Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-25 / 227. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZÉT ES TUDOMÁNY 1992. szeptember 25., péntek Miért több a meddő férfi? A British Medical Journal című szaklap nemrégiben közölte a koppenhágai egyetem kutatócsoportjának vizsgálati eredményeit. Ezek szerint férfiaknál a ondósejtek száma mintegy felére csökkent, mennyisége pedig negyedére. A megfigyeléseket 15 ezer emberen végezték, s az 1938 és 1991 közötti időszak leleteit hasonlították össze. Amint a vizsgálat kimutatta. az ondósejtek száma a milliméterenkénti 113 millióról 66 millióra, egy-egy magömlés mennyisége pedig 3,4 milliméterről 2,75 milliméterre csökkent. A kutatócsoport vezetője, a dán Niels Skakkebaeck professzor szerint ez a jelenség az oka annak, hogy sok férfi kénytelen lemondani az apai örömökről. A tudósok szerint az úgynevezett PCB-vegysze- rek okozhatják a szervezet ondótermelésének csökkenését, a hererákot pedig az ösztrogé- nek okozzák. Mivel saját bőrünkön magunk is tapasztaljuk, hogy milyen a világ messze lenn, még a bányászbéka fenekénél is lejjebb, alighanem komoly érdeklődésre tarthat számot Gerard Jugnot sziporkázóan szellemes új filmvígjátéka a „Félelmetes korszak”. Főhőse egy ember aki elveszti az állását. Munkanélkülivé lesz, mezítlábas lesz. Zuhan, bugdácsol lefelé az ismeretlen mélységeibe, a koldusok, guberálók, ágrólszakadtak birodalmába, az újszegénység félelmetes és mulatságos világába. S egyszercsak ott van, lenn a „béka segge alatti világban”, és illúziók nélküli komolysággal kell megélnie mindazt, ami az élet perifériáján valóságos, természetes. Akár egy modern mesében, a főhősnek hűséges társai vannak; elkalauzolják, élni segítik a metróperonok, nyomortanyák világában. Doki, Ceruza meg a többiek egy eddig ismeretlen, lenézett világból hoznak mellé különös, új minőségeket, érzelmeket: az Még a bányászbéka fenekénél is lejjebb élet ilyen is! Lehet rögvest belepusztulni a „lecsúszásba”, de lehet alkalmazkodni is, lehet túlélésre berendezkedni is. A túlélés trükkjei, ha mégoly szánalmasan is együgyüek, erkölcstelenek is, hihetetlen dörzsöltséget kívánnak meg, mert a kétféle élet találkozási pontjain „észnél kell lenni”, nem szabad naivnak lenni, minden helyzetből muszáj „csípőből tüzelni”, és muszáj kimászni tudni . .. S micsoda emberismeret, jellemismeret kell mindehhez! Nem mindegy ugyanis, ha valaki úgy jószándékú-becsületes, hogy a teljes zülléstől menekülve megiszik naponta 10-15 liter bort, nem mindegy, hogy koldus-tolvajról vagy csak ké- regetőről van szó ... De együtt mind úgy válnak a főhős körül vígjátékfigurákká, hogy a rendező borotvaélen egyensúlyo- zik a tragédiák, felkavaró emberi csődjelentések és a költői humor határán. A rendező mondja filmjéről: „Itt a nevetés olyan, mint az ablaktörlő a boldogtalanság esőjében. Lehet tovább menni, ha az eső nem is marad abba ...” Magyarul: itt ez a kór, ez a lélekölő, embert pusztító munka- nélküliség, mégis kell valami, amitől megmarad az ember életkedve. S az emberség, egymásra utaltság, szolidaritás pozitív megélése ellenpont lehet a kétségbeesésben ... Gérard Jugnot vígjátéka azért jó, azért fontos, mert szinte cirkusz- vagy kabaréritmusban pörög a filmcselekmény, a rendező mégis éles szemmel kritizál, ábrázol, és filmköltészetet teremt - bűvészkedés nélkül. Kitűnő dialógusok, intelligens és mégis petárdaerejú poénok építik, kísérik ezt a félelmetes pokoljárást, ezt az ijesztő száguldást. Hogyan lehet ekkorát zuhanni? Hogyan lehet eny- nyi energiát koncentrálni a túlélésre? Hogyan lehet mindezen nevetni? Jó volna csak, és pusztán csak a moziban megtapasztalni ... Erdős István Magyar tudóslexikon Ki találta föl a televíziót? Ki találta föl a televíziót? - a kérdésre a rejtvényfejtésben járatos olvasó rávágja: természetesen egy magyar! A feltaláló nevén azonban már bizonyára gondolkodni kell. Nos a helyes válasz: Mihály Dénes, aki 1923-ban adta be a telehor szabadalmát, amelyben a képtávíróhoz kapcsolódó képbontó és összerakó, távolbalátó készülék működését írta le. Mihály Déneshez hasonlóan sok más világszerte híres de eddig itthon kevésbé ismert magyar feltaláló neve olvasható egy új életrajzi lexikonban. A kötet főszerkesztője, Nagy Ferenc szerint nem volt könnyű eldönteni, hogy a természettudomány és a technika történetéből kiket is tekintsenek kiemelkedőnek. A válogatás során felvetődött az is, hogy magyar volt-e Mechwart András és John von Neumann (Neumann János)? Magyarnak azokat tekintették, akik annak tartották magukat. Mechwart András Ganz Abra- hámhoz hasonlóan külföldön született, de tevékenysége szorosan kapcsolódott a technika- történet magyar iskolájához, míg a budapesti születésű Neumann János Amerikában szerzett kiemelkedő érdemeket a számítógép logikai tervezésében. Olvashatunk a kötetben a Nobel-díjas Richard Zsigmondy tevékenységéről is, aki nem nálunk született, nevelkedett és dolgozott, de édesapja révén magyar család Ausztriába szakadt ágából származott. Végre nemcsak a szűkén vett szakma ismerheti meg Almásy László nevét - Afrikához kötődő tevékenységét őrzi a kairói Al-Maza repülőtér és a sivatagban az Almásy-hegy -, és Ha- raszthy Ágostonét is, akit halálának századik évfordulóján Kalifornia akkori kormányzója, az Egyesült Államok későbbi elnöke, Ronald Reagan a szőlőkultúra atyjának nevezett. Élő személyek nem szerepelnek az ismertetésben, attól a meggondolástól vezérelve, hogy az idő rostája majd elvégzi az életmű szubjektumoktól sem mentes értékelését. -szóRapszodikus, követhetetlen, veszélyesen önpusztító hajlamú ember. Ketten is megpróbálták megközelíteni - az olasz Enrico Sisti és a francia Myriam Léon -, de mindkettőjüknek be kell látnia. hogy hiába próbálkoztak a szeszélyes énekes szerzővel, íróval: nem tudtak meg róla sokkal többet, mint amennyit eddig is tudtak. Léon talán többre jutott vele. Neki megszólalt Cave, beszélt, s abból az derült ki, hogy szorongásos, hogy félelmek gyötrik ntúlóan, s hiába minden, tulajdonképpen nem tudja kiírni magából a bajait, nem tud tőlük szabadulni, Újra feltámadnak, újra megbénítják. Hiába itta magát csaknem halálra, s hiába iszik még mindig meglehetősen sokat. Sisti alig tudja szóra bírni, aztán fogja magát és átnézve a zenész pályafutását, lemezeit, szövegeit, „És meglátá a szamár az Úrnak angyalát” című könyvét - Károlyi gáspár szavai, Mózes IV. 22. rész. 23. bek. -, maga elmélkedik róla. A végén így sóhajt: „De kicsoda is Nick Cave? Azt senki sohasem fogja megtudni.” Az olasz újságíró 33 évesnek tudja Cave-et, és mint krisztusi Nick Cave korban lévő alkotót mutatja be. Léon viszont azt mondja, hogy a muzsikus 1957-ben született, és legújabb lemeze a „Henry’s Dream” (Henry álma) meghallgatása után beszélget vele. Szegény Sisti így kezdi: „Ha független zene legendájának mondják, mérges lesz, ha szeszkazánnak nevezik, feldühödik. Wim Wendersről nem akar beszélni. irodalmi munkáiról sem. zenei élményeiről sem. Szinte sohasem nevet, csak ha Ausztrália - szülőföldje - jut eszébe.” Cave még mindig iszik. Lé- onnak azt mondja, hogy szüksége van rá. Ha kellő nyomás van benne, akkor írja a legjobb szövegeit a dalaihoz. Menekül önmaga elől, de természetesen mindig önmagával találkozik, magával kell szembenéznie. A „Henry’s Dream” eddigi élete, vergődései, küzdelmei története. Most már a gyerekéről ír, feleségéről és édesanyjáról. Hiányzik neki immár, mint ahogy Ausztrália, az ottani barátok, az otthoni táj. Ahogy menekül és szökik belül a lelkében, úgy menekül, űzi magát, hajtja bele a világba. Élt már Sidneyben. Londonban - itt került elvonókúrára is -, Rióban, Los Angelesben. Berlinben - ahol „filmkalandja” volt Wim Wendersszel, s erről kérdezte Sisti. Jelenleg Sao Paoloban él. de ki tudja meddig.- Azelőtt nem érdekelt hová megyek, mi történik a világban, az életem - mondja -. de most már gondolnom kell a gyermekemre, nem vándorolhatok ösz- szevissza. Nem terveztük, nem gondoltunk rá, egyszer csak megszületett, itt volt. Nagyon boldog vagyok, s bárcsak tudnám, milyen állampolgárságú legyen. Amerikai, vagy angol? Ausztrál? Félek, ahogy nézem ezt a ro- . hadt világot, és képtelen vagyok dönteni. Hol lesz a legjobb neki? És ha képletesen is, de a gyerekkel mondatja ki egy dalban, hogy ő maga sohase feledje: Papa, el ne hagyd Henryt! A Bad Seeds, Nick Cave zenekarának (többi) tagjai: Barfy Adamson (basszus), Mick Harvey (dob), Blixa Bargeld (gitár) Berlinből. Vass Imre Képes technikatörténet Az első svájci kisvasút A bödeli vasút mozdonya és egy személykocsija 120 évvel ezelőtt 1872-ben nyílt meg Svájcban Darlingen - Interlaken és Bönigen között a Bödeli-völgyben az úgynevezett „bödeli vasút”. Svájc első kisvasútja 8,5 kilométeres szakaszon a Berni-Alpokban a Thuni és a Brienzi-tó közti festői völgyben. Három lokomotív járt rajta, a szelekről elnevezett „Briese”, „Föhn” és „Zephör”, mindegyik 15 tonna súlyú volt, 90 lóerős motorral látták el, és legnagyobb sebességük 25 ki- lométer/óra volt. Közülük a Zephir még néhány évvel ezelőtt a domachi fémműben használatban volt. Érdekessége volt ennek a kisvasútnak az emeletes személykocsi. Terhes nőknek veszélyes a szauna Asszonyok, akik a terhesség első két hónapjában forró fürdőt vesznek vagy szaunáznak, azt a kockázatot vállalják, hogy újszülöttjük agykárosodással jön a világra: ezzel az eredménnyel zárult 22 762 amerikai nő vizsgálata, amelyet a bostoni egyetem megbízásából végeztek. Dr. Aubrey Milunsky, a vizsgálat vezetője közölte: az újszülöttek egézségi károsodásának valószínűsége olyan anyák esetében, akik terhességük első hetében túl meleg fürdőt vettek vagy szaunáztak, kétszer-há- romszor nagyobb, mint azoknál, akik ezt elkerülték. Milunsky a 36 foknál melegebb fürdőt és a 80 foknál forróbb szaunát tartja a legkockázatosabbnak terhes nők száSzupercsapda egereknek Csúnya idők köszöntenek a jövőben az egerekre Angliában. Egy brit cég, a Rentokil piacra dobta a műszaki fejlődés csúcsán álló egércsapdáját, amely nem a hagyományos sajtcsalival, s nem is egy darab szalonnával csábítja a szürke állatkákat. Ehelyett elektromos hullámok hívogatják az egereket, s ha látogató téved a szupercsapdába, erről infravörös érzékelő tájékoztatja az ellenőrző központot, amely azonnal lezárja a menekülés útját. A szupercsapdát Angliában egyelőre csak bérelni lehet. Egy darab, 20 egér elfogására „szakosodott” gépezet évi kölcsönzési díja 4 ezer font, azaz 600 ezer forint. KUKUCSKÁLÓ Holnap indul! Figyelje a lapot nehogy lemaradjon valamiről! Pressertől Shakespeare-ig, Örkénytől Tennessee Williams-ig Ha felmegy a függöny: reménykedünk ... Színház nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes - vallják sokan e sorok írójával egyetemben. S még mennyi mindennel kapcsolatban mondható el ugyanez a nem éppen eredeti megállapítás. Igenám, de mit tegyen az, aki szívesen menne ugyan színházba, de nem telik e luxusra a pénzéből, s nem futja szűkre szabott idejéből. Miután életkörülményeiket nincs módunk befolyásolni, természetesen nem elsősorban nekik szól az évad eleji invitálás. Lehetne azonban számítani nagyobb arányban Salgótarjánban is annak a rétegnek az aktivitására, amelyiknek nincsenek napi megélhetési gondjai és kell, hogy legyen igénye a kultúra, a művelődés e semmi mással nem pótolható formája iránt. Annál is inkább, mert az 1992/93. évi színházi program igazán sok jót igér. Megtalálni benne a világirodalom és a magyar dráma számos örökbecsű értékét, de azok számára is bő, igényesnek tetsző választékot kínál ez a bérletsorozat, akik a színháztól -mint minden más művészeti ágtól - csupán szórakozást, kikapcsolódást várnak. Az évadnyitó előadás október 15-én 19 órakor lesz. Ekkor kerül színre a minap a Stúdió '92 című tévéműsorban is ..bekonferált” új magyar musical: Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza munkája. A Budapesti Kamaraszínház produkciójában számos ismert színművész - egyebek között Andai Györgyi, Kránitz Lajos, Nemcsak Károly, Rátóti Zoltán - mellett a Pa-Dö-Dö együttes - Falusi Mariann és Lang Györgyi— is fellép. Csak üdvözölni lehet, hogy a szomszédos Heves megye ígéretes társulata a most induló szezonban három alkalommal is fellép a József Attila Művelődési Központ színpadán. Először, október 30-án Pres- ser-Sztevanovity nagy sikerű musical-jét, a Padlás-t mutatják be. Novemberben a székesfehérvári Vörösmarty Színház „alkalmi” társulata Peter Schaffer Black comedy (Játék a sötétben) című darabját, darabját mutatja be Cseke Péter, Kállai Hona, Koncz Gábor, Löte Attila, Sára Bernadett főszereplésével, és nem kisebb rendező egyéniség, mint Makk Károly irányításával. A Honvéd Művészegyüttes eleddig elsősorban ének, zene és tánc bemutatóiról volt ismert. Színházi tagozatának november 26-ai vendégszereplésével teljesen új társulat mutatkozik be a salgótarjáni közönségnek. Dario Fo Nem fizetünk című komédiáját mutatják be. Ebben a naptári évben az utolsó előadásra decemberben kerül sor: a székesfehérváriak viszik színre Örkény István Macskajáték-át. Az új esztendő - januárban - ugyancsak Örkény darabbal, a Tóték-kal nyit az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek tolmácsolásában. Február-március környékén a Vörösmarty Színház Bujtor István rendezésében mutatja be Molnár Ferenc Liliom-át. Várhatóan márciusi-áprilisi ütemezésben szintén az egriek „következnek” Shakespeare Tévedések vígjátéká-val. Április-május táján ismét a fehérváriak vendégszerepeinek Salgótarjánban Alien Ayckbourn Hálószoba című komédiájával. Az idényzáró előadásra a tervek szerint májusban kerül sor, s ekkor - mintegy csattanóként - a Szigligeti Színház társulata mutatkozik be. A neves szolnoki társulat évtizedekkel évekkel ezelőtt törzsvendégnek számított itt, az utóbbi időben azonban meglazultak, majd megszűntek a kapcsolatok a két intézmény között. Úgy látszik Spiró György igazgatói ténykedése az együttműködés felújításában is megnyilvánul. A szolnokiak „mellesleg” Tennessee Williams jeles darabját, az Üvegfigurák-at mutatják be Tö- rőcsik Mari főszereplésével. A fenti kínálat önmagáért beszél. s annak a figyelembe vételével is sokat mond, hogy a művelődési központ értelemszerűen fenntartja a műsorváltozás jogát. így is „védekezvén” a színházak általi kiszolgáltatottság ellen. A tíz előadásból álló felnőtteknek (hiszen a korábbiakhoz hasonlóan lesz középiskolás és kisiskolás sorozat is) szóló bérletsorozat ára ezer és ezerháromszáz forint között mozog. Természetesen mód van úgynevezett szólójegyeket is váltani egy-egy előadásra, de akkor egy belépő minimális ára százhatvan, maximális kétszáz Ft lesz. Idén márciusban a színházi világnapon Jorge Lavelli. francia rendező, színházigazgató intézett üzenetet a színházszerető világhoz. Azt mondta: „Valahányszor felmegy a függöny, reménykedünk. A színház sokszínű egyszerűségével tükröt tart elénk, megszólít és meghat. . . a színház mikrokozmosz is, a civil társadalom fóruma, a találkozás és a felfedezés kiváltságos helye. A színház egyszerre csaló és igaz, de tápláló forrása mindig a valóság." Mit lehet ehhez az idézethez hozzátenni? Elfogadni a benne foglaltakat. Csongrády Béla
