Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-21 / 119. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. május 21csütörtök Amikor néhány héttel ezelőtt a költészet napi József Attila versmondó versenyen Salgótarjánban járt és leírhatatlan kedvességgel magához ölelte az egyik nagyon tehetséges, de az adott pillanatban „leblokkolt” kislányt, amikor e gesztusával és elementáris erejű, érzelemgazdag zárszavával könnyeket csalt az egyik helyi zsűritag szemébe, bizony senki nem gondolt arra, hogy a jelenlévők döntő többségének ez utolsó személyes találkozásuk Nagy Attilával, a színművésszel, a politikussal. Igen szerencsésnek mondhatja magát az a mintegy félszáz ember, aki fültanúja lehetett a művészet, jelesül a költészet szerepéről vallott önvallomásszerű megnyilatkozásának. Most már emlékként is - nemcsak tanulságként - kell, hogy őrizze e délutánon elhangzott szárnyaló gondolatokat, a mívesen, csodaszép magyarsággal megformált szavakat. Sokszor elmondták, leírták már, hogy a halál mindig váratlanul érkezik. Nincs ez másképp Nagy Attila estében sem. Hiába volt köztudott róla, hogy az alattomos kór már korábban is célba vette, robosztus alkata, dinamikus lénye láttán, erkölcsi tartása, tervekkel teli jövőképe, végtelenül optimista világlátása ismeretében vajon kinek jutott volna eszébe, hogy ő is alulmaradhat egyszer. Mindenestre kevés ember élte meg olyan tisztán, támadha- tatlanul Magyarországon a rendszerváltás folyamatát, mint ahogyan éppen ő. Ha valakinek volt hitele ahhoz, hogy egy baloldali párthoz csatlakozzék, akkor neki maradéktalanul. Hisz ő tényleg tevékeny szereplője volt az 1956-os ősznek, s kárvallottja ennek az aktivitásnak, bőrt ön viseltje a megtorlásnak. Rá aztán tényleg mindenkinek oda kellett figyelni, ha megszólalt kárpótlás ügyben, ha véleményt formált az ötvenes években történtek tárgyában. Kiszabadulása után még egy darabig száműzték a színészi pályáról is, mégsem átallotta, - amikor úgy látta: elérkezett az ideje - egy úgynevezett utódpárthoz csatlakozni, abban vezető funkciókat betölteni, országgyűlési képviselőséget vállalni. Úgy érezte, hogy a sokezer kisember szolgálatában, a kiáltó társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében ezen az oldalon, ebben a politikai szervezetben tehet legtöbbet. Mindezek annak kapcsán jutottak eszembe, hogy a Vasárnapi Újság című rádióműsor Nagy Attila halála kapcsán ismételten felidézte egy 1989-ben (!) vele készült beszélgetés néhány részletét... * * * Körmendi János színművész aligha tudta, hogy aznap, amikor Fodor Jánossal „csevegett” a televízióban: Magyarországon az állat- és növényszeretet napja volt. Sőt abban sem vagyok biztos, hogy a műsorvezető tudatában volt ennek, mégis Körmendi érzékeny pontjára tapintott - mintegy a műsor poénjaként amikor egy - a művész számára oly fontos - állat, egy társ elvesztését hozta szóba. E társalgásból persze sok minden más is kiderült. Például az, hogy Körmendi több mint öt évet töltött tüdőszanatóriumokban s életére - legalábbis szerinte - a veszteségek és kievic- kélés kétségbeesett kísérletei voltak jellemzőek. Eredeti szakmája szerint optikus (ma is megreperálja a szemüvegét), gyermekkora óta foglalkozik írással (Levelek az urológiáról című könyve revelációsszerű hatású volt). Egyetért Swifttel, hogy csak a betegeknek és a bolondoknak adatik meg, hogy kiemelkedjenek a szürkeségből. Vállalja, hogy neki is vannak fogyatékosságai. Nincs veszélyérzete, sohasem rendezkedik be védekezésre. Azt sem szégyellj, hogy ő is besétált az eleinte humánusnak mutatkozó kommunisztikus utópia csapdájába s a vallásos nevelésű gyerekből NÉKOSZ-os diák lett. Leginkább azonban magáról az emberről is azok a gondolatai árulkodtak, amelyeket a pályájával kapcsolatban elmondott. Köztudott róla, hogy epizódistaként lett híres, de az csak ezúttal vált ismertté, hogy a sok nagyszerű szerep után is változatlanul úgynevezett húsz perces színésznek tartja magát. Véleménye szerint ennyi figyelmet érdemel egyvégtében a közönségtől. Vannak, akiket „három órásra”, de olyanok is, akiket csak „néhány másodpercesre” taksált. Figyelemre méltó, ritka önismeretre vall, annak beismerése, hogy ő alkatilag nem alkalmas nagy drámai szerepekre, de azt is pontosan tudja magáról, hogy egy-egy gesztusa, mimikája szinte utánozhatatlan. A látottak, hallottak után másként kell majd nézni, értékelni Körmendi alakításait.-csongrády Kiállítás a Nemzetiben Erzsébet királyné emlékét idéző kiállítás nyílt május lS-án a Nemzeti Múzeumban. Felvételünk a tárlatrendezéskor készült. Második forduló Május 24-ére, vasárnapra tűzte ki a békéscsabai időközi országgyűlési képviselőválasztás második fordulóját az Országos Választási Bizottság. A május 10—i első forduló eredménytelen volt, mert a szükséges, 50 százalékos részvétel helyett csak a választópolgárok 27 százaléka adta le vok- sát. A második fordulóban a választójogi törvény értelmében már elegendő a 25 százalékos (plusz egy fő) részvéti arány. Csütörtököt mondunk Mottó: „Ahhoz, hogy valami megtisztuljon, valami másnak be kell piszkolódnia. Viszont mindent össze lehet piszkítani anélkül, hogy bármi is megtisztulna”. (Murphy törvénykönyvéből) Levert Unilever. Az elmúlt hét legnagyobb szabású esmé- nye (ha nem számítjuk a Magyar Köztársaság elnökének újabb összetűzését, a Bős- Nagymaros-vita végérvényes elfajulását, stb.) az OMO mosópor reklámjának betiltása volt. A tisztaság átható erejeként reklámozott termékre átható erővel csapott le a Gazdasági Versenyhivatal. Megállapították, hogy a reklám azt sugallja: csak az Unilever OMO-ja veszi ki laboratóriumi körülmények között a vörösborfoltot, a többi mosószer nem. (Arról nem kaptunk jelentést, hogy a közeljövőben indítanak-e a gyártók reklám- kampányt a háztartási sósav és a szabóolló forgalmának fellendítése érdekében, ugyanis mindkettővel kitűnően eltüntethető a vörösbor éktelenkedő foltja - mert a jó bor hazánkban cégér nélkül is fogy.) Piszkos-e a 12? Ez a hét sem telt el kisgazda-botrány nélkül. Hazájától távol, erdélyi tanácskozása idején Budán is Torgyán lett volna a téma: bíróság tárgyalta volna, vajon becsületsértés, és rágalmazás-e az, amit Torgyán állított: a miniszterelnöktől az ártatlanságukat bizonyító borítékot átvevő tucatnyi kisgazda valójában titkosügynök volt. Erre a tizenkettőből feljelentette öt. Félő, hogy az FKgP-ben az OMO, a Cif, a Sunlict és az egész Tomi-család együttvéve sem tudna tiszta viszonyokat teremteni. Kutya helyzet. Szokták mondani: kutyaugatás nem hallik az égig. Sőt, megkockáztatom, gyakran a hivatalig sem. Sajnos, a szomszédok füléig már gyakrabban. Ami Salgótarjánban kutya-ügyben kialakult, az már tényleg több a soknál. A tevepúp mintájára: gazda van egy kutyás, két kutyás, sőt több. Eme gazdák aztán viszik ebeiket reggel-este, hogy televizeljék, teleürítsék a szabad területeket: a parkokat, játszótereket, egyéb zöld területeket. Semmit sem lehet tenni, mert alapvető kutyajog a szükségvégzés, valamint az ugatás. A pihenéshez, valamint a játszóterek használatához való jog viszont az ember joga. És ha jól tudom, Magyarországon a jogokat még az emberek alkotják. (Bár, ha így haladunk, hamarosan már a kutyák igényeihez igazodva.) A Kercseg úti Morzsa most kutyatörténelmet ír: ügyében az akták már exponenciálisan sokasodnak, a köztársasági megbízott területi hivatala is foglalkozott az esettel. Ha a dolgok így haladnak, Morzsa nem ugat hiába: ügyével eltart néhány embert - s így talán megoldja a munkanélküliséget Salgótarjánban. Vaúú! Balázs József Élő népművészet Országos jubileumi kiállítás Budapesten Pályázat valamennyi népművészeti ágazatban Élő népművészet címmel május 22-én nyílik meg Budapesten, a Néprajzi Múzeumban a tizedik országos népművészeti kiállítás, amely augusztus 31-ig várja a látogatókat. A megnyitó napját népzenei koncerteket tartanak és Játszóház is lesz. A jubileumi kiállításra a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Művelődési Intézet és a Népművészeti Egyesület pályázatot hirdet a tárgyalkotó népművészet — népi kismesterség — ágaiban, höm- zett paraszti és történeti textiliák, gyapjú- és vászonszövés, nemez, kékfestő, népi szabásvonalakon díszítéseken alapuló öltözködési és színpadi kosztüm, fafaragás (használati tárgyak, bútorok, szobrok), játszótéri tervplasztikák (makattek), csont- és szarufaragás, fazekasság, bőrművesség, szalma-csuhéj-gyé- kény és vesszőfonás, gyöngyfűzés, tojásfestés, mézeskalács és népi gyermekjátékok készítése, egyedi tárgyak, tárgyeggyüttesek és enteriőrök alkotására. A pályázat célja a tárgyalkotó népművészet, a népi kismesterségek, kézművesség hagyományainak ápolása, a korszerű alkalmazás és továbbfejlesztés segítése, népszerűsítése. Részt vehetnek a pályázaton egyéni alkotók, felnőtt és ifjúsági iskolai csoportok, stúdiók, klubok, szakkörök. Nem lehet pályázni olyan tárgyakkal, amelyek más országos pályázatokon díjazottak, vagy a kereskedelmi forgalomból ismertek. A pályázat lebonyolításának rendje a megyei-városi közművelődési intézmények vagy népművészeti egyesületek útján történik: zsűri alapján kiválasztott tárgyakat a meghatározott ütemterv szerint a Néprajzi Múzeumba továbbítják. A megyei-területi kiállítások megrendezésére csak az ősz folyamán nyílik lehetőség. A pályamunkákat csak a már küldött három példányos leltárív kíséretében fogadják el a rendezők. A leltárív tartalmazza a tervező és kivitelező nqvét, a tárgy etnikai hovatartozását, megnevezését, a beküldő pontos lakcímét, irányítószámát és az alkotás értékét. Valamennyi nép- művészeti ágazatban a legkiemelkedőbb pályamunka alkotóját a megyei jogú városi polgármesteri hivatal, Nyíregyháza által alapított „Gránátalma-díj”-jal jutalmazzák. Az országos bíráló bizottság döntése alapján arany, ezüst, bronz plakettek és diplomák kerülnek kiosztásra. —r Hogyan hasznosítsuk a szovjet ingatlanokat? Kormányrendelet jelent meg arról, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ) kezeli az eddig nem hasznosított, a szovjet csapatkivonás során megüresedett ingatlanokat. A KVSZ pályázat útján hasznosítja a megmaradt ingatlanokat, ám meghirdetés előtt ki kell kérni a területileg illetékes önkormányzat véleményét. A repülőtér hasznosítása előtt az érdekelt minisztériumok egyetértése is szükséges. Az ingatlanokat eladás, térítésmentes átadás, bérbeadás, megterhelés és gazdasági társaságba való bevitellel lehet hasznosítani. Pályázatok kiírására vagy a KVSZ, vagy pedig az általa megbízott természetes, illetőleg jogi személy jogosult. A hasznosításból származó bevétel költségvetés és önkormányzatok közötti megosztásánál a bruttó érték 20 százalékát tartalékolni kell. Azonos ajánlat esetén az önkormányzatokat elővásárlási jog illeti meg. Ma már a magyar turistákra sem jellemző, hogy üres zsebbel vágnak a világnak. Mennyi pénzt szabad magukkal vinni? Szabad-e forintot külföldre vinni? Belföldi utasforgalomban devizahatósági engedély nélkül személyenként 2000 forintot - 500 forintnál nem nagyobb címletekben - vihetnek magukkal külföldre, kivéve a nemesfémből készült pénzérmét. 500 forintnál nagyobb címletű belföldi pénzt azonban az együtt utazók sem vihetnek magukkal. Határszéli forgalomban alkalmanként és személyenként 50 forint vihető ki, de a kivitt belföldi fizetőeszköz havi ösz- szege nem haladhatja meg a 200 forintot. A legújabb vámrendelkezésekről Mennyi pénzt vihetünk külföldre? Amennyiben a kiutazó magyar állampolgárnak a kivihető 2000 forintnál esetleg nagyobb összegre lenne szüksége a hazautazáskor, úgy lehetősége van arra, hogy kiutazása előtt - az OTP fióknál 100, 200 és 500 forintos címletekben - forintcsekket váltson. A forintcsekk devizahatósági engedély nélkül kivihető külföldre és a visszatéréskor bármelyik hazai beváltóhelyen forintra váltható. A belföldiek engedély nélkül vihetnek magukkal külföldre a személyenként engedély nélkül birtokban tartható 5000 forintnak megfelelő olyan külföldi pénzt, melyet a Magyar Nemzeti Bank jegyez. A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett külföldi fizetőeszközök korlátozás nélkül külföldre kivihetők. Engedély nélkül vihető külföldre a külföldi többletértékadó (Mehrwertsteuer) visszaigénylésére jogosító bizonylat. A Fidesz képviselője az oktatási törvénytervezetről Kétélű tolerancia „Világnézeti semlegesség nincsen” jelentette ki András- falvy Bertalan, a parlamentben, cáfova ezzel a közoktatási törvény múlt év novemberi tervezetét, amely még megkövetelte a központi állami nevelési-oktatási intézményben, hogy az oktatás a világnézeti semlegesség elvén szerveződjön. A tervezet legújabb módosítása szerint azonban általában és minden iskolától egyfajta megbékélő szellemet vár el. Többek között ez a kérdés is előkerült azon a vitán, amelyet nemrég szervezett a balassagya- ramati Fidesz, az új oktatási törvényről. A rendezvényen részt vett Sasvári Szilárd, a Fidesz oktatási és tudományos albizottságának elnöke. Tőle kérdeztük: mi a véleménye az idézett módosításról?- Az újabb tervezet általánosságban beszél az oktatási intézményekről, ezáltal egyenlő normaként írja elő a lekiisme- reti szabadság elvének tiszteletben tartását az állami és az egyházak által fentatott iskolákban. Eltűnik a világnézeti semlegesség fogalma, amely pedig az állami iskolák egyik legfontosabb megkülönböztető jegye az egyházak és a magánszemélyek által fenntartott iskolákhoz képest. De azzal, hogy minden iskolától egyaránt egyféle „megbékélő” szellemet vár el, lehetetlenné tenné az egyházi iskola legsajátabb célját, hogy hitigazságait tanulói között terjeszthesse.- Egyesek szerint a világnézeti semlegesség azért sem lehetséges, mert minden pedagógusnak van világnézete, ami elkerülhetetlenül megjelenik az iskolában is.- Ez igaz. Itt azonban nem az egyes ember, hanem az intézmény szintjén kellene, hogy jelentkezzen a világnézeti semlegesség, ami olyan jogi norma, melynek betartása igazgatási úton történik. Vagyis: ebben az esetben az iskola, mint intézmény nem képviselhet és nem követelhet semmiféle nézetet pedagógusai alkalmazásában csak úgy, mint a diákok felvételében, vagy saját működési szabályzatában. Veszélyesnek tartanám, ha az önkormányzat politikai erőviszonyain múlna egy iskola világnézete. Mert ez világnézetük szerint osztaná meg a helyi társadalmat az oktatás területén is.