Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
Menekültválság A német gazdaság átütőerejével távolról sem rendelkező Magyarország vállalta magára a boszniai háború hordalékaként Európára zúduló menekültválság egyik legfőbb terhét, amikor hatvanezer, oltalomra szorulónak nyújtott menedéket, miközben Nagy-Britannia eddig összesen ezerháromszáz balkáni hontalant fogadott be — egyebek mellett ez hangzott el a BBC-rá- dióban, amely terjedelmes szerda reggeli összefoglalójában ismertette a kialakult helyzetet a genfi menekültkonferencia okán. Összekapcsolás az űrben A Szojuz TM-15 űrhajó, fedélzetén az orosz-francia legénységgel, szerdán moszkvai idő szerint 11 óra 49 perckor összekapcsolódott a Mír űrállomással. A Szojuz hétfőn startolt Bajko- nurból, a Kazahsztán területén fekvő indítóállomásról. A Mír orbitális állomáson all. hosszú távú expedíció tagjai: Alek- szandr Viktorenko és Alek- szandr Kaleri várták az újonnan érkező űrhajósokat. A Szojúz orosz űrhajósainak egyik legfőbb feladata lesz új berendezések üzembe helyezése a hatéves űrállomás további működésének biztosítására. A francia űrhajós Michel Tognini. Madagaszkári puccs A szerda reggeli madagaszkári puccskísérlet elbukott — jelentette a BBC brit rádió hírszolgálata, az antanarivói állami rádióadó közleményére hivatkozva. A tudósítás szerint tíz katonatiszt rövid ideig ellenőrzése alatt tartotta a rádióadót, bejelentették, hogy megdöntötték a rendszert, és elnöknek kiáltották ki a Kereskedelmi Kamara volt tisztség- viselőjét, Michel Fetyt. A katonák rádióközleménye szerint a puccs Didier Ratsiraka államfő rendszere ellen irányult, aki „marxista diktátorként” 1975 óta van hatalmon. A puccsisták azonban néhány órával később elmenekültek az épületből. „Forródrót” a két kormány között Katona Tamás szlovákiai tárgyalásairól Több, szerdán megjelent pozsonyi lap foglalkozik Katona Tamás államtitkár előző napi pozsonyi látogatásával. Mint ismeretes, több mint egyórás megbeszélést folytatott Vladimir Meci- ar szlovák kormányfővel. A szlovák lapok elsősorban azt emelik ki, hogy a tárgyaló felek a budapesti es pozsonyi kormány között „forró drótot” kívánnak kiépíteni. Ennek létrehozásáról megállapodtak, mert úgy látják helyesnek, hogy a két ország miniszterelnöki hivatala közvetlenül, közvetítők nélkül tárgyalhasson a vitás kérdésekről. Katona Tamás, aki Antall József nevében Magyarországra szóló meghívást nyújtott át Vladimir Meciarnak, a lapok kiemelése szerint úgy ítéli meg: „Szlovákia új történelmi fejezetet nyit, és ez esélyt ad arra, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokban is új fejezetet nyissunk” — idézi a pozsonyi Pravda. A Národna Obroda hangsúlyozza, hogy a tárgyaláson katonai kérdésekről is szó esett, és a magyar államtitkár Pozsonyban is megismételte a közös határzóna védelmi objektumainak kölcsönös ellenőrizhetőségére tett magyar javaslatot. A lapok érintik a magyar államtitkár nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban elhangzott pozsonyi véleményét. A Práca című lap kérdésére válaszolva Katona Tamás Pozsonyban kijelentette, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok autonómiát célzó felvetéseiben „a magyar nemzeti kisebbség nem kér többet annál, mint amennyit Nyugat-Európa és a fejlett államok biztosítanak a kisebbségeknek. Ugyanakkor Magyarország azt tervezi, hogy a Magyarországon élő kisebbségeknek is megadja ugyanazt.” A lap megjegyzi: „most már csak az a kérdés, hogy mikor lesz mindebből reális gyakorlat”, és hozzáteszi: „Örvendjetek tehát a magyarországi szlovákok!” A szlovák lapok röviden érintik azt, hogy a felek egyetértőén állapították meg: mindkét ország az EK nemzetközi szakértői bizottságának felkérésében látja a lehetőségét annak, hogy a bosi erőmű kérdésében elmozdulás történjen. Az Új Szó részletesen ismerteti a keddi megbeszélésekről szóló információkat, és hosz- szan idézi az államtitkár válaszait, aki Bősről szólva kijelentette: „Egy független bizottság műszaki, környezetvédelmi szempontból átnézi az egész szerződést, és azt, ami már megvalósult belőle. Egy ilyen bizottság határozata bármelyik kormány számára az egyetlen lehetőség, hogy a parlamentje elé álljon. Ha a döntés az, hogy egyet vissza kell lépnie, akkor azt meg is kell tenni. Ha ezt a lehetőséget nem hagynánk meg magunknak, a magyar-szlovák kapcsolatokat tennénk jégre, és ezt mi nem akarjuk.” Az Új Szó azt is megírja, hogy Katona Tamás szólt róla: „Megígértem, el fogom küldeni Meci- ar úrnak a magyar nemzetiségi törvény tervezetét”, az ukrán nemzetiség törvény szövegét és az ukrán-magyar megállapodást a nemzetiségekről.” Arra is egyedül az Új Szó tért ki, hogy az államtitkár elmondta: Budapest szeretné, ha Kassán magyar konzulátus és kereskedelmi kirendeltség nyílna. A lap tudósítása további részletekre kitérve ismerteti, hogy a megbeszéléseken a visegrádi együttműködés kérdéseiről, Magyarország EK-, illetve NATO-tagságának esélyeiről is szó esett. A lap szerdai száma azt ígérte, hogy a Meciar-Katona megbeszélésen szóba jött egyéb kérdésekről csütörtökön tájékoztatja olvasóit. Jelzi, hogy a felek között a nemzetiségek autonómiaigényéről és a szlovák kormányfő „ominózus kijelentéséről” is szó volt. Tolószékben a koronatanú Biza Novakov, a jugoszláv származású fotómodell egy darabig tettestársként szerepelt Fritz Kö- berl osztrák filmrendező budapesti meggyilkolásának ügyében, azután mégis elejtették a vádat, és tanúként hozatták haza Mallorcáról, ahol eredetileg üdült, később kórházban ápolták. A lány, aki Frodl barátnője volt, és ő csábította Pestre az áldozatként kiszemelt Köberlt, Bécsben is kórházban van — szklerózis multiplexben szenved, és állapota elég rossz — de azért a Neue Kronen Zeitungnak háromrészes nyilatkozat erejéig rendelkezésre állt. Történetéből kiderül, hogyan szeretett bele Helmut Frodl rendezőbe egy tévéjáték próbafelvételeinél, hogyan használta ki őt a kíméletlen férfi, miként adta be, hogy házassága szinte már nincs is, hogyan hagyta cserben, amikor Biza teherbe esett. A történet lassan és tendenciózusan csordogál, mígnem elér arra a pontra, ahol Frodl megbízta a lányt Köberl behálózásával, majd Budapestre csábításával. 30 ezer schillinget kapott volna — ebből tízezer volt az „előleg” —, és Frodl azzal bolondította, hogy Köberl sok pénzzel tartozik neki, azt kell visz- szaszerezni. Biza vásárolta a pisztolyt, s szerepe ott ért véget, amikor Budapesten a nagybácsiként bemutatott Pesti Gábor társaságában találkozott Kö- berllel. Ő azután elment, s ekkor látta utoljára a később akkurátusán feldarabolt rendezőt, akinek szándékában állt Mallorcáról levélben kimagyarázkodni, mert érezte: valami nem stimmel. Elkésett, s ezt Mallorcán meg is tudta, bele is betegedett... Ha a lány ugyanígy vall a rendőrségnek, mint ahogy nyilatkozott, az nem sok újdonságot jelent, legfeljebb megerősíti azt, ami tudott volt. De hát addig még hátravan egy-két kellemetlen pillanat — például a tolószékben ülő, láthatóan tönkrement lány szembesítése Frodllal. Nem nyerhet Bush a választásokon? Az elnök 10 gyenge pontja Az egymást érő amerikai közvélemény-kutatások kérdéseire adott legjellegzetesebb válaszok elemzése alapján 10 gyenge pontot talált George Bush helyzetében a Springer Külföldi Sajtószolgálat (SAD). Ennek alapján a német sajtóügynökség arra a következtetésre jutott, hogy „az amerikai republikánusok tulajdonképpen sok időt, pénzt és energiát takaríthatnának meg abból, amit a következő hónapokban egy olyan választásba fektetnek, amit már elveszítettek”. Miért tűnik oly egyértelműnek, hogy Busht nem választják újra novemberben? 1. Mivel a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 56 százaléka Bili Clintont akarja, s csak minden negyedik választópolgár támogatja Busht. 2. Mivel mindössze 15 százalékuk kíván Bushra szavazni azok közül, akik eredetileg a független Ross Perót támogatták volna, míg a többiek Clinton mellé álltak. 3. Mivel az emelkedő tendenciájú munkanélküliség elérte a 7,8 százalékot, amire hosszú évek óta nem volt példa. 4. Mivel a lakosság reáljövedelme Bush hivatali ideje alatt olyan nevetségesen minimális mértékben emelkedett, amire emberemlékezet óta egyetlen korábbi elnök korszakában sem volt példa. 5. Mivel drámai mértékben növekszik a szociális támogatásra szorulók száma, s immár minden tizedik amerikai — 25 millió polgár — kénytelen élelmiszer-utalványokat igénybe venni. 6. Mivel már az amerikaiak több mint 35 százaléka képtelen kifizetni a betegbiztosítását. 7. Mivel mind több iskola zárja be a kapuit pénzhiány miatt, és növekszik az írástudatlanok aránya. 23-27 millióra teszik azoknak a felnőtt amerikai polgároknak a számát, akik nem tudnak elfogadhatóan olvasni, helyesen írni, s még arra sem képesek, hogy kitöltsék a munkaerő-hivatal kérdőívét. 8. Mivel az Egyesült Államok már a 13. helyre csúszott le az órabérek tekintetében a nemzetközi ranglistán, holott négy évvel ezelőtt az élcsoportba tartoztak az amerikaiak. 9. Mivel már nem hisznek Bush elnöknek, mert megszegte adott szavát, hogy nem emeli fel az adókat. 10. Mivel rémálomként él az amerikaiakban az a lehetőség, hogy amennyiben Busht meggyilkolják vagy az elnök természetes halált hal, úgy Dán Quayle alelnök személyében olyan ember kerülhet az amerikai világhatalom legmagasabb posztjára, aki (a hiedelmek szerint) még egy olyan szót sem tud helyesen leírni, mint az, hogy „potato” (burgonya). Ezen a gondon ugyan enyhít, hogy újabban „jó neveket” is emlegetnek az alelnöki posztra (Dick Cheney védelmi miniszter, Colin Powell, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke, Bob Dole szenátusi elnök, illetve Elisabeth a felesége, Jack Kemp építésügyi miniszter, sőt James Baker külügyminiszter, aki közben az elnök választási kampányfőnöki posztjának is várományosa). Félnek viszont attól, hogy az alelnökségről eltérített Quayle-ből védelmi miniszter lehet, ami sokak szerint még veszélyesebb, mint az, ha a Fehér Ház mellékfolyosóján vár arra, hogy esetleg átköltözhet az elnöki irodába. Ami viszont ellentmond a fenti 10 pont megbízhatóságának? Az, hogy az amerikai elnökválasztások történetében már mindenre volt példa. És mindennek az ellenkezőjére is. Választottak már úgy elnököt a Fehér Házba, hogy senki sem számított a győzelmére. (r lLd) 20 km-es „vontatókötél” Áramfejlesztő az űrben A tervek szerint pénteken indul újabb útjára az Atlantis amerikai űrrepülőgép, amely hétfőtől páratlan kísérletet végez: 20 km hosz- szú vezetéken vontat maga után mesterséges holdat. A várakozások szerint a mágneses térben mozgó vezeték generátorként működik majd, 4000-5000 volt feszültségű áramot fejlesztve. Egyúttal egyben a páratlan méretű antennakábel új utat nyithat a hírközlésben. Amennyiben a kísérlet sikerrel jár, segíthet a hosszú távú űrutazások energiaproblémáinak megoldásában, és a kábelmódszerrel kulcsot adhat állandó űrállomások építésének technológiai megoldásaihoz is. Dél-szlovákiai kérdőjelek „Még hogy egyetemet akarnak...!” A „vontatásos” szállítást, áramfejlesztést mintegy 20 éve mérlegelik az űrkutatók, de csak most kerül sor az első gyakorlati próbálkozásra, amely a szakértők szerint valószínűleg a legbonyolultabb s a legveszélyesebb az eddigi űrkísérletek sorában. A vezeték mindössze egynegyed centiméter átmérőjű: magja réz, amelyet műanyag, teflon és kev- lar burkol. A vékony kábelből 20 km földi súlya így is 68 kg. A vezeték végén másfél méter átmérőjű, féltonnás mesterséges hold függ majd, rajta antennával: a páratlan méretű „antennakábelt” ugyanis kipróbálják abból a szempontból is, hogy mennyire alkalmas a hírforgalmazásra, például tengeralattjárókkal. A műholdat az olasz űrkutatási hivatal fejlesztette ki, és az űrrepülőgépen — ezúttal először — olasz űrhajós is lesz. Az úttörő kísérletet kockázatosnak ítélik: amikor az amerikai Gemini űrhajó utasai, még 1966- ban, 30 m-es kábelen vontattak maguk után egy rakétatestet, arra panaszkodtak, hogy űrhajójuk a tehertől vad pói'géöbe kezdett. Ilyen veszély ezúttal különösen fennáll, bár az előzetes kísérletek és számítások szerint azt várják, hogy kibocsátása után a laza kábel viszonylag „békésen”, lassan ingázik majd az űrben. A kibocsátásnál egyébként kis rakétákkal gondoskodnak majd arról, hogy a kábel és a műhold a megfelelő helyzetbe kerüljön, az űrrepülőgép pályája felett. A pálya a Föld légköre felett, az ionoszfé- rában van, ahol erősek a mágneses mezők, s a számítások szerint a kábel 4000-5000 volt feszültségű áramot termelhet. Laza vagy feszes lesz-e azután a kábel, nem tudják, aminthogy azt sem, hogy mennyire zavartalanul tudják majd — elektromotorral — felcsévézni az űrutazás végén a húsz kilométeres vezetéket. Arra az esetre, ha a kábel túlzott pörgésbe hozná az űrrepülőt, vagy ütközéssel, a kábelnek az űrrepülőre való feltekeredésével fenyegetné, az űrhajósok a vezetéket még idejében el tudják vágni. Tekintettel a kísérlet rendkívüli voltára és a veszélyekre, az űrhajósok a hétnapos expedíció ideje alatt ezúttal csak kivételes esetben dolgoznak majd a kabinon kívül. Az Atlantis útjának első feladata egyébként az lesz, hogy pályára állítsa az európai űrkutatási szervezet Eureca nevű, ismételten felhasználható műholdját. A 4,5 tonnás, 400 millió dolláros berendezés műszerei fizikai kísérleteket végeznek majd, többek között kristályok növesztésére a súlytalanság állapotában. Az új típusú műholdat 6-9 hónap múlva, egy újabb űrrepülő- gép-úton befogják, és visszaszállítják majd a Földre. Párkány Stúrovo marad Kedden Pozsonyban a szlovák kormány ülésén hosszan elhúzódó vita után kiegészítették az új szlovák alkotmány emberi és szabadságjogokat rögzítő fejezetét. A kiegészítést indítványozó javaslat értelmében: „a nemzetiségeknek joguk van az államnyelv elsajátításához”. E döntésről a kormányülést követően Roman Kovac, Vladimír Meciar kormányának alel- nöke tájékoztatta a sajtót. Elmondta, hogy az alkotmánylevél megőrzi és megfelelő mértékben definiálja az ország területén élő nemzetiségek jogait. Az új alkotmányban a jogokat a kormány azzal egészítette ki, hogy elfogadta azt a javaslatot, melynek értelmében az ország területén élő nemzetiségeknek joguk van megtanulniok az ország hivatalos nyelvét. A tájékoztatás szerint az új cseh és az új szlovák alkotmány elfogadása augusztus második felébeíi várható, de a folyamatokat a hátralévő idő alatt még koordinálni kell. Mint ismeretes, a szlovák kormány tervezete már elkészült. A prágaiak máig „késedelemben vannak”. A keddi pozsonyi kormányülésen elutasították azon helyi ön- kormányzatok kérelmeit, melyek helyi népszavazás eredményeinek alapján helységnév-változtatást kértek. Kéty és Nyitra- nagykér esetében a kormány jóváhagyta a „Két” és a „Vellky Kyr” névalakot. Gúta, Köbölkút, Tardoskedd, Hmciarsky Vés és Párkány továbbra is az eddigi nevét köteles használni. így Gúta Kolárovo, Köbölkút Gbel- ce, Párkány pedig Stúrovo marad. Az indoklás szerint az össztársadalmi érdek fontosabb, mint a helyi népszavazásban megnyilvánult többségi akarat. A pozsonyi Koridor szerdai számában két írás is támadja a szlovákiai magyarokat. Az egyik a Csemadokot és annak lapját, A Hetet bírálja, a másik írás pedig — egybek között — a szlovákiai magyar politikusokat vádolja azzal, hogy „további szlovákok el- magyarosításának” módját fontolgatják. A lap igen érdekesnek találja, hogy Magyarországon csökken a magyarok lélekszáma, a szlovákiai magyaroké pedig növekszik. Ezt annak ellenére is úgy látja, hogy pontatlanul — a tényleges népszámlálási adatnál alacsonyabb számmal — jelöli meg a csehszlovákiai magyarok lélek- számát, „akik az utolsó nép- számláláskor a cigányokat is megnyerték saját soraik közé,,. A magyar agitátorok mögött Soros György amerikai dollárjait gyanítja. Ezek — mint írja — „az autonómiáért” lángoltak, de most meghátráltak és valamilyen iskolai és kulturális önigazgatásról kezdtek beszélni. A szerző a dél-szlovákiai szlovákok elnyomásának bizonyítására számos „tényt sorol fel” — az egyikben azzal vádolva meg a szlovák parlament magyar nemzetiségű képviselőjét, hogy a galántai könyvtárban meggyalázta és le- piszkította a szlovák könyveket. A szerző szerint — aki megjegyzi, hogy az öngyükosságok- ban Magyarország a világelső — Magyarországon évente ötvenezerrel csökken a magyarok lélekszáma, míg az utóbbi tíz év során a szlovákiai magyarok kétszázezer fővel szaporodtak. Ugyanakkor: „statisztikai adatok szerint tudjuk, hogy a kemény és erőszakos asszimiláció következtében a nyolcvanas években Magyarországon csaknem félmillió szlovák veszett ki”. Emléküket már csak a telefonkönyvek és a sírfeliratok őrzik — írja, de hozzáteszi, hogy nagyon sok szlovák nevet magyarosítottak. „A magyarországi szlovákok elnemzet- lenítése ugyanúgy program szerint történt, mint ahogy a szlovákiai szlovákok elmagyarosítása is”. „Még hogy egyetemet akarnak a szlovákiai magyarok!” — méltatlankodik Laco Zrubcc, aki a nyitrai magyar pedagógus- képzés példáját felmutatva azt írja: — „mint látható, az elegendőnél is többen vannak”. A Dél- Szlovákiában felnőtt szerző az írásban ecseteli, hogyan tapasztalta meg a Horthy-megszállás éveiben a saját bőrén is azt, hogy milyen könyörtelen és kemény tud lenni a magyar asszimiláció. Azt is jól tudja, hogy a „szuper- marxista-leninista Csemadok” hogyan tudott magának a totalitarizmus éveiben az államalkotó nemzet jogainál több jogot kivívni. Állítása szerint „két éve érkeznek Szlovákiába — dél felől — a folyton itt nyüzsgő agitátorok, akik a magyar nemzet dicső múltjáról, hegemóniájáról szónokolva glorifikálják az ezeréves történelmi Magyarországot, a nemzetek börtönét”. „A szlovákiai magyarok nagyon jól tudják, hogy nálunk olyan jogaik vannak, amilyenek egyetlen európai kisebbségnek sincsenek. Mégis azon a véleményen vannak: hogy riadót kell dobolniok, hogy még több joghoz jussanak. Soros amerikai dollárjai és némely budapesti államférfi hajtja őket az aktivizálódásba” — úja a Koridor, melynek egy másik írása a Csemadok lapját búálja. Bezár a Volkswagen? Bezárás fenyegeti a Volkswagen pueblai ^Mexikó) üzemét, mert a napok óta tartó munkabeszüntetés hatására a cég vezetősége úgy döntött: nem teljesíti a munkavállalók magasabb béremelési követelését, s nem hajlandó felülvizsgálni a kollektív szerződéseket. A Mexikóvárostól mintegy 60 kilométerre fekvő üzem 15 ezer embernek ad munkát. „Ötzi” szerszámaiért Azon a helyen, ahol tavaly szeptemberben az Ötztaler Alpokban rábukkantak a „jégemberre*’, rövidesen újabb kutatásba kezdenek a régészek. Mint Bolzanúban az APA osztrák hírügynökséggel közölték, az ásatások augusztus 10-én kezdődnek, és az időjárási viszonyoktól függően egy hónapig tartanak. A 3000 méter tengerszint fölötti magasságban végzendő ásatások eredményeként remélik, hogy megtalálják az ötezer évvel ezelőtt élt „Ötzi" használati tárgyait. Annyit máris tudnak, hogy íjának egyes darabjait még mindig a jégpáncél rejti. A „jégember" kiemelésekor ugyanis az íj összetört. Tudnak arról is, hogy a tetem mellett bőr- és szénamaradványoknak, továbbá egy főből szőtt matrac darabjainak kell lenniök. A „jégember'' megtalálásának színhelyén diákok már el is távolítottak egy méterny i havat. Még további két méter havat kell azonban ellapátolni ahhoz, hogy lejussanak arra a talajszintre, amelyen 1991-ben „Ötzi”-re bukkantak. (MTI) (MTI)
