Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

Szarajevó Éjszakai tüzérségi párbaj Súlyos harcok robbantak ki szerdára virradó éj­szaka az ostromlott boszniai főváros nyugati pere­ménél. A Reuter jelentése szerint a lövöldözés nem sokkal helyi idő szerint éjjel egy óra után kezdő­dött: eleinte csak gépfegyverek zaja hallatszott, de néhány perc múlva az aknavetők és a nehéztüzérsé­gi fegyverek is bekapcsolódtak a harcba. A lövöl­dözés a repülőtér környékére koncentrálódott, s - mint a Reuter írja — csak két órával később kezdett elcsendesedni. Az utóbbi három hét során ez volt a legsúlyosabb éjszakai harc Szarajevóban. A lövöldözés oka egyelőre nem világos, ám meg­figyelők két lehetőséggel számolnak: vagy a bos- nyák erők akartak kitömi nyugat felé, hogy felve­gyék a kapcsolatot a fővárostól néhány kilométerre levő horvát alakulatokkal, vagy a szerbek akarták elfoglalni az általuk már hónapok óta körülzárt dél­nyugati elővárosokat. Erősödött a dollár Azt követően, hogy hétfőn több európai és tengerentúli köz­ponti bank beavatkozott a valu­tatőzsdéken az értékéből egyre inkább veszítő dollár védelmé­ben, erőre kapott a dollár. Ked­den napközben tovább erősö­dött az amerikai zöldhasú árfo­lyama a főbb valutákéhoz ké­pest. Egyidejűleg az arany ára némileg mérséklődött. „Kohéziós alap” Az Európai Közösség brit el­nöksége „nulláról akarja újra­kezdeni” a költségvetés 1993- 97. évi emeléséről, az úgyneve­zett második Delors-csomagról szóló vitát — közölte a belga saj­tóval Willy Claes belga külügy­miniszter. A belga diplomata ezt bírálta, mert a lisszaboni csúcs- értekezleten bizonyos részlet- kérdésekben — például abban, hogy a szegényebb országok szá­mára késedelem nélkül létre kell hozni az úgynevezett „kohéziós alapot” — már megegyeztek a Tizenkettek. Milliárdosok Mexikó a hetedik hellyel di­csekedhet a világ országainak mezőnyében milliárdosainak számát tekintve — jelentette a Notimex mexikói hírügynökség. Az amerikai Forbes magazin be­számolója szerint Mexikó a latin­amerikai mezőnyt tekintve az élen áll, a térség országainak ösz- szesen 21 milliárdosa van, így minden harmadik mexikói. Ami a világlista legelejét illeti, az első helyen az Egyesült Államok áll 181 milliárdossal, a másodikon Németország 44-gyel. A világon jelenleg 289 embernek van egy- milliárd dollárnál nagyobb va­gyona. Vámmentes behozatal A lengyel kormány évi 4-4 ezer személyautó vámmentes beho­zatalának lehetőségével jutal­mazta azt a három külföldi autó­gyárat, amely jelentős lengyelor­szági tőkebefektetésre tett ígére­tet. A varsói kormány évente 30 ezer személyautó vámmentes importját engedélyezi, s e kon­tingens felosztásakor adta a meg 4-4 ezer darabos kvótát a FIAT- nak, a General Motors európai részlegének és a Volkswagen­nek. Az olasz autógyár 850 mil­lió dollárt akar befektetni az FSM autógyárba, a GM 75 mil­lió dollárt költ a varsói FSO kor­szerűsítésére, a VW pedig 50 millió dolláros befektetést tervez a poznani mezőgazdasági gép­gyárban. Bush sajnálkozott Bush amerikai elnök sajnál­kozásának adott hangot Václav Havel csehszlovák államfő le­mondása miatt, kijelentvén, hogy Havel a mostani korszak egyik rendkívüli államelnöke volt. Az elnöki közlemény mél­tatta Havel bátorságát, amely - mint a fehér házi dokumentum fogalmazott — az összes kelet­európai népnek a kommuniz­mussal szembeni elszántságát szimbolizálta. Egységes hadsereg A csehszlovák hadsereg esetle­ges kettéosztásának kérdéséről nyilatkozva Imrich Andrejcak, a csehszlovák szövetségi kormány védelmi minisztere közölte: sze­rinte a kérdést politikai döntés út­ján fogják megoldani, amelyet tiszteletben fog tartani. Andrej- cak a Národná Obroda című lap­nak adott nyilatkozatában mind­azonáltal kifejezésre juttatta: szerinte az ország kettéosztása után — akár szerződéses, akár más alapon — megmarad az egy­séges hadsereg, amely erősebb lesz két önálló hadseregnél. Amerikai elnökválasztás Fordult a kocka Vajon George Bush költöz­ködni kényszerül-e a november 3-i voksolás után a Fehér Ház­ból, vagy újabb négy esztendőre megőrzi elnöki posztját, azt biz­tosra természetesen egyetlen po­litikai szakértő vagy közvele- mény-kutató sem tudná megjó­solni. Ám abban a jelek szerint egyetértenek a megfigyelők és politológusok, hogy az idei vá­lasztási kampányban fordula­tokban bővelkedő, s valószínűleg az utolsó percig kemény küzde­lemre kell felkészülni az elnöki cím birtokosa s demokrata párti kihívója, Bili Clinton között. Voltaképp már ez a tény is ala­pos meglepetést jelent. Hiszen az utóbbi hónapokban nem a ha­gyományos két nagy párt, a re­publikánus és demokrata verse­nyét figyelhettük, hanem azt a különös helyzetet, amelyet egy független színekben felbukkant texasi milliárdos, Ross Perot üs­tökösszerű felívelése teremtett. Hármas vetélkedőre régóta nem volt példa az Egyesült Államok­ban, s a szakembereknek igen­csak főtt a fejük, hogy kikövet­keztessék, vajon Bush vagy Clin­ton esélyeit rontja inkább, ha Pe­rot indulása megosztja a két nagy tradicionális part szavazótábo­rát. Nos, e ritka szituáció végül is kurtán-furcsán oldódott meg: Perot — a demokraták időköz­beni magára találására és meg­erősödésére hivatkozva — visz- szalépett. Döntését ráadásul épp a demokraták hatalmas publici­tással kísért New York-i orszá­gos pártkonvenciója idején je­lentette be, így Clinton, aki a többnapos politikai kavalkád so­rán immár hivatalosan is elnyer­te pártja elnökjelöltségét, alapo­san ki is használta a hirtelen tá­madt propagandalehetőségeket. A léggömbós-konfettis konven­ció célja amúgy is az volt, hogy „jó startot” adjon az arkansasi kormányzónak a novemberig hátralévő, bizonyára kimentő és kíméletlen politikai küzdelem­hez. S ha a közvélemény-kutató irodák felméréseinek hinni lehet, úgy tűnik, Perot visszalépése, Clinton és oldalán alelnökjelölt- je, A1 Gore sikeres szereplése, az amerikai gazdaság elhúzódó gyengélkedese, s ami ezzel együtt jár, Bush meghökkentően alacsony népszerűsége csak­ugyan új helyzetet teremtett. Az eselyeket illetően manapság Clinton vezet, méghozzá meg­győző fölénnyel. A CNN televí­zió vizsgálata 56 százalék szava­zattöbbséggel vetít előre, az ABC csatorna szerint pedig Busht alig 29 százalék támogat­ja. Fordult volna tehát a kocka? Valóban átrendeződtek az erővi­szonyok a Fehér Házért folyó csatában? A következtetések le­vonását talán jobb nem elsietni. Az kétségtelen, hogy a közvéle­mény elég gyengének ítéli pilla­natnyilag Bush bizonyítványát, legyen szó akár a költségvetési hiányról, vagy a környezetvéde­lemről. Ahol teljesítményét job­ban értékelik, az a külpolitika te­rülete — ez viszont nemigen szo­kott perdöntő lenni az amerikai elnökválasztás kimenetele szem­pontjából. Ám a mostani népszerűségi mutatók korántsem azonosak a novemberi voksarányokkal. Hátravan a republikánusok kon­venciója is, amikor Bushra és csapatára irányul majd a közfi­gyelem. Az elnöki poszt pedig továbbra is tengernyi helyzeti előnyt kínál — s legfőképp fenn­áll a remény, hogy őszig kimoz­dul a gazdaság szekere a kátyú­ból. fia ez igazán bekövetkezne, Bush könnyen ismét a maga ja­vára fordíthatná a helyzetet. Ha viszont az élénkülési remények hiábavalónak bizonyulnak, ak­kor a demokrata eselyek nőnek meg. Ami azt illeti, ennek a párt­nak égető szüksége is lenne végre egy választási diadalra, hisz szí­neikben az elmúlt 24 évben egyedül Carter jutott a Fehér Hazba. Egy újabb vereség — fi­gyelmeztetnek borúlátóbb szak­értők — tényleges katasztrófát je­lenthetne számukra. (FEB) Karabah Folytatódnak a harcok Örmény fegyveresek kedd este a karabani Mordakért fölött le­lőtték az azeriek egyik Szu-25-ös vadászgépét. A katonai gép raké­tatalálatot kapott, és felrobbant. A hírt az ITAR-TASZSZ jelen­tette szerdán, sztyepanakerti ör­mény forrásokra hivatkozva. Kedden virradóra három azerbajdzsáni bombázó légitá­madást intézett Sztyepanakert, Karabah fővárosa ellen. Baku­ban a hírt cáfolták. Hétfőn a Mardakert melletti Aterk fölött az örmények az aze­riek egyik katonai helikopterét lőtték le. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint az elmúlt három nap alatt az örmény „önvédelmi” erők az azeriektől visszafoglalták Kara­bah északi térségének kétharma­dát. Kérdőjelek lói értjük egymást? Kérdés, új gondolat-e valóban közös piaci partnereinknek az a megfogalmazása, hogy „európai politikai térség” kialakításával vagy „partnertagsági” intézmény­nyel lehetne bővíteni a már aláírt társulási megállapodásunk kere­teit az Európai Közösségben. Vagy sajátos próbaléggömbről van szó? Tény, ami tény: miközben nem hiányoznak a biztosítékok majdani teljes jogú EK-tagsá- gunkra (és ígéretek esetleges NATO-tagságunkra) vonatko­zóan, a dátumok mind gyakrab­ban átkerülnek az évezred kü­szöbének túlsó oldalára. Nem­egyszer a mi érdekeink hangoz­tatásával, ami akár igaz is lehet. Még az eddiginél is indokol­tabb tehát, hogy tudjuk: mi le­gyen addig? Jogos a külügyi államtitkár­nak az „európai politikai térség” felmerülése kapcsán kifejtett ál­láspontja: mi minden bővítést, fejlesztést szívesen látunk, de ez nem válhat a teljes jogú magyar EK-tagság alternatívájává, pót­lékává. Jó lenne tudni: értik-e ezt például Brüsszelben? Más meg­fogalmazásban: jól megértet]ük- e ezt mindenkivel, akinek értenie kellene bennünket? S mi jól ért­jük-e ideát, amit sokféleképpen üzennek nekünk odaátról? Mert a 12-ek Európája ugyan közös, de a nyelvük és érdekük még mindig sokféle. (FEB) Hangsúlyozottan politikamentes szervezet Az ASEAN krónikája Az ázsiai országok első na­gyobb önálló regionális szerve­zete az 1967. augusztus 8-án Bangkokban megalakult ASE­AN, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása. Az öt alapító taghoz (Indonézia, Malajzia, a Fülöp- szigetek, Szingapúr és Thaiföld) 1984. január 1-jén, függetlensé­gének elnyerése után csatlako­zott Brunei. Az ASEAN tagországaiban több mint 300 millió ember él (a fele Indonéziában), és a tagor­szágok gazdaságainak bruttó nemzeti összterméke 200 milli­árd dollárt tesz ki. Külkereske­delmük több mint 70 százalékát az ázsiai-csendes-óceáni térsé­gen belül bonyolítják. Adottsá­gaik kedvezőek: Indonézia igen f azdag természeti kincsekben, zingapúr a térség legfontosabb kereskedelmi és pénzpiaci köz­pontja, Brunei uralkodója — kő- olajkészletüknek köszönhetően - a világ leggazdagabb embere, míg Thaiföld a térség egyik leg­dinamikusabban fejlődő gazda­sága. A szervezet fő célkitűzése a gazdasági, társadalmi és kulturá­lis fejlődés és együttműködés, a béke és stabilitás előmozdítása a térségben, a szorosabb kapcsolat kialakítása a nemzetközi és egyéb regionális szervezetekkel. Az ASEAN legfelsőbb szerve a tagállamok állam- és kormány­főinek csúcstalálkozója, amely­ből eddig összesen négyet tartot­tak. A külügyminiszterek és a gazdasági miniszterek évente más-más tagországban a közös kül-, illetve gazdaságpolitika vo­nalait szabjak meg, illetve átte­kintik a különböző bizottságok határozatait, a közös programo­kat. Az együttműködés más te­rületeiért felelős miniszterek csak szükség esetén tartanak ta­lálkozót. Az ASEAN Állandó Bizottsága kéthavonta ülésezik; elnöke minden évben a miniszte­ri értekezletnek otthont adó or­szág külügyminisztere, tagjai plé­dig a másik öt ország nagyköve­tei. Ez a bizottság intézi az ügye­ket két miniszteri találkozó kö­zött. Az egyes országokban a na­pi ügyeket az ország nemzeti ASEÁN-titkársága viszi. Az ASEAN titkársága 1976-tól működik az indonéziai Dzsakar- tában, ez a szervezet központi koordináló testületé. Az élen ál­ló főtitkárt alfabetikus sorrend­ben, háromévenként váltakozva adják a tagországok. A más nemzetközi szervezetekkel való jobb kapcsolattartás érdekében az ASEAN tíz fővárosban ASE- AN-bizottságot létesített, amely a tagállamok ottani diplomáciai képviseleteinek vezetőiből áll. Az ASEAN (jóllehet, megala­kulásában és együttmaradásá- ban annak idején nem kis szere­pet játszottak a politikai megfon­tolások, a félelem Kína és Viet­nam terjeszkedésétől) hangsú­lyozottan politikamentes szerve­zet, és a hetvenes években kemé­nyen ellenállt annak az amerikai törekvésnek, amellyel katonai paktummá akarták alakítani. 1989 novemberében formáli­san is megalakult az ASEAN ri­válisa, az Azsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Csoport, az APEC, amelynek tagja többek között az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél- Korea és Ausztrália is. Válaszul az ASEAN 1992. januári szinga­púri csúcstalálkozóján megálla- podás született, hogy 15 éven be­lül szabadkereskedelmi övezetet hoznak létre, ahol egységesen 5 százalék az iparcikkekre kivetett vám. Biztonsági téren az eddig ál­landó fenyegetést jelentő kam­bodzsai konfliktus megoldódása után a „hogyan tovább” a kér­dés. Az Egyesült Államok ismé­telten felvetette, hogy az ASE­AN alakuljon át katonai szerve­zetté, de a tagállamok ettől hú­zódoznak, a regionális biztonság erősítését az egymás közti együttműködéstől várják. A már említett szingapúri csúcstalálko­zón kiszélesítették az eddig csak jelképes főtitkárság jogkörét, gyakoribbá tették a csúcstalálko­zókat, és a politikai nyilatkozat­ban az ASEAN tagjai (akik ed­dig kínosan kerültek az ilyen té­mákat) megállapodtak a bizton­ságpolitikai együttműködés, az ENSZ-hez fűződő kapicsolatok fejlesztésében. Az ASEAN erő­síteni kívánja kapicsolatait az in­dokínai országokkal is, ezért meghívták Vietnamot és Laoszt, hogy csatlakozzanak az ASEAN 1976-ban aláírt Barátsági és Együttműködési Szerződéséhez, amely deklarálja a békés egymás mellett élés, a viták békés rende­zésének és a be nem avatkozás kölcsönös tiszteletben tartásá­nak elveit. Rejtélyes járvány Francia­országban Harminc halottja van már Franciaországban egy meglehe­tősen rejtélyes járványnak. A lis­teriosis néven ismert (rendsze­rint állatok által terjesztett) meg­betegedést bakteriális fertőzés okozza, általában minden évben előfordul, de évente legfeljebb 200-300 esetben, s azok közül legfeljebb tíz százalék halálos. Idén viszont a megbetegedések és a halálozások száma máris több mint kétszeresre nőtt, s az egészségügyi minisztérium kü­lön kutatócsoportot hozott létre az ok kivizsgálására, a szükséges megelőző intézkedések beveze­tésere — annál is inkább, mert a megbetegedések körülhatárolt, szűk területen jelentkeztek ed­dig. Mivel a fertőzéses megbetege­dés lappangási ideje hosszú, gyakran hat hét, kiváltó okát utólag igen nehéz megállapítani. A betegség az egészséges szerve­zetű felnőttek esetében általában könnyű lefolyású, veszélyes vi­szont a terhes nőkre, az újszülöt­tekre és az idősekre. Terhes nők­nél vetélést is előidézhet, az idén eddig nyolc ilyen esetet jeleztek már. A minisztérium egyelőre foly­tatja a vizsgálatot a megbetege­dések száma hirtelen növekedé­se okainak kiderítésére. Tanács­ként csak az étkezési higiéniai előírások fokozott megtartását javasolják: a húsok gondos átsü- tését, a Franciaországban igen népszerű puha sajtok gondos el­lenőrzését a fogyasztás előtt. Palócok Párizsban 2. Egy kicsi otthon A világ történelmi és termé­szeti örökségeire vonatkozó megállapodás huszadik évfor­dulója hívta életre a párizsi kiál­lítást. Fényképek, makettek mu­tatják be az öt földrész páratlan értékeit. Amul-bámul az ember - és vágyakozik. Teremtő Isten, de jó is lenne megfordulni a való­ságban is a színes fotókon látott „mesebeli” városokban, palo­tákban, skanzenekben. Magyarországon kívül a lát­ványosabb bemutatkozás mel­lett döntött néhány gazdag, il­letve nagy kulturális hagyomá­nyokkal rendelkező ország. Kína a néhány éve feltárt, két­ezer éves agyaghadsereg két ka­tonáját hozta el, Németország Aachen pazar gótikus város- központját rekonstruálta, Gö­rögország a valóságos méretek­nél jóval nagyobb ókori leánya­lak bemutatásával ad ízelítőt a klasszikus szobrászatból, Ang­lia egy XII. századi püspökáb­rázolást mutat be. A németek prakticizmusára jellemző, hogy az udvaron - külön bérleti díjért - felállítottak egy hatalmas, fe­hér sörsátrat, ahol egyéb italok és ételek is kaphatók, természe­tesen pénzért. A hollókői ház vendégköny­vének első bejegyzését az akkor zajló hidrológiai konferencia két csehszlovákiai résztvevője tette. Miklós László Pozsony­ból, Framisek Urban Prágából, az ottani környezetvédelmi mi­nisztériumból érkezett, s egy­formán fontosnak tartották, hogy személyes jelenlétüket írásban is jelezzék. Ezt akár ba­ráti gesztusként értékelhetjük. Kiállításunkra az elsők között jött el két kinti magyar: a párizsi revűszínház hajdani királya, a ma is alkotó és népszerű Michel Gyarmathy, Balassagyarmat vá­ros hímeves szülötte - és Judit de Gérando-Teleki, aki a hazá­ért, a magyar szabadságért oly sok áldozatot hozott gróf Teleki család egyik Franciaországban gyökeret eresztett leszárma­zottja. Beszélgetéseim szerint Mi­chel (szinte kötelező érvénnyel mindenki így szólítja, aki a kö­zelébe kerül, mert van a szemé­lyiségében valami örökifjú, el- nyűhetetlen közvetlenség) ke­vésbé lelkesült a stilizált házért; feslett cseréptetőt szívesebben látott volna, vagyis - mint af­féle táncszínházi ember - ő a hangsúlyt a valószerűbb lát­ványra helyezte volna. Ezzel szemben Teleki grófnőt kielégí­tőnek ítélte a látványt, és szerfe­lett elragadtatták a belső térben látható bútorzatok, faliképek. A zsigereiben őrződött meg a honi forma és érték, meg az emléke­zetében, mert őseinek egy része a palóc tájon, Szirákon élt, s ő maga is járt már Hollókőn, noha soha nem élt Magyarországon. Az előbbiek okán is jegyezhette be a vendégkönyvbe: „Egy ki­csit otthon érzem itt magam!” Elsők között kereste fel - feleségével és kísérőivel - a hollókői há­zat Federico Major, az UNESCO főtitkára Fotó: Gyurián És ha már a grófnőről szólok- aki asszony nevén Charpen- tier —, feltétlen meg kell említe­nem hogy remekül beszél ma­gyarul. Akcentus nélkül, tisz­tán, megfelelő választékosság­gal. Nem hiába kereste (talán még olykor most is) nyelvta­nárként a kenyerét. Na meg az­tán az édesanyjával mindig ma­gyarul beszélt. Magyarország, a magyarsága ma már nagyon so­kat jelent neki.- Körülbelül húsz éve vettem észre, mennyire magyar vagyok- árulja el titkait. Én Franciaor­szágban nőttem fel, de most már világos előttem: szívből szeretem Magyarországot.- Franciaországban ritkán hallani ilyet...- Bennem több a magyar vér! ... Tudom, hogy az egyszerű francia emberek nem ismerték Magyarországot és a magyaro­kat, s nem is igen kedvelték, persze kölcsönösen. Először 1956-ban figyeltek fel rá, a for­radalomkor, és most az újabb időben. Kíváncsiak. Naponta kapok telefonhívást, hogy segít­sek tanácsokkal ennek, meg an­nak, mert mennek Magyaror­szágra. S Judit de Gérando-Teleki segít. Vezetője a két és fél éve alakult 80 tagú tours-i fran­cia-magyar baráti társaságnak. Felkérésre elvállalta a budapesti illetőségű Brunszvik Teréz Tár­saság tiszteletbeli elnöki tisztét is, mert a felmenők között ott a Brunszvik-ág. S e kettős minő­ségben nemcsak Franciaor­szágban, de itthon is hasznára lehet a magyarságnak. Sulyok László (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents