Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-24 / 148. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. június 24., szerda A Kereszténydemokrata Néppárt és az IKU szervezésében Teremtés — tűz Ifjúsági művészeti tábor Somoskön és Salgótarjánban „Teremtés — tűz” címmel ifjúsági művészeti tábort rendeznek július 25-étőI augusztus 1-jéig Somoskőn és Salgótarjánban. a Kereszténydemokrata Néppárt és az Itjúsági Kereszténydemokrata Unió (IKU) közös szervezésében. A kezdeményezésről dr. Marton Tiborral, a KDNP salgótaijáni városi elnökével beszélgettünk. — A mai. anyagiakban szűkös világban, amikor Mátraalmá- son például éppen megszűnik a nagy hírnévre szert tett salgótarjáni nemzetközi művésztelep, honnan van pénz az ifjúsági művészeti tábor megszervezésére? Továbbá, kiket vár a KDNP és az IKU ebbe a táborba?- A programot a KDNP tájékoztatójában, a Hírlevélben és az IKU Hírlevélben hirdettük meg, 16-18 éves lányokat és fiúkat várunk az egész országból. Eddigi tájékozódásunk szerint, körülbelül harminc résztvevőre számíthatunk. A párt pénze a legszükségesebbre elegendő, ebből fedezzük a szállást, az étkeztetést, a felszereléseket. Ugyanakkor szponzoraink is vannak. így a az egyhetes program változatosnak ígérkezik. A résztvevők saját szervezete, az IKU szintén hozzájárul a fölmerülő költségek fedezéséhez.- Vajon a tábor meghirdetésének módjából következik-e, hogy csak világnézetileg elkötelezett fiatalokat várnak Somoskőre és Salgótarjánba?- Korántsem. A KDNP maga is ökumenikus jellegű párt, szándéka szerint összefogja a különböző vallású embereket és a céljait elfogadó nem hívőket is. A tábor megszervezése tehetségtámogató kezdeményezés, minden fiatal számára nyitott. Ezúttal is hangsúlyozom, hogy nem bezárni, hanem kitárni szeretnénk a kapukat.- Két helyszínről van szó. Nem zavarja majd ez a táborban folyó munka eredményességét?- A fiatalok a Somoskőújfalui plébánián és a salgótarjáni ferences rendházban laknak, a munka pedig délelőttönként Somoskőn, Bobály Attila szobrászművész portáján, délutánonként pedig a rendházban folyik.- Miből állnak és kik vezetik a foglalkozásokat?- Lelkes művészek ajánlották föl segítségüket, akik egyetértenek a tábor céljaival. Mindez biztosítja a szakmai színvonalat. A Bobály-portán egyrészt agyag- és viaszmintázás, illetve mintázás, égetés és festés folyik majd. Előbbit Bobály Attila szobrászművész, utóbbit Antal András keramikus művész vezeti, aki erre az időre ide költözik. így a fiatalok megismerkedhetnek a szobrászat és a a kerámiakészítés alapelemeivel. A délutáni program pedig a már említett salgótarjáni ferences rendházban zajlik. Itt Handóné Nyári Magda mátraszelei rajztanár irányításával folynak majd a rajzgyakorlatok, és akvarell- stúdió is működik. Délutánonként, öt órától neves személyek előadásait hallgathatják meg a résztvevők. Sőt, ezekre az előadásokra várjuk a fiatalokat az egész városból és környékéről.- Kiket hallgathatnak meg az érdeklődők és milyen témákban?- Tóth Sándor képviselő az új műveltségeszményről, Giczy György képviselő a keresztény etikáról tart előadást. Ifjú Höl- vényi György, az IKU elnöke és Szladovnyik Krisztina, az IKU területi szervező titkára „Tükörben az IKU” címmel szól az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió céljairól. De előadást tart itt dr. Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP alelnöxe és Sem- lyén Zsolt, a párt frakciótitkára is. P. Tóth László pedig fotóesztétikát ad elő. Több más kulturális, zenei és szórakoztató programot is szervezünk. Végül a rendházban rendezett kiállításon ismerkedhetnek meg az érdeklődők az ifjúsági művészeti táborban született munkákkal.- mér Hollókői parasztház „ utazik” Párizsba A mai gácsi kastély helyén valamikor erős vár állott, amely Fülek és Zólyom között védelmezte az országutat. A XV. században a Losonczi család volt a vár tulajdonosa, majd a husziták elfoglalták, megerősítették. Hunyadi János visszaszerezte, az építmény azonban a harcok során tönkrement. A többször is elpusztult vár helyén Forgács Zsigmond várkastélyt építtetett, amely a Thököly-féle felkelés idején kiégett. Ismét felépítették a várkastélyt, s a Rákóczi szabadságharc idején a nógrádi nemesek itt találtak menedéket. Rákóczi a várat egy fiancia tisztjére bízta, aki azt harc nélkül átadta a császáriaknak. Forgács János a vár helyén barokk kastélyt emeltetett. Ez többszöri felújítás után ma is áll. Öregek otthona található benne. Petőfi is megemlíti visszaemlékezéseiben a várat, s a híres gácsi posztógyárat, amikor Losonc környékén járt. Mint minden várnak, ennek is sok mondája van. Az egyik ilyen: Forgács Róbert segítette a királynak elfogni Zách Feliciánt, aki annak idején a visegrádi várban megtámadta a királyi családot. A másik: Demeterről szól, aki állítólag varázsló volt. Öregségére meg akart házasodni, ki is választott magának egy szegény, fiatal lányt, akinek már volt vőlegénye. A lány kosarat adott neki, ezért fehér kővé változtatta. Megtudva ezt a vőlegény, titokban beosont hozzá, elkapta kezéből a botját, melynek végén egy kígyófej volt, s ezzel fejbeverte a varázslót, aki abban a pillanatban fekete kővé változott. Lángnyelvek csaptak fel, megnyílt a padlózat és a falak repedeztek. A fiatalok meg imádkozva elhagyták a kastélyt. Megtudta ezt a király, visszaküldte őket a kastélyba. Ők pedig összeszedték az arany forgácsokat, s ebből felújították a megrepedezett kastélyt. így keletkezett a Forgács név. Hemerka Gyula A nógrádi termelők is érdekeltek Regionális szakmai fórum a bogyósgyümölcsökről A Közép-Magyarországi Agrárkamara, az FM Pest megyei Földművelésügyi Hivatala, valamint a Magyar Gyümölcs Szövetség a bogyósgyümölcs termelés, feldolgozás és kereskedelem aktuális kérdéseiről rendez regionális szakmai fórumot június 26-án, pénteken Kemencén a községi művelődési házban, valamint szakmai bemutatót Perőcsényben a termelőszövetkezetben. A rendezvény 9.30 órakor kezdődik és várhatóan 16 óráig tart. A tanácskozásnak az a célja, hogy a résztvevő termelők, felvásárlók, feldolgozók és exportőrök megvitassák a termelés technológiai kérdéseit, a kül- és belpiaci helyzetet, a termékelhelyezési lehetőségeket, az üzleti kapcsolatok építésének kérdéseit. A szakmai tanácskozásra és a hozSá kapcsolódó szakmai bemutatóra meghívták a bogyósgyümölcs termesztéssel foglalkozó Nógrád megyei települések önkormányzatainak vezetőit is. Végtelen viták az abortuszról Magyarországon a népszaporulat évről-évre csökken. Ennek a negatív társadalmi jelenségnek a különböző pártok és törvényhozásra illetékesek adminisztratív intézkedések bevezetésével kívánnak gátat vetni. Természetesen mindezt úgy, hogy sem a nők önrendelkezési joga, sem az élethez való jog ne csorbuljon. Nem ártana azonban bővebben kifejteni, hogy mit is jelent az élethez való jog. Azt-e, hogy a magzatnak joga van megszületni, vagy azt, hogy joga van a személyiség maximális fejlődését biztosító körülmények között felnőni, élni? Utóbbira ugyanis jelenlegi társadalmunkban nincs semmi garancia. Akkor meg minek ez az egész hercehurca? Egyesek humánus okokra hivatkozva ítélik el az abortuszt, csakhogy a humánum több oldalról vizsgálható. Meggyőződésem, hogy azok a nők, akiknek van kellő felelősségtudatuk, védekeznek a nem kívánt terhesség ellen. Műtőasztalra általában azok kerülnek, akik még a védekezés felelősségét sem veszik komolyan. Ezeket a nőket akarják arra kényszeríteni, hogy gyermeket neveljenek? Persze lehet bővíteni az állami nevelőotthonokat, s gyarapítani az ott felnövő lelkiszegény gyerekek számát, kérdés marad azonban, hogy ebben az esetben a humánum kinek az érdekét képviseli. Félre kellene tenni az abortusz-ellenszenvet, márcsak azért is, mert az orvosi etika egy szaketika, ami normális esetben nem emelkedhet az általános társadalmi morál fölé. Ma az erkölcsnek is az az egyik jellemzője, hogy nincs biztosítva az állampolgár munkához való joga, akkor Hogyan kötelezhető arra, hogy szaporítsa a létbizonytalanságban élők számát? Ráadásul a törvény jogerőre emelése sértené az egyéni szabadságjogokat. Az abortuszellenes parlamenti képviselőknek talán sikeresebb lenne a tevékenységük, ha azon törnék a fejüket, hogy hogyan lehetne olyan feltételeket teremteni, ahol öröm szülni, ahol van perspektívája az egyéni létnek. Kazinczi Anikó Elhunytak - valahol Oroszországban Hajdanvolt nógrádi várak Gács (Halles) Mikszáthmúzeum A kékkői (Modry Kamen) honismereti múzeum tájékozatása szerint ezentúl a Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán október 31-éig látogatható, az alábbi nvitvatartás szerint: hétfő - kedd: szabadnap, szerdán és csütörtökön a 0854/51103 telefonszámon való bejelentkezés alapján tekinthetik meg a kiállítást. Péntek - szombat - vasárnap 9.00-től 17.00 óráig tartanak nyitva. Az UNESCO a Világörökség Egyezmény XX. évfordulója alkalmából július 8-a és október 8-a között nagyszabású rendezvénysorozatot szervez Párizsban. Hazánk is lehetőséget kapott, hogy a magyar nemzeti napokon a világörökséglistán szereplő Budapest és Hollókő bemutatásával megismertessük a látogatókkal kultúránkat, építészeti örökségeinket és azok védelmét. A kiállítás idején az UNESCO-palota udvarán áll majd eredeti berendezési tárgyaival az a hollókői parasztházváltozat, amelyet az Országos Műemlékfelügyelőség tervezői álmodtak meg úgy, hogy az élethű megjelenítés elemes összerak hatósággal párosult. A kivitelezők a június 15-ei indulás előtt próbaképen összeszerelték az épület acélszerkezetét, hogy a helyszínen már ne érje őket meglepetés. Itt a Rádió Bridge! A Rádió Bridge az ország egyetlen magánkézben lévő kereskedelmi adója, amely az FM I02,l-en hallható. Műsorát a nap 24 órájában sugározza, ebben 15 alkalommal az Amerika Hangja híreit, négyszer hírmagazint, valamint zenét, híreket, információkat és reklámot is. A főváros és környékén mintegy 4 millióan hallgathatják Európa egyik legkorszerűbb rádióját, amely az éterbejuttatott hanghullámok többségét számítógépről, digitális technikával adja. Felvételünkön Héder Barna és Palik László ügyvezető igazgatók a stúdióban. MTI-fotó: Hámor Szabolcs Az Új Magyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (születési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jellegét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a jelenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatáron születtek. Amennyiben bárki hozzátartozóját véti egy név mögött felfedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azonosítani. Hosszúra nyúló eljárásra kell számítani. Dávid István 1920. Rétsági?), honvéd, 1943. 03.06. hdf. Danz János 1895. Buják, honvéd, 1945. 03.25. hdf. Dankovics Lajos 1915. Lőrinci, Árpád út 181. (Nógrád m.), *, 1945. 03.24. hdf. Danka István 1902. B.gyar- mat, honvéd, 1947.02.16. hdf. Dénes Gábor 1901. Ludány, honvéd, 1944. !2.17.hdf. Dávid Pál 1914. Vámosmi- kola, (Nógrád m.), honvéd, 1947.01.15. hdf. Dávid István 1911. Tolmács, honvéd, 1945. 02.23. hdf. Deák Ferenc 1905. Salgótarján, *, honvéd, 1945. 11.20. km. Deák Pál 1918. Endrefalva, honvéd, 1945. 03.27. hdf. Dezső Sándor 1892. Szé- csény, *, 1945. 11.23. hdf. Demény József 1919. Salg- tarján, honvéd, 1943. 03.26. hdf. Demka János 1908. Rád (Nógrád m.), honvéd, 1945. 01. 26. hdf. Deme József 1910. Nógrád. honvéd 1945. 04.02. hdf. Domán István 1911. (Nógrád m.), honvéd, 1943.05.09. hdf. Dombi Ignác 1906. Galga- guta, honvéd, 1945. 01.14. hdf.
