Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

1992. május 21., csütörtök RETSAG ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Nő a munkanélküliek száma A Megyei Munkaügyi Központ rétsági kirendeltségének adatai szerint az év első három hónapjához viszonyítva, ápri­lisban felére - hat százalékra csökkent - az újonnan regiszt­rált munkanélküliek száma. A növekedéshez a város vonzás- körzetében lévő termelő-gazdálkodó egységek kisebb, vagy nagyobb mértékben hozzájárultak. Á munkanélküli dolgozók zöme ugyanakkor budapesti munkahelyekről szorult ki. A jelenlegi mérséklődést jelző ál­lapot csupán átmeneti. Az előjelzések szerint újabb növeke­déssel lehet számolni. A romhányi Építési és Kerámiagyár például májusban és júniusban harminc fővel csökkenti a lét­számot. A hivatal munkahely-kínálata csaknem egyenlő a nul­lával. Csupán a diósjenői szociális foglalkoztatóból érkezett tizenöt főre igény. Járhatna ide több lap is! Túri Antal­nak hívnak, huszonnyolca­dik éve szolgá­lok a postánál. Nem vagyok helybéli szüle­tésű, Tápén születtem, Szeged mel­lett. Ide nősül­tem Nagyoro­sziba. Úgy let­tem postás, hogy az elő­döm elment innen és én léptem a he­lyébe. Nem rossz szakma ez, csak nehéz. Sokat kell jár­kálni, s már nagyon fára­dok. No és az az igazság, hogy emel­kednek az új­ságárak is. A községben egyébként hárman Szívesen viszi lapunkat. Foto:Gyurkó vagyunk kézbesítők. Az én területem a tiszti lakótelep, meg a kör­nyéke. A községbe számos,kü­lönféle újság jár. A Nógrádi Megyei Hírlapból naponta hu­szonnyolcat, harmincat kézbesí­tek. Mikor hogyan. Ebben van előfizetéses, és árus is. Ismerem a megyei lapot, hiszen hordom. Olvasni kevés időm jut. Időn­ként átfutom azonban. Jól is­mertem a régi lapot is, ez szebb, jobb. Az emberek különféle la­pokat szeretnek. Igaz, ebben szerepet játszik az ára is. Akkor, amikor kezdtem a szakmát öt­ven fillér volt a Nógrád, most meg majdnem tíz forint. Azóta minden lap árát emelték, nem nagy a különbség. A szokások azonban makacsok, nem na­gyon szívesen változtatnak rajta. Mi szívesen ki is horda­nánk több Nógrádot. Az igaz, hogy az én területemre is jár­hatna több lap. Valamikor vol­tak terjesztési kampányok, de már nagyon régen. Ez is hozna eredményt. Lejegyezte: p.a. Egyedi termékeket gazdagabbaknak Ki látja előre a jövőjét? Leszámítva egy, két, vagy háromnapos kényszerszabadsá­got, az idén eddig folyamatosan dolgoztak a PANNÓNIA Házi­ipari Szövetkezet rétsági tele­pének asszonyai, leányai.- Egyenlőre sok a munkánk, mondja örömmel a hamgjában Kovács Imréné, megbízott var­rodavezető és szalagvezető. - A HOVOR MODE BT-nek két hét alatt ezer darab duplabéléses köntöst gyártottunk a gazda­gabb vásárlók részére. Túl va­gyunk az igényes női köntösök előállításán is. Svájcba 5 ezer Baby Jout terméket szállítunk. Az előbbiek főleg egyedi igé­nyeket elégítenek ki. Van rá fi­zetőképes kereslet. Nem köny- nyű ma rendszeres megbízáso­kat szerezni, szerencsére olyan elnökünk van, aki eddig még mindig megtalálta a nekünk megfelelő partnert. Kevés a pénz- Bizonyára nem mondok újat, ha megjegyzem: a könnyű­ipari üzemek közül általában a varrodákban fizetnek a legkeve­sebbet.- Folyamatos termelés esetén az ügyesebbek bruttóban, ha­vonta 12 ezret keresnek, még másoknak teljesítményük ará­nyában hét-nyolcezer forinttal kell megelégedniük.- Tizenegy éve dolgozom itt, ez betudható annak, hogy na­gyon jó társaság jött össze, közli munkahelyéhez való hű­ségének alapvető momentumát Kurali Lászlóné ,aki Tolmács­ról jár be. - Ha jobban fizető munka van, akkor elégedet­tebbnek érzem magam, ha ke­vésbé fizető, akkor kedvetle­nebbnek. Elnökünknek köszön­hetjük, hogy folyamatosan tu­dunk dolgozni. Ilyen nehéz gazdasági helyzetben jó rende­léseket szerezni, nem könnyű. Nem bántam meg-Nem bántam meg, hogy a balassagyarmati Finomkötöttá- rúgyárat felcseréltem jelenlegi munkahelyemmel - kapcsoló­dik a beszélgetésbe Németh Im­réné varrónő, aki hetedik éve vallja magát csapattagnak. - Tulajdonképpen hazajöttem. Kezdetben kisebb volt a telje­sítményem, most általában 8 ezer forint a bruttó keresetem.- Mire futja a férje és az ön keresetéből?-Kifizetjük az OTP részle­tünket. A napközinek járó pénzt, rendezzük a lakással járó kiadásokat. Áruházba nem, ha­nem csak a lengyel piacra já­runk vásárolni. Ami marad pén­zünk azt elköltjük élelemre. A mi helyzetünk is ugyanolyan mint a többi alacsony keresetű munkásé. Tehát elmondhatom, hogy egyáltalán nem rózsás.-Felvetődött-e önben, vajon mihez kezdene, ha a jelenlegi munkahelye megszűnne?- Kilátástalan lenne a helyze­tem. Lesz munka- Megszűnt a váci munkahe­lyem -veszi át a szót Bacsa Ándrásné —. Mivel kicsi volt gyermekünk, a legjobb megol­dásnak az látszott, hogy ide kér­jem felvételemet. Elnökünk szerint nemcsak a közel jövő­ben, hanem egész évre lesz munkánk. Annak eldöntését, hogy a bruttó havi hét-nyolce­zer forintos keresetem mire elég, azt magára bízom. A leg­szükségesebb élelemre, no meg az állandó kiadásokra éppen hogy elég. Szerencsénk van, mert a szülők segítenek.- Bízunk abban, hogy a jelen­legi tárgyalások sikerrel zárul­nak. Ebben az esetben hosszabb távon tíz dolgozó munkába állí­tására lesz lehetőség, vagyis egy új szalagot kell beindíta­nunk. Csupán az a kérdés: a ná­lunk elérhető kereseteket is­merve lesz-e majd jelentkező? Az a munkanélküli, aki havonta 7 ezer forintot kap járadékot, biztos, hogy nem vállalja az it­teni munkát - utal gondjaikra a megbízott varroda vezető. Venesz Károly L Rétság és környéke Irodaátalakítás • Nagyoroszi. A termelőszö­vetkezet egykori irodáját óvo­dává alakítják át. A községben pillanatnyilag ez a legnagyobb feladat. Áz átalakítás jól halad, a június 30-i befejezési határ­időt tudják tartani. A megna­gyobbított óvodába eddig 110 gyereket írattak be, ami har­minccal több a korábbinál. Véradás • Keszeg-Alsópetény. A Vö­röskereszt Rétság Városi Szer­vezete május 26-án, kedden véradást szervez a két faluban. Érdekessége, hogy Keszegen hosszú évek óta ez az első helyi véradás. Közmunkásokkal • Borsosberény. Tovább foly­tatják az idén a járdaépítést. A közmunkások és az építésben érintett lakosok közreműködé­sével a Dankó és a Petőfi, vala­mint a Dankó és a Rákóczi út összeköző szakasza kap új jár­dát. Az építési alapanyagot az önkormányzat biatosítja. Felosztották a közös vagyont A romhányi termelőszö­vetkezetben a vagyonfelosz- tók küldöttgyűlésén a testü­let határozattá emelte a ve­zetőség által kidolgozott va- gyonnevesítési előterjesztést. A százhúszmilliós vagyon ötven százalékát már az előző évben a tagok nevére írták. Az idén a törvény elő­írásainak megfelelően a fennmaradó ötven százalé­kot osztották fel 600-600 fő között. A közgyűlés határo­zata alapján részjegy-alapot képeznek, amelyből minden tag és nyugdíjas tízezer fo­rinttal részesül. A hét falu határában működő szövet­kezet testületé kijelölte a kárpótlási igények teljesíté­sére szolgáló földterületeket. Ezt pénzért nem lehet csinálni A romhányi szövetkezeti ma­jor szomszédságában, a kezdet­leges legelő-repülőtérre most ereszkedik le a kétfedelű AN 2-es repülőgép. Pilótája a fel­szállóhelyre kormányozza a gé­pet, s miközben a személyzet újra tölti a permetlé-tartályát, sikerül szót váltanunk.- Matlakovics Zoltán repülő­gépvezető vagyok - mutakozik be. A keménykötésű, vagány fia­talemberről hamar kiderül, hogy több mint húsz éve pilóta. Főiskolát végzett 1978-ban, s azóta hivatásos repülőgépve­zető.-Minden a szokásos módon kezdődött - mondja. - Vitorlá­zógépeken kezdtem, megsze­reztem a különböző repülési fo­kozatokat, majd szakszolgálati engedélyt kaptam. —Mit jelent Önnek ez a fog­lalkozás? Munkát vagy hiva­tást?- Nehézséget, de sok szépsé­get is. Velünk kapcsolatban mindenki el van tévedve. Az emberek meggyőződése, hogy háromszor, négyszer annyi a fi­zetésünk, amennyi. Nézze, én gépész-üzemmérnökként töb­bet kereshetnék. Tehetném is, a végzettségem meg van. Ebből láthatja, hogy ez inkább hivatás nekem.- Milyen életformát jelent?- Általában a válások soroza­tát. Az ember elmegy otthonról kora reggel, s haza megy késő A repülőgép vezetőüléséből is szép a táj Foto:Gyurkó Péter este. Másnap megint elmegy. Esetenként két-háromszáz ki­lométerre dolgozik az otthoná­tól, s csak a hét végén jár haza. Nemcsak a saját magam gondja ez, hanem közülünk bárki másé.-Mi tartja itt akkor lényegé­ben?- Ha valaki egyszer eljön ve­lem, s megnézi, biztos rádöb­ben, hogy ha tehetné, ő is pró­bálkozna ilyesmivel. Általában kétféle ember van: az egyik, aki pilóta volt, a másik, aki szeretett volna az lenni.- Tehát szépséget talál ebben a nehéz munkában?-Nehéz, vagy nem nehéz? Nem panaszkodom. Ha nagyon nehéz lenne, nem csinálnám. A bányász munkája is nehéz, mégis csinálja. Nekem nehéz lenne az övé, neki meg az enyém. Ha az ember ért vala­mit, akkor nem lehet nehéz, s mert megtalálja benne a szépsé­get, könnyedén megcsinálja.-Mondana valamit az élet­céljáról?- Több célom is van. Az egyik legfontosabb, hogy ebből a munkából megélhessek, ne kelljen sok más egyébbel fog­lalkozni. Voltam én már gépko­csivezető-oktató is, meg sok egyéb e mellett a munka mel­lett. Ez pedig azt bizonyítja, hogy csak ebből nem lehet megélni. Mivel a cégünk is át­alakul, talán az új felállásban ez sikerül, s persze ha a mezőgaz­daság helyre jön. Ha ez nem következik be, akkor ezt el kell felejteni és mást kell csinálni.- Mennyit repült már?- A hajózónaplóm szerint há­rom-négyezer kilométert. Ez mintegy tizenötezer felszállást jelentett.- Mennyire ismeri Nógrád megyét?- Én pesti gyerek vagyok, zuglói. A megyebelieknek mégis sok érdekeset tudnék mondani. Ha már egyszer-két- szer jártam egy szövetkezetnél, nagyrészt fejből tudom, hogy mi hol van. Ha megmondják, hogy egy területre tavaly mit vetettek, akkor tudom, hogy az mekkora.- Szívesen dolgozik itt a me­gyében?- Nekem az egész országban Somogy és Nógrád tetszik a leg­jobban. A kis dimbek-dombok, az erdők. Itt például a Szuha- völgye. Mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg. Igaz, repülőről csodálatos, de gyalog is szép. S hogy mennyire vonzódom ide, az is bizonyítja, hogy Kállón vettem egy öreg parasztházat. Azt helyrehoztam, ott lakom, s így félig-meddig én is nógrádi vagyok. A vegyszer betöltése megtör­tént. A szerelő int, s Matlako­vics Zoltán pillanatok alatt a gépen van. Feldübörög a kipró­bált gép motorja, rajtunk végig­söpör a légcsavarszél. A repü­lőgéptest megindul, hogy né­hány pillanat múlva kecses ma­dárként kerülgetve az erdősá- vokat, védőpermetet juttasson a földekre. Pádár András Iskola a lombok alatt Az erdei iskolában tanulnak is a diákok. Gyurkó felvétele. Nagyoroszitól alig öt-hat ki­lométernyire, a Börzsöny sűrű, halkan susogó erdejében húzó­dik meg egy régi turistaház, vagy ahogyan itt mondják, kul­csos ház. A masszív épülethez közel faasztalok, fapadok állnak a szabadtéri tűzrakóhely mel­lett. A tornácon terítenek a han­gosan csivitelő gyerekek.- Én már négy öt éve járok ki ide az osztályommal - mondja Czeglédné Rácz Zsuzsanna ma­gyar-ének szakos tanárnő. - Most ötödikesekkel vagyok itt. Velük már a második éve já­runk a kulcsos házba. A gyere­kek már jól ismerik a háziren­det, a szabályokat, s kellő gya­korlatik van abban, hogy mi­ként kell viselkedni az erdőben, meg a házban. Önellátók va­gyunk, így pénzben is minimá­lis a költségünk. Krumplit, hagymát, zöldségféléket, sza­lonnát ugyanis a háztartásokból hozunk. A reggelit, vacsorát magunk készítjük, az ebédet pedig a menzáról hozzák. Az épület mellől ebben a pil­lanatban gördül ki a községi tűzoltókocsi, ami az ebédet hozta.- Nagyszerű megfigyeléseket végeztünk itt a negyedikesek­kel, ötödikesekkel, ami sokat segített a környezetismeretben. Az időjárási megfigyelések mellett gyakoroltuk a térkép használatát. Az este a közös dal­tanulásé és a mókázásé. Tartot­tunk már itt testnevelés órát is. Holnap németórájuk lesz a gye­rekeknek. A község plébánosa tanítja a nyelvet. Irodalomból a Kis herceg című műből dolgo- zuk fel részletet. Az erdei isko­lában való tartózkodás roppant hasznos az osztályfőnöki órák szempontjából is. Nagyorosziban készülnek a kihívás napjára való sikeres helytál­lásra. Május 27-e, a verseny napja előtt a helyi újság külön- számát is kiadják a versenynap prog­ramjával. A megyében az ezer fős létszám fe­letti kategóriában két község szerepel a "15 perc sporttal egészségünkért és településünkért" ve­télkedőben. Az egyik Nagyoroszi. A községi polgár- mesteri hivatal a nevezés pillanatától szervezi a felkészü­lést a versenyben

Next

/
Thumbnails
Contents