Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19-20 / 196. szám
A muzulmánok elégedetlensége nyomán Az iszlám államok kezdeményezése Az iraki ENSZ-megfigyelők módosítottak Tervgyilkos: a nyilvánosság Üzletembernek álcázott csalók? A magyar titkos- szolgálat és a magánvállalkozás A kommunizmus összeomlása óta szerepét kereső magyar titkosszolgálat úgy véli, hogy az országban tevékenykedő nyugati vállalkozások kivizsgálása (ehet számára a legjövedelmezőbb iparág — irta kedden a Financial Times című brit lapban Nicholas Denton budapesti tudósító. — A nemzetbiztonsági hivatal meg akarja akadályozni üzletembernek álcázott csalók részvételét az üzleti életben — idézte a lap Füzessy Tibort, a biztonsági szolgálatokkal foglalkozó minisztert. A titkosrendőrség, amely három éve még a kommunista rendszer ellenzéke után kémkedett, felhatalmazást kap a magyar cégekkel társuló külföldi tőkések megvizsgálására. A kormány nemzetbiztonsági törvényjavaslatának ez a része azután következett, hogy több privatizáció botrányba fulladt, mert a süllyedő vállalatokat megmenteni akaró, pénzéhes és tapasztalatlan magyar menedzserek és hivatalos személyek nyugati spekulánsok és beugra- tók könnyű prédájává váltak — írta a Financial Times tudósítója. Idézett egy esetet, amelyben egy konzervgyár vezetői pénzt adtak egy nyugati befektetőnek, ám az illetőről kiderült, hogy rovott múltú csaló. De a magyarok nem mindig ártatlan áldozatok. Az első számú üzletkötő szállodában, a Fórumban sokan adnak el olyasmit, ami nem az övék, olyanoknak, akiknek nincs pénzük a vásárlásra — tette hozzá egy amerikai ingatlanfejlesztő cég munkatársát, Neil Gillont idézve. A titkosszolgálat megbízása mellett az egyik érv az, hogy a nyugati befektetők üzleti hitelét a nyugati bankok nagyon drágán vizsgálják ki. De a miniszter tagadta, hogy a titkosszolgálat a bankok alá kínál, csak hogy megszerezze az üzletet. Az ENSZ iszlám tagországai hétfő este ügy határoztak, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezik a bosznia-hercego- vinai válság megvitatására. Mustafa Aksin, Törökország ENSZ-nagykövete, aki egyben az iszlám országok csoportját is képviseli, a Reuternek adott nyilatkozatában kijelentette: reméli, hogy az ülésszakot még az augusztus 26-án kezdődő londoni Jugoszlávia-konferencia előtt meg lehet tartani. Az ENSZ-közgyűlés összehívásának kezdeményezéséről az Iszlám Konferencia Szervezete Hagyományteremtő célzattal, Magyar Gyermekek Világtalálkozójának jövő júliusi megrendezését kezdeményezi a Legyen a betű jó barát Alapítvány. Erről az alapítvány nevében Miklós László és Sebes József tájékoztatta az MTI-t. döntött, zárt ajtók mögött folytatott tanácskozásán. A hivatalos kezdeményezést egyből átadják Butrosz Gű'/iENSZ-főtitkárnak, miután megfelelő számú támogatót találnak javaslatuk támogatására. Az iszlám országok elsősorban a bosznia-hercegovinai muzulmánok sorsáért aggódnak, akiket ezerszámra üldöznek el lakóhelyükről a szerb fegyveres csoportok. A muzulmán országok eddig már több alkalommal is közölték: elégedetlenek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által eddig tett békéltető lépésekkel. Hírügynökségi jelentések szeAz elképzelések szerint, a rendezvény hozzájárulna a hazai és az anyaország határain kívül élő gyermekek, fiatalok közötti kapcsolatteremtés kialakulásához, rendszeressé válásához. Az alapítvány munkaidőben az 1-339-368-as telefonon vátja rint a muzulmán országok aktívabb szerepvállalásra akarják kényszeríteni a világszervezetet, és egyebek mellett el kívánják érni, hogy Bosznia-Hercegovinát vonják ki a hajdani Jugoszlávia tagköztársaságai ellen múlt év szeptemberében bevezetett fegyverszállítási embargó érvénye alól. Bár a közgyűlés nem hozhat ilyen értelmű határozatot, a muzulmán országok azt remélik, hogy a plenáris ülésen szerzett esetleges támogatással a BT-t is rávehetik az embargó részleges eltörlésére. mindazok jelentkezését, akik készek támogatni a kezdeményezést. Ugyancsak e célból az esti órákban a 2-022-697-es vagy az 1-380-092-es telefonszám hívható. Az iraki katonai létesítményeket ellenőrző ENSZ-felügyelők hétfőn az utolsó pillanatban törölték a bagdadi hadiipari minisztériumba tervezett látogatásukat — adta hírül keddi számában a The New York Times című napilap. A Reuter szerint az amerikai lap vasárnapi és hétfői számában még azt írta: az ENSZ-csoport követelni fogja, hogy bejuthasson a hadiipari minisztérimba, és arra az esetre, hogyha Irak ezt megtagadja, az Egyesült Államok légicsapást tervez iraki célpontok ellen. Az Egyesült Államok hétfő este bejelentette, hogy teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesített három volt jugoszláv tagköztársasággal, Horvátországgal, Szlovéniával és Bosznia-Hercegovinával. Az elismerés jeleként a három függetlenné vált köztárAz írásból nem derül ki pontosan, hogy miért hagytak fel az ellenőrzéssel, amerikai tisztség- viselők ugyanakkor feltételezik, hogy az ENSZ-csoport el akarta kerülni, hogy a washingtoni kormány és Szaddám Húszéin iraki vezető közötti viszály eszközének tűnjön. Más hivatalnokok szerint éppen a The New York Times vasárnapi számában megjelent cikk téri'tctte el a Fehér Házat a katonai akciótól. — A nyilvánosság megölte a konfrontációs elképzelést — nyilatkozta egyikük. saság zászlaját elhelyezték az amerikai külügyminisztérium előcsarnokában. A Reuter jelentése szerint néhány óráig Szerbia zászlaját is felvonták a külügyminisztériumban, azonban miután a minisztérium munkatársai észrevették, hogy egy Washington által el nem ismert állam zászlaja is bekerült az elismert országok lobogói közé, gyorsan intézkedtek a zászló eltüntetéséről. A diplomáciai kapcsolatok felvételét bejelentő Richard Boucher külügyi szóvivő közölte: a három volt jugoszláv köztársaság most közölte, hogy elfogadja George Bush elnök augusztus 6-án, a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát, így a kapcsolatok hétfőtől tekintendőek érvényesnek. Boucher arról is beszámolt, hogy az augusztus 26-án kezdődő londoni Jugoszlávia-konfe- renci᧠Lawrence Eagleburger képviseli majd az Egyesült Államokat. (MTI) Kérdőjelek ____Ki az ellenség?_________ Sorozatos vádak szlovák részről az állítólagos megnövekedett magyar légierő-aktivitásról, nagyobb szabású csapatáthelyezésekről. Újra és újra előkerülő jelentések Szerbiából az állítólag Horvátországba irányuló fegyver- (legutóbb épp rakéta-) szállítmányainkról. Vádak és cáfolatok, feszültség és kölcsönös gyanakvás — nem egészen így képzeltük a rendszerváltozás kezdetén kontinensünk új utat kereső keleti felének holnapját. Országok hulltak szét, vagy készülnek szétválni rövidesen, öröknek hitt szövetségek bomlottak fel, biztonsági koncepciók válnak túlhaladottá, s még a hagyományosan áhított semlegesség megítélése sem ugyanaz (nálunk sem, másutt sem), mint azelőtt volt. Ki ma az ellenség? Van-e egyáltalán külső veszély, amellyel hazánknak is számolni kell? Szembe kell nézni azzal a dilemmával is, hogy — csapatkivonások ide, hidegháború-finis oda — nagyobb biztonságban élünk-e ma, mint a farkasszemet néző két katonai tömb Európájában? Hol és hogy kereshetünk a megszűnt keleti katonai koalíció után új biztonsági garanciákat? Skell-e egy általán keresni? Mikor jut el a politikai közgondolkodás odáig, hogy a biztonságot ne csak leszűkített katonai vetületben értelmezze? Olyan kérdések ezek, amelyek elől nem lehet kitérni. S nem csupán a külvilágra tekintve. Hiszen ahogy az ellenségkép módosult, elmosódot- tabbá vált a tágabb régiókban kialakult tartós képlékenység és destabilitás nyomán, úgy alakultak sokszor át a belső „frontvonalak” is. Vajúdó társadalomban élünk, gyorsan változó gazdasági és emberi viszonyok közepette. Korábbi barátokból, szövetségesekből könnyen lesznek ellenlábasok vagy akár ellenfelek — ám ha ellenségként kezeljük egymást, annak az egész ország látja kárát. (FEB) (MTI) Magyar Gyermekek Világtalálkozóját kezdeményezik Alapítvány alapján Az USA elismerése Mocsári arabok Az Irak déli részén megvédendő suták között van a madan nép, vagyis a mocsári arabok. Több mint hatezer éve élnek a Tigris és az Eufrátesz találkozásánál terjeszkedő mocsárvidéken, őseik a sumérok- tól kezdve látták a nagy keleti birodalmak fölemelkedését és bukását, és nyakas, öntörvényű világukat csak a modern Irak tudta kikezdeni. A mocsári arabok félnomád törzseinek életén keveset változtatott Szaddám Húszéin uralma. Az erőszakosan modernizáló elnököt zavarba hozta a mocsári arabok kezdetleges életmódja, tervei voltak a mocsárvidék lecsapolására és fejlesztésére is. Ezért pénzzel csábítgatta, és erővel is a városokba kényszerítette az ott lakókat. Már csak 50 ezer maradt közülük ősei lakóhelyén, de ők kitartanak. Rendületlenül építik és lakják cölöpökre erősített, nádkötegekből összerótt jellegzetes csúcsíves kunyhóikat — vízi falvaik megannyi kicsiny gótikus Velencére emlékeztetnek, csak éppen nádból mindenütt —, szövik tarka szőnyegeiket, halásznak háromágú szigonyukkal nádcsónakjaikon egyensúlyozva, és legeltetik vízibivalyaikat. A mocsári arabokat Wilfred Thesiger brit kutató fedezte fel a világ számára 1964-ben. „Mocsári arabok” című könyve néhány évvel később magyarul is megjelent. Thesigert elragadta a vidék békéje és ősi bája, és a mocsári arabok vendégszeretete. Olyan „örökkévaló világ nyugalmáról és békéjéről” számolt be az olvasóknak, „amely még soha nem látott semmilyen gépet”. A mocsári arabok azóta kénytelenek voltak megismerni a gépek közül legalábbis az iraki vadászrepülőket. Mintegy 6000 négyzetmérföldes vidékük is a 32. szélességi foktól délre tervezett légi tilalmi övezetben van. Thesiger így írt a mocsári arabokról: „gőgösek, önfejűek, büszkék. Soha nem fogadtak el semmilyen urat maguk felett, és inkább meghalnak, de a szégyent nem tűrik. Közösségi életükben teljes a demokrácia, bár a leszármazást nagyra becsülik, és évszázadokon át fegyverrel védték vérük tisztaságát”. Kérdés, a mocsári arabok hagyományos fegyvere, a tőr mellé felsorakoznak-e most a nyugati vadászgépek és bombázók is? Mészáros György Panic levele Milan Panic jugoszláv miniszterelnök az ENSZ BT elnökének hétfőn küldött levelében kijelentette: országa egyértelműen elítéli a nemzetiségi tisztogatás gyakorlatát, és bíróság elé állítja azon polgárait, akikről bebizonyosodik, hogy részt vesznek a nemzetiségek elűzésében. Bejelentette, hogy országa teljes mértékben kész együttműködni a nemzetiségi tisztogatás gyakorlatának eseteit kivizsgáló nemzetközi bizottsággal. Azt is közölte, hogy Jugoszlávia ellene van a határok erőszakos úton történő m egvál toztatásának. (MTI) Évszázados legendák nyomában Expedíció a soha nem látott mélytengeri óriáspolip felkutatására Mélytengeri expedíció eredt a Bermuda-szigeteknél annak az óriáspolipnak a nyomába, amelyről legendák keringenek több mint száz éve. Először 1870-ben adtak hírt a mélytengereknek erről az óriásáról, amikor halászok levágták a merülő állat — az architheutis — egyik polipkaiját. Később partra vetett maradványait találták meg ennek a puhatestűnek. Más alkalommal ámbrás cetek árulkodtak az óriás létéről, s megszigonyzott cetek gyomortartalmát megvizsgálva, a kutatók óriáspolip-dara- bokat találtak bennük. Ez a puhatestű széttelj esztett polipkaijaival eléri a 25 métert, szeme átmérője a legnagyobb az állatvilágban — 40 centiméter. Többet nem is nagyon tudni róla, mivel minden erőfeszítés ellenére eddig senki sem tudta technikai nehézségek miatt ezt az óriást természetes környezetében megfigyelni. Ä mélytenger furcsa módon éppoly ismeretlen előttünk, mint a Hold túlsó oldala, s az architheutis utáni hajsza a mélytengeri kutatás mai elmaradottságának szimbóluma. Még mindig a 19. századi módszerekkel végzik a kutatást, és ez természetesen nem elegendő. A mélytengert ezer méterrel a víz felszíne alatt mérik, ahová már nem jut el a fény, a vízhőmérséklet mindössze plusz egy fok, a nyomás pedig eléri a két tonnát négyzetméterenként. Pillanatnyilag abban ért egyet a tudomány, hogy a kutatók néhány évvel ezelőtti feltételezése, amely szerint minél mélyebb a tenger, annál kevesebb benne az élet, valószínűleg nem állja meg a helyét. Az Atlanti-óceán 5000 méteres mélységébőlpéldául speciális hálóval 90.677állatot hoztak a felszínre, melyek 14 különbözőfajtához tartoztak, holott a kutatott terület csupán két teniszpálya nagyságú volt. Egy másik alkalommal 798 fajtát hoztak a felszínre a mélytengerből, amelyből 460 a tudósok előtt teljesen ismeretlen volt. A fajok ilyen gazdagsága sok biológus véleménye szerint az élelemhiány révén alakult ki. A mélytengerlakók létének bázisát elhalt algák, elpusztult halak, madarak és tengeri emlősök képezik, amelyek az óceán felszínéről a mélybe süllyednek. A túlélés érdekében az állatoknak az evolúció során egyre inkább spe- cializálódniok kellett. Előnyük az alacsony anyagcsere. A mélytengeri élőlényeknek kevés táplálékra van szükségük, sokkal lassabban növekednek és hosz- szabb ideig élnek, mint rokon fajtáik a meleg tengerekben. A feltételezések és következtetések azonban csak akkor igazak, ha kutatási tények is egyértelműen alátámasztják azokat. Ennek irányában az egyik első lépés az óriáspolip felkutatására indított bermudai expedíció, annak reményében, hogy siker esetén végre a mélytengerkutatás is jelentőségéhez méltó anyagitechnikai források birtokába jut. (FEB) Viták a pénz körül, de: A Gundelunk legalább híres Az étel jó, kétségkívül nincs párja Kelet-Európábán — méltatta vasárnap az újjászületett budapesti Gundel éttermet a. The New York Times. A lap gasztronómiai szakírója hosszú tudósítást szentelt nemcsak a menünek, a személyzet kiképzésének és az épület felújításának, hanem a privatizálás történetének is. Láng György, az ismert, magyar születésű New York-i vendéglátóipari szakember és Ronald Lauder, az amerikai kozmetikus-dinasztia sarja, volt bécsi nagykövet vállalkozása a Gundel, amely a lap szerint eddig 15-20 millió dollárjukba került, főleg Lauder pénzéből. Jóllehet, a privatizálási tárgyalások részleteiről Láng nem szívesen beszél, annyi tény, hogy hosz- szú, szívós küzdelem volt. Az új tulajdonosok, akik a tervezett 50 százalék helyett végül száz százalékig megvehették az éttermet, ezután úgy érezték, erkölcsileg tartoznak a Gundel-örökösöknek. Láng nem mondott az amerikai lapnak összeget, csak any- nyit, hogy a családnak a név használatáért felajánlott pénz „magyar viszonylatban jelentős volt”. A The New York Times a család köreiből úgy értesült, hogy kereken félmillió dollárt kaptak, kétszázezret az államtól, a többit Laudertől és Lángtól — ami viszont lényegesen kevesebb volt, mint amennyire a két Gundel- unoka számított. Ügyvédhez fordultak, és meggyőzték a családot, hogy 1-2 millió dollárral többet kaphatnak — mondotta a lapnak Láng. Az új tulajdonos azonban összehívta a családot, s azt helyezte kilátásba, hogy ha nem egyeznek meg, az étterem neve „Wampetich (korábban Gundel)” lesz. A vendéglőt Gundel Károly 1910-ben vásárolta meg Wampetichtől, és Láng szerint ez az érv, a név fennmaradása bírta végül alkura Gundeléket. Houston Republikánus kongresszus George Bush elnök általános támogatása és a demokrata ellenfelek elleni heves támadások jellemezték hétfőaa houstoni republikánus pártkongresszus első napját. Bush és a Pentagon egyúttal jelezték, hogy nem várhatók a következő napokban katonai lépések Irak ellen. A tanácskozás négyezernél több küldötte hivatalosan is elfogadta a párt programját, amely az (eddig) hangadó konzervatív jobbszárny nézeteit tükrözi — de javarészt jelképes. Az esti ülésen gondosan kiválasztott, hatásos szónokok váltották egymást, hogy sorra támogassák George Bush — egyébként régen eldöntött — újrajelölését. A kongresszuson Ronald Reagan, az 1980-88 között kormányzott elnök aratta a legnagyobb sikert. A 81 éves politikus tovább öregedett, de változatlanul kitűnő, a hallgatóságot magával ragadó szónoknak bizonyult. Akárcsak a többi felszólaló, ő is a republikánusok, Bush külpolitikai sikereire helyezte a hangsúlyt. (MTI)
