Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

1992. július 31., péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Nem bűnöző, kérdezőbiztos! Gyarmatnál megnyílik a határ Traffipax Néhány nappal ezelőtt egy névjegykártyát hoztak szerkesz­tőségünkbe, amelyen a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Pi­ackutató Intézet köszöni meg ügyfeleinek a választ. A meg­kérdezetteknek azonban valami szöget ütött a fejükbe. A tele­fonbekötési szándék kapcsán ugyanis jövedelmi viszonya­ikra, anyagi helyzetükre vonat­kozó adatok következtek! Az utóbbi évek emelkedő bűnözési hulláma joggal késztetett né­hány nyugdíjast arra, hogy el­juttassa hozzánk a köszönőkár­tyát, amelyen a Szonda Ipsos te­lefonszáma is megtalálható.- Valóban kaptunk megbí­zást Salgótarján területén tele­fonigényekkel kapcsolatos köz­véleménykutatás végzésére - mondta Mucsi Márta irodave­zető. - Ami a jövedelmi viszo­„Ég a napmelegtől.. Az endrefalvai Aranykalász mezőgazdasági terémlószövetkezet- ben kazlazzák a szálas takarmánynak való szénát. A nyáron ösz- szegyüjtött lucernára nagy szükség van a haszonállatok téli ete­tése szempontjából. Rigó Tibor felvétele Denevér és macskabagoly Karancs-Medves vidéke nagyon jó terep Amikor elsőre hallottam, nem akartam elhinni, hogy léte­zik ilyen. Mármint denevérkuta­tás. Pedig nagyonis kézzelfog­ható bizonyítékát tapasztalhat­tam, amikor a két fiatalembert hátizsákokkal felszerelkezve, túraruhába és bakancsba öltö­zötten megláttam egy júliusi szombat délután. A salgótarjáni Paulovics Péter és Drexler Szi­lárd éppen Somlyóra készültek éjszakai portyára.-Ez a legalkalmasabb idő­szak arra, hogy ezeket az érde­kes állatokat megfigyelhessük. Köztudott, hogy a ma már kissé mocsaras Somlyói tó a denevé­rek ivóhelye régtől. Nos, itt ve­rünk tanyát, kifeszítünk egy há­lót, és a madarak meggyűrűzé- séhez hasonlóan a denevéreket is megjelöljük, aztán útjukra bocsátjuk - mondják szinte egymás szavába vágva. Megtudom, hogy a denevér­kutatók baráti körének, vala­mint a madártani egyesület tag­jaiként végzik az érdekes tevé- kenyéséget, szinte hobbiból.- A Karancs-Medves vidéke különösöen jó terepnek bizo­nyult, eddig kb. nyolc denevér­fajt sikerült itt megfigyelnünk, de még többre számítunk. Léte­zik olyan ritkaság is, amelynek eszmei értéke a 30 ezer forintot is eléri - mondja Paulovics Pé­ter, majd társa folytatja: - Iga­zán ritka madarak is előfordul­nak ezen a vidéken, mint pél­dául a feketeharkály, a szürke küllő, vagy a macskabagoly. Ezért is örülünk annak — és ez természetvédelmi szempontból is értékes és lényeges -, hogy a tó melletti erdőrészt nem vágták még ki. Deák Ferenc Konzultáció az új Munka Törvénykönyvéről Gondok az alkalmazás és az átállás körül Mint időközben kiderült, az új Munka Törvénykönyve pa­ragrafusainak alkalmazása nem egységes, mivel az egyes ma­gyarázó szövegek értelmezése félreérthető. További problémát jelent, hogy, mint minden új do­lognál, itt is nehézkesen megy a régiről való átállás. Mindezen nehézségek meg­oldásának elősegítésére kezde­ményezte, s szervezte meg az SVT - Wamsler RT személyi csoportvezetője, Horváth János azt a konzultációt, amelyre csü­törtök délelőtt került sor Salgó­tarjánban. Mint megtudtuk, 103 cég ré­szére küldtek meghívót, akik­nek közel kétharmada képvisel­tette magát. A tanácskozás szervezője a konzultáció előadójának dr. Muzsainé dr. Luhy Zsuzsát, a munkaügyi bíróság elnökét, Ki­rály Pált, a TB nyugdíjosztálya vezetőjét és Fekete Gyulát, a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettesét kérte fel. Elsőként Luby Zsuzsa kapott szót, aki foglalkozott a táppén­zes állománnyal, a munka alóli felmentés eshetőségeivel, a munkaviszony megszüntetésé­nek különféle formáival, köztük részletesen kitérve a felmondás­sal kapcsolatos elvárásokra. A következőkben Király Pál emelkedett szólásra, aki többek közt beszélt a munka- könyv-megszüntetésről, az elő­nyugdíj és a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségeiről, s a jubileumi jutalmazásról is. Fekete Gyula a foglalkozta­tási törvénnyel kapcsolatos kér­désekre adott választ. Elsőként Nógrád megye munkanélküli­ségéről szólott a számok tükré­ben, majd a foglalkoztatási alapról és a vállalatok munka­erő igényének bejelentéséről ej­tett szót. Előadása utolsó mon­datait a munkanéküli járadék melletti foglalkoztatás módjaira és a végkielégítés témaköreire szentelte. Ezt követően, majd egy órán keresztül az előadók konzultációs kérdésekre adtak választ. Zöld út a gépjármüveknek is Balassagyarmat. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ság besztercebányai útlevél és idegenrendészeti igazgatóság igazgatója, Póder Pál Balassa­gyarmati határőr igazgatóval a közösen tartott helyszíni szem­lét követően megállapították: a balassagyarmati határátkelőhe­lyen végzett átépítés befejező­dik, és az megfelel a határforga­lom ellenőrzés technológiai kö­vetelményeinek. A felek megállapodtak ab­ban, hogy augusztus 1-én, 0 órakor megnyílik a határátkelő- hely. Tehát szombat hajnaltól a gépjárművek, kamionok és a buszok forgalma újból biztosí­tott lesz. A nyári áremelésnek télen isszuk a levét nyokra vonatkozó kérdéseket il­leti, azokra is a felmérés miatt van szükség. így tudunk követ­keztetni arra, hogy melyik tár­sadalmi réteg milyen kondíciók mellett tart igényt telefonra.- Hogyan védekezhetünk a bűnözők ellen?- Kérdezőbiztosaink rendel­keznek igazolvánnyal, és a be­szélgetés végén egy köszönő­kártyát is átadnak. (Folytatás az 1. oldalról) növekedjen a kintlévőségünk, mert ez működésünket is fenye­getné.- A polgárok hány százaléka nem fizetett eddig?- A lakosság körében a kint­lévőségünk átlagosan 5 száza­lék körül mozog, de lényeges eltérések lehetnek az egyes terü­letek esetén, például, míg Ba­lassagyarmaton csak 2,4 száza­lékban nem fizetnek, Salgótar­jánban eléri a 15 százalékot ez az arány.- Év elején azt ígérték kor­mánykörökben, nem emelik ezeknek az energiahordozóknak az árát.-Mi év elején kértük a mű­ködési feltételeink biztosítását, de a tarifa meghatározása nem a mi kompetenciánk. Az iparág ezzel az áremeléssel legjobb esetben is nullszaldós lehet. Az IKM meghatározása alap­ján a földgáz köbméterenkénti ára 7,82 forintról 9-re emelke­dett, a termelői és a fogyasztói ár közötti árrés köbméterenként 0.34 forintról 1,33 forintra emelkedett. Miért volt erre szükség? A sok embert érdeklő kér­A Magyar Közlöny 1992. évi 78. számában jelent meg a nemzeti gondozási törvény, mely alapján havi 5000 forint nemzetgondozási díjra jogosul­tak mindazok, akik 1944. már­cius 19. és 1989. október 23. között a magyar vagy idegen ál­lam hatósága, vagy hatósági személye, illetőleg más személy politikai indíttatású önkényének következtében; az 1944/45-ben a nemzeti ellenállási mozga­lomban kifejtett tevékenysé­gükkel összefüggésben; illetve az 1956-os forradalom és sza­désre Kiss György, a TIGÁZ Nógrád Megyei Kirendeltségé­nek vezetője válaszolt.-Olyan irányú fejlődés in­dult meg a gázhálózatokban az elmúlt öt évében, ami ezt szük­ségessé teszi. Míg a korábbi öt évben átlagosan 800 fogyasztót kötöttünk be évente, az elmúlt évben már 1500-at, idén pedig csak eddig 900-at. Nógrádban is megfigyelhető a tendencia: egyre több település áll át a ve­gyes tüzelésről a gázra. Az em­lített nyereségből a gázhálózat rekonstrukcióját és a bővítést kellene finanszírozni.-A tarifaemelés mit jelent egy átlagos fogyasztóra vetítve?- Egy tömblakásban, ahol 4-5 személy él évente átlagosan 3000 köbméter gázt fogyaszt át­lagosan, éves szinten közel 4000 forint pluszt jelent.-Nem tartanak attól, hogy növekszik a fogyasztóknál lévő behajthatatlan követelésük ér­téke?- Az részvénytársasággá való alakulásunkat követően meg­változik a letiltások szigora. De minden itt dolgozónak az a vé­leménye, hogy nem lett volna szabad most árat emelni. A ter­badságharc eseményei során munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztették. Akik 50 százaléknál na­gyobb. de 67 százaléknál kisebb munkaképesség-csökkenést szenvedtek, azok 2500 forint havi nemzeti gondozási díjra -jogosultak. — Nógrád megyeieket meny­nyiben érint ez a törvény? - ér­deklődtünk Beda Józseftől, a POFOSZ megyei szövetségé­nek elnökétől.-Az 1956. december 8-iki salgótarjáni sortűz áldozatainak melói ár változtatásával kellett volna megoldani az árrés kérdé­sét, ugyanis ahhoz, hogy fejlett színvonalú szolgáltatást kap­junk, szükséges ez az árrés. A viszonteladói árat is az IKM ha­tározza meg, tehát ha ezt az árat ha csökkentik, akkor is elérhető lett volna ez az árrés. A Magyar Villamos Művek Rt. a hőenergiát 15 százalékkal többért adja tovább a távhő- szolgáltatónak, hogy ebből mennyit hárítanak át a lakos­ságra, arról az önkormányzatok döntenek. — A i , hőszolgáltatás díjának milyen mértékű emelésére lehet számítani Salgótarjánban?- Nem kerülhető el az áreme­lés - mondta érdeklődésünkre Kenyeres István, a polgármes­teri hivatal műszaki osztályának vezetője -, mert ezt a kormány szabja meg. Másrészt, ha vesz­teséges a hőszolgáltatás, azt va­lakinek finanszírozni kellene. Az önkormányzat jelen pillana­tig még nem döntött a kérdés­ben, a javaslatban körülbelül tíz százalékos lakossági és lénye­ges nagyobb arányú közületi ár­emelést tervezünk. Fenyvesi Ágnes hozzátartozói, illetve a sortűz súlyos sebesültjei is beletartoz­nak e körbe.-Hogyan lehet igényelni a nemzeti gondozási díjat? — Mivel a közlöny nem tud minden érintett hozzájutni, igen nagy az érdeklődés. A postán kapható nyomtatványt kell ki­tölteni, s a törvény kihirdetésé­től számított 90 napon belül, ok­tóber 21-éig postára adni. A laphoz csatolni kell az özve­gyek esetében a házasságukat igazoló okiratot, valamint a ha­lotti anyakönyvi kivonatot is.-—Mikortól jár a nemzeti gondozási díj?-Augusztus 1-jétől. De csak azoknak a jogosultaknak, akik a 90 napos határidőt betartják.- b. j. ­• Július 31-én, pénteken 10 és 22 óra között Balassagyarmat - Ersekvadkert vonalon a 22-es számú főközlekedési úton, a 2-es úton Rétság - Szendehely - Katalinpuszta, Rétság - Nagyoroszi térségében és a 22-es út Dejtár - Balassagyar­mati szakaszán lehet számítani rendőri forgalom- és sebessé­gellenőrzésre. Polgármesteri fórum • Bér. Dr. Wekler Ferenc or­szággyűlési képviselő (SZDSZ), a parlament önkor­mányzati, közigazgatási, belbiz­tonsági és rendőrségi bizottsá­gának elnöke ma a kistelepülé­sek polgármestereivel találko­zik. A képviselő beszámol az országos tapasztalatokról, s meghallgatja a helyi önkor­mányzatok problémáit. Üzemi tűz • Tolmács. Szerdán a hajnali órákban tűz ütött ki az Erdőké­mia Rt. tolmácsi egységének ki­szerelő üzemében. A váci és a balassagyarmati tűzoltók meg­érkezéséig az üzemi tűzoltók próbálkoztak az oltással, de a teljes sikert csak a salgótarjáni tűzoltóegységgel tudták elérni. Jelentős kár keletkezett az épü­letben, a segéd- és csomagoló­anyagokban. A tűz keletkezésé­nek okát vizsgálják. Sláger a deszka • Bátonyterenye. Nagy for­galmat bonyolít a nyári meleg­ben a kisterenyei Tüzép-telep. Egyelőre ugyan még a deszka, a cement és a mész a sláger - a közelítő télre még nem gondol­nak a környéken. Átmeneti megoldás • Szécsény. Milyen formában működtessék tovább a város filmszínházát? A képviselő-tes­tület egyik ülésén választ keres­tek a kérdésre. Eszerint a bérbe adására kerül sor a későbbiek­ben, s erre már vannak pályá­zók. Jelenleg átmeneti megol­dásként vállalkozó üzemelteti a mozit. Pénzt kapnak • Bárna. Az önkormányzat ebben az évben is támogatja az első lakáshoz jutókat. Míg múlt évben négy kérelmező volt, ad­dig az idén, eddig, ketten kaptak 80-80 ezer forintot. A támoga­tás igénylése nem határidőhöz, hanem az önkormányzat e-célra rendelkezésre álló 360 ezer fo­rintos keretéhez van kötve. Iskola felújítás • Dorogháza. A nyári szünetet kihasználva folyik a község ál­talános iskolájának felújítása. Pillanatnyilag a vízvezeték- és a villanyszerelési munkálatok zajlanak. A tarjáni vérengzés áldozataira is gondoltak Nemzeti gondozási díj Nehezen esik le a tantusz Forróság a megyeszékhe­lyen, délelőtt tizenegy óra. Alig van forgalom. A kis ut­cában ezért nem dudál senki az ott ácsorgó nyugati már­kájú taxira. A gépkocsi abla­kai lehúzva, két ajtaja nyit\'a, a sofőr kinyújtott karjával do­bol a tetőn. Legtöbbször rongybabaként himbálózik a balkéz a kocsi oldalán vagy fagylalt van benne, bár már hamburgeres úrvezetőt is lát­tam. Az eddigi csúcs a papa és a volán közötti gyerek volt. Nálunk rengeteg a „Niki La­uda" vagy inkább a hihetetlen felelőtlenségből adódó - sok­szor halálos - baleset? No de most állóhelyzetben fölösle­ges a volánba kapaszkodni. Mikor a kocsi mellé érek lá­tom, hogy egy idős asszony igyekezne a hátsó nyitott ajtón kifelé, de nem megy, mert egyik kezével zsebkendőt tart szája elé, a másik meg olyan erőtlen, hogy egy óra múlva sem kecmereg ki innen. A fiatalember közben oda nőtt az üléshez. Rájövök, hogy ujjaival kedélyesség helyett dobol türelmetlenül. Meg kü­lönben is percek óta vége a fuvarnak, mit szöszmötöl itt a az öregasszony a hátsó ülé­sen. Valami át\’illan agyamon. Odaugrok, s néhány másod­perc alatt kisegítem a beteg asszonyt a kocsiból. Rosszul lett a fogorvosnál és kénytelen volt hazafelé kevéske nyugdí­jából a taxit igénybevenni. Közben a brillantinos nagymenő - óvatosan, hogy el ne kapkodjon semmit, kiká­szálódik a Fordból és azt kér­dezi, amire már semmi szük­ség. Vajon addigra esett le nála a tantusz? Kétlem. Alighanem egy életre a készülékben ra­gad. - dek ­Kíváncsiskodó Elvégzett munkáért jár a seprési díj Legutóbbi Kíváncsisko­dónkban Salgótarjánból, a Füleki útról érdeklődött egy olvasónk; a kéményseprésért az illetékesek a díjat miért akarják beszedni, ha a szol­gáltatást „elfelejtik” elvégezni az ott lakóknál?-Válaszol Váradi András, a Tüzeléstechnikai Vállalat igaz­gatója:- Szerintem egyedi esetről lehet szó. Tény, hogy három évig csak sepertük a kéménye­ket a megyeszékhelyen, díjat nem szedtünk, mivel nem volt díjbeszedőnk. Ezen a lehetetlen állapoton úgy változtattunk, hogy a kéménysepő díjbeszedő is egyben. Azért megy a laká­sokba, hogy elvégezze a ké­ményseprést, tehát szolgáltas­son. Ha nem végzi el a munkát, mert történetesen a ház lakója nem akarja, akkor természete­sen nem is illeti meg a seprési díj. Egyébként minden munka­társunkat megbízólevellél lát­tunk el, amely bármikor elkér­hető tőlük, amikor egy-egy házba kéményt seperni, díjat szedni becsengetnek. A Közlekedési Felügyelet útkarbantartó részlege, felújí­tást, karbantartást végez a 21-es főúton. Vajon észreve- szik-e a mátraszőlősi útke­reszteződés veszélyeit. Miért nem lehet, bizonyos megbíz­ható távolságig a be- és kika­nyarodó járműveket védve, záróvonalat fölfesteni, vagy sebességkorlátozó táblát ki­tenni? Ez kérdezi Zentai József pásztói olvasónk.

Next

/
Thumbnails
Contents