Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-24 / 148. szám
1992. június 24., szerda SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 99 T estvérvárosok?” A kép Sóshartyánban készült: a község nevét jelző táblát szorgos kezek Twin Peaks-re változtatták. Legközelebb talán Cooper ügynökkel is találkozhatunk? - Gyurián Búcsú a kápolnánál A Karancs tetején, 685 méteres tengerszint feletti magasságban épült még a középkorban a két éve felújított Karancs-kápolna. Mellette áll az egykori remete- lak, amelyet állítólag még e század elején is laktak. Június 27-én, szombaton 11 órakor Péter-Pál napi búcsút tartanak itt, és egyúttal szentmise is lesz, amelyet Fekete Béla, karancslapujtői plébános celebrál. A szentbeszédet Faddy O tímár ferences atya, a Magyar Szentkorona Társaság elnöke mondja. A búcsújárók reggel hét órakor indulnak a karancslapujtői templomtól. * .Életem nagy sikere, hogy orvos lettem” Urológia. Mint a legtöbb orvosi kifejezést, ezt is a, jaj, csak soha meg ne ismerjem” kategóriájába sorolja a kórházi folyosón feszengő, várakozó beteg. Pár perc múlva mégis megfeledkezik szorongásáról, annyira leköti figyelmét a közeledő, ismeretlen, fehérköpenyes férfi. Szemmel nehéz követni sürgés-forgását, eligazító intézkedéseit. Egyénisége oldja a hely nyomasztó atmoszféráját. Dr. Szabó Zoltán, a salgótarjáni megyei kórház urológiai osztályának vezető főorvosa a műtőből jön, ahol fél napját töltötte. Szemtől szemben sem tűnik azonban fáradtnak. Hogy minek köszönheti acélos energiáját? Válasza egyszerű:- Azt csinálom, amit mindig is szerettem, s nem titok: életem nagy sikere, hogy orvps lettem. Tizenhét évig dolgozott a debreceni orvostudományi egyetem klinikáján. Salgótarjánba 1987-ben, pályázat útján került. Az eltelt négy és fél év jelentős változásokat hozott: új. korszerű műtéteket, speciális rendeléseket „honosítottak” meg. Ide sorolandó például a vesekőzúzás ultrahanggal. A korábbiakkal ellentétben más intézményt már csak az úgynevezett kobalt terápia céljából kell felkeresniük a nógrádiaknak.- Ebben a megyében igen gyakori a vesekő előfordulása, mely a purin tartalmú ételek - zsíros húsok, máj, vesevelő - túlzott fogyasztásával függ ösz- sze. Sok a fejlődési rendellenességgel született gyermek, ezért is örülök, hogy Pásztón is megkezdődött az urológiai szakrendelés - mondja Szabó főorvos, aki három éve immár kandidátusi címmel is rendelkezik. Az említett, gyökeres változásokhoz véleménye szerint elengedhetetlen volt a szemlélet- váltás: a gyógyítás hierarchiájának csúcsán a beteg ember áll - vallja ő és mindazok, „akik nélkül a fentiek nem valósulhattak volna meg.” M.J. Rendhagyó portré egy tarjáni mérnökről Új fények a négyesben Sok igazság van abbah, hogy egy jó fröccs mellett kinyílnak a gondolatok zsilipéi. Elő példa erre Battancs István mérnök. Különös ember. Magányos farkasnak mondható. A gyárban négy műszakot gürizik le, pihenőül ott a pécskőaljai kertje. A napokban összefutottunk, mindketten egy ebéd előtti fröccsöcskére áhítozva. Ha két férfiember egy ital mellett beszédbe keveredik, mi lehet a téma, ha nem a nők, a borocska íze, vagy a munka. Prózai, de így van. És Batancs Istvánnál nem a munkanélküliség réme a szépen fűzött gondolatok tárgya, hanem éppen ellenkezőleg, a munkasiker. Szavaiból kicseng a büszkeség: - Nálunk nincs gond, munka van bőven. Pedig az öblösüvegyárra éppen nem jellemző a gondnélküliség. Battancs István sem arra értette, hanem az ő konkrét munkahelyére, a gyár négyes kemencéjére, ahol egy olasz IS . Speciál géppel csillogó-villogó lámpabúrákat meg sok mást, gyártanak.-Rendben vagyunk. A gép oké, kereslet van ... Azonban ez az út sem volt olyan egyszerű, ahogyan most hallatszik. Az IS Speciálgépet az olaszok felszerelték, beindították, utána elmentek. A szerkezet egy darabig bírta, aztán kikészült, és vége. Varga Sándor az üzemvezető tudná elmondani mit álltak ki. Ott a drága masina és nem termel. Végül az olaszokat kellett visz- szahívni, hogy segítsenek.- Ma már minden rendben - nyeltünk egyet a borocskából. Battancs István a munkahelyéről egyre jobbízűen kezd beszélni. Nem is hiszem, más náció munakásembere tud-e ilyen ragaszkodással szólni arról a helyről, ahol végeredményben nem üdülni van, hanem keményen gürizni. Mert ez a négyes kemence az embernek az utolsó verejtékét is kiszipolyozza. Mindig ilyen munkahely volt. Régen félkaréjban a tüzes-dombos kemence körül, verejtékező bankások, és a folyékony üveget mentő égett arcú mesterek formálták a forró üveggombócot. Úgy mondták, az aranykezű Girodi, Marek az üvegvarázsló, Krenács a mindig újító és Szvo- boda a hutamester, meg a többiek azok a csodálatos kezű üvegesek. Zsongott, dörmögött a négyes kemence. A placcon pedig rohantak az áttizzadt ingű behordok. Vitték a meleg terméket égetni a nagyöblű fazékba, ahol Luki bá’ az öreg cserkész vigyázó tekintete dirigálta a lihegő srácokat. Póczos Miska bátya a kikógé- pen dolgozott. A merítője a formába cseppentette a folyékony üveget. A mester összezárta a formát, ráengedte a sűrített levegőt és kész. A behordó vihette. Egyszer úgy sikerült, hogy a nagy sietségben nem hűlt le az akkor készített kölnis üveg. A behordót meg hajtották. Mit tehetett a fáradtságtól el- kínzottan, ahogy érte, dobálta a fazékba a még izzó terméket. Persze, hogy összeragadt, akár egy nagy darab csillogó kő, úgy nézett ki. Odalett a fél éjszaka termelése. A merítő káromkodott, Miska bátya hallgatott. Az öreg cserkész vállát vonogatta. Ki lett a bűnös? A behordó. Jött a hutamester, a Ferenczi. Akkora pofonnal nyugtázta a be- hordón a kudarcot, hogy a gyerek megfordult a tengelye körül. Most a mérnök a mai négyesről beszél. Arról, hogy amikor az IS Speciál bedolgozódon, körülülték és nézték, elégedetten a helyzettel. Egyszercsak berobbant az igazgató Kazinczi Gyula. Vehemens ember. A gondoktól idegesebb az átlagnál. Felhorkant.-Mi van, az emberek üldögélnek? Battancs István viszont nyugodt ember, különösen, ha tudatában van annak, hogy minden rendben megy. Fel sem állt, úgy mondta: - Az a jó, ha ülnek, hiszen megy a gép. Aki ismerte a régi négyest, annak a mait is látnia kell. Hajnalban fel az ágyból, irány a gyár. De bejutni oda? Rendészet. Mogorva emberek. Egy szavuk van: felsőbb engedéllyel. Hiába az igazolvány, elnéznek felette. Pedig ezzel az ENSZ-be is beengednek! Válasz: oda lehet, ide nem. Végül az igazgató kiüzen: kísérővel mehet. Megnyílik végre a négyes dübörgő vasajtaja. Aki régen is ismerte az üzemet, annak csalódás a látvány. Hol van már fényektől viliódzó régi négyes? Hol vannak a Girodiak. a Kre- nácsok, a Marekok, a Wiesinge- rek, a szakma kihúnyt csillagai? Ők már nincsenek, de a gépekhez értő fiatal kiválóságok ittvannak. Mert a négyesnek ma új fénnyei égnek. Battancs István mérnökkel pedig elfogyasztunk egy fröcs- csöt. A négyesbeliek egészségére. Bobál Gyula Salgótarján és környéke Segélyezések • Sóshartyán. Ebben az évben eddig 33 fő részesült rendszeres nevelési segélyben, amelynek havi összege 1200-tól 3000 forintig terjedt, s melyet differenciáltan kapnak meg a rászorulók. A rendszeres nevelési segélyben részesülők esetén, a havonta kiutalt pénz összege eléri az 50 ezer forintot. Az éves költségvetésben 1,2 millió forintot különítettek el erre a célra, ebből 100 ezer szerepel rendkívüli segélyezés címén, a többi nevelési, gyámügyi, szociális segély. Remélik, ebben az évben is - ahogyan az elmúlt esztendőben, mikor 750 ezer forint érkezett ismét kapnak a Népjóléti Minisztériumtól pótkeretet. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Valami talán beindul Újra fogaskerekű vasút? A Karancs-Med- ves Tájvédelmi Körzet alapítvány kuratóriuma ülést tartott a napokban. A megbeszélés végén Márton Ferenc, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának Nógrád Megyei Kirendeltségének vezetője felvetett egy érdekes ötletet. 1879-ben Salgóbányán épült meg az ország első fogaskerekű vasútja. A tájvédelmi körzeten belül található ipartörténeti emlékek közül ez az egyik legjelentősebb. Ennek felújításával dupla haszonhoz juthatna a természetvédelmi terület: kevesebb gépkocsi menne fel a salgói várhoz, így mérséklődne a környezetszennyezés, a kirándulók pedig újfajta élményhez juthatnának. A jó ötletnek valószínűleg egy nagy akadálya lesz: a pénzhiány. Érdemes lenne azonban megvizsgálni a lehetőséget, hiszen a vállalkozás néhány munkahelyet is teremthetne. Áldozati bárány mai módra „Sajnáltuk a kocsit, de el kellett adnunk” — mondja szomorkásán Kucsera Sándor az etesi illetőségű Kucsera Bt. egyik tagja, majd így folytatja:-Amikor lehetőségem lett a vállalkozás megindításához, nem mertem bankkölcsönt felvenni. Feltem. mindig azt súgja majd a fiilembe: vissza tudom-e fizetni? — Elmesélné a történetet az elejétől?-Gépszerelőként indultam a pályán, majd az unokatestvéremmel közösen belefogtunk a gépkocsik javításába. Lassan kitanultam a szakma minden csín- ját-bínját, nem volt megállásom. Később Ausztriába mentem egy különleges gépkocsifestési eljárást megtanulni. Sikerült, mert ha az ember előbbre akar jutni, tanulni kell... A tanfolyam elvégzése után az osztrák cég egyik üzletkötője kínált egy |Bstékkeverő gépet, mondván: a(yiagam ura lefictek ezzel a berendezéssel. Jó lett volna a gép, ám mobilizálható tőkénk csak a Renault 5-ösünk volt. Ha nehéz szívvel is, de eladtuk, bérbe vettük a gépet, s beszereztük a festékeket. A mester festésre készít elő egy Honda CRX-et. Gyurián fotó- Mit szólt ehhez a felesége?- Itt jön éppen, hadd mutassam be. Nemcsak az életben, az üzletben is társam. Kucseráné mosolyogva nyújt kezet, mint utóbb kiderül, távol áll tőle az autószerelés: óvónő az etesi óvodában.-Jónak tartom az elképzelést, .de ettől függetlenül én inkább kerékkötő voltam a vállalkozás megindításában. Tudja, az a baj, hogy az emberek nem örülnek a másik sikerének. Nem azt látják, ha ennek bejött az üzlet, akkor én is megpróbálok valami hasonlót... Nem. Csak irigykednek, s nem nézik a munkát, ami az eredmények mögött van.- Remélem munkánk meghozza a várt eredményt - összegez végezetül Kucsera Sándor.- véjé Táborozás A karancslapujtői iskola Zsolnay-módszerrel tanuló diákjai közül 43-an - a költségek harmadának önkormányzati térítésével - gyarapíthat- ták tudásukat a Tisza-tó partján, a sarudi alkotótáborban.-A gyerekek naponta két foglakozáson vettek részt, s a népművészet, a népzene, vagy a néptánc valamint ezek társművészeteivel foglakoztak. - mondta Gordos Rezső, az iskola igazgatója. Szakavatott mesterek irányításával korongoz- hattak, agyagozhattak, kukoricaszárból, nádból, sásból készíthettek különféle figurákat, megismerkedhettek régi hangszerekkel, néptáncokkal. Az iskolások, az őket kísérő szülők és a pedagógusok tetszését elnyerték a programok. Ha lehetőség nyílik rá, jövőre is szeretnének eljutni Sarudra. A további sorsa bizonytalan 1991-ig adott otthont a képen látható épület Karancsberényben, a Nógrádi partiz.áncsoport emlékmúzeumának. Akkor a megyei múzeumi igazgatóság kiköltözött az épületből, mivel a további bemutatóra sem anyagi, sem sz.ellemi kapacitás nem állt rendelkezésre. Az épület mostanság a megyei önkormányzat tulajdonában van, amely a volt vadászkastély további hasznosításáról tárgyal a köztársasági megbízott hivatalával. - án Új vezetés, biztató törekvések Salgótarján központjában, az egykori úgynevezett 13-as jelű épületben a lakók nemrégiben új közös képviselőt, pontosabban szólva szövetkezeti elnököt választottak Chladni Nándor személyében. Amikor felkerestem azzal kezdte szavait, hogy a legfontosabb számára a munka jó megszervezése. Ehhez segítők szükségesek. Bízik abban, hogy a lépcsőházi megbízottak támogatják, és a lakók is megértik törekvéseit.-Ebben a létszámában falu nagyságú épületben magasak a költségek - magyarázza Chladni Nándor. - A vízdíj, á melegvíz és hőszolgáltatás díja csakis úgy mérsékelhető, ha mérünk. Az épület fenntartása drágul, ezért gazdálkodnunk is kell. Pénzhez azonban csak úgy juthatunk, ha okosan tudjuk hasznosítani a földszinti terüle-. tét.- Ón már bizonyította, hogy lehet jól gazdálkodni.-A Pécskő úti 1-3-as épületben voltam közös képviselő, ahol a földszinten kialakított üzletek bérleti díjával gazdálkodhattunk. Ott a közös költség egy lakásra átlagosan ezerszáz forint, míg itt kétezer forint fölött van. A különbség lényeges, nem elhanyagolandó! A centrumban álló ház vezetésének költségcsökkentő tervében fontos tétel a földszint bérbe adása vállalkozóknak. Úgy tervezik, hogy akik egy évre előre kifizetik a bérleti díjat, azok között licitre bocsátják a területeket. Ha pedig valaki több évre teszi ezt, az mentesül a licitálástól. ►
