Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

1992. július 30., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 A jövőben nagyobb forgalom várható a pusztán Jákotpuszta újra éled Máshol sem fenékig tejföl 1706-ból származik a térkép, ahol már feltüntetik ezt a ma ismét feléledő majorságot. Já­kotpuszta: Bércéitől alig pár ki­lométerre, csodálatos dombok közt húzódik meg ez a hajdani uradalmi birtok. A jelenlegi tu­lajdonosa egy későbbi, XIX. századból származó térkép alap­ján mindent az eredeti állapo­tába szeretne hozni, úgy, hogy illeszkedjen a térség ökológiai egységébe. A Jákotpusztai gaz­daságot dr. Keszthelyi Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára vette meg, hogy egy úgynevezett ETO farmot létrehozzon. (ETO: Etoló- gia-Technológia-Oktatás.) Ez azt jelentené, hogy az etológia A Nógrád megyei munkásta­nácsok értekezletét rendezték meg a mimap Salgótarjánban. Márton Szabolcs, az Országos Munkástanácsok Szövetségé­nek elnökségi tagja valamilyen ok miatt nem érkezett meg. Az MDF megyei szervezete által szervezett rendezvényen részt vett Szabó Ervin, a megyei munkástanácsok 1956-os el­nöke, Balázs László, az egykori salgótarjáni munkástanácsok képviseletében, s Kovács Pál, a munkástanácsok ideiglenes megyei elnöke. A fórumon részt vett és felszólalt dr. Várkonyi József, a köztársasági megbízott megyei hivatalának vezetője. Elsőként Szabó Ervin fel­idézte az 1956-os munkástaná­csok megalakítását, s történeti­ségében áttekintette a működé­süket. Megállapította, hogy az az út volt a helyes, amit akkor jártak. Véleménye szerint a munkástanácsoknak van jövője, különösen ebben a széthúzó vi­lágban, amikor a szakszerveze­tek is százfelé szakadnak, nem találják a közös hangot. Kie­melte, hogy meg kell tanulnunk becsülni a munkát és az értékte­remtést.- Én ugyan a kormányt bírá­lom, de az a véleményem, hogy valakit támogatni kell — fejte­gette. - Azt a hatalmat célszerű segíteni, amely megpróbálja uralni és kézbefogni a dolgokat. Ez nem megalkuvás. Ha a kor­Vízparti parti Tarjánban Nyári szünidőben sem tétlenkedik a megyeszék­hely diák-önkormányzata. Abban bíznak, hogy a vakáció alatt könnyebben kapható az évközben agyonterhelt diákság a szórakozásra. Ez alka­lommal a BIT—NO- DlSZ-szal közös „akció- programot” szerveztek. Ezúttal tóparti twist-par­tira invitálják a sziesztázó nebulókat a tóstrandra. A buli péntek este nyolc óra­kor kezdődik. (az állatok viselkedését tanul­mányozó tudományág) ismere­teit, az állattartáshoz kapcso­lódó technológiákat az itt élő, tanuló diákok közvetlen tapasz­talatok útján szerezhetnék meg. A farm július 31-étől augusz­tus 2-áig megnyitja kapuit a külvilág előtt. Idén először megrendezik a jákotpusztai na­pokat, amelynek elsődleges célja, hogy a térség valamint a külföldről érkező mezőgazda- sági vállalkozókat színvonalas szakmai kiállítás és vásár kere­tében megismertesse a külön­böző technológiákkal, valamint Nógrád megye népművészeté­vel és a pusztai élet szépségé­vel. f.á. mány támaszkodik ránk, s ha segítséget nyújt, azt el kell fo­gadni, s megpróbálni össze­fogni. A pártharcoknak és a személyeskedésnek semmi ér­telme nincs. A személyes bosz- szúálláson túl kell tenni magun­kat, a sérelmeket el kell felejte­nünk. Ha ilyen szellemben dol­gozunk és a munkástanácsok számát, erejét gyarapítjuk az üzemekben, akkor ez ered­ményre, sikerekre vezethet.l Be da József, a Pofosz megyei elnöke ugyancsak történetisé­gében szólt a munkástanácsok kérdéséről, sürgetve megerősí­tésüket, tevékenységük kiter­jesztését. Hasonló módon köze­lítette meg a témát Várkonyi József is, aki felszólalásában az 1956-os munkástanácsok meg­alakulásának körülményeit, rö­vid működését elemezte, majd rámutatott a magyar szakszer­vezeti mozgalom negatívuma­ira. Varga János, a salgótarjáni Hőszolgáltató Vállalat munkás- tanácsának képviseletében bí­rálta a tanácskozást. Mint mondta, nem történelemórára jöttek ide, hanem azért, mert azt gondolták olyan munkatanács­kozás lesz ez, amelyen hasznos útmutatást kaphatnak tevékeny­ségükhöz. A tanácskozás végül is kötet­len beszélgetéssé alakult át, amely sok tapasztalattal járt. (pádár) A mátraterenyei önkormány­zat július 2-ai döntésével ismét lehetőség nyílik arra, hogy a kultúrát, a szórakozást szolgálja a művelődési ház. A tervek kö­zött klubok beindítása, előadó- művészek meghívása szerepel. Mindez azért válik lehetővé, mert közel 10 millió forint ér­tékű tornaterem épül az általá­nos iskola udvarán. Igaz, a könnyűfém-elemekből felépí­tett csarnok még nincs teljesen kész, szeptember elejére terve­zik az átadást. A hatalmas tor­naterem zuhanyozókkal, tanári (Folytatás az 1. oldalról) túrát, hátrányos helyzetet az élet minden területén. Mit jelen­tene a település Pest megyéhez való tartozása? A kialakult va­lóság elismerését. Hiszen ha munkába, ha orvoshoz, ha be­vásárolni indulunk, ha tovább tanul a gyerek, stb. Vácra, Bu­dapestre utazunk. Jelenünk, jö­vőnk Pest megyéhez köt. Ezen mesterségesen változtatni az itt élő emberek demokratikus joga­inak tiprásával lehet.” A nézsai kezdeményezők, az SZDSZ helyi csoportja nem először jelentkezik ezzel a ja­vaslattal. A felsorakoztatott ér­vek valóságtartalmának vizsgá­lata nem a mi dolgunk, ezt bi­zonyára megtették a nézsaiak. Annál is inkább lényeges ez a momentum, mert a településen sem egységesek a vélemények. Ezt azonban majd a vasárnapi népszavazás bebizonyítja. Amikor a két érintett megye illetékes vezetőit kérdeztem, meglepő válaszokat kaptam.- Minket nem kerestek a né­zsaiak, hogy ilyen szándékuk van. - válaszolta telefonérdek­lődésemre dr. Farkas Imre, Nógrád megyei főjegyző. Sikerült vonalvégre kapni dr. Erdélyi Lászlót, Pest megye fő­jegyzőjét is, aki így vélekedett:- Valamit hallottam róla, hogy mit akarnak Nézsán, de hivatalosan minket senki nem keresett meg. Nem értem, mit remélnek a nézsaiak?-Azt mondják, hogy a jóval fejlettebb Pest megyében jobb lesz a helyzetük . . .- Ez a kérdés nem olyan egy­szerű. Kétségtelen, hogy más a helyzetünk, de mi sem vagyunk gondok nélkül. Mi sem tudunk jobb körülmények közé juttatni senkit sem. Nem hiszem, hogy az ilyen ügyekben az elcsatla- kozás a megoldás. Addig, amíg Ülést tartott tegnap délelőtt a megyei társadalombiztosítási tanács. Most is a különböző se­gélyek, juttatások megvitatása szerepelt napirenden. A nyugdíjkiegészítés, az uta­zási költségekhez való hozzájá­rulás, az árvaellátás összegének megállapítása során olykor élénk vita alakult ki a tanács tagjai között, akik megpróbál­ták maximálisan figyelembe venni a szociális helyzetét, csa­ládi körülményét egy-egy Rétság és térségében az év első felében benyújtott pályáza­tok közül hat nyert el támoga­tást a foglalkoztatási alapból munkahelyteremtésre. Az első negyedévben két egyéni vállal­kozó kapott 5, illetve 15 fő fog­lalkoztatására. Rétságon fém- tömegcikk és kisgép gyártás­ban, míg Romhányban fagylalt­szobákkal ellátott modem épü­let, amelynek üzembehelyezé­sét talán leginkább a diákok vár­ják. így tehát elrendeződni látszik a több éve tartó keserű egyen­súlyvesztés a művelődési ház eredeti funkciója és a tornate­rem szükségessége között. Aki fizikai felüdülésre vá­gyik, az új tornacsarnokban megteheti, aki a szellemi tudá­sát óhajtja bővíteni arra is lehe­tősége nyílik: a kultúrra házá­ban. Most már csak élni kell vele! (Vanó) országosan újra nem gondolják a megyék helyzetét, a városok vonzáskörzetének kérdését, nem szabad változtatni. Nekünk is van olyan területünk Pest megyében, amelynél jobban ér­vényesül egy más megye váro­sának vonzása, mint a miénké. A Nézsával szomszédos Nógrádsápon is foglalkoztak az elcsatlakozás kérdésével. Ami­kor a falugyűlésen erről folyt a vita felpattant valaki és ezt mondta: "Ugyan mindegy, hogy a két megye határán fekvő köz­ség a határ melyik oldalán van. Itt is, ott is a szélen helyezkedik el!" E sorok megírása előtt felke­restem dr. Béres Józsefet, a Nógrád Megyei Közgyűlés hi­vatala önkormányzati és jogi osztályának vezetőjét, hogy né­hány nappal a népszavazás előtt az álláspontjukról érdeklődjem. — Mit várnak a nézsai nép­szavazástól?- Először is azt, hogy a nép­szavazás érvényes lesz, tehát a szükséges számú polgár elmegy szavazni, s így valóban az érin­tett lakosság fog dönteni e kér­désben. S ha döntésük az lesz, hogy Pest megyéhez kívánnak csatlakozni, mi ezt a többségi akaratot tiszteletben tartjuk. Hozzá teszem, hogy a hivatalos állásfoglalásra csak az Or­szággyűlés megkeresése után fog sor kerülni, s erre a megyei közgyűlés lesz jogosult. - vála­szolta az osztályvezető, majd így folytatta: Noha hivatalos megkeresés nem történt, mi arra az állás­pontra jutottunk, hogy aki menni akar a megyéből, az ter­mészetesen menjen. Arra azon­ban felhívjuk a figyelmet, hogy a döntésnél az ésszerűséget ve­gyék figyelembe. Ugyanis nem biztos, hogy ilyen ügyben a közigázgatási határok megvál­igénylőnek. Elsősorban tehát az arra leginkább rászorulók, így az alacsony nyugdíjjal rendel­kezők, hátrányos helyzetben lé­vők, gyermeküket egyedül ne­velő kaptak támogatást. Mint Medve Istvántól a ta­nács elnökétől megtudtuk, már csak egy ülés van hátra a testü­let életében, hiszen ezt köve­tően a megfelelő új törvény megjelenéséig már nem ők dön­tenek ezekben a kérdésekben. por és száraztésztagyártással kívánnak foglalkoztatni embe­reket. A második negyedévben a rétsági térségben négy kft.-nek szavaztak meg munkahelyte­remtő támogatást, aminek segít­ségével több mint hatvan mun­kaerő elhelyezése vált már, il­letve válik a jövőben lehetővé. Iskolai hőközpont Nagyorosziban jó ütemben halad a központi fűtés átalakí­tása azokban a tantermekben, amelyek eddig a Favorit Cipő­ipari Szövetkezettől kapták a hőenergiát. Az önkormányzat kellő időben gondoskodott róla, hogy önálló hőenergia ellátást alakítson ki. Ennek érdekében a nagyorosziak kazánt vásároltak, majd saját erővel kezdtek az át­alakításhoz. Több mint félmillió forintot fordítanak az iskolai önálló hőközpont kialakítására. A tanév kezdetére befejezik a hat tanterem központi fűtésének szerelését. toztatása megoldást hoz.-A nézsaiak lépésében, a nógrádsápi, a káliói és az erdő- tarcsai mozgolódásban a me­gyei vezetés nem érzékeli, hogy ezek a megyehatárszéli önkor­mányzatok valamivel elégedet­lenek? — A megyei önkormányzatok szerepe, működése ma egészen más, mint régen volt. Megszűnt az egykori pénzelosztó szerep, ezzel együtt természetesen az is, hogy a megye beleszóljon a települések életébe, előnyben részesítve egyeseket mások ká­rára. A megyehatárt - ebből is kiindulva - nem szabad miszti­fikálni. Ez a határ nem más, mint közigazgatási határ, tehát lényegében a hivatalos ügyek intézésében van szerepe, de nem tiltott senkinek eljárni dol­gozni, iskolába, vásárolni, ha a szomszédos megye közeli váro­sát jobban meg tudja közelíteni. S ami nagyon fontos, a me­gyehatár nem akadályozza azt sem, hogy maguk a települések is társuljanak a szomszéd me­gye településeivel - vagy akár magával a szomszéd megyével is - ha egyes esetekben a lakos­ság szolgáltatásokkal való jobb ellátását ez biztosítja. Én tehát úgy vélem, egyáltalán nem biz­tos, hogy ebben az ügyben a közigazgatási határ megváltoz­tatása hozza a megoldást. Vasárnap reggel hat óra előtt Nézsán kinyitják a szavazóhe­lyiséget, hogy a 650 szavazó kinyilváníthassa véleményét. Hovatartozásukról kell dönteni. Nem lesz könnyű döntés, vagy ki tudja? Annyi azonban bizonyos, hogy a nézsai népszavazás sok­kal mélyebb problémákra fi­gyelmeztet, mint egy község el- csatlakozása valahonnan, vala­hová. Ezek megoldása azonban országos ügy. Pádár András Ki az a balassagyarmati, aki nem szeretné, ha városa hivata­losan is viselhetné a Civitas Fortissima nevet és visszakapná a megyeszékhelyi jogait? Köz­tudott, hogy a lokálpatriótákból verbuválódott Civitas Fortis­sima Kör az erre irányuló tö­rekvések kezdeményezője, ezen kívül is számos dolog van, me­lyet ez a szervezet indított el.- Továbbra is figyelemmel kísérjük az elindított ügyeket, hiszen számunkra a cél elérése a döntő - mondta dr. Rózsa György elnök. Terveik közt szerepel egy együttműködési rendszer kiala­kítása a város polgárai között, mely képes segíteni a nehéz közbiztonsági helyzetben.- Valójában a közösség ere­Legutóbbi Kíváncsisko­dónkban azt a kérdést tette fel egy salgótarjáni olvasónk: hogyan ítélhettek meg idén márciusban édesanyjának mindössze 4.393 forint nyug­díjat 42 év munkaviszony után, amikor az egyik reggeli tévéműsorban elhangzott, hogy a legalacsonyabb nyug­díj 5.700 forint?- Valószínűleg félreértésről van szó - válaszolta Morovnyán Tiborné, a Társasdalombiztosí- tási Igazgatóság Nógrád megyei igazgatóhelyettese. - Vagy a tévében fogalmaztak pontatla­nul, vagy a néző értelmezte rosszul az ott elhangzottakat. Az ezzel kapcsolatos, 89/1990. Traffipax 9 Július 30-án, csütörtökön 6 és 14 óra között az alábbi helyeken lehet műszeres sebességelle­nőrzésre számítani az autósok­nak: Salgótarján - Vizslás-Új- lakpuszta - Bátonyterenye - Mátraverebély térségében a 21. számú úton, valamint a 22. számú úton a megyeszékhely és Kishartyán közötti szakaszán. Pénz tanév előtt • Terény. A helyi képvi­selő-testület határozata alapján a községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező általá­nos- és középiskolás tanulók 2.000 forint tanszersegélyben részesülnek a szeptemberi tan­évkezdést megelőzően. Tűzoltók vállalták • Nógrádsipek. A község tűz­oltó egyesülete az elmúlt évek­hez hasonlóan idén is segíti a te­lepülés rendjének, tisztaságának megőrzését. A tagok vállalták, hogy a település hídjait karban­tartják, s patakmeder burkolt szakaszát megtisztítják. Iskolaterv • Szarvasgede. Elkészült egy új négytantermes általános is­kola telepítési terve, ideális környezetben, a község újtele­pén. A konkrét kivitelezési ter­vet majd csak az oktatási tör­vény őszi megszületése után ké­szíttetik el. A költségeket saját erőből és központi céltámoga­tásból fedezi majd a képvi­selő-testület. Katonai gyakorlat • A rétsági Hunyadi János gé­pesített lövészdandár e napok­ban parancsnoki és törzsveze­tési gyakorlatot hajt végre Rét­ság - Abasár - Verpelét - Kis­füzes körzetében. Ebben az idő­szakban a fenti településeken mintegy 70 gépjármű és techni­kai eszköz halad át, katonai for­galomszabályozás mellett. jére, összefogására támasz­kodva lehet az említett problé­mákat kezelni - mondta dr. Ró­zsa. - De a manapság oly súlyos szociális ügyeket sem hanyagol­juk el. Szeretnénk felhívni a fi­gyelmet a valóban rászorulókra, valamint a jogtalanul támoga­tottakra.- Számunkra az a lényeges, hogy a város közügyei sikere­sen elintéződjenek. A Civitas Fortissima Kör a gyarmati pol­gárokban élő mentalitásból táp­lálkozik, a város, az itteni kö­zösség szeretetéből, abból a to­leranciából, amit a gyarmatiak tanúsítottak a különböző nem­zetiségű, vallású embercsopor­tok iránt. Alapjában véve mindez egyet jelent: közösségi összefogást a városért. MT. számú rendelet első be­kezdésében az van ugyan, hogy az öregségi nyugdíj havi ösz- szege 5700 forintnál kevesebb nem lehet, a 2. bekezdés viszont egyértelműen kimondja, hogy a nyugdíj a megállapítás alapját képező havi átlagkeresetet nem haladhatja meg. így tehát 5.700 forintnál alacsonyabb nyugdíj is megállapítható, ha az átlagkere­set ezt nem érte el. Kíváncsiskodónk követ­kező kérdése is a megyeszék­helyről, a Füleki útról érke­zett: a kéményseprésért az il­letékesek a díjat miért akar­ják beszedni, ha a szolgálta­tást „elfelejtik” elvégezni az ott lakóknál? Nem történelemórára jöttünk Munkástanácsok képviselőinek értekezlete Salgótarjánban Tízmilló forintot áldoznak rá Tornacsarnok Homokterenyén A segélyezésről tárgyaltak Befejezés előtt a TB munkája Balassagyarmati lokálpatrióták A városért tesznek V. E. Új munkahelyek alakulnak Kíváncsiskodó Az átlagkereset a döntő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents