Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

1992. szeptember 16., szerda HÍRLAP 5 BALASSAGYARMAT ES KÖRNYÉKÉ A drégelypalánki szörpösők eltérően fogalmaznak „Fejünk felett lebeg Damoklész kardja,, Egy magyar-kanadai asszony tapasztalatai Ahol nem esnek kétségbe Csaknem teljesen lefutott a gyümölcsszezon a drégelypa- lánki Szondy György Termelő- szövetkezet feldolgozó üzemé­ben. Pillanatnyilag egy mű­szakban termelnek. A jelenlegi időszak bizonyos mértékben holtidényt jelent. A felvásárolt és feldolgozott barack, körte, alma az alapanyaga a külön­böző szörpöknek és a gyártásra kerülő lekvároknak.-Árbevételi tervünket az első fél évben időarányosan tel­jesítettük, nyereségünk viszont kevesebb a tervezettnél. Az ok: a korábbinál nagyobb és erő­södő a konkurencia, szűkülnek a piaci lehetőségek - mondja Tóth László üzemvezető-helyet­tes.- Bízunk abban, hogy vezető­ink továbbra is meg tudják őrizni megszerzett piaci pozíci­ónkat - vélekedik Mitasz Fe­renc targoncás, aki 1978-tól dolgozik az üzemben. - Ki­mondottan jó a légkör. Szeret­ném továbbra is itt keresni a ke­nyeremet.- Harminc éve vagyok terme­lőszövetkezeti tag, öt évem van a nyugdíjig. Mi eddig jól menő nagyüzem voltunk. Jó lenne, ha így maradna a jövőben is - kap­csolódik a beszélgetésbe Juhász Lászlóné. - Hála a vezetőség­„Kelecsény-puszta 1379-ben még önálló település volt, de később már Nagy-Kelecsény- puszta néven Magyamándorhoz tartozott" - olvasható a Nógrád megye védett lermészeti értékei című könyvben. Kőteleki Cser- nus Andor a XIX. században vásárolta meg a báró Prónayak- tól a birtokot, ám az időpontról megoszlanak a vélemények. Kollár József, a szóban forgó könyv egyik szerzője azt írta: Csemus 1822-ben építtette a kastélyt, melyet 1877-ben ek­lektikus stílusban átalakíttatott. Tőle báró Buttler Ervin 1880-ban vette meg azt, mely­ben gazdag fegyver- és könyv- gyűjteményt hozott létre. Ezzel szemben Nagy Iván, a magyar családok legjobb ismerője azt állítja: 1870. tájékán vásárolta meg Kelecsény-pusztát Cser­nek, folyamatosan tudunk dol­gozni. Ettől függetlenül - akár­csak szerte az országban - mi is nyugtalankodunk, mert fejünk felett lebeg Damoklész kardja. Gyakran szóba kerül: mi lesz velünk, meddig lesz ránk szük­ség, mikor kerülünk az utcára?- Nem vagyok szakmunkás, de minden gépet tudok kezelni - veszi át a szót Kővári Jó­zsef né. - Mivel kevesebb a megrendelésünk, egy műszakra kellett áttérnünk. Részben ezért, no meg a követhetetlen áreme­lések miatt szerintem rossz a légkör, nagy a bizonytalanság. Felvetődik bennünk: közülünk kit küldenek el? A keresetünk kiszámíthatatlan. A jövőről biz­tosat vezetőink sem tudnak mondani. Én a fiatalabb korosz­tályhoz tartozom, s úgy érzem, továbbra is szükség lesz rám.-Azért tudtunk eddig meg­kapaszkodni a piacon, mert mi­nőségben azonosak vagyunk a versenytársainkkal, áraink vi­szont a legalacsonyabbak - ál­lítja Tóth László üzemve­zető-helyettes - A cukor tarifá­jának emelése ugyanakkor megköveteli, hogy eldöntsük: versenyképességünk és partne­reink megtartása érdekében mennyit érvényesítsünk abból árainkban. (V.K.) nus, tehát csak ezután építtet­hette a kastélyt. Tudtával a Hontból Gömörbe származott nemes család sarja 1862-1865. között Baranya megye főispánja volt, s azt követően vonult visz- sza Nógrád megyébe. Tudtával gróf (és nem báró!) Buttler Er­vin 1886-ban szerezte meg a birtokot és a kastélyt, s 1934-ig élt Kelecsényben. 1945 után különböző célokra használták az kastélyt: többek között volt iskola, munkásszál­lás. Neve a magyar filmművé­szetbe is bekerült, hiszen Jókai Mór azonos című könyve alap­ján itt forgatták az Új földesúr című filmet. A belülről jó né­hányszor igénytelenül átalakí­tott épülethez tartozó három hektáros terület ma védelem alatt áll. A nagy méretű magnó­liabokrok, a vérbükkök, a cu­1984-ben, mikor rövid pihe­nésre Ausztriába utaztak, már tudták, nem csak pár hétig lesz­nek távol Magyarországtól. Bécsben csak három hónapot töltöttek el, mert a szerencse melléjük szegődött: az ottani kanadai nagykövetségtől hama­rosan megkapták az utazási en­gedélyt. Megnyílt előttük az út Kanada felé. így történt, hogy a balassagyarmati Mészárosné Petényi Judit tanítónő, barátjá­val, aki később férje lett, a „ke­leti tengerpart” egyik festői kis­városába, Campbelltonba ke­rült. Nyolc év alatt sok víz le­folyt az Ipolyon, míg a messzire szakadt fiatalasszony úgy dön­tött, hazatér. Az idei iskolaévtől pedig a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskolában ta­nít angolt.- Sokan kérdezik tőlem, mi­ért jöttem haza, miért pont most, miért pont ide. Kevesen értik meg a választ. A lelki nyu­galmam miatt kellett ezt ten­nem. Campbelhonban egy kis gyorsbüfében voltam vezető, majd Ottawába költöztünk, ahol egy étterem lánc egyik vendég­lőjét igazgattam. A fiaim meg­születésével azonban nem vál­lalhattam ezt a teljes embert igénylő feladatot, de hiányzott az értelmes elfoglaltság.- Tehát úgy döntött, haza tér. korjuhar, a hegyi juhar, a nyu­gati platán és a hatalmas fenyők igényes telepítésre utalnak. Minderről pedig azért írunk ilyen részletesen, mert - miként dr. Bódis Páltól, a magyarnán- dori állami gazdaság jogászától megtudtuk - eladták az ág. tu­lajdonát képező kelecsényi-kas- télyt. Az Állami Vagyonügy­nökség jóváhagyásával meghir­detett pályázati feltételeknek az a hazánkból elszármazott svájci állampolgárságú ' hölgy felelt meg, aki az általa alapított ve­gyes vállalat számára vette meg az ingatlant. A megadott határ­időig, szeptember 3-án 13 óráig csak ő tette le az előírt 500 ezer forint bánatpénzt. Egyedüli vá­sárló lévén, licitálás nélkül, a 14,6 millió forintos kikiáltási áron jutott a jobb sorsra érde­mes úri lakhoz. (kolaj) Mészárosné Petényi Judit szü­lőhazájába jött angolt tanítani Milyennek látja az országot ennyi idő elteltével?- Ugyan olyannak, mégis másnak. A közbiztonság hely­zete, a munkanélküliség szokat- lansága, a környező népek há­borúi mind mind meghatároz­zák, hogy feszültebb a mai ma­gyarság. Ezt érzem én is.- Véleménye szerint miben különböznek az itteni és a kana­dai emberek?- A gesztusaik, az érzelmeik ugyanolyanok. A gondolkodás módjuk azonban eltér a miénk­től. Ha gondok tornyosulnak eléjük, nem esnek kétségbe. Sanyarú idők járnak a kőbá­nyászokra (is). Mégpediglen azért, mert mérsékelt a kereslet az általuk kitermelt kő iránt.- Az idén 300 ezer tonna ki- bányászását kalkuláltuk be - mondta Kovács János, a Pest­környéki Kőbányák Kft. nóg- rádkövesdi üzemének vezetője. - Mivel azonban igény szerint termelünk, nem biztos, hogy kell ennyi.- Gondolom, a régi szép időkben jóval többet termeltek.- A mostaninak a dupláját. De három-négy évvel ezelőtt is 60-70 ezer tonnával több követ bányásztunk ki.- Mennyi embernek ad ke­nyeret az üzem, vannak-e elbo­csátások?- Összesen száznegyvenen vagyunk. Elbocsátások nin- csennek. de csökken a létszám. Nem veszünk fel embereket a nyugdíjba vonulók, a távozók helyett.- A nógrádkövesdi bánya­üzem milyen helyet foglal el a kft.-n belül?- A miénk a legnagyobb üzem, a termelés felét mi adjuk.- Hogyan változott az életük, amióta társasági formában dol­75 milliós finis A balassagyarmati Dr. Ke- nessey Albert Kórház és Rende­lőintézet szemészeti pavilonja pár hónap múlva megszépülve fogadhatja a betegeket. Ezt ígérte a rekonstrukció befejező munkálatait végző Karancs Ép- ker Kft. A felújítási költséghez, mely 75 millió forintra rúg, címzett támogatás útján jutott a város. A megbízott cég, bár nem a legolcsóbb, műszakilag azonban a legkedvezőbb meg­oldási javaslattal, jó referencia munkákkal nyerte meg a pályá­zatot, mindemellett a döntésnél figyelembe vették a vállalkozó kedvező anyagi helyzetét is. A nem balassagyarmati szék­helyű társaság ígéretet tett arra is, hogy lehetősége szerint helybeli dolgozókkal végzik majd a munkát, melynek a szer­ződés értelmében jövő június 30-áig kell elkészülnie. „No problem, azaz nincs prob­léma, el lesz intézve, nem kell aggódni, elcsitulnak a bajok” - szokták mondani.- Tudja azt hiszem, biztos anyagi és gazdasági bázissal a háttérben itt sem idegeskedné­nek annyit az emberek...- Az a mítosz él, hogy „nyu­gaton” heti negyven óra mun­kával busásan meggazdagodhat bárki. A valóság azért nem egé­szen így fest! Egy fiatalnak, aki bizonyítani akar, 60-70 órát kell dolgoznia. A munkahelyek nem állandóak, előfordul, hogy két év alatt valakinek hat-hét helye van! De ha valakinek felmond­ják az állását, nem várja ölhetett kézzel a csodát! Itthon talán az a legnagyobb hátrány, hogy még nem nagyon tudják felta­lálni magukat az emberek.- Ön szerint például mit kel­lene másként tennünk?- Például a környezetünk ál­lapota elég lehangoló. Szerin­tem a nehézségeket nem a leg­nagyobb „falatok” legyőzésével kellene kezdeni, legelőször nem a bősi vízlépcső, vagy a levegő- szennyezés problémájánák át­fogó megoldásával kellene kí­sérletezni. Apránként, kicsi, de elérhető célokat kitűzni. Kana­dában lépésről lépésre próbál­nak haladni. És nem eredmény­telenül. (fenyvesi) goznak? Talán biztosabbá vált a piac?-A piacot a kereslet hatá­rozza meg, márpedig az vissza­esett. Nincsenek nagyobb beru­házások, ebből következően ■kevesebb kő kell. Egyébiránt a berceli és a szandai bányáinkból kikerülő követ elsősorban út- és vasútépítéshez, kis mértékben lakossági célra használják. Pest- és Nógrád megyéből, az Alföld­ről jönnek hozzánk vásárlók. Talán annyiban változott az éle­tünk, amióta társasággá alakul­tunk, hogy fejlesztettünk. Kap­tunk új törő és rakodó gépet. Mindemellett műszaki téren sok a probléma, régiek a gépeink.- Tehát jelenleg pang a piac. Am van-e elegendő kő, a meg­lévő vagyont tekintve, hosszabb távon biztosított-e a bányászok munkahelye?- Tudtommal a harmincas évek végétől bányásszák itt a követ, Szandán ennek ellenére még legalább hatmillió tonna ta­lálható. A berceli bányában pe­dig 40 millió tonnára becsülhető a kővagyon. Tehát ebből a szempontból még az ükunoká­ink is kőbányászként kereshetik a kenyerüket. (K.L.) Vizes beruházás # Szügy. A budapesti ÉPGÉP- SZOLG adta a legelőnyösebb ajánlatot, s kapott megbízatást a községi ivóvízrendszer kiépíté­sére. A munkálatok október kö­zepén kezdődnek, s jövő júniu­sig valamennyi otthon udvarára bevezetik a vezetéket, s bekötik a fogyasztásmérő órával felsze­relt vízaknába. A beruházás 22 millió forintba kerül, melynek 50 százalékát céltámogatásként, 20 százalékát a vízügyi alapból nyerte el az önkormányzat. Búcsú és bál # Mohora. Kisasszonynapi búcsút rendeztek a hét végén a településen, melyre az egész or­szágból érkeztek a rokonok és az ismerősök. Az esemény fénypontja volt a szombaton 18 és a vasárnap 11 órától megtar­tott szentmise: előbbit a váci ér­sek, utóbbit a helybeli plébános celebrálta. Úgyszintén vasárnap 19 órától került sor a vendég- ségi bálra, ahol Szalai Károly zenekara játszott. Telefontársulás SÚGalgaguta. Az önkormány­zat 20 ezer forinttal részvénye­sévé vált a BöRZSöNY-COOM Telefontársaságnak. A MA­TÁV vállalta: 1993. első fél­évében bekapcsolja a hazai és nemzetközi távhívó hálózatba a jelenleg is telefonnal rendelke­zőket, melyért családonként 15 ezer forintot kell fizetni. Pótfelvételi # Balassagyarmat. A megkez­dődött tanévben a város zeneis­kolájában mód nyílik rá, hogy más művészeti ágakat is tanít­sanak. A fokozott érdeklődésre való tekintettel, szeptember 21-én délután 4 órától felvéte­lizhetnek azok, akik nyár elején lemaradtak erről a lehetőségről. Holnapi számunkban m • s a „1 árján es környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Olcsón bérbe adják, de üzemelnie kell Marad a mozi Gyarmaton Olyan sok fiatal lakója, il­letve bejáró tanulója van Ba­lassagyarmatnak, hogy a vá­rosnak szükséges egy film­színház! - állapították meg a képviselő-testület legutóbbi ülésén. Többek közt ezért nem adják el a nemrég ön- kormányzati tulajdonba került Madách mozit. A jelenlegi üzemeltető, a megyei mozi­üzemi vállalat megszűnése napirenden van. Mi történik, ha valóban felszámolják? Ki működteti Gyarmaton a film­színházat? Ónálló intézmény veszi át, esetleg a művelődési központhoz kerül? A városa­tyák egy harmadik verziót fo­gadtak el: pályázat útján, ala­csonyan díj ellenében, bérbe­adják az épületet. Feltételt mindössze annyit szabtak, hogy az újdonsült vevő to­vábbra is rendszeresen vetít­sen filmeket. (fá) Az első ovisok Ilinyben A volt általános iskolából átalakított első ilinyi óvodába kilenc gyerek jár: Veres Eszter, Percze Andrea, Chikány Gergely, Barta Veronika, Bacskó János, Kiss Róbert, Czikora Ágnes, Csordás Gábor és Rásztoka Tamás. Az óvónő: Szabóné Janák Zsuzsanna. Bizony ráférne már az alapos felújítás a múlt évszázadban épített kastélyra Fotó: Rigó Jókai regénye alapján itt forgatták az Új földesúr című filmet Elkelt a kelecsényi Buttler-kastély Kő van bőségesen, de vevőből több kellene Piacgondok Nógrádkövesden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents