Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-27 / 202. szám
Jugoszlávia-konferencia Üj szankciókról is szó lehet A Jueoszlávia-értekezlet színhelyétől, a westminsteri II. Erzsébet konferenciaközponttól tisztes távolban, a Lancaster House-ban elköltött kiadós külügyminiszteri vacsorával indult kedd este Londonban a konferencia programja. A munka tegnap kezdődött John Major brit miniszterelnök és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, a két társelnök megnyitójával. A konferenciát szervező brit kormány nevében Douglas Hurd külügyminiszter azt mondta, hogy na a jugoszláviai felek nem térnek jobb belátásra, akkor nemcsak az eddigi szankciókat erősíti majd a külföld, hanem újakról is szó lehet. Az ENSZ főtitkára inkább a jó szándékra apellált Londonban, további humanitárius segélyeket ígérve. Megkülönböztetik az államalkotó népeket A délszláv köztársaságok nagy fenntartásokkal, de reménykedve tekintenek Londonra, s a legnagyobb várakozással Belgrádban készültek a nagyszabású konferenciára. A többi köztársaság inkább csak a korábbi es a legutóbbi ENSZ-határozatok következetes megvalósítását várja, s határozott fellépést szorgalmaz Szerbiával szemben. Dobrica Cosic, a jugoszláv küldöttség vezetője a belgrádi televízió esti híradójának adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Londonban tiszteletben kell tartani a népek önrendelkezési jogát, egyébként a konferencia kudarcba fullad. Szerbiában az önrendelkezési jogot sajátosan értelmezik: megkülönböztetik az úgynevezett államalkotó népeket, amelyeknek erre a jogra igényük lehet, s megalkották a nemzeti kisebbség olyan fogalmát, amely a belgrádi nézetek szerint kizárja az önrendelkezési jog lehetőségét. A koszovói albánok vezetője, Ibrahim Rugóvá a londoni értekezleten való nem teljesjogú részvétellel nem ertett ugyan egyet, de ennek ellenére eleget tesz a meghívásnak. A tanácskozáson Koszovó önálló köztársasági államformájának elismertetését szorgalmazza majd. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a vajdasági magyarok számára biztosítandó autonómia elismerését kéri majd. Szlovéniából nem utazik elnök Londonba, csak külügyminiszter, mivel Ljubljanában ezzel is hangoztatni akarják, hogy Szlovénia már más elbírálást igényel, mint a többi délszláv állam, amelynek elnökét hívták meg a szervezők. Horvátország elsősorban amiatt aggódik, hogy Londonban megpróbálják feléleszteni a jugoszláv államot. Zágrábban a Szerbiával szembeni katonai fellépésre, a szerb katonai potenciál megsemmisítésére helyezik a hangsúlyt. Bosznia álláspontja közismert: kérik a boszniai szerb állások bombázását, s azt, hogy engedélyezzék Bosznia számára a fegyverszállításokat, hogy a köztársaság védhesse magát Szerbia agressziójával szemben. Macedónia hű maradt korábbi irányvonalához: Skopjében leszögezték, hogy a köztársaság a görög követelések dacára sem változtatja meg nevét, s elvárja, hogy a nemzetközi közösség végre elismerje önálló állami létét. (MTI) Nem tudni, süllyedő hajót hag rott-e el Lord Carrington, az K eddigi jugoszláviai békeközvetítője, de minden bizonnyal nemcsak a sértettség szólt belőle, amikor az értekezlet alkalmából leköszönvén tisztéről így nyilatkozott: — Nem számoltam azzal, hogy ezek a felek milyen köny- nyedén aláírnak bármit, amit az ember javasol nekik, miközben eszük agában sincs megtartani, amit vállalnak. Ez sajnos tovább folytatódik. * * * A vajdasági magyarok örülnek, hogy ott lehetnek a londoni Jugoszlávia-konferencia színhelye, de elégedetlenek azzal, hogy a szabályok szerint a konferencián magán nem vehetnek részt, csakúgy, amint a többi nemzeti kisebbség sem. Az EK szerint a jugoszláv probléma háromszintű: első szintje a szerbhorvát konfliktus, a második a boszniai kérdés, a harmadik pedig a kisebbségek ügye. Úgy tudják, a problémákat sorrendben akaijak kezelni. Kénytelen-kelletlen várnak a sorukra, pedig a kisebbségek ügyének rendezése nélkül nem lesz megoldás. Továbbra is hármas autonómiatervet javasolnak. Clinton vezet Alig néhány nappal a republikánusok houstoni elnökjelöltválasztó konvenciója után Bush elnök népszerűségi mutatója gyakorlatilag máris visszaesett a tanácskozás előtti szintre. Legalábbis ezt mutatja a The New York Times szerdai számában közölt közvélemény-kutatás, amely szerint a demokrata jelölt, Clinton ismét 51-36 arányban vezet Bush előtt. Berlin lesz a kormány székhelye Helmut Kohl német kancellár kedden aláírt egy dokumentumot, amely arról rendelkezik, hogy a német kormány székhelye a jövőben Bonn helyett Berlin legyen. Mondjon le az államid! Több százezren vonultak kedden a brazil városok utcáira, hogy követeljék Fernando Col- lor de Mello államfő lemondását. A politikust egy parlamenti vizsgálóbizottság jelentése azzal vádolja, hogy súlyos korrupciós botrányba keveredett. Pokolgépes merénylet Pokolgép robbant szerda délelőtt az algériai főváros repülőterén. A merénylet következtében tízen meghaltak, tizenöten megsebesültek. Kaukázusi Hegyi Népek Szövetsége Az orosz igazságügy-minisztérium alkotmányellenesnek nyilvánította a Kaukázusi Hegyi Népek Szövetségét, mivel az „hatályon kívül akatja helyezni a törvényes hatalom szerveit, és terrorizmusra bujtogat” — jelentette kedden este az orosz központi televízió. Rajtaütés — áldozatokkal Három palesztin és egy izraeli katona vesztette életét kedd éjjel a ciszjordániai Dzseninben, amikor izraeli különleges osztagok rajtaütöttek két palesztin gerilla búvóhelyén. Külföldiellenes rendzavarás A németországi Rostockban folytatódtak a külföldiellenes jobboldali radikálisok négy napja tartó zavargásai. További erőszakos cselekményektől kell tartani, miután szerdán a szélsőségesek úgy nyilatkoztak, hogy szeptember elsejéig, a II. világháború kitörésének évfordulójáig akarják folytatni akciójukat. Szarajevó: Már a tüzet sem oltják Szerda hajnal óta általános tüzérségi összecsapás folyik Szarajevóban — jelentette az AFP. A szerb ütegek és bosnyák aknavetők helyi idő szerint fél hatkor kezdték a tűzpárbajt, amelyet messzehordó ágyúkkal, harckocsikkal, rakétavetőkkel és légvédelmi ágyúkkal vívnak. A városban több helyen tűz ütött ki, de a tűzoltók nem tudják a lángokat megfékezni. Az ENSZ béke- fenntartó erők egyik tisztje szerint a várost két hónapja nem érte ilyen hevességű támadás. A kéksisakosok eddig hasztalanul próbálkoztak a harcoló feleknél közbenjárni egy tűzszünet érdekében. Grúz — abház viszály Borisz Jelcin orosz elnök szerdán felhívással fordult a grúz és az abház vezetőkhöz, a harci cselekmények azonnali beszüntetésére, a csapatok kivonására és az egymás közötti tárgyalások megkezdésére kérve őket. Az orosz elnök szóvivője elmondta: az üzenetben Jelcin megerősítette, hogy Grúzia egysége és területi serthetetlensége kapcsán változatlan az álláspontja. Az államfő leszögezte: Oroszország minden szükséges intézkedést meg fog tenni annak megakadályozasára, hogy fegyveres csoportok hatoljanak be grúz területre. Tbiliszi a minap éppen arra hivatkozva helyezte készültségbe a hadsereg tartalékosait, hogy Grúzián kívülről több száz önkéntes érkezett az abház fegyveresek támogatására. Kedd este egyébként az abház nemzeti gárda támadást indított a Fekete-tenger partján fekvő Gagra városa ellen. Az akcióban az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint több tucat grúz vesztette életét. Az abházoknak állítólag sikerült körülzárniuk az ottani, több száz főből álló grúz alakulatot, amelynek lőszerkészlete kifogyóban van. A grúz vezérkar szerdán hajókat indított Gagrába, így próbálván utánpótlást küldeni az ottani csapatoknak. Román sajtó: Az elnökség perrel fenyegetőzik Az év eseménye a román sajtóban alighanem az új napilap, amelynek címe: A nap eseménye — Evenemientul Zilei. Alig néhány hét alatt futott fel, és két hónappal alapítása után betört az addigi vezető újságok, az Adeverul, a Romania Libera és a Tineretui Liber közé. Olvasótábora, úgy tűnik, megállíthatatlanul gyarapszik. Az új lapnak is otthont adó, Bukarest északi részén emelkedő sajtópalota, a hajdani Scinte- ia-ház egyik második emeleti bejáratánál, a szerkesztőség előtt egyenruhás magántestőr őrködik, a folyosón fiatal riporterek várnak bevetésre készen. A fő- szerkesztő és lapalapító Ion Cris- toiu asztalán rádiótelefon és walkie-talkie szól szüntelenül. „A nap eseménye” szüntelenül vadászik a nap eseményére, és ha nincs szenzáció, maga igyekszik azzá emelni valamely történést. Aznap, amikor e sorok írója Ion Cristoiuval beszélt, éppen egy rákban fiatalon meghalt énekesnőt temettek. — Ma Anda Calugareanu utolsó útja az, amire figyelünk, holnap szalagcím lesz róla, és több tudósítás is — mondja Cristoiu. Ez érdekli az embereket. A többi újság megtartja hagyományos beosztását, első oldalon politika, a másodikon mondjuk publicisztika. Hosz- szú tudósításokat írnak, mi kiemelünk egy-két mondatot. Másutt az újságírók mindenből publicisztikát csinálnak, nálunk csak egy kommentár van mindennap, az enyém — magyarázza a harmincast mutató Cristoiu. Ő mindennap hozzászól a világ ügyeihez, és ezzel munkatársaira csak a híreket hagyja. Azokat viszont többféle megközelítésben, számos anyagban járja körül a lap. A temetésről helyszíni tudósítás szólt, fotók, híres emberek nyilatkozatai. A Magyarok Világszövetségének buaapesti tanácskozásáról román, magyar, RMDSZ-állásfoglalások, Tőkés László püspök nyilatkozata. Iliescu elnök Constantái incidenséről, amelynek során egy újságírót inzultált, ellenfele, a szóban forgó hírlapíró lapjának nyilatkozata, az újságíró-szövetség állás- foglalása, szemtanú tudósítása, az elnöki palota reagálása. Mindegyik külön anyag. Akinek ennyi elég, már azoktól is. tájékozott. Az Evenimentul Zilei gazdag bűnügyi rovata ellenére óvakodik attól, hogy csak bulvárlap legyen, hosszú — jobbára a kormány számára kínos — dokumentumokat kent elő és közöl, sokszor fénymásolatban. Egy kis politikai viharért nem megy a szomszédba: a Petre Román- kormány tavaly őszi távozására vezető bányaszakciót államcsínynek nevezve azonnal magára vonta az elnöki palota villámait, az elnökség perrel fenyegetőzik, a lap áll elébe, ezzel is nő a példányszám. Azon a napon, amelyen e sorok írója Ion Cristoiuval beszélt, éppen az első helyre került az Evenimentul Zilei, 220 ezer példánnyal, hajszálnyival az Adeva- rul elé vágva, amely rokonszenvezik ugyan az eddigi hatalommal, de mindkét táborától, mindkét megmentési frontjától némi távolságot tart. Megelőzte az élesen ellenzéki és ostorozó publicisztikáiról híres Romania Liberát, és a hatalompártiból ellenzékivé vált, jól értesült Tine- retul Libert is, amelynek címe szabad ifjúságot jelent, de korántsem ifjúsági lap csupán. Az új lap az ugyancsak kitűnően értesült Express hetilapot kiadó román társaság publikációja, Cristoiu mindkettőnek vezető publicistája. Néhány eredeti nézetért nem megy a szomszédba. A román sajtóból szinte csak ő üdvözölte Cimpeanu liberális vezető azóta hamvába holt ötletét, hogy Mihály exkirály legyen a liberálisok elnökjelöltje: valószínűleg ugyanazért, amiért a magyarfaló Funart is érdemesnek tartja a támogatásra, hogy tudniillik, mint mondja, Funar szavazatokat vesz el Iliescutól, különben pedig több a füstje, mint a lángja. Egyszóval a független Evenimentul Zilei nem sorolható be egykönnyen sehova, de mindazok, akik friss és tényszerű tála- lásű híreket akarnak olvasni a'román valóságról — egyre inkább vásárolják. Tovább pusztít a hurrikán Az Andrew nevű hurrikán szerdára virradóan elérte Louisiana államot, a Mexikói-öböl partvidékét, s a tomboló szelek, az esőzés nagy károkat okoznak. A vihar központja az állam nyugati részén van, ami azt jelenti, hogy New Orleans városa elkerülte a katasztrofális károkat. A rendkívüli mértékű esőzés mindenesetre ott is áradásokat okozott. Halálesetekről középeurópai idő szerint délig nem érkezett jelentés. A mentést nehezíti, hogy sok helyütt megszakadt az áramszolgáltatás. A meteorológusok szerint remélhető, hogy a vihar a szárazföld felett — fokozatosan — lecsillapodik, és tovább már csak felhőszakadások várhatók — egyes vidékeken órák alatt 20-40 centimétemyi csapadék zúdul le. A Fehér Ház Florida után immár Louisianát is katasztrófa-övezetté nyilvánította. Floridában a hurrikán hétfői pusztításának mérlege egyre súlyosabb. Eddig 14 halottról tudMiamit csak érintette, a meteorológusok remélik, hogy az Andrew a partvidékről továbbhaladva északnyugatra, fokozatosan elveszti erejét nak, de valószínű, hogy a romok alatt további áldozatokra bukkannak majd. Jellemző a vihar erejére, hogy szinte teljesen romba döntötte a Miamitól délre fekvő Homestead légitámaszpont hangáljait és egyéb épületeit. A bázis, amelyen néhány F-16-os vadászgép is elpusztult, olyan állapotban van, hogy újjáépítése nem is bizonyulhat gazdaságosnak. A mellette fekvő kisváros, Homestead és a szomszédos Florida City épületeinek túlnyomó Mi lesz veled, Florida? A televízió és rádió napok óta a katasztrófa sújtotta Floridáról beszél, képernyőre, újságok lapjaira kerülnek az elrettentő felvételek. Rossz a hangulatom napok óta. Szeretem, elég jól ismerem ezt a tájat, Földünknek talán legszebb félszigetét. Nehezen hiszem, hogy ami megtörtént Miamiban, az megtörtént. Tegnap telefonáltam egy barátomnak, aki átélte azokat az órákat. Idézem szavait: — Se víz, se villamos áram nincs errefelé. Kijárási tilalmat léptettek életbe a garázdálkodás megelőzésére. Az utcákon katonai járművek cirkálnak. A hurrikán szinte teljesen letarolta Kendall-t, Miami elővárosát, s iszonyatos pusztítást végzett Cutlar Ridgen és Homestead-ban. Egymillió embert telepítettek ki ebből a zónából. Először úgy tudtuk, Holliwood Beach-et sodorja el a förgeteg, de miután a szélét megcsapta, visszafordult, s déli irányba folytatta útját. Miami Beach-nél ismét belépett a szárazföldre, s 200 mérföldes óránkénti sebeséggel, azaz 340 kilométerrel pörögve-araszolva előre, átvágott Floridán. A félsziget közepén ismét „gondolkodott” kicsit, s észak-dél irányban akart továbbmenni. Végül is keresztben folytatta útját. így a kár lényegesen kisebb lett, „csak” 40 mérföld szélesen tarolta le ezt a környéket. — Az egészben a legborzasztóbb az a hang volt, mellyel közeledett, s elhaladt. Volt egy rövid idő, amikor úgy tűnt, átvonult felettünk. Csak a csend volt nagyon gyanús, a süket csend. Felnézve az égre azt láttuk, hogy nem kék az ég, hanem barna. Ez volt a hurrikán szeme! Hosszú ideig tartott e süketség, s újra jött a hang. Súlyos tárgyak röpültek az égre. Egy teherautót például feltett a bevásárlóközpont tetejére. Az ablakok szinte kivétel nélkül kipattantak, az eső ömlött, leszakadt az ég. Sziki Károly része ugyancsak romba dőlt. A napsütötte vidéken sok, szerényebb életvitelű nyugdíjas élt, nemkülönben a gyümölcsösökben dolgozó vándormunkások: a lakosság e rétegeinek otthont adó lakókocsi-települések végképp a vihar áldozatává váltak. A becslések szerint Floridában összesen 50 ezer ember vált hontalanná. Miamiban és másutt a háztartások százezreiben nincs áramszolgáltatás — a helyreállítás helyenként hetekig is eltarthat. A meteorológusok abban reménykednek, hogy az Andrew hurrikán a partvidékről továbbhaladva északnyugatra, fokozatosan elveszti erejét. Az első felmérések szerint ez lehet az eddigi legköltségesebb természeti csapás az Egyesült Államokban, de ami az áldozatokat illeti, szerencsére távolról sérti az: ebben a században tucatnyi hurrikán volt már, amelyek halottak százait követelték. Emberjogi harcosok az Andrew áldozatai között? Miközben tetemes anyagi károkat és legkevesebb 14 halottat maga után hagyva Floridából Louisiana állam felé vette útját a pusztító Andrew hurrikán, Hamburgban ismeretessé vált, hogy nyoma veszett két emberjogi harcosnak, áfok* bambusztutajukon úton voltak Jamaicáról a floridai Key West felé. A hamburgi Rüdiger Neh- berg és kísérője, a kiéli Christina Haverkamp azóta nem adott életjelt magáról, hogy az Andrew hurrikán elérte Florida partjait — közölte a Veszélyeztetett Népek Ügyét Felkaroló Göttingeni Társaság. Az amerikai parti őrség sem tud semmit tartózkodási helyükről. Florida elérése után Neh- berg és Haverkamp — akik a társaság (GfbV) képviseletében keltek útra — Bostonba készült, hogy ott a Kolumbusz- évben felhívja a figyelmet az amerikai indiánokkal szemben évszázadok óta elkövetett népirtásra és igazságtalanságokra. ■ A két emberjogi harcos a télen hajózott maga készítette bambusztutaján Afrikától Brazíliába. Májusban Dominika Karib-tengeri szigeten megszakították útjukat, és rövid időre visszatértek Németországba. Júliusban folytatták 3000 kilométeres tengeri útjukat az Egyesült Államokba, hogy átadják Bush elnöknek az indián szervezetekkel közösen összeállított követeléseket. Körülbelül két héttel ezelőtt Jamaica partjainál kalózok támadták meg őket, de a parti őrség még idejében a segítségükre sietett.
