezuela olasz kérésre kiutasí­totta a három fivért, mint „veszé­lyes elemeket”. A Rómába tartó repülőgépen már ott tartózkod­tak az olasz rendőrség emberei, akik a földre lépés pillanatában bilincset raktak rájuk. A rendelkezésre álló nyomo­zati adatok szerint a Cuntrerák ellenőrzése alatt álló pénzbiro­dalom meghaladja az 500 millió dollárt.

Next

/
Thumbnails
Contents