Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-31 / 180. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. július 31., péntek Van néhány könyvem, amelyekhez különösen kedves emlékek fűznek. Közülük való Bálint Tibor Csendes utca című kötete, amelyet - mint a dedi- káció igazolja- 1964. január 14-én kaptam a szerzőtől Kolozsvárott. Ez volt az első könyve, amely a fiatal íróknak publikációs lehetőséget jelentő Forrás sorozatban jelent meg. Azóta Bálint Tibor húszkötetes szerzővé érett, neve Erdélyben igen márkásán cseng, de nem ismeretlen a magyar irodalmat szerető és figyelemmel kísérő hazai közvéleményben sem. A minap az egyik rádióműsorban azt hallottam, hogy az Erdélyi lakomák című szakács- könyv szerzője, a new-yorki Négy évszak nevű étterem tulajdonosa Krúdy emlékalapítványt hívott életre. Az alapítvány 1989 óta minden évben kitüntet egy-egy írót az esztétikailag jelentős és gasztronómiailag is számot tevő munkájáért. Örömmel értesültem róla, hogy az idei díjazott Bálint Tibor. Furcsának tűnt, hogy éppen ezt a díjat kapta meg, ezért nagyon figyeltem, amikor ő is megszólalt és megpróbálta indokolni, hogy véleménye szerint miként érdemesült e kitüntetésre. A nagy elődre, Krúdyra hivatkozott, akinek „ínycsiklandozó, étvágygerjesztő” volt szinte minden sora. Bálint sem adott soha konkrét receptet, csak arról elmélkedett műveiben, hogy a szegénység mi mindenre tanítja meg az embert. Az egyik utóbbi írásában - mely valószínűleg megnyitotta az utat a díjhoz - a Paszulyleves királyné módra címűben azt mesélte el, hogy a háború alatt, közben és után az édesanyja hányféleképpen variálta ezt az egyszerű bablevest és milyen mesteri fokra emelte. Ha nem lett volna a paszuly a tízgyerekes család igencsak szükségét érezte volna, mint ahogyan a kínaiak a rizsnek. A műsorból kiderült, hogy Bálint Tibor maga is főz, sőt élvezettel, improvizálva teszi. A fiatal Babits Mihály írt egy tanulmányt, amelyben azt bizonygatta, hogy az illatok képzettársító ereje a francia szimbolista költészet alapját képezte. Bálint Tibor a szegénység bőségének nevezte a jelenlegi erdélyi viszonyokat, tekintve, hogy a diktatúra után most már van áru, csak megfizethetetlen, így nem volt meglepő a végkövetkeztetése sem: „a kevésből valami jót készíteni”. * * * Nyilván nem véletlen, hogy a minap kezdődött Értelmiség '92 című szegedi nyári egyetem nyitóelőadásaiban Ágh Attila és Hankiss Elemér is az alkotók felelősségének kérdését firtatta. Az utóbbi ekként fogalmazott: Béna a literátor értelmiség, nem születnek igazán nagy, új művek. A televízió műsorairól szólva e hasábokon is többször tettük már szóvá ugyanezt a dilemmát, Népművészeti tábor gyermekeknek Ideális, festői környezetben megrendezett, kellemes és hasznos hetet mondhatnak maguknak azok a gyerekek, akik a szlovákiai Abroncsospusztán megrendezett népművészeti tábor lakói voltak. A tábor létrehozásában a Nógrád Népművészeti Egyesület és a Csemadok losonci szervezete közösen bábáskodott. Sőt az egyesület anyagilag is patronálta a hozzátartozó csoportokat, - a litkei, a palotási és a ceredi gyermektáncosokat, valamint a tarjáni Viganó tagjait - , tekintve, hogy nemrégiben megnyerte a Nemzeti Gyermekés Ifjúsági Alapítvány pályázatát. Az utaztatást a Rákóczi Szövetség nógrádi szervezete vállalta, díjmentesen. A salgótarjáni táncházból Hájas Tibor, H. Nagy Anikó, valamint Szmolenszky Gábor oktatták a palóc, a széki, és a gyi- mesi táncra a fiatalokat. Szvo- rák Katalin az énektanítást végezte. A táborlakók megismerkedhettek a fafaragás, a korongozás, a fazekas mesterség alapjaival is, s értékes néprajzi előadásokat hallgathattak. Esténkét pedig táncház és közös éneklés színesítette a programot. (deák) Képes technikatörténet A Krupp-ágyú A 125 évvel ezelőtti, 1867-es párizsi világkiállítás szenzációja volt az ott kiállított, 50 tonnás óriási Krupp-ágyú, (lásd képünkön) amelyet annakidején erődök, tengerészeti támaszpontok céljára ajánlott a cég. Az első vasöntödét Essenben Friedrich Krupp alapította 1811-ben, az „ágyúkirály” azonban fia, Alfred Krupp (1812-1887) lett, aki az üzemet a világ legnagyobb fegyvergyárává fejlesztve, jelentős szerepet játszott Németország nagyhatalommá válásában. Az ágyú anyaga tégelyacélból készült, s gyártásának lényege az volt, hogy az acélanyagot grafittégelyekben olvasztották, majd felhevítették, ami által a tégelyanyag és az acélfürdő közti kémiai folyamat eredményeként javult az acél minősége. Ezzel az eljárással óriási acélöntvényeket lehetett készíteni. A másik szenzációja ennek az ágyúnak az úgynevezett „ékzár” volt. Ugyanis a kezdeti dugattyús lövegzáron kívül kialakult a. csavarzár - amit a franciák, olaszok, oroszok alkalmaztak - s ez a zárfajta hasonlatos volt az olyan dugóhoz, melyet csavarmenettel lehetett a helyére rögzíteni. A Krupp-ágyú ékzárát azonban a csőben keresztirányban mozgó ék-(vagy henger) alakú acélalkatrész alkotta. A kiállítás közönsége akkor még nem tudhatta, hogy néhány év múlva ez az ágyúfajta az 1870/71 -es porosz-francia háborúban a Párizst ostromló német csapatokhoz kerül beosztásra ... K. A. Zsúfolt Ház anélkül, hogy az igazi okait ismernénk e hallgatásnak. A Stúdió '92 legutóbbi adásában egy sajátos magyarázata hangzott el ennek a jelenségnek. Bari Károly költő úgy véli, hogy az alkotóművészek a megdöbbenés időszakát élik, minthogy nem tudják megemészteni a csalódást, amely a rendszerváltással érte őket. Azt írja egyik friss, a Huszonegy vers című kötetében is helyet kapott költeményében: ........ s zabadság vasra vert Ígéret. . . rácsokká fonódnak a rosszul formált szavak...” Azon persze lehetne vitatkozni, hogy a katarzis miért nem termékenyítő hatású, de Bari véleményére érdemes odafigyelni. Már csak azért is, mert egy kisebbség nevében is szól. Tudvalévő: cigány származású. Elementáris erejű tehetségként tűnt fel a hetvenes évek legelején. Ilyen mélyről talán még soha senki nem érkezett a magyar költészetbe. Szegénységet füstölgő tanyák, bocsko- ros cselédsors, vad cigányélet vöröslő mámora és megroppanó ága jellemezte líráját. De már a bemutatkozó kötete, a Holtak arca fölé verseiben is lehetett érezni, hogy Bari messzebb juthat az évezredes lenyomatok ábrázolásánál. Ami azóta elmélyülő intellektusa igazolt. De, hogy korábban is kritikával szemlélte a világot, azt köteteinek címe - Elfelejtett tüzek, A némaság könyve - is bizonyítja. Az is igaz, hogy hozzá sem volt kíméletes a környezet. Sajnálatos, hogy a félrehúzódó -még közönség találkozókra sem járó - költő, festőművész továbbra is szomorú. Csak nehogy igaza legyen Paul Eluard Az leszek aki öl/ Vagy az akit ölnek? jövendölésének, amelyet Bari első kötete mottójaként idézett...- csongrády Leletek Mexikóból Új-Mexikó egyik barlangjában amerikai archeológusok olyan fekete hajat találtak, amely a feltételezések szerint az őslakosok fejéről 19 ezer évvel ezelőtt hullott ki. Ez egyike a legrégibb szerves maradványoknak, amelyet valaha is a nyugati féltekén találtak. Bizonyíték arra is, hogy Észak-Amerika, az eddig hivatalos feltételezésektől eltérően, 12 ezer évnél korábban is lakott volt. Az Andovar régészeti alapítvány kutatói a Fort Bliss-i (Uj- Mexikó) Pendejo-barlangban ástak, hogy a barlang talajának üloedékes kőzeteit kutassák. Azt, hogy a barlangot már az ősidőkben emberek lakták, egy ujjlenyomat árulta el, amelyet az egyik őslakó körülbelül huszonnyolcezer évvel ezelőtt a lágy agyagban hagyott hátra és a tábortűz parazsában keményre égett. A Bánki nyár rendezvénysorozat legfontosabb és egyben hagyományos programja, a szlovák nemzetiségi nap és találkozó már a mai este kezdetét veszi. Az idén valamelyest eltér a hagyományoktól ez a nagy múltú rendezvény, amelyről most dr. Egyedné Baránek Ru- zsenkát, a megyei közművelőd dési központ munkatársát kérdeztük.- Mi a jellegzetessége az idei találkozónak?- Az egyik sajátossága, hogy az idén nem kizárólag szlovák nemzetiségi napról és találkozóról beszélhetünk, hanem itt lesznek más nemzetiségiek, tehát a németajkúak is. A másik jellegzetesség, hogy az idén első az első alkalommal a bánki önkormányzat a házigazdája a rendezvénysorozatnak.- Tehát akkor mi zajlik Bána A Split Ebz-nek Tim Finn volt az alapító tagja a hetvenes évek második felében. Az évtized végén mentek Melboume- be, akkor vettek búcsút a szülőföldtől, Új-Zélandtól. Hogy miért, azt pontosan még ma sem tudja megmondani sem Nick Seymour (basszus), sem Paul Hester (dob), sem Neil Finn (énekes-szerző, gitár) - Tim Finn öccse. Talán mert sok új- zélandi költözik Melboume-be, talán mert szép város: tele van parkokkal, kertekkel, szebbnél- szebb Angliára emlékeztető, ápolt, tiszta házzal, a Viktória kor vagy az art-deco múlni nem tudó, rabul- ejtő hangulatával. De talán mert arrafelé emberibb, szelídebb az éghajlat. ÚJ-Zélandon egyébként a slágerlista élére kerültek, szerették őket, s Ausztráliában tulajdonképpen újra kellett kezdeniük. Mikor ott is sikeresek lettek és kezdtek rájuk felfigyelni a déli szigetország partjain túl is, akkor lett tagja az együttesnek Neil Finn. Tizenhét éves volt. Tizenegy esztendős kora óta komponált dalokat, és az „Enyém vagy” valamint az „Egy lépés előre” nemzetközi sikert hozott a Split Enz-nek közülük. Tim 1984-ben megvált a zenekartól, és ez azt jelentette, Elena Holéczyová iparművész csipketárlata látható a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Központja, valamint a pozsonyi Slovenska Národna Galéria szervezésében. A tárlat Békéscsabáról érkezett a nógrádi megyeszékhelyre, a későbbiekben még más városokban, köztük Budapesten is bemutatják majd. A csipke a köztudatban mindenekelőtt a könnyűséggel, a légiességgel azonos, nem is hinnénk milyen hosszú történetre tekint vissza. A brüsszeli csipke például fogalom. De vajon, tudunk-e valamit a csipketörténetről Európa más régióiban, akár a közvetlen északi szomszédságból is? Egyáltalán, időszerű-e ma csipkéről beszélni, amikor a technika új, összetett vizuális emberi környezettel vesz körül bennünket. A fölgyorsult életritmus következtében, az emberre zúduló információáradatban, az erőteljes és harsány optikai hatások közepette lehet-e még szemünk a finom csipkére? A többi között e kérdésekről beszélgettünk Agata Zackova művészettörténésszel.- A kiállítás Elena Holéczyová iparművész csipkéit mutatja be. Mit illik tudni róla?- Elena Holéczyová nemzeti művész, 1983-ban halt meg. Az most kezdődő hét végén?- Pontosan fogalmazva, a 26. Nógrád megyei nemzetiségi találkozó és az országos szlovák nemzetiségi fesztivál. Ennek megfelelően alakul a program is, ami az idén péntektől vasárnapig tart. Ma este egy katalán és egy román, valamint egy helyi táncegyüttes lép fel. Szombaton délelőtt népművészeti vásár lesz, majd délelőtt színpadi főpróbát tartanak a fellépő együttesek. Tizenhárom órakor kezdődik a felvonulás népviseletben, majd 14 órakor hangzik el az ünnepi köszöntő. A köszöntő után Kincsesládánkból címmel a megyei nemzetiségi csoportok fellépése köhogy ha nem is rögtön, de nemsokára vége az együttesnek. Neil felvett még egy albumot, amely a „History never repeats” című antológia után következett, és a Split Enz megállt. Nem bomlott föl, hanem átalakult. De ha úgy jóban tetszik, hát nevet cserélt. De a névre még egy darabig várni kellett, bár a demófelvételekkel házaló fiatalembereket az egyik lemez- társaság, a Capitol végre szerződtette. Hogy a dolgok köny- nyebben menjenek, Finn, Seymour és Hester Melboume-ből Los Angelesbe költözött. És itt, Amerikában találtak rá azóta nagyon is ismertté lett nevükre. Hollywoodban laktak egy kicsi kis házban, természetesen barátnőikkel s még egy csomó lézengő, sem csőben, sem híd alatt hálni nem akaró fráterrel. Alig fértek már egymástól, s egy nap a háziasszony rezignál- tan állapította meg: „Hát, tudja, Mr. Finn, ez most már csakugyan egy zsúfolt ház. Nem is tudom, mennyi lakbért kérjek maguktól.” Neil Finn lehajtotta a fejét, és alig várta, hogy a házinéni bemenjen a szobájába. Aztán nagy örömmel rohant társaihoz: „Megvan a nevünk, fiúk! Zsúfolt ház! Crowded house, ezt kell bejegyeztetni!" Az első LP, 1986-ban, észreiparművészeti középiskolát 1921-ben végezte el Prágában. A két háború között gyűjtéssel foglalkozott, elsősorban Kö- zép-Szlovákiában, Brezno környékén gyűjtött népművészeti textíliákat. Hatalmas gyűjteményt hozott létre 15-20 év alatt, textiltervezői munkásságában hasznosította a gyűjtőmunka során fölhalmozott tapasztalatait.-Az itt látható csipkék kom- pozíciós rendje, tiszta, egyszerű formái, finoman megdolgozott felületei jól érzékelhetően fejezik ki a belső tartalmat. Mi ez a tartalom?-A kiállításon úgynevezett orsós csipkéket tekinthetnek meg az érdeklődők. Ennek nagy hagyománya van Szlovákiában. Annak idején a Belgiumból, Németországból, Franciaországból az itteni bányavidékekre települő bányászok hozták be ezeket a technikákat, amelyekkel az orsós csipkék készülnek. Elena Holéczyová a későbbiekben textiltervezőként dolgozott szlovákiai női egyletekben, az itt készült csipkéket ruhákra, női blúzokra, szoknyákra, továbbá például csipke- terítőkre aplikálták. Tartalmilag a népművészettel rokon munkákról van szó.- A salgótarjáni bemutatón viszont csak önálló iparművészeti alkotásokat látni, tehát nem viselethez, egyéb funkcióvetkezik, majd 18 órától rendezzük meg Tiszta forrásból címmel az I. szlovák kulturális fesztivált. Este nemzetiségi bál zárja a programot. Augusztus 2-án, vasárnap délelőtt fél tízkor a szarvasi Tessedik Néptáncegyüttesének és a szlovákiai MOSTAR néptánccsoport műsora zárja a rendezvényt.-Mi az Önök szerepe ezen a rendezvényen?- Mint közművelődési intézmény, mi vagyunk azok, akik mindennapos kapcsolatban állunk a csoportokkal. A munkánk ázért is szükséges, mert ezek a csoportok megfelelő szakmai segítség nélkül nem vétlenül jelent meg, de aztán bekerült a listára. „Ne álmodozz, vége" című kislemezük több mint egymillió példányban kelt el. Neil - szülei még ottho- nazt akarták, hogy jámbor vidéki zenetanár legyen - nagyszerű szerző. Dallamvezetés logikus, melódiáit könnyen megjegyezheti bárki. Igen gyakran szomorúság érzik abban, amit ír. '88-ban jött ki a második nagylemez, a harmadikat Ausztráliában vették fel. Negyedik taggal Tim besegített mindenbe: dalírásba, szövegírásba, stúdiómunkába. „Dolgozik velünk rendesen, s én nagyon örülök neki - mondja Neil -, de a színpadra nem jöhet, ott csak hárman vagyunk.” Mint az ausztrál zenekarok általában, a Crowded House is igazán szívet-lelket beleadva dolgozik a színpadon. Csak dicséret illeti a produkciót. A legújabb lemez a műsor lényege, ahogy ez természetes. Vagy eredetiben vagy átdolgozva, néhány dal ide került az előző anyagból. Neil Finn most megpróbált kevesebb szomorúságot beleírni a számokba és azoknak a kedvében járni inkább, akik a triót koncerteken élvezik jobban. Vass Imre hoz köthető műveket. Ezek milyen korszakból valók? — Elena Holéczyová az 1950-es évek elejétől önálló iparművészként dolgozott, tervezéssel foglalkozott. E művek az ő tervei alapján készültek, s önálló tervezői korszakából valók, Észak-Csehországban készítették el őket, az ottani híres textilüzemben. Egyébként, a Szlovák Nemzeti Galéria a művész egész hagyatékát megvásárolta 1984-ben, s több nagyszabású kiállítást is rendezett belőle, a többi között Dániában, Franciaországban, Belgiumban, Angliában, Oroszországban, Magyarországon és másutt. Pozsonyban pedig 1986-ban rendeztek egy hatalmas, reprezentatív tárlatot a gazdag anyagból.-A csipkéken számos motívumcsoportot fedezhetünk föl. Milyen motívumok dominálnak a művész által tervezett orsós csipkéken?- Ezek az alkotások az etnográfia és a modem művészet határán vannak. Számos növényi, állati motívum a népművészetből való. Ugyanakkor nagyon sok népmeséi, népballadai elem is fölfedezhető ezeken a csipkéken. Remélem, mindenkinek örömöt okoz ez a kiállítás is, s fölkelti az érdeklődést a további ismeretszerzésre, egymás kultúrájának, népi hagyományainak mélyebb megismerésére.- mér tudnának sikeresen szerepelni. Mi naponta járunk a csoportoknál, hogy segítsünk feldolgozni a hagyományokat, táncosokat, koreográfusokat viszünk a helyszínre, hogy színpadra állíthassák a különböző táncokat.- Hogyan ítéli meg az előkészületeket?-A bánki önkormányzat nagyon nagy lelkesedéssel és gondossággal készítette elő ezt a találkozót. Ne vegye senki személyeskedésnek, de mindebben oroszlánrésze van Lomén János polgármesternek. Megértem, hogy a bánkiaknak nagyon fontos, hogy ez az első nagy rendezvényük sikerüljön, hiszen nemcsak a megye, hanem az ország - sőt a külföld - előtt is vizsgáznak. Mi ebben akarunk partnerei lenni a bánkiaknak. Pádár András Kis csipketörténet Szlovákiából Elena Holéczyová iparművész kiállítása Salgótarjánban Nemzetiségiek Bánkon Megyei találkozó, országos fesztivál
