Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-25 / 227. szám

1992. szeptember 25., péntek MEGYEI KORKÉP HÍRLAP 3 Balassagyarmat „ingyenlakói 59 (Folytatás az 1. oldalról)-Idén kettéválasztjuk a lak­bért és a vízdíjat. Ez egyszerűen megoldható, minden lakásba beszereltetjük a vízórát, az ön- kormányzat ehhez már hozzájá­rult. A lakó ezt követően nem velünk, hanem a vízművel lesz szerződéses kapcsolatban, ha esetlég nem fizet, nem a mi kintlévőségünk növekedik. Gyarmaton a bérlők összes tartozás 3,4 millió forint. Az önkormányzati lakásokban élők közel egyhatoda jelentős össze­gekkel tartozik. Miért? A leg­nagyobb adósággal rendelkezők közül kerestünk meg kettőt. C. Miklós feleségével és két gyermekével lakik egy 75 négyzetméteres lakásban. Több mint 30 ezer forint az adóssága, az ügye a bíróság elé került.-Nézze, én vállalkozó va­gyok, tüzelés technikával fog­lalkozom, abból élek. ami be­jön. Az idén nem ment a bolt, A vállalatoknál nincs pénz, így nincs megrendelés. Négyen va­gyunk, a lányom a Szántóban tanul, a fiam nem dolgozik, a feleségem beteges, neki sincs állása. A családi pótlék és a ne­velési segély, ami fix, ebből él­degélünk.- A felesége, a fia miért nem próbálnak valamilyen állás után nézni?-Azt hiszi nem ezt csinál­ják? A múltkor például a mun­kaközvetítő irodán azt mondták, van lehetőség, hogy a buszme­gállóban takan'tson az asszony. Azonnal szaladtunk át, de hi­ába, már késő volt. így mennek itt a dolgok! Nem szégyenle- nénk mi a munkát, csakhogy nincs! Vagy itt van a fiam. 17 éves, de mert csak nyolc általá­nosa van, sehová nem kell. Sok a tartozásunk, elismerjük, de nem akarunk két gyerekkel ut­cára kerülni! 10 ezret már tör­lesztettünk, megpróbáljuk a többit is, mikor lesz pénzünk. B. Lajosékat szintén beperelte a városgazdálkodási vállalat. 18 ezer forint az adósságuk. Ho­gyan keletkezett ez a hatalmas restancia? Felkerestem őket is, hátha választ kapok a kérdésre. Alacsony, szőke hajú hölgy nyi­tott ajtót. Bizalmatlanul mért végig. Miért fontos ezt kitere­getni? Vannak, akik négy éve nem fizettek semmit! Ó pedig kórházban volt. Budapesten. Érprotézist kapott, három hóna­pig feküdt. Kellett hát a pénz, el gondolhatja mindenki! Topo­rogtunk az ajtóban, végül mégis megenyhült az asszony, beljebb invitált.- Az én rokkantnyugdíjam­ból és a fiam munkanélküli-se­gélyéből élünk. A férjem nem kap semmit! De higgye el, nem akarunk mi tartozni, már csak három hónapig kell törleszte- nünk az adósságunkat. Mindezek fényében jobban érthető Borbás Attila, a város­gazdálkodási vállalat igazgató­jának aggodalma, aki szerint ilyen embereket nem lehet kila­koltatni. Differenciáltan és na­gyon körültekintően kell ezek­ben az esetekben eljárni. A balassagyarmati önkor­mányzat városfejlesztési és la­kásgazdálkodási bizottságának vezetője Ember Csaba képvi­selő elismeri, nehéz a helyzet. Azonban a városgazdálkodási vállalatnak mégis jobban utána kellene járnia a dolgoknak. Nem kétséges, sokat tettek, de nem eleget.- A vállalat gyakran arra hi­vatkoznak, nincsenek valódi jogi lehetőségeik.- Ezzel tisztában vagyunk, ezért az önkormányzat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy alacsonyabb komfortfo­kozatú lakásokhoz hozzájusson. Építeni, illetve vásárolni fogunk ilyeneket. Nem gettókat aka­runk létrehozni, félreértés ne essék! De ha van a városnak néhány kisebb lakása is, már azok léte nagy fegyelmező erő­nek számíthat! Azonban nyil­vánvaló, hogy csak azokra sze­retnénk így hatni, akik tudná­nak, de nem akarnak fizetni.- Ki dönti el és milyen szem­pontok alapján, hogy ki az, aki valóban nem tudja fizetni a bér­leti díjat, és ki a rosszhiszemű lakó?- Ezt pontosan ki fogunk dolgozni a szociális és egész­ségügyi bizottsággal közösen. A cél az, hogy minél jobban el tudjuk különíteni a fizetni nem tudókat a fizetni nem akaróktól. Ez, és a többi lakásüggyel kapcsolatos kérdés várhatóan az önkormányzat legközelebbi ülésén is napirendre kerül. Fenyvesi Ágnes Az egészség jóval több, mint a betegség hiánya (Folytatás az 1. oldalról) legfontosabb (és korlátlan) kin­cse, másrészt hőn kívánt jövőnk záloga” - mondta Skultéty Sán­dor. A konferenciát Körül Fe­renc, a Nógrád Megyei Közgyű­lés elnöke nyitotta meg. Hang­súlyozta, hogy az egészségne­velés - melyet korábban hol csodatevőnek tartottak, hol egy kézlegyintéssel nyugtáztak - nem csupán az egészségügyben dolgozók feladata, de az átfogó folyamatban a profi szakembe­reknek kétségkívül megkülön­böztetett szerepük van. Jakob Horn, a német népfő­iskolái szövetség budapesti iro­dájának vezetője oldott hangu­latú előadását egy gesztussal kezdte: dicsérően szólt a felnőt­toktatás, az ismeretterjesztés Salgótarjánban szerzett ked­vező benyomásairól. Mondan­dójában kiemelte az egészséges állampolgár és az jól működő állami struktúra közötti szoros kapcsolatot. „Ha a polgárok be­tegek, megbetegszik az állam, a társadalom is” - mondta, majd az egészségnevelés néhány né­metországi tapasztalatáról szá­molt be. A Népjóléti Minisztérium képviseletében dr. Kakuszi Ist­ván helyettes államtitkár tolmá­csolta a tárca elismerését a kon­ferencia megrendezését ille­tően. Előadásában értelmezte a megelőzés fogalmát, a kénysze­rítő s főleg a késztető eszközö­ket, módszereket, majd az egészségügy súlyponti kérdései között foglalkozott az egész­ségneveléssel. Dr. Buda Béla, az Nemzeti Egészségvédő Intézet vezetője nem tudott megjelenni a konfe­rencián, ezért az egészségneve­lés magyarországi helyzetével foglalkozó előadását Mészáros Árpád, az intézet osztályveze­tője olvasta fel. A Nógrád megyei referátu­mok sorát dr. Eles János, a pásztói városi kórház szü­lész-nőgyógyász szakorvosa nyitotta meg Megelőzés és nő­védelem címmel. Dr. Oroszlán György, a Madzsar József Nóg­rád Megyei Kórház osztályve­zető gyermekgyógyász főor­vosa Megelőzés és csecsemő­védelem című előadását „be­szédes” diaképekkel is illuszt­rálta. A tanácskozás délelőtti sza­kasza hozzászólásokkal, kérdé­sekkel fejeződött be. A délutáni program újabb referátumokkal, konzultációkkal folytatódott. A Karancs Szálló éttermében megtartott esti állófogadáson a rendező szervek, a házigazdák nevében dr . Kovács Katalin salgótarjáni gyermekgyógyász főorvos, a TIT nógrádi egész­ségügyi szakosztályának elnöke mondott pohárköszöntőt. Cs. B. Végképp „elolvadt” az acélgyár támogatása Művelődési központ fűtés nélkül? Salgótarján. Valamikor re­mekül működött a megyeszék­helyen a SKÜ. Valamikor re­mek programjai voltak a Ko­hász Művelődési Központnak is. Valamikor még évi három millióval támogatta a gyár a művelődés házát... Most azonban olyan hírek terjednek a városban, hogy alighanem téli álmot kell alud­nia az intézménynek, mivel sincs, aki a meleget adjon.- Igazak a híresztelések? Tényleg be kell zárniuk, ha jön a hideg? - érdeklődtünk a mű­velődési központ igazgatónőjé­től, dr. Ablonczy Lászlónétól.-Az nem igaz, hogy meg­szüntetnénk a tevékenységün­ket - mondta. - „Mindössze” az történt, hogy érkezett egy levél a SKÜ-től, amiben tudatják, hogy október 1-jétől nem fogják biztosítani a fűtést számunkra. Ez még nem a „világ vége”.-Fűtés nélkül nehéz elkép­zelni a működést. . .- Egyelőre annyi bizonyos, hogy a hat művészeti csopor­tunkat kihelyezzük valahová. A balett- és színjátszó csoportok, a fúvósok ügye így megoldód­hat. Hasonló módon járunk el a rendezvényeinkkel is. Nehe­zebb a könyvtár esete. Azt nem lehet kihelyezni, igény viszont van rá - tehát fűteni kell! Már a Szieszta kályhától az olajradiá­torig sok mindenre gondoltunk, valahogy megoldjuk majd. Ugyanez áll a könyvtár melletti klubszobára is.- Számított erre az acélgyári döntésre?-Tudomásul kell venni, hogy a cég helyzete nehéz. A hajdani három millióval már két éve nem számolhatunk. Igazá­ból nem ért váratlanul. .. Beszéltünk Győry Péterrel. az SKÜ műszáki vezérigaz­gató-helyettesével is, aki aláírta az intézménynek küldött leve­let. Ő elmondta: minden költsé­get maximálisan csökkenteni kívánnak, amely nem nyeresé­ges. A művelődési ház mellett a munkásszálló és az SKSE a legnagyobb veszteségtermelő. A levelet csak tájékoztató jelle­gűnek kell tekinteni, végső dön­tés talán még a héten várható. Balázs J. Rendelő van, lakás nincs Báma valamikor önálló orvosi körzet volt. Mostanság viszont a szomszédos Mátraszelével osztozkodnak a körzeti orvo­son. Az utóbbi időben egyre többet hallani azt a véleményt: jó lenne, ha ismét saját orvosa lenne a falunak. A rendelő átvé­szelte az elmúlt évtizedeket, ám szolgálati lakás • építését is tervbe kellene venni. A mintegy Szemtanúkat keresnek Ez év szeptember 11-én, 18 óra 30 perc körüli időben a 21. számú főúton a Szentkút felé vezető út kereszteződésénél közlekedési baleset történt. A baleset során egy, Salgótarján irányába közlekedő személy- gépkocsi a Sólyom-hegy mel­letti dróthálónak ütközött. A rendőrség kéri, hogy a bal­eset szemtanúi, illetve azok, akik a balesetről felvilágosítást tudnak adni, jelentkezzenek a 11-255 / 32-20-as melléken, a Nógrád Megyei Rendőrfőkapi­tányság Közlekedési Osztályán, vagy bármelyik rendőri szerv­nél. hat millió forintnyi beruházás­hoz pályázatokon próbálnának pénzt szerezni, hisz ha saját zsebből kellene finanszírozni a teljes összeget, az felborítaná költségvetésüket, s megkérdője­lezné az intézmények működte­tését. Az önkormányzat a jövő évi tervek összeállításakor kí­vánja a falu ez irányú óhaját fi­gyelembe venni. Traffipax • Szeptember 25-én, pénteken reggel 6 és 14 óra között a 21. sz. főúton Salgótarján, Pásztó és Jobbágyi térségében, a 2408. sz. úton Hasznos körzetében, míg 14 és 22 óra között a 22. sz úton Salgótarján és Kishartyán sza­kaszon. Salgótarjánban a Buda­pesti úton és a Bajcsy Zsi­linszky úton, 23. sz úton Mátra- szele, Homokterenye és Náduj- falú térségében, valamint a 2206. sz, úton Karancslapujtő körzetében várható műszeres sebességellenőrzés. Rehabilitáció • Csécse. Eddig ezt a munkát Pásztón végezték el. Szeptem­ber 1-jétől a kormány intézke­dése folytán a rehabilitációval kapcsolatos feladatok az ön- kormányzatra hárulnak. Elvég­zése érdekében egy felülvizs­gáló, elbíráló bizottságot alakí­tottak, melynek tagjai: a község orvosa, egy hivatali és a mun­kaügyi központ által delegált dolgozó. Egyetlen hibával • Nagyoroszi. A helyi önkor­mányzat döntései csaknem ki­fogástalanul megfelelnek a tör­vényben előírt követelmények­nek. A képviselő-testület fenn­állása óta hozott határozatok közül csupán egyetlen egyet ki­fogásolt meg a köztársasági megbízotti hivatal. Folytatás: jövőre • Nógrádmegyer. Az idén márciusban önállóvá vált álta­lános iskola épülete jelentős változáson ment át az elmúlt he­tekben. A tavaly megkezdett külső korszerűsítés után most a belül végeztek el fontos felada­tokat: az elavult szennyvíz-, és ivóvízvezetékrendszert építet­ték át, csaknem egymilliós költ­séggel. A jövő évben folytatják a korszerűsítést. / Ev végére 28 ezer munkanélküli lesz a megyében (Folytatás az 1. oldalról) Általában elmondható, hogy a munkanélküliség folyamatos növekedése állandó helyhiányt jelent a hivatalnak. 27-28 ezer munkanélkülit prognosztizál­nak az év végére - tudtuk még meg a tájékoztatóból. Ezek után Szabó Kálmán kérdésekre válaszolt. Nincs olyan kormányzati kezelési eszköz, ami pályakezdők al­kalmazására inspirálja a mun­káltatót, - mondta, - illetve egy kivétel lehet: ha a többletlét­számot munkanélküliekből (akár pályakezdőkből is) tölti fel a vállalkozó, akkor kedvez­ményeket kap. Van jövője a közhasznú munkának, ez a forma 1993-ban is marad - hal­lottuk. A foglalkoztatási alapból a negyedik negyedévre az eszkö­zök kilencven százaléka már le­kötött. mindössze ötvenmillió forint van „szabadon”, de fél­száz pályázat vár elbírálásra. Elhangzott, hogy nehéz az át­képzésre érdemes ágazatok meghatározása, mert jelenleg mindegyik ágazat „eladó”. Döntött arról is a közgyűlés, hogy a költségvetési vitára meghívják a megye országgyű­lési képviselőit. D. I. Felújított épület Annak ellenére, hogy tavaly sok vihart kavart Balassagyar­maton a keresztény iskola meg­alakulása, ma minden oktatási intézményben rendben folyik a tanítás. Az egy épülettel meg­fogyatkozott Kiss Árpád Álta­lános Iskola a hajdani „Kis-Bajcsy” helyett a Köztár­saság téren kapott négy tanter­met. A volt bölcsődében az ön- kormányzat időben biztosította az oktatás feltételeit. Jelenleg már csak az átalakított épület fűtési rendszerének kipróbálása és üzembe helyezése van hátra. Romhányi olvasónk kér­dezte, hogy időnként mitől vörös, vagy tejfehér és ihatat­lan az ivóvíz, s ezért jogos-e a köbméterenkénti negyven fo­rintos vízdíj? A kérdésre Balogh Ottó, a megyei vízmű üzemviteli osztá­lyának munkatársa válaszolt:-A kedves olvasó vízminő­ségre vonatkozó észrevétele jo­gos, ami a kényszerű hálózati beavatkozásból adódott. Mivel konkrétan nem jelölte meg, hogy Romhány mely területéről van szó, feltehető, hogy ott ahol az utóbbi időben több csőtörés is bekövetkezett a belső hálóza­Kíváncsiskodó A javítások miatt színes az ivóvíz ton. Mivel a térségi vízhálóza­ton is végre kellett hajtani egy tolózár cseréjét, ez is okozhatott színeződést. A víz vörös színe a csőrendszer lerakódásainak fel­keveredéséből, míg a tejfehér szín a víz levegősödéséből adó­dik. A víz azonban természete­sen iható. Ami pedig a vízdíj mértékét illeti, az valóban ma­gas, de ennek általános, objek­tív okai vannak. Több salgótarjáni olvasónk is arról érdeklődött, hogy mi lesz a sorsa az eresztvényi Napsugár étteremnek? I' mi if *8 H Nők vallanak önmagukról .... I gaz történetek: - szerelemről, ••- bánatról,- boldogságról valamint sok más érdekes olvasnivaló is található Csók és Könny című most megjelent új női lapban. IVe feMfel! aálásl&wfll 0M2S)

Next

/
Thumbnails
Contents