Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-16 / 219. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. szeptember 16., szerda Nyitás szeptember 26-án, a Nógrádi Történeti Múzeumban A VI. országos rajzbiennálé Salgótarjánban .A VI. országos rajzbiennálé szeptember 26-án nyílik meg Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti NÍúzeumban. A díjzsűri szeptember 21-én ül össze. A kiállítást Supka Magdolna és Dévényi István rendezi. Idén 176 művész 450 alkotását küldte el Salgótarjánba, ismételten igazolva a többi között azt a tényt, hogy a biennálé változatlanul rangos alkalomnak számít. Utalhat persze arra is, hogy a mostani viszonyok közepette a művészek úgy várják az egyelőre még fontosnak tartott bemutatkozási, kiállítási alkalmakat, mint száraz föld az esőt. „Ráadásul” itt még számíthatnak díjakra is. Kiadják a Csohány Kálmán díjat, továbbá a Nógrád megyei, a salgótarjáni városi önkormányzat díját. De ad díjat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Magyar Honvédség, az M: Üj Művészet folyóirat és a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat is. A mostani ínséges időkben mindez szintén nem lebecsülendő.-iként az sem. hogy a biennálé egyáltalán megrendezésre ke- „rül. Megrendezése - a katalógussal — együtt mintegy félmillió forintba kerül, ennek körülbelül a felét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fedezi, az Összeg többi részét a Nógrádi mecénás alapítvány, illetve a Via et Vitae alapítvány adta össze. Senki előtt sem lehet kétséges, hogy az ilyen nagy- rendezvények jövőbeli sorsa attól függ, sikerül-e biztonsággal megteremteni ezek anyagi alapját, az új körülmények által megkövetelt új finanszírozási rendszerek mielőbbi kialakításával. A közönség és természetesen a szakma örülhet a mostani bi- ennálénak, amelynek szükségességét egyébként senki sem vonja kétségbe, de változatlanul gondolni kell a jövőre is annak érdekében, hogy a folyamat ne szakadjon meg. A biennálé jelenleg rangos fóruma a rajznak, a rajz meg minden művészet alapja. A rajzbiennálé megrendezésének jövője pedig egyre inkább csak alapítványok, és jóval kisebb mértékben a központi támogatás segítségén áll vagy bukik.-őst azonban örüljünk a biennálénak. A már említetteken kívül azért is, mert a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum gyűjtőkörét tekintve a rajz országos központja. Annak idején ezt a célt szolgálta a salgótarjáni (mátraalmási) nemzetközi művésztelep jó szakmai hírnévre szert tett tevékenysége, az országos rajzbiennálé kiállításainak itteni megszervezése, a múzeum képzőművészeti gyűjMi teményi jellegének kialakítása. Amint az az érdeklődő olvasók előtt is köztudott, idén sajnos már nem rendezték meg a mátraalmási nemzetközi művésztelepet. Talán nem tekinthetjük véglegesnek a művésztelep bezárását. Ha átmeneti nehézségről volt szó, akkor ez a kiesés a jövő években még „pótolható”. Szükség is lenne rá„hiszen Mát- raalmás neve bizonyos nemzetközi hírnévre is szert tett a korábbi esztendőkben, továbbá, jelentősen gyarapította a múzeum grafikai gyűjteményét. ha már erről van szó, megemlítendő, hogy ez a gyűjtemény pillanatnyilag csaknem 600 lapból áll, igen jelentős a tudományos kutató- és feldolgozó munka számára is, hiszen olyan nemzetközi és hazai grafikai anyaggal rendelkezik, amely az idő haladtával mind nagyobb figyelemre tarthat igényt. — mér Si •• . I Jaj a legyőzötteknek... Ne szólj szám, nem fáj fejem... Megdöbbentő eseményt közölt a Nógrád Megyei Hírlap szeptember 10-ei száma „Vetkőztetés az aluljáróban’’ címmel. B. I. 33 éves salgótarjáni lakos megkapta munkanélküli-segélyét és több kocsma meglátogatása után a tarján! főtéri vasútállomás peronján céltalanul járt-kelt, amikor három fiatalember pénzét követelte és leütötte. Menekülésként az állomás WC-jébe szaladt, ahol utolérték, összeverték és elszedték 6500 forintját, majd magára hagyták. Az ismét menekülőt az aluljáróban a támadók áfáihoz szorították, már alsónadrágban volt, de nadrágját mégis visszaadták „csupán" cipőjét vitték el. Erről szól a fáma, amit rendőri jelentés alapján írt „vété" mono gramú újságíró. A velősen megírt cikk nagyon elgondolkodtató, mulasztást, nemtörődömséget, fásultságot takar. „Vae victis!” szól a latin mondás: „Jaj a legyőzötteknek!” Senki nem vett tudomást, senki nem akarta észrevenni, mindenki homokba dugta a fejét, mert ugye ne szólj szám, nem fáj fejem alapján mindenki hallgatott. Hogy fényes nappal, a MÁV peronján valakit ütnek, vernek, pénzét elrabolják, rohanás a lépcsőn, az aluljáróban vetkőztetés folyik, ez nem tűnt fel senkinek, talán ez már megszokott szituáció? Nem egy telefon van a postánál, ahol díj nélkül hívható a rendőrség, de erre senki nem volt képes, talán még drukkoltak is a „nézők”, mint a bikaviadalon. Csütörtökön beszéltem az állomásfónök-helyettessel, hogy mi a véleménye a történtekről, miért nem hívta az állomás szolgálattevője a vasút telefonján a rendőrséget. A válasz egyszerű volt: nem tud az egészről semmit. Felkerestem a szolgálattevő hölgyet, a WC-tulajdonost, a könyvárust, a szabadnapos málházót nem találtam. Senki nem tudott semmiről, azaz csak annyit látott a szolgálat- tevő, hogy az aluljáróba vezető lépcső harmadik fokán - ahol a rendőrség vérnyomokat is. talált - valakit vernek. S miután állítólag nem a MÁV tulajdona, a vasút nem hívta a rendőrséget, pedig még az aluljáró melletti terület, ahol könyvet árulnak az is a MÁV tulajdonában van. Természetesen a könyvárus sem tudott semmiről. Összegezve az egybehangzó hallgatások - ellentétben a rendőrségi jegyzőkönyvvel - azt vélelmezik, hogy szeptember 8-án a vasút peronján déltájban nem történt semmi! A nehezedő életkörülményekkel nem lehet menteni, a fásultságot, az embertelen magatartást, egymás cserbenhagyását. Minek kellene még előfordulnia, hogy a kérges lelkek megoldódjanak? A magyarság érdekében nap mint nap megvívja harcát a kormány, ugyanakkor mi a salgótarjáni vasútállomás peronján is tétlenül nézünk ilyen eseményt, a magyar állampolgár meggyalázását és félünk honfitársainktól. Meddig? Dr. Gajzágó Aladár Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN A szeptemberi emelés alapja: Az augusztusi nyugdíj Sok nyugdíjast foglalkoztat a kérdés, hogy milyen bázis, azaz melyik havi ellátás alapján számolják a szeptembertől esedékes emelést, az Országgyűlés határozata értelmében ugyanis az idén a nyugellátásokat és az egyéb juttatásokat az év elején egyszer már emelték, s az év közepén volt egy rendkívüli, úgynevezett korrekciós emelés. A nyugdíjfolyósító igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a mostani emelés összegének kiszámításánál augusztus havi szelvénnyel feltüntetett összeget veszik alapul, ehhez járul tehát a 6,5 százalékos plusz. Az emelés az öregségi, a volt munkáltató által fizetett korengedményes, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjakra és az átmeneti járadékokra vonatkozik. Az Országgyűlés annak idején határozott az emelés legkisebb és legnagyobb mértékéről is. Eszerint: 400 forintnál kiseb és 1000 forintnál nagyobb emelésben senki sem részesülhet. A mostani intézkedés tehát 6,5 százalékos többletet jelent mindazoknak, akiknek a juttatása nem haladta meg eddig a 15 ezer 385 forintot. Akiknél eddig több volt, azok az 1000 forintos fix összeggel kapnak többet. Megváltozik a minimum- nyugdíj-határ is, szeptembertől a legalacsonyabb öregségi ellátás - kivéve azokat, akiknek a nyugállományba vonulásukkor az átlagfizetésük nem érte el az akkori minimumnyugdíjat - 6000 forint lesz. Háromszáz, illetve ezer forintban határozták meg az özvegyi, a szülői nyugdíj és az árvaellátás alsó és felső értékét; az általános emelés a nyugdíjhoz hasonlóan ezeknél a juttatásoknál is 6,5 százalék. Aki kora hhan elhunyt házastársa és sa- ját nyugdíjának együttes folyósítását kérte, az maximum 9210 forintot kaphat kézhez. A baleseti járadékosok ellátása szintén 6,5 százalékkal lesz több, a legmagasabb emelés azonban nem lehet nagyobb 400 forintnál. A rendszeres, nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülők havonként 300 forinttal számíthatnak többre. Szakítani kell a múlt gyakorlatával A magyar felsőoktatásban szakítani kell az elmúlt évtizedek gyakorlatával, s a színvonal emelésével egyidejűleg a diplomaszerző szándék mellett az intellektuális igényű törekvéseket is jobban meg kell jeleníteni - mondta Boross Péter belügyminiszter hétfőn délelőtt a Budapesti Egyetemi Szövetség részeként működő Államigazgatási Főiskola tanévnyitóján. Ugyanis - a miniszter szerint - a felsőoktatásnak meghatározó szerepe van abban, hogy a jövőben miként alakul hazánk szellemi élete, intellektusa, illetve milyen lesz értelmiségének szellemi nívója. Boross Péter a Tőiskolán zajló speciális közigazgatási szakember-képzés döntő fontosságára utalva rámutatott: Magyar- országot a múlt század második felében éppen az európai színvonalnál magasabb közigazgatása emelte ki a balkáni állapotokból. Baka András főigazgató a 15. tanévnyitón kiemelte, hogy a főiskolára elsődleges feladat hárul az új típusú közigazgatási tisztviselői kar képzésében, szemléletének formálásában. Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Magyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (születési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jellegét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a jelenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatáron születtek. Amennyiben bárki hozzátartozóját véli egy név mögött felfedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azonosítani. Hosszúra nyúló eljárásra kell számítani. Szalai Oktavián 1913. Balassagyarmat, fhdgy. 1946. 05.08. hdf. Szirotyán László 1914. Salgótarján, szakaszvez. 1945. 03.17. hdf. Susán Lajos 1907. Báma, honvéd, 1943. 02.22. hdf. Sütő István 1913. Pásztó, honvéd. 1943. 05.05. hdf. Simon László 1912. Szügy (Nógrád m.), tizedes 1945. 03.17. hdf. Strucseny József 1911. (Nógrád m.), honvéd, 1945. 03.09. hdf. Szaniszló Ferenc 1910. Csákányháza (Nógrád m.), honvéd 1945. 03.07. hdf. Stefko István 1907. (Nógrád m.), honvéd, 1945. 08.04. hdf. Sivó Antal 1925. Nagyoroszi, honvéd, 1948. 06.11. hdf. Sivó János 1920. Nagyoroszi, tizedes, 1945. 04.09. hdf. Schmidt Alajos 1910. Salgótarján, honvéd, 1945. 04. 17. hdf. Szűz Mária életéből Csóka Ferenc művelődési vállalkozó megkezdte a düsseldorfi Patmos-Verlagtól átvett Szentjeink életéből című képes füzetsorozat kiadását. E könyvecskéket hitoktatási segédanyagként is felhasználhatják az iskolában. A sorozat első könyve a Szűz Mária életéből címet viseli. A szövegét Quadf- lieg József írta, a színes képeket Probst Emil rajzolta, a fordítás Csóka Ferenc munkája. A könyvecske mesés formában dolgozza föl Mária, Jézus anyja történetét. Olvasható itt Anna és Joachim legendájától Mária haláláig mindaz, amit vele kapcsolatban az evangéliumok, illetve a legendairodalom megőrzött. A füzet végén fölsorolja a kiadó a Mária-ünnepeket is. Tanulmánykötet Pásztó történetéből Rajeczky Benjámin az apátságról A szellem az, ami maradandónak bizonyult Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban, 1526-1950 című tanulmánykötetét adta ki Pásztó város ön- kormányzata a Tanulmányok Pásztó történetéből című sorozat második darabjaként. A sorozatot A. Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója szerkeszti. Az első kötet Soós Imre: A pásztói egyházközség és művelődés történetéből 1848-ig, valamint Lénárt Andor: Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig címmel látott napvilágot 1991-ben. Az évforduló Rajeczky Benjámin kötetét Badál Ede rendezte sajtó alá, aki a könyvhöz írt előszóban szól a szerkesztés és a megjelenés körülményeiről is. Ebben a többi között emlékeztet arra, hogy Pásztó 1991-ben ünnepelte a pásztói ciszterci apátság alapításának 800. évfordulóját. Az erre való fölkészülés jegyében a város vezetősége már 1980-ban többeket fölkért a város története egy-egy korszakának megírására. Az apátság újkori történetének megírására Rajeczky Benjáminnal kötött megállapodást. E munkára a város keresve sem találhatott volna illetékesebbet nála, hiszen Rajeczky nemzetközi hírű tudós, akinek a szülei is itt éltek, maga pedig mintegy fél évszázada számít pásztóinak. Pásztó első díszpolgárává választották.- S ami a téma szempontjából talán a leglényegesebb, ő volt a ciszterci apátság utolsó perjelje, akit rendje a második világháború után azért küldött a városba, hogy az apátságot új életre keltse. Szerkesztetlen anyag Badál Ede érdeme, hogy Rajeczky Benjámin tanulmánya a jelen formában napvilágot láthatott. Hatalmas munkát végzett a kéziratok gondozásában. Rajeczky ugyanis megírta művét, azonban már nem tudta végső formába önteni, mert időközben meghalt. Igen gazdag dokumentációjú, de nem megszerkesztett anyagot hagyott maga után, számos eddig nem közismert kutatási eredménnyel. E szerkesztetlen anyagból, jegyzetek sokaságából állította össze Badál Ede a jelenlegi kötetet. Az örökség Külön erénye, hogy sikerült hiteles Rajeczky-tanulmányt kiadni, hiszen mind szerkezetében, mind szöveghűségben a legmesszebbmenőkig ragaszkodott az eredeti kéziratokban foglaltakhoz. A jegyzeteket neki kellett elkészítenie, a Rajeczky által hivatkozott források alapján. Ä ciszterci rend összeforrt a város történetével. „Pásztó a középkori ciszterciektől tanult korszerű földművelést és bor- gazdálkodást, de az újkoriaktól sem csupán egy szolid múzeumépületet örökölt”-jegyzi meg Rajeczky Benjámin. Elsősorban a szellem az, ami maradandónak bizonyult. (— mér) Elkezdődtek a próbák Elkezdődtek a próbák a Pécsi Nemzeti Színházban. Az első bemutató szeptember 18-án lesz a Stúdiószínházban, Tenessee Williams üvegfigurák című drámája kerül színre Seregi Zoltán rendezésében. Ezt követi szeptember 27-én az Óz, a nagy varázsló című, Tasnádi Péter rendezte mesejáték, melyet a Kamaraszínházban mutatnak be. A nagyszínház első premierje október másodikán lesz, Donizetti: Don Pasquale című vígoperáját adják elő Gregor József címszereplésével, Békés András rendezésében. Az évad kiemelkedő eseményének ígérkezik: Madách: Az ember tragédiája című művének színrevi- tele Lengyel György rendezésében. A bemutató érdekessége, hogy a mű, 37 év óta először kerül színre Pécsett, s ezzel a produkcióval vendégszerepei a társulat Kolozsváron is, az ottani színjátszás kétszáz éves jubileumi ünnepségsorozatán. A balettegyüttes a Pink Floyd-zenére készült koreográfiával, majd az évad második felében Delibes: Coppélia című klasszikus balettjével mutatkozik be.
