Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19-20 / 196. szám

ÜNNEPI PROGRAMOK AUGUSZTUS HÚSZADIKÁN — 8. oldal olvasótf»sL-; - - ’ NOGRAD «4» MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP | Miskolc indul: ♦» -’$5 1992. AUGUSZTUS 19-20. SZERDA-CSÜTÖRTÖK III. ÉVFOLYAM 196. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Magyar — osztrák elnöki találkozó Magyar-osztrák köztársasági elnöki találkozót tartottak ked­den Sopronban. Göncz Árpádés Thomas Klestil nem hivatalos munkatalálkozóján megvitatták a tárgyaló felek az osztrák-ma­gyar együttműködés kérdéseit, foglalkoztak Közép-Európa problémáival, a délszláv válság­gal, a menekültkérdéssel. A megbeszélés angol nyelven folyt. Délután az osztrák és a magyar államfő Sopron nevezetességei­vel ismerkedett, majd ellátogat­tak a nagycenki Széchenyi-kas- télyba. Tovább tart a torlódás Záhonynál Még mindig nem szűnt meg a torlódás a záhonyi határátkelő ukrán oldalán — tájékoztatta a Határőrség az MTI-t kedden délelőtt. Az autóbuszok csak há­rom nap várakozás után juthat­nak át Magyarországra. A többi határállomáson — legalábbis a személyforgalomban — nincs fennakadás. A kamionok Bihar- keresztesnél három és fél, Győr­nél kettő, Rédicsnél pedig egy­órás várakozás után tudják el­hagyni hazánkat. Veszett róka a szökőkútban Rókatetemet hurcolászó gye­rekekre lett figyelmes még vasár­nap délután Zalaegerszegen a Dísz téren az egyik helyi taxiszol­gálat diszpécsere. Mint kiderült: a gyerekek a tér szökőkútjából vették ki az elpusztult állatot. Az állatorvos elszállíttatta laborató­riumi kivizsgálásra. Igazolódott a tisztiorvosi szolgálat gyanúja: a róka veszett volt. A kutat a víz­mű dolgozói fertőtlenítették. Egyet leszűrt, egyet megsebzett Eljárás indult B. András 45 éves hernádnémeti lakos ellen, aki hétfőn délután lakóhelyén több késszúrással bántalmazta a 66 éves K. Józsefnétés a 41 éves B. Andrásnét. K. Józsefné a helyszínen meghalt, B. András- né súlyos sérüléseket szenvedett. Az ügyben folytatják a vizsgála­tot. Holnap, augusztus 20-án Szent István ünnepéről emlékezünk meg Nógrád megyében is. Rigó Tibor archív felvétele egy korábbi augusztus 20-ai, balassagyarmati eseményen készült és az új kenyér szimbólumát, az úgynevezett bearató koszorút örökítette meg. Államalapító Szent István neve napján így ünnepeltek a nógrádi falvakban Augusztus 20-a évszázadok óta az egyik legnagyobb esemény a magyarság életében: az államalapító Szent István király név­napja, és az aratás befejezését jelző új kenyér megszegésének az ünnepe. Jó negyven évvel ezelőtt - nem minden célzatosság nél­kül - ezt a napot nevezték ki az alkotmány ünnepévé is. Nem ér­demes, és az alkalomhoz sem illő a múlton rágódni, hiszen ami megtörtént, azon változtatni már úgysem lehet. Tanulunk a múlt hibáiból, aztán pedig felejtünk, még ha nehezen is megy. A szemet szemért, fogat fogért elve rég elvesztette érvényességét, és ráadásul a törvényes közrendből is töröltetett létjogosultsága. A boldog békeidőkben, ami­kor a szegény emberek munka- nélküliségét még nincstelen- ségnek, a gazdagokét pedig dolgatlanságnak hívták, és a termőföldek tulajdoni viszonya­inak aránytalansága jelentette a legfőbb társadalmi problémát és igazságtalanságot, egészen másképp ünnepeltek. Vajon mit is csináltak e nevezetes alka­lomból a világtól elzárt, ap­rócska falvakban, valahol a nógrádi dombok ölelésében? Ennek a kérdésnek eredtünk a nyomába Hollókőn, és a kör­nyező kisközségekben. Az hollókői öregek napközi otthonának tornácán kézimun- kázgató három idős asszony kö­zül Herczeg Erzsébet bizonyult a legközlékenyebbnek.- Valamikor nem volt ez kü­lönösebben nagy ünnep - kezdte. Talán még azt sem tud­tuk, hogy ez a nap augusztus 20-a! Mi egyszerűen csak Szent Istvánnak hívtuk. Olyankor el­mentünk a templomba, ennyi az egész ... Akik meg különösen vallásosak voltak, azok elza­rándokoltak Szentkútra, a Mária kegyhelyre, vagy a Boldogasz- szony, vagy pedig a Szent Ist­ván napi nagybúcsúba. Gyalo­gosan, a hegyeken át, Márkháza felé mentek, és énekeltek az imakönyvekből útközben. Az kaphatott ugyanis teljes bűnbo­csánatot, aki gyalog tette meg azt a hosszú utat oda-vissza.- A gabona betakarítása után rendeztek ünnepséget? (Folytatás a 3. oldalon) Tesztelik a magyar zsírórendszert Készülnek a bankkártyák elterjesztésére A Magyar Nemzeti Bank és a francia-német-magyar BKD bank részvételével megkezdő­dött a bankkártyák széles körű magyarországi elterjesztésére szolgáló zsírórendszer tesztelése — jelentette be Vasvári György, a Giro Rt. vezérigazgatója az új autorizációs és hálózatfelügyelő rendszer keddi sajtóbemutató­ján. A két és fél milliárd forintos projekt fővállalkozója a franci^,. Bull, alvállalkozóként részt vesz a francia Giro vállalat, a GSIT és az SG2 szoftverház. Az átadás­átvételi tesztelés — amely a funk­ciók kipróbálására és a lehetsé­ges hibák kiküszöbölésére szol­gál — várhatóan novemberig tart, és ezután megindul a rend­szer tényleges működése. Való­színűleg a közeljövőben a Posta­bank és a Takarékbank is csatla­kozik a zsiróhálózathoz. Az előkészületekben részt vesz a Giro Rt. 26 részvényese — mind bankok — és még nyolc to­vábbi pénzintézet is. Vasvári György azt is elmondta: tudo­mása szerint az MNB állásfogla­lást kíván kiadni, mely szerint 1994-ig valamennyi magyar banknak csatlakoznia kell a készpénzmozgás jelentős részé­nek kiküszöbölésére lehetőséget adó rendszerhez. Ezt megtehetik akár külön bankfiókjaik, akár ki­zárólag központi fiókjuk bekap­csolásával. u Sok banknak majd nehézséget okoz a csatlakozás, mivel a zsíró­rendszer használatának előfelté­tele, hogy kiépítsék saját belső információs rendszerüket, ami a modern bankszerű működéshez ma már elengedhetetlen. Azok­nak a bankoknak, melyek még nem váltak le a Magyar Nemzeti Bank számítógépes rendszeré­ről, ezt meg kell tenniük. (MTI) Feltételezés az FKGP-házbeli betörésről Nincs politikai indíték Feltehetően nem politikai in­dítékból törtek be a Kisgazdapárt Thököly úti ideiglenes székházá­ba — tájékoztatta Dezső Gyula alezredes, a XIV. kerületi Rend­őrkapitányság vezetője az MTI-t kedden délelőtt. Hozzátette: amíg nincs információjuk arról, mi tűnt el a betörés során, korai lenne bármiféle feltételezés. Ed­dig mindössze annyi biztos, hogy az elkövető magával vitt három­négy videokazettát, amelyek tar­talmát a rendőrség még nem is­meri. Dezső Gyula elmondta: Né­meth Béla, a párt vezetője hétfőn este úgy tájékoztatta a rendőrsé­get, hogy még nem tudja, milyen dokumentumok hiányoznak, hi­szen munkatársaival most pró­bálják időrendbe rakni a páncél- szekrényből kiszórt iratokat. A nyomozás eddigi állása sze­rint a betörést valószínűleg az a 25-30 év körüli, 160-170 centi­méter magas, sovány, hátrafésült hajú férfi követte el, akit a szom­széd ház lakói szombat este lát­tak a székház környékén. (MTI) Magyarok III. Világkongresszusa Istentiszteletekkel — a Mátyás-temp­lomban, a Kálvin téri református temp­lomban, a Deák téri evangélikus temp­lomban, a Nagy Ig­nác utcai unitárius templomban és a Dohány utcai zsina­gógában — kezdő­dött kedden a Ma­gyarok III. Világ­kongresszusa. A ta­lálkozó résztvevői­nek tiszteletére kon­certet adott az Álla­Hangversenyze- ar a Karmelita­mi nekar udvarban. Ma kora reggel — a nyitóna­pon — a kongresszus résztvevői koszorúz­nak a 301-es parcel­lában, a Bem- és a Washington-szobor- nál. A világkongres­szust Csoóri Sándor, a Magyarok Világ- szövetségének elnö­ke nyitja meg, a Kongresszusi Köz­pontban, majd An­tall József miniszter- elnök köszönti az összegyűlteket. A határokon túli ma­gyarság nevében Tő­kés László királyhá- gómelléki reformá­tus püspök, Teller Ede atomfizikus és Ágoston András, a VMDK elnöke mond beszédet. Délután kezdődik a Magya­rok Vilá]—r—*—1 nek lése is. (MTI) Az ENSZ embargója miatt Háromszázmillió dollár lesz a veszteség Az első felmérések alapján mintegy 300 millió dollár veszte­ség érheti év végéig a magyar gazdaságot a Szerbia-Monte- negro elleni ENSZ-embargó mi­att — mondta Gilyán György, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumának főosz­tályvezetője az MTI tudósítójá­nak. Ebből 50-60 millió dollár a be nem folyt gáz-, illetve vasúti tranzitdíj, továbbá a szerb és a montenegrói vállalati, banki tar­tozások összege. Ezek behajtha­tósága egyelőre bizonytalan. Száz-százhúsz millió dollárra te­hető az embargó utáni tranzitdí­jak kiesésének, illetve a forgalom más útvonalra történő átterelő- déséből adódó többletkiadások összege. A fennmaradó összeg az exportkiesés, illetve import­többletköltségek. Havonta 15- 20 millió dollár a forgalomkiesés a Szerbia-Montenegróval leállt kereskedelemben. A Biztonsági Tanács határo­zata alapján lehetőség van a gyógyszereken és élelmiszereken kívül más, ún. humanitárius szükségleteket kielégítő termé­kek exportjára is Szerbia-Mon- tenegróba. A főosztályvezető tu­domása szerint Magyarországról eddig nem történt ilyen szállí­tás. Az idei első fél évben a volt Ju­goszlávia köztársaságaiba irá­nyuló magyar export 182 millió dollár volt a külgazdasági mi­nisztérium adatai szerint. A magyar kivitel mintegy 80- 85 százalékát a mezőgazdasági termékek, vegyipari és kohászati anyagok, félkész termékek teszik ki. (MTI) Szeptembertől jár a magasabb nyugdíj Az emelést nem kell külön kérni Az Országgyűlés még az év ele­jén határozatot hozott a nyugel­látások és egyéb juttatások idei kétszeri emeléséről és kiegészí­téséről. Mint ismeretes, a nyug­dijak második emelése szep­tembertől esedékes, ennek fo­lyósítását azonban nem kell kü­lön kérni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kilencedik hó­naptól már a felemelt ellátást számfejti és küldi az érintet­teknek. Átlagosan 6,5 százalékkal emelkednek az öregségi, a volt munkáltató által fizetett koren­gedményes, a rokkantsági, a bal­eseti rokkantsági nyugdíjak és az átmeneti járadékok. Az emelés legkisebb összege 400, míg a leg­nagyobb 1000 forint. A szep­tembertől esedékes öregségi nyugdíj legkisebb összege — ki­véve azokat, akiknek átlagfizeté­se a nyugállományba vonuláskor nem érte el az akkori minimum- nyugdijat — 6000 forint. A hozzátartozói jogon folyó­sított özvegyi, szülői nyugdíj, va­lamint az árvaellátás szintén át­lagosan 6,5 százalékkal emelke­dik, az alsó és felső határ 300, il­letve 1000 forint. Az együtt fo­lyósított saját és özvegyi nyugdíj legmagasabb összegét 9210 fo­rintban határozták meg. A rend­szeres, nyugdíjszerű szociális el­látásban részesülők 300 forinttal kapnak többet, a baleseti járadé­kosok pedig átlagosan 6,5 száza­lékai, esetükben az emelés maxi­muma 400 forint. Függetlenül a gyermekek szá­mától emelkedik a gyermekgon­dozási segélyhez folyósított jöve­delempótlék: szeptember elsejé­től 4150 forint lesz. Ezt szintén nem kell kérvényezni. (FEB) Kiszolgáltatottaknak érzik magukat Indul a választásokon az Adós Polgárok Pártja A közelmúltban alakult Magyarországi Adós Polgárok Pártja indulni kíván a követ­kező választásokon, és tervei szerint hamaro­san tömegpárttá válik—jelentette be a jelen­leg 870 tagot számláló szervezet elnöke, Gyurcsok József pártelnök kedden. A párt elsősorban a kiszolgáltatott helyze­tű vállalkozók, művészek, alkalmazottak ér­dekeit képviseli, akik egyfajta áldozatai a két­oldalú szerződéseket sokszor önkényesen megváltoztató pénzintézeteknek. A nagy körbetartozás is elsősorban a szerény tőkével rendelkező kezdő vállalkozókat sújtja, s az ellehetetlenült helyzetben nincs, aki érdekei­ket felvállalná a hatóságoknál. A párt szak­értői már dolgoznak olyan gazdasági prog­ramon, amely az adóztatási rendszer megvál­toztatását, a társadalombiztosítás korszerű­sítését szolgálja, új banktörvény kidolgozá­sára tesz javaslatot. Nagy sérelem ugyanis, hogy a hosszú hete­kig tartó pénzátutalások miatt a vállalkozók gyakran forgótőke nélkül maradnak, és ez tovább veszélyezteti egzisztenciájuk megszi­lárdítását. Ugyanakkor az új párt sürgeti a ré­gi pártállami rendszerből még megmaradt, megmerevedett, a változásokat akadályozó intézmények lebontásának gyorsítását. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents