Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-25 / 227. szám

Fogoly a pilóta? Egy izraeli pilóta, akinek gépe hat éve Libanonban lezuhant, és akit halottnak véltek, él és egy iszlám fundamentalista csoport foglya — erősítette meg a wa­shingtoni közel-keleti béketár­gyaláson részt vevő libanoni kül­döttség vezetője. Ron Arad gé­pét 1986-ban lelőtték, ő az egyetlen a Libanonban eltűnt hat izraeli közül, akiről feltételezik, hogy él, bár semmilyen életjel nem érkezett tőle. Nincs egyezség... A dél-afrikai fehér kormány és az Afrikai Nemzeti Kongresz- szus (ANC) képviselői megpró­báltak megegyezésre jutni egy, a Frederik Willem de Klerk elnök és Nelson Mandela ANC-elnök között létrejövő találkozó tár­gyában, de hírek szerint nem si­került megállapodniuk. Hamis repülőjeggyel Kabul repülőterén letartóztat­ták Afganisztán egykori alelnö- két és védelmi miniszterét, Mo­hammad Ráfit, mielőtt sikerült volna neki feljutnia egy Indiába tartó repülőgép fedélzetére. Az ITAR-TASZSZ értesülései sze­rint Ráfi repülőjegyét hamis név­re állították ki. „Gátlástalan hazugság” Gátlástalan hazugságnak mi­nősítette Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter azt az állítást, hogy a Nixon-kormány, amelynek tagja volt, tudatosan sorsára hagyott amerikai hadi­foglyokat Délkelet-Ázsiában, miután 1973-ban békét kötött Vietnammal. Kissinger a szená­tus vizsgálóbizottsága előtt, eskü alatt tett vallomást. Megdöbbentő események A Koszovóban élő albán nem­zetiségű gyerekek és tanáraik nem kezdhették meg az új tan­évet, mivel a szerb rendőrség az iskolák bejárata előtt egyenként igazoltatta a belépni kívánókat, és megakadályozta, hogy az al­bán nemzetiségűek átléphessék a küszöböt. Ezt a megdöbbentő eseményt vette filmkockákra a BBC brit televízió forgatócso­portja — jelentették hírügynök­ségek. Az egyik gyerek elmond­ta, hogy a rendőrök azzal fenye­getőztek: megölik őket, ha meg­próbálnak visszajönni az iskolá­ba. A BBC a történtek kapcsán megkérdezte a szélsőséges Szerb Radikális Párt egyik tagját. Az il­lető kijelentette: az albánoknak menniük kell, és házaikat át kell adniuk a szerbeknek. Szlovákia gondjai A csehszlovák gazdaság re­formja nem szakad meg a két or­szágrész jövőre esedékes szétvá­lásával — hangoztatta a szövet­ségi központi bank vezetője a Nemzetközi Valutaalap (IMF) washingtoni közgyűlésén. Josef Tosovsky szerint hazájában az infláció ellenőrizhető — egy számjegyű — szinten maradt, s a gazdaság is elmozdult már a re­cesszió mélypontjáról. Szakértői kommentárok szerint Szlovákia komoly gazdasági nehézségek­kel lesz kénytelen szembenézni a válás után, mivel gazdasága kor­szerűtlen. Frank és márka Közös közleményt adott ki a német és a francia központi bank a súlyos nyomás alatt lévő frank árfolyamának támogatásáról. A nyilatkozat leszögezi: a két or­szág kormánya és központi bankja arra a következtetésre ju­tott, hogy a frank és a márka je­lenlegi hivatalos árfolyama hűen tükrözi a két gazdaság helyzetét, az árfolyamon nem kell változ­tatni. Gazdag aranylelet Rendkívül gazdag aranylelet­re bukkantak kínai bányászok a minap Belső-Mongólia egyik el­dugott vidékén — jelentette a he­lyi sajtó. Az előzetes számítások szerint évente 400 kilogramm aranyat adhat a bánya. Nem is­meretes, hogy ez milyen arányú a kínai összkitermelésben, mivel Peking a teljes kínai aranykiter- melésről sohasem közöl adato­kat. Vita az amerikai képviseiőházban a Csurka-ügyről „Demokráciaellenes, fasiszta tanulmány Az Egyesült Államok képvi- selőházanak tagjai szerdán este Tom Lantos, a magyar szárma­zású demokrata parti képviselő kezdeményezésére másfel órás rendkívüli vitát tartottak a leg­újabb magyar belpolitikai fejle­ményekről, nevezetesen Csurka Istvánnak, az MDF alelnökének a Magyar Fórumban megjelent, Magyarországon is nagy vitát ki­váltó tanulmányáról. Mind Lan­tos, mind az utána felszólaló 11 republikánus (kormánypárti) és 2 demokrata párti (ellenzéki) képviselő hangoztatta: szélesebb összefüggéseiben vizsgálják a nyugat- es kelet-európai neofa­siszta, antiszemita jelenségeket, mert véleményük szerint azokat csírájukban kell elfojtani, mielőtt nagyobb kárt okoznának. Mint mondották, ilyen megnyilvánu­lások az USA-ban is előfordul­nak, ahol azokat minden demok­ratikus politikai erő a leghatáro­zottabban elutasítja. Bírálatuk nem a magyar demokratikus kormánynak, nem a magyar népnek szól, húzták alá a képvi­selők. Az elsőként felszólaló Lantos szólt arról, hogy a kommuniz­mus bukása nemcsak a demok­ráciának nyitott utat, hanem fel­szabadított „ördögi, veszélyes, mélységesen negatív” erőket is: a tv-ben naponta láthatók a faji, a nemzetiségi, a vallási gyűlölet példái, a keletnémet bőrfej űek- től az osztrák, a francia neonáci­kig, vagy Milosevicig, aki az „et­nikai tisztogatás” eszméjével el­pusztította országát. — így nem meglepő, hogy a térség legfejlet­tebb, legdemokratikusabb or­szága, szeretett szülőhazám is legutóbb a nácizmus, a fasizmus magas körökben való újjászüle­tésének jeleit mutatta. Örömmel jelentem, hogy a magyar nép túl­nyomó többsége, a politikai ve­zetés többsége mindenütt elkö­telezett a demokrácia elvei és gyakorlata mellett. Vannak azonban fontos kivételek. Egyi­kük Csurka István, a kormány- koalíció vezető pártjának alelnö- ke, aki szeptemberben olyan gyűlölködő, demokráciaellenes, fasiszta tanulmányt tett közzé, amely mindenkinek felfordítja a gyomrát, aki demokratikus ér­zelmű — mondotta. A demokrata Steny Hoyer, a törvényhozás helsinki bizottsá­gának társelnöke kijelentette: Csurka István távolról sem áll egyedül Európában nacionalis­ta, rasszista, nyilvánvalóan anti­szemita nézeteivel, s ezzel nagy aggodalomra ad okot a nemzet­közi közösségnek. 99 — Együttérzünk a magyar néppel, mert nálunk is vannak, akik hasonló nézeteket hangoz­tatnak. Mint barátok, mint szö­vetségesek, sürgetjük a magya­rokat, mint másokat is a világon, hogy álljanak, álljunk ki az ügy­ben, mondotta Hoyer, aki rámu­tatott: Csurka nem akárki, és saj­nos nézeteit eddig nem utasítot­ták el a szükséges egyértelmű­séggel. — Nem hallgathatunk, ha a szólásszabadságot arra használ­ják fel, hogy ártatlan emberek el­leni erőszakra, gyűlöletre uszíta­nak. A magyar demokrácia már nagy lépéseket tett valamennyi poTgára jogainak megvédéséért. A további haladás érdekében a kormánynak meg kell újítania el­kötelezettségét, hogy tisztelet­ben tartja és megvédi a vallási ki­sebbségeket, s el kell ítélnie a szélsőséges csoportok vagy egyének részéről jelentkező gyű­löletet — fogalmazott John Por­ter, a törvényhozás emberi jogi bizottságának republikánus társ­elnöke. Az ugyancsak republiká­nus Robert Doman szerint senki nem ítélheti el Csurka miatt an­nak egész pártját. Aki viszont ilyen aljas nézeteket hangoztat, nem méltó a politikus névre. Az amerikai magyar koalíció nyilatkozata Elfogadhatatlan és kártékony... Elfogadhatatlannak és kárté­konynak tartjuk a nemzeti, az et­nikai, a vallási kisebbségekkel szembeni, s a magyarság nemzeti tudata elleni intoleráns, lázító megnyilvánulásokat — hangzik az amerikai magyar koalíció szerdán este kiadott nyilatkoza­ta. A tavaly alakult koalíció szá­mos nagy létszámú, befolyásos demokratikus szervezetet, köz­tük különböző egyházi intézmé­nyeket tömörít. Igazgatótaná­csának elnökét, Bertalan Imre református lelkészt legutóbb a Magyarok Világszövetsége el­nökségébe választották. A nyilatkozat szerint „az ilyen írások és beszédek megfosztják a lakosságot attól, hogy megfon­tolhassa a kommunista diktatú­rából a demokratikus berendez­kedésbe való átmenet valódi roblémáit, polarizálják a politi- ai közhangulatot és csorbítják Magyarország stabilitásának, megbízhatóságának jelenleg nagyra becsült hírnevét. Külö­nösen veszélyesek a szélsőséges magyarországi megnyilvánulá­sok a szomszédos országok ve­szélyeztetett magyar kisebbségei­nek szempontjából, mert elvon­ják a figyelmet az őket sújtó, mind súlyosabb atrocitásokról” — mu­tat rá a nyilatkozat. Magyar ame­rikaiként meggyőződésünk, hogy a politikai és a gazdasági átalaku­lás e kritikus időszakában az Egyesült Államok érdekeit is csak Közép-Kelet-Európa népei­nek hathatós megsegítése szol­gálhatja. Az ottani demokratikus intézmények fokozott támogatá­sa erősíti a toleranciát, elszigeteli, eljelentékteleníti a jobb- és a bal­oldali szélsőségeseket. Boszniai és horvátországi szerbek egyesülése? Ellentétes a béketerwel A Boszniában és a Horvátországban elő szerbek 15 napon belül népszavazást tartanak a két csoport és területük egyesítéséről. Az er­ről szóló döntést a belgrádi Tanjug hírügynökség szerint a két közös­ség vezetése a boszniai szerbek fellegvárában, Banja Lukában hozta szerda este. „Egy nép két területének egy államban való tömörítésé­ről van szó” — hangoztatta a Tanjug. A DPA német hírügynökség viszont politikai megfigyelőkre hivat­kozik, akik úgy vélik, hogy az elképzelés szöges ellentétben áll a dél­szláv helyzet rendezését célzó összes eddigi béketerwel. Jeszenszky kiállítást nyitott meg Az átalakulás — fotókon A magyar demok­ratikus átalakulásról rendezett fényképki­állítást nyitott meg szerdán este Je­szenszky Géza kül­ügyminiszter a New York-i magyar ENSZ-képvisele- ten. Az ezt követő fo­gadáson, amelyet Er­dős André nagykö­vet adott, jelen volt a New York-i diplo­máciai testület szá­mos vezetője tagja, valamint az ENSZ apparátusának tiszt­ségviselői. (MTI) Nastase beszéde Az emberi jogokról, a választásokról Nagyon hasznos lenne, ha a Biztonsági Tanács mélyebben elemezné a népek önrendelkezé­sének kérdését: meg kell akadá­lyozni, hogy ezt az elvet eltorzít­sák és a nemzeti kisebbségekre alkalmazzák — fogalmazott szerdán este az ENSZ közgyűlé­sén a román külügyminiszter. Adrian Nastase az általános vitában mondott beszédében ki­jelentette: Románia alkotmánya minden kisebbségnek biztosítja kulturális, nyelvi és vallási iden­titásának megőrzését. Amennyi­ben az ide vonatkozó nemzetkö­zi jog a román törvénynél széle­sebb körű, úgy az előbbit kell al­kalmazni. A miniszter szerint az 1993-as emberjogi világkonfe­rencia „fontos alkalmat biztosít, hogy véget vessünk a kisebbségi kérdések politizálásának, ami­kor is azokat kiszakítják termé­szetes környezetükből, az embe­ri jogok köréből”. Nastase azt mondotta, hogy a szeptember 27-i választások mérföldkövet jelentenek orszá­gában, amelynek politikai plura­lizmusát, demokráciáját, jogálla­miságát „többnyire érdemtele­nül vonták kétségbe”. A kor­mány mindent megtett a szabad választások érdekében, amelyek garanciája a több ezer hazai és külföldi megfigyelő is. A miniszter szerint alaptalan­nak bizonyult az antiszemitiz­mus vádja is Románia ellen. Most viszont nekik van okuk ag­godalomra a szomszédos orszá­gokban és másutt Közép-Kelet- Európában jelentkező idegen- gyűlölet, a rasszista és antiszemi­ta irányzatok miatt. (MTI) Japán Kommunista Párt Kizárják a 100 éves tiszteletbeli elnököt Noszaka Szanzót, a Japán Kommunista Párt 100 éves tiszteletbeli elnökét a párt ki- záija soraiból, mert az aggastyán még 1938- ban állítólag Moszkvának feladta egyik elv­társát. Ezt a JKP központi bizottsága Tokióban jelentette be. Noszaka kizárásáról a küszö­bön álló pártkongresszusnak kell hivatalosan döntenie. Az AP által idézett közlemény szerint a központi bizottság azért foglalt állást így, mert Moszkvából megkapta annak a levélnek a másolatát, amelyben Noszaka annak idején besúgta társát. A 100 éves öregembert azzal vádolják, hogy 1938-ban egyesült államokbeli szám­űzetéséből levelet intézett Georgi Dimitrov- hoz, a Kommunista Internacionálé főtitkárá­hoz, és ebben a japán rendőrséggel való együttműködéssel vádolta meg Jamamoto Kenzo Moszkvában élő japán kommunistát. Noszaka, aki tudott a Komintern munka­társai ellen a Szovjetunióban folyó megtorlá­sokról, levelében ezt írta: — Elképzelhető, hogy Jamamoto titokban kapcsolatot tartott fenn a japán rendőrséggel, miután 1928-ban a Szovjetunióba távozott. Jamamotót 1939-ben, 44 éves korában a Szovjetunióban agyonlőtték; ezt az orosz ha­tóságok csak ez év májusában tárták fel. A JKP harminc éven át azzal a kérdéssel ostro­molta a Szovjetuniót, hogy miért gyilkolták meg Jamamotót. A korábbi válasz az volt, hogy a japán kommunistát igazságtalanul tar­tóztatták le, és börtönben halt meg 1942- ben. A JKP szerint bár Noszaka tudott arról, hogy a párt érdeklődött Jamamoto sorsa fe­lől, eltitkolta a levél létezését, és önéletrajzá­ban hamisan azt állította, hogy igyekezett se­gíteni a japán kommunistán. Noszakát, aki 1922-ben ott volt a párt megalapításánál, 1958-ban a JKP KB elnö­kévé választották; 1982 óta pedig a párt tisz­teletbeli elnöke. Thaiföld Esély a demokráciának A hadsereg politikai hatalmát ellenző demokratikus koalíció nyerte meg Thaiföldön a minap megrendezett általános választá­sokat, de csekély (51 százalékos) parlamenti többsége, gyenge belső kohéziója és a sziámi ki­rályságban mélyen gyökerező politikai korrupció továbbra is kérdésessé teszi a demokratikus intézmények megszilárdulását. A demokratikus ellenzék győ­zelme nem volt éppenséggel vá­ratlan fejlemény, ám az már igen, hogy három nagy pártja közül a legkevésbé esélyesnek tartott Demokrata Párt futott be első­ként, 79 képviselői helyet szerez­ve meg a 360 fős parlamentben, s így minden bizonnyal Csuan Likpai, a párt vezetője lesz a koa­líciós kormány feje. Csuan Likpai az előző évtized során több kormányban szolgált miniszterként tehetségesen és tiszta kézzel, s ezzel szerzett ma­gának bizonyos népszerűséget, de sosem vált igazán színes poli­tikai egyéniséggé. Pártja a legnagyobb múltú párt Thaiföldön, de riválisaival ellentétben nem rendelkezik or­szágosan kiépített apparátussal, sem pedig markáns társadalmi programmal. Győzelmét helyi megfigyelők azzal magyarázzák, hogy ő és pártja lehet a demokra­tikus koalíció összetartását szol­gáló kompromisszum megteste­sítője. A két esélyesebb pártve- zető versengése a kormányfői posztért szétzúzhatta volna a de­mokratikus erők koalícióját. Csamlong Szrimuang, a Pa- lang Dharma nevű párt vezetője, Bangkok volt kormányzója nagy népszerűségre tett szert híressé vált megvesztegethetetlenségé­vel, buddhista aszketizmusával, főként azonban azzal, hogy kér­lelhetetlenül és bátran szembe­helyezkedett ez év májusában a demokratikus tüntetéseket bru­tálisan elfojtó hadsereggel. Csavalit Jongcsaijuat, az Új Törekvés Párt vezetője, a hadse­reg volt főparancsnoka azzal szerzett tekintélyt magának a de­mokrácia hívei körében, hogy katona létére ellenzi a hadsereg politikai uralmát, s főparancs­noksága idején visszatartotta a fegyveres erőket minden puccs­kísérlettől. Mind neki, mind pedig Csam­long Szrimuangnak sok szavaza­tot szerzett faluhelyen az a közös társadalmi programjuk, hogy a nagyvárosok hirtelen jött, vi­szonylagos gazdagságát meg kell osztani az elmaradott, nyomorú­ságos falvakkal. A hadsereggel és a legna­gyobb tőkecsoportokkal össze­fonódó többpárti konzervatív koalíció vezető ereje a thaiföldi Nemzeti Párt (CsartThai) lett 77 képviselői hellyel. Noha ez a párt kimondottan a „nagy biznisz” érdekköreit képviseli a politiká­ban, paradox módon mégis a szegény falusi társadalomra ala­pozhatja választási stratégiáját. Az ellentmondás magyaráza­ta a thaiföldi választásokon be­vett szavazatvásárlásokban rej­lik. Míg a viszonylag jómódú vá­rosi lakosság, főleg a középosz­tály el- és megveti ezt, mint a po­litikai korrupció egyik formáját, a mindennapi robotba belesüp­pedő szegény falusi lakosság tisz­tes kereseti forrásnak tartja sza­vazatának áruba bocsátását. Jóformán minden thai politi­kai párt él a szavazatvásárlás esz­közével, csakhogy nem azonos pénzügyi fedezettel. Kézenfekvő törvényszerűség volt hosszú időn át, hogy ahol a nagy pénz, ott a nagy győzelem. Ezt a szabályszerűséget most az törte meg, hogy a korábban nagy tekintélynek örvendő had­sereg népszerűtlenné vált or­szágszerte, miután barbár, véres eszközökkel törte le idén május­ban a fővárosban rendezett de­mokratikus tüntetéseket. A vér­ontás alaposan megtépázta a hadsereggel összefonódott párt­ok tekintélyét, és bizonyos de­mokratikus hangulatot ébresz­tett önnön ellenhatásaként vidé­ken is. Ez a hangulat lehet az éledő thai demokrácia egyik záloga. A másik a hadsereg élén történt személycserék sorozata. Miután a májusi vérontás a hadsereg ko­rábbi főparancsnoka, Szucsinda Kraprajun által vezetett kor­mány bukásához vezetett, a ki­rály által kinevezett Anand Pan- jaracsun ügyvivő kormányfő a közhangulat hatására elmozdí­totta posztjukról a hadsereg és a légierő legfőbb parancsnokait, és politikailag semleges új katonai vezetőket állított a helyükre. Az új főparancsnokok már a válasz­tási eredmények ismeretében ki­jelentették, hogy a katonák nem szándékoznak beleszólni az új kormány összetételébe, elfogad­nak bármilyen kormányt, és nem avatkoznak többé a politikába. Mennyit kapjon egy képviselő? Szeptember végén a svájci konföderáció országos népsza­vazásra bocsátja a parlament re­formját. Azzal majdnem min­denki egyetért, hogy az alsóház és a felsőház közötti eljárást gyorsítani és egyszerűsíteni le­het. Ami viszont nagy port ver fel — és már referendum is készül ellene, azaz polgárok aláírás- gyűjtéssel kérik a megszülető törvény módosítását —, az a re­formnak az a része, amely a kép­viselők fizetéskiesés-pótlékának emelését irányozza elő. Jövedelmük így 60.000-ről 90.000 frankra nőne, amiből 50.000 a fizetéskiesés pótlása, 40.000 pedig a 100 parlamenti nap napidija. Ehhez jön még 30.000 frank, hogy alkalmaz­hassanak egy „félidős” munka­társat, valamint 24.000 frank irodabérlet és egyéb költségtérí­tés. Az összkiadás 33-ról 55 mil­lió frankra emelkedne. Ahhoz képest, hogy a leg­újabb statisztikák szerint Svájc­ban az átlagos igazgatói fizetés 120.000 frank, és a vezérigazga­tói kereset 216.000 (nők 30 szá­zalékkal kevesebbet kapnak), és figyelembe véve, hogy a parla­menti képviselő sokszor felelős­ségteljes, jól jövedelmező állást vagy saját vállalkozást ad fel megválasztásakor, a javasolt pót­lék nem sok. Ha összeszámolná az ülése­ken, gyűléseken, fogadóórán, hajnali és késő esti berni vonato­zásával töltött idejét, órabére a legrosszabbul fizetettek kategó­riájába sorolná. De éppen azt szeretnék elke­rülni a svájciak, hogy a közélet irányítása hivatásos, fizetett po­litikusok kezébe kerüljön.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents