Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-19 / 117. szám
Összekötő irodák Pamindzsonban Észak és Dél-Korea tegnap megnyitotta a Panmindzson nevű határmenti településen régen várt összekötő irodáit, hogy ezzel is elősegítse a decemberben megkötött megnemtámadási szerződés foganatosítását — közölte a dél-koreai nemzeti újra- egyesítési minisztérium nyilatkozata. Az észak — dél összekötő irodák azért fontosak, mert ezek az első olyan intézmények, amelyek a két Korea által megkötött hivatalos megegyezés jegyében születtek. Ecuadori halasztás Két, a politikai színkép jobbközepén elhelyezkedő jelölt kapta a legtöbb szavazatot vasárnap az ecuadori általános választásokon az elnökjelöltek versenyében. Mivel egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget, a közép-amerikai ország új államfőjének személye csak a második, július 5-én sorra kerülő fordulóban dőlhet el. Az első fordulóban Sixto Duran Ballen, az ecuadori Köztársasági Egység Pártjának jelöltje végzett az első helyen. Katonai akció Thaiföldön Szucsinda Kraprajun thaiföldi miniszterelnök helyi idő szerint vasárnap éjféltől rendkívüli állapotot vezetett be a távol-keleti országban. Intézkedését megelőzően 200 ezren tüntettek Bangkokban a jelenlegi kormány távozását követelve. A kormányfő — az AFP hírügynökségjelentése szerint — utasítást adott a hadseregnek, hogy erővel számolja fel a kormányellenes megmozdulásokat. A lakosság és a katonák összecsapásában az egyik helyi kórház közlése szerint legalább 212 személy megsebesült, hárman életüket vesztették. Meg nem erősített hírek szerint azonban legalább 20 emberéletet követelt a katonai akció. Rend van Los Angelesben Kivonják a Nemzeti Gárda egységeit Los Angelesből. Erre Pete Wilson, Kalifornia állam kormányzója adott utasítást vasárnap — jelentette a Reuter. A Nemzeti Gárda egységei az április utolsó napjaiban kirobbant súlyos zavargások megfékezéséhez nyújtottak segítséget a helyi rendőrségnek. A Duna maradjon! Bécsi tárgyalás — magyar álláspont A magyar fél álláspontja változatlan, csak akkor ül Bécsben tárgyalóasztalhoz, ha Csehszlovákia hivatalosan bejelenti a „C” variáns munkáinak, vagyis a Duna-elterelés előkészületeinek felfüggesztését. A tárgyalások megkezdése előtt ez esetben is az Országgyűlés jóváhagyását kéri a kormány, mert a jelenlegi felhatalmazása a szerződés egyoldalú megszüntetésére szól. A munkák felfüggesztését szombaton sem vállalta a csehszlovák fél — mondotta Király Miklós kormányfőtanácsos az MTI érdeklődésére. Magyarország valójában egy nemzetközi jogot súlyosan sértő cselekmény, a Duna-elterelés előkészítésének leállítását kéri. Nehéz indokolni tehát, hogy egy ilyen természetes és nyilvánvaló feltételt miként nevezhetnek Csehszlovákiában ultimátumszerű követelésnek. Hétfőn Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter bejelentette a Parlamentben, hogy a keddi plenáris ülésen napirend előtt tájékoztatja a témakörről a képviselőket. Fidel szerint az állami gazdaságoké a jövő Jaj, a kubai feketézőknek! A törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal a kistermelőkkel szemben, akik terményeiket az állami felvásárló hálózat megkerülésével, „feketén” értékesítik — hangoztatták a kubai Mezőgazdasági Kistermelők Szövetségének vasárnap Havannában befejeződött háromnapos kongresszusán. A tanácskozáson több alkalommal felszólalt Fidel Castro államfő is. Adatokkal igyekezett alátámasztani azt a mostanában többször kifejtett véleményét, hogy nagyobb fejlődőképességük miatt az állami gazdaságoké a jövő a mezőgazdaságban. Eszerint az idei év első négy hónapjában az állami szektor 20,8 százalékkal, a szövetkezeti 20 százalékkal növelte teljesítményét, az egyéni gazdálkodók viszont 8,1 százalékkal kevesebb terményt szolgáltattak be mint tavaly ilyenkor. (MTI) A Der Spiegel ellen Eljárás Teheránban Az iráni hatóságok megtiltották, hogy bevigyék Iránba és ott árulják a Der Spiegel hamburgi magazin legutóbbi számát, mert abban interjú olvasható Salman Rushdie indiai származású brit íróval, a „Sátáni versek” szerzőjével. Ezen kívül a tehe- ráni kulturális és iszlám orientációs minisztérium sajtóközleménye elítélte azt is, hogy a Der Spiegel május 11-i számában „gyanús rajzok” jelentek meg egy Khomeini imámot ábrázoló karikatúrával együtt. Az iráni radikálisokhoz közel álló Abrar című lap ugyanakkor hevesen ostorozza a Der Spiegel „összeesküvését”, amellyel „megsértette az iszlám forradalom szent értékeit”. Ismeretes, hogy Salman Rushdie őrizet alatt él rejtekhelyen Angliában, amióta a néhai Khomeini imám az iszlám törvényre hivatkozva halálra ítélte őt a „Sátáni versek” című kötetéért. (MTI) Hurd ígérete a líbiaiaknak Korrekt per lesz Líbiának teljes egészében és egyértelműen végre kell hajtania a Biztonsági Tanács határozatait, ami annyit tesz, hogy ki kell adnia azt a két állampolgárát, akiknek a Lockerbie-ügyben való szerepére nézve bizonyítékaink vannak — szögezte le Douglas Hurd brit külügyminiszter kairói sajtóértekezleten. Egyúttal biztosítani igyekezett Tri- polit afelől, hogy a két líbiai pere korrekt módon zajlana le, esetleg az Arab Liga megfigyelőinek részvételével. Hurd Kairóban, ahová Szaúd-Arábiából érkezett, Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel és Eszmat Abdel-Megiddel, az Arab Liga főtitkárával tárgyalt, elsősorban a líbiai válságról, amely nem mozdult ki a holtpontról azóta, hogy a BT határozatának jegyében április közepétől büntetőintézkedések sújtják Tripolit. A karmester beteg Václav Neumann, a Csehszlovák Filharmonikusok vezető karnagya nem vezényelheti az idei „Prágai Tavasz” rendezvényeinek záró hangversenyét. A neves karmestert ugyanis a közelmúltban enyhébb lefolyású agyvérzés érte, — jelentette a Rudé Právo. A „Prágái Tavasz” június elsején esedékes záró hangversenyét, amelyen Beethoven IX. szimfóniája csendül majd fel, előreláthatólag Dennis Russell brit karmester vezényli. Mivel azonban Russellnek aznap délelőtt Bonnban a „Walkür”-t kell vezényelnie, ezért végleges döntés csak a jövő héten születik. T egnap vette át hivatalát Klaus Kinkel, az NSZK új külügyminisztere. Az 56 éves szabaddemokrata politikus az április végén váratlanul lemondott Hans-Dietrich Genscher utódaként és „szellemi örököseként” került a külügyminisztérium élére a kormányzó koalíciós pártok megállapodása értelmében. Klaus Kinkel 1936. december 17-én született a reutlingeni járásbeli Metzingenben, apja belgyógyász orvos. 1956-ban érettségizett Hechingenben, majd 1960-ig jogot tanult Tübingen- ben, Bonnban, majd Kölnben. A kölni egyetemen doktorált 1964-ben, második jogi államvizsgáját 1965-ben tette le. 1965 és 1970 között előbb a szövetségi közigazgatási hivatalban, majd a balingeni járási igazgatásban dolgozott. 1968-ban a bonni szövetségi belügyminisztériumba került, ahol a közbiztonságért felelős részlegben és a belpolitikai munkacsoportban tevékenykedett. Az ifjú és tehetséges hivatalnokra felfigyelt a tárca nagytekintélyű irányítója, Hans- Dietrich Genscher és 1970-ben személyes referensévé léptette elő, majd 1974-ig a miniszteri hivatal vezetője volt. Amikor 1974 májusában Genscher lett a külügyminiszter, magával vitte felfedezettjét is. Kinkel 1974 májuBosznia Meg akarják osztani Mostart Szünet nélkül tartanak a harcok Mostarban, a Neretva partján fekvő dél-boszniai városban, amelynek birtoklásáért már hetek óta elkeseredett harcokat vívnak a szerb erők a muzulmán — horvát köztársasági gárdával. A szerbek, akik maguk mögött tudják a hadsereget, meg akarják osztani Mostar városát, s a balparti részt az itt tervezett szerb területhez akarják csatolni. A köztársasági erők természetesen szembeszállnak ezzel a törekvéssel, s a küzdelemben a fél város már romhalmazzá vált, s Mostart lassan második Vukovárként emlegetik. Szarajevóból az éjszaka nem érkeztek Belgrádba katonai jelentések. A boszniai fővárosban csak száz ENSZ-megfigyelő maradt, az ENSZ-törzsparancs- nokság kiünttetett épületét francia katonák őrzik. Az ő feladatuk lesz a humanitárius segélyek útjának biztosítása is Szarajevó körzetében. A szarajevói harcokban a hétvégén életét vesztette Jordi Pujol, az Avui című spanyol lap fotóriportere. David Brauchli, az AP amerikai hírügynökség fotó- riportere pedig megsebesült. Pujol az első külföldi újságíró, aki a tíz hete tartó boszniai háborúban a harcok áldozatául esett. Horvátországban 23 újságíró halt meg a frontvonalon. Irán ugyanakkor kérte, hogy hívják össze az iszlám országok külügyminisztereinek rendkívüli értekezletét a „bosznia-hercego- vinai muzulmánok lemészárlásának” megvitatása céljából — jelentette hétfőn a teheráni rádió. (MTI) Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 20. játékhét nyerőszámai: 4, 5, 22, 26, 33, 36, a pótszám 43. A jokerszám: 093682 A nyereményjegyzék: az 1 darab 6 találatos szelvényre 11011430 schillinget fizetnek, az 5 találatos pótszámmal 367 047 schillinget, az 5 találatos 11739 schillinget, a 4 találatos 286 schillinget, a 3 találatos 26 schillinget ér. Telitalálatos Joker-szelvény nem volt. Genscher örökében sától három éven át a külügymi- nisztériumi vezérkart irányította, majd 1977 és 1979 között a minisztérium tervezői stábját vezette, minisztériumi igazgatói rangban. 1979. január 1-jén nem kis meglepetést okozott kinevezése a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnökévé. A nagyhatalmú elődök: Wilhelm Gehlen és Gerhard Wessel tábornokok után Kinkel volt a szövetségi hírszerzés első civil főnöke, egészen 1982-ig. Vezetése alatt a szolgálat sikeres akciókat hajtott végre, talán a legfontosabb az NDK hírszerzési manővereit feltáró „Csendes Hadművelet” (’’Stiller Operation”) volt 1979-ben. Az 1982 októberi hatalomváltás után a „politikai tudor prototípusaként” emlegetett Kinkel pálcája igazságügy-minisztériumi államtitkárként folytatódott. A lelkiismeretes, alapos, komoly jogi ismeretekkel és tudással rendelkező Kinkel — 1991. január 18-tól már igazságügy-miniszterként — döntő befolyást gyakorolt a ma is hatályos idegen- rendészeti törvények megalkotására, s szerepet játszott a németnémet egyesülési szerződés kidolgozásában is. Á szabaddemokratákkal régóta szimpatizáló Kinkel csak 1991 februárjában csatlakozott hivatalosan az FDP-hez, amelynek parlamenti frakciója és tá- gabb vezetősége — Lambsdorff pártelnök javaslatával szemben — őt jelölte külügyminiszternek. Van valami jelképes abban, hogy a tervek szerint napra pontosan 18 évvel Genscher hivatalba lépését követően vette át a német diplomácia irányítását. — Klaus Kinkel onnan folytathatja, ahol én abbahagytam — üzente Hans-Dietrich Genscher a Nordsee-Zeitung 1992. május 1-jei számának hasábjairól „Miniszterváltás igen — irányvonalváltás nem” című cikkében. Az új német külügyminiszter nős, felesége Ursula Vogel, három lánya és egy fia van. Szabadidejében szívesen teniszezik — és fát vág. Humorára jellemző, hogy színvakságára utalva azt mondotta: „Éppen csak meglátom a pirosat es a zöldet, de legjobban a sárgát ismerem fel”. (A sárga az FDP és Genscher kedvenc pulóverének színe.) (MTI) A moszkvai bukott puccs föllendülést hozott Kétszáz éves a New York-i tőzsde Kétszáz évvel ezelőtt, 1792. május 17-én nyitotta meg kapuit a világ egyik legjelentősebb tőzsdéje, a New York-i Wall Street, amikor a 24 alapító ügynök aláírta az úgynevezett buttonwood, azaz platánfaegyezményt (amely az aláíráskor tinta gyanánt használt növényről kapta a nevét). A szerződésben az aláírók kötelezettséget vállaltak arra, hogy rögzített összegű jutalékért bonyolítanak minden egyes üzletet, illetve alkalmazkodnak a „becsületes kereskedelmi gyakorlatokhoz”. E két fő kitétel közül az első olyannyira időtálló volt, hogy csupán 1975. május 1-jén számolták föl. A volt haditengerészeti technikus a Szovjetunióba szökött ACIA Kennedy gyilkosáról 1817. május 8-án a tőzsde új szabályozást fogadott el, illetve új cégnevet, a New York Stock and Exchange Board-ot, amely 1863-ban rövidült le a jelenlegi New York Stock Exchange-re. Jellemző a tőzsde fejlődésére, hogy az első időkben — 1868 október 23-tól kezdve — az ügynökök naponta összesen 7-8 ezer dollárt kínáltak eladásra, míg 1987. szeptember 21-én, az eddigi rekordeladást produkáló napon 1,15 millió dollár cserélt gazdát. Ügynöki — alkuszi — feladatokat kezdetben csak az alapítók láthattak el, míg ma már 42 bróker dolgozik a Wall Streeten. A tőzsde első krachját 1871. szeptember 18-án élte meg; amikor csődbe ment a Jay Cooke and Co. vállalat: ekkor 12 napra be is kellett zárni a tőzsde kapuit. 1886. december 15-e újabb emlékezetes dátum a Wall Street életében: ekkor lépte át ugyanis első ízben az egymilliót a gazdát cserélt részvények száma — ösz- szesen 1,2 millió értékpapírt ad- tak-vettek. 1914. július 31-én, az első világháború kitörésekor a tőzsde ismét bezárt, és csak december 14-én nyitott ki újra. 1929. október 29-én újabb krach vette kezdetét: az árfolyamok szinte összeomlottak, a tőzsde legfőbb barométere, a Dow Jones pedig 11,7 százalékot vesztett értékéből. 1932-ben a tőzsdén megforduló tőke értéke 32 milliárd dollár alá esett, míg a krach előtt még meghaladta a 90 milliárd dollárt. Két évvel később aztán elfogadták az első szövetségi szintű törvényhozói szabályozást, amely a mai napig vezérli a pénzpiacok működését. Ezután a Wall Street hosszú-hosszú fellendülést ért meg, amelyet már csak az 1987. október 19-én bekövetkezett újabb krach szakított meg. Ezen a napon a Dow Jones 508 pontot vesztett értékéből, ami rekordnak számított. Ennek ellenére e válság gazdasági következményei nem voltak végzetesek, ámbár így is három év kellett a tőzsde fölépüléséhez. Jelenleg napi 180 millió darab értékpapír fordul meg a Wall Streeten, s az ott jegyzett 1885 vállalat össztőkéje eléri a 3700 milliárd dollárt. A Dow Jones-indexet 1884- ben hozták létre; jelenleg a 30 legfontosabb értékpapír árfolyamának változásából számítják. Kezdetben csupán 12 részvényből kalkulálták, s értékét első ízben hivatalosan 1884. július 3-án tették közzé a The Wall Street Journal elődjében, a The Customers Afternoon Letter című szaklapban. Az index 1906. január 12-én lépte át először a 100 pontos küszöböt. 1916-ban 20-ra, 1928 októberében pedig 30-ra emelték az alapjául szolgáló részvények számát. Az ipari részvények alapján jegyzett Dow Jones ma olyan részvények árfolyam- változásait mutatja, mint a Disney, a Boeing, vagy a General Motors cégéi. Külön indexet vezetnek a szállítási, és egy harmadikat a közszolgáltatási vállalatok részvényei alapján. 1929. szeptember 3-án, a'20- as években virágzott spekulációs hullám nyomán a barométer 381,17 ponttal újabb rekordot döntött, hogy aztán két hónappal később, október 28-án egy csapásra 13 százalékot, 38,33 pontot zuhanjon. A visszaesés aztán folytatódott, és 1932. július 8-án, az Egyesült Államok nagy gazdasági depressziójának idején alig 41,22 ponton vesztegelt. Három év alatt így összesen 89 százalékot vesztett értékéből. Innen azonban újabb nagy föl- emelkedés vette kezdetét, amelynek során 1956. március 12-én már 500, 1972. november 14-én pedig 1000 pont fölött, 1003,16 ponton tanyázott az index. 1987. január 17-én 2500 pont fölé emelkedett, ugyanez év augusztus 25-én pedig elérte a 2700 pontot. 1987. október 19- én azután ismét jelentősét zuhant — 508 pontot, vagyis 22,6 százalékot: ennél nagyobb esést eddigi történetében még nem jegyeztek föl. Újabb kétévi lassú gyógyulás után visszatért 2700 pont fölé, majd tavaly augusztus 23-án átlépte a 3000 pontos álomhatárt is. Ezt a hirtelen föllendülést az elbukott moszkvai puccs hatásának tulajdonítják. Azóta csupán egyszer, november 15-én mutatott gyöngélkedést az index, azt követően viszont rekordot rekordra halmozott. A legutolsó rekordot alig néhány napja, május 11-én jegyezték föl, 3397,58 ponttal. A CIA titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatban. Ettől azt reméli, hogy tisztázza magát a vádak alól, amelyek szerint része lett volna a gyilkosságban. A nyilvánosságra hozott 34 dokumentum csak első része egy „iratáradatnak”, amely a következő hónapokban önti el az újságokat. A CIA-nak mintegy 300 ezer oldalnyi anyaga van a merényletről. Peter Éarnest CIA- szóvivő kijelentette a Reuter brit hírügynökség tudósítójának: „Azt hiszem, most nyugvópontra jutnak a találgatások, amelyek szerint a CIA előre tudott volna a tervezett gyilkosságról”. Harold Weisberg azonban, aki hat könyvet írt a Kennedy-gyilkosságról, azt mondta: „Az erőfeszítésnek ez a hegye egeret szült.” Weisberg csodálkozását fejezte ki, hogy miért nem adták át a CIA-anyagot a Warren-bizottságnak, amelyet a merénylet vizsgálatával bíztak meg. Az Earl Warren főbíró vezette bizottság azt állapította meg, hogy Lee Harvey Oswald egyedül ölte meg Kennedy elnököt. Egy képviselőházi bizottságkésőbb, 1979-ben arra az eredményre jutott, hogy a bizonyítékok két gyilkosra utalnak. Robert Gates, a CIA igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az ügynökség által önként közzétett dokumentumok eltörölnek minden gyanút, amelyet a „JFK” című film hangoztatott. A most nyilvánosságra hozott iratok Oswaldnak a gyilkosság előtti életére vonatkoznak. A CIA ügynökei ugyanis 1959 óta figyelték Oswaldot, amikor is a volt haditengerészeti technikus a Szovjetunióba szökött. A megfigyelt Oswald 1962-ben tért visz- sza titokban az Egyesült Államokba, és néhány hónappal a gyilkosság előtt Mexikóba utazott. Mary Ferrell, egy dallasi kutató, aki több ezer hivatalos dokumentumot gyűjtött össze a merényletről, a CIA által közzétett anyagot jelentéktelennek tekinti. „Azt hiszem, azt akarják, hogy behunyjuk a szemünket, és azt állapítsuk meg, amit nem tettek.” Az amerikai kongresszus egyébként valószínűleg egy öttagú bizottságot fog alakítani. A bizottság feladata lesz eldönteni, hogy a Kennedy-gyilkossággal kap csolatban milyen dokumentumok hozhatók nyilvánosságra.
