Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. április 9., csütörtök Csütörtököt mondunk Mottó: „Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de csak előrefelé lehet élni.” (Kirkegaard megfigyelése Murphy törvénykönyvéből) Aligha van olyan színházi szakember, aki eltalálná, hogy mi volt Spíró György első utasítása, amikor két hónappal ezelőtt a szolnoki társulat élére került igazgatónak. Beállíttatott egy pinpongasztalt, mert a többiek mellett ő maga is szeret játszani rajta. Nem ez volt az egyetlen szokatlan kijelentése az újdonsült direktornak a Szalon című rádióműsor legutóbbi adásában nyilatkozván. Megfogalmazta például azt az igényét, hogy szívesen látná prózai előadásban az operaénekesként közismert Gregor Józsefet. A színházirányításra vonatkozó koncepciója azonban több volt merő érdekességnél. Nem mást és nem kevesebbet állított ugyanis, minthogy nincs szüksége semmiféle koncepcióra, már ami az esztétikai elveket illeti. Populáris színházat akar mindenfélre lila avantgárd nélkül. Nála nincs, nem lesz előnyben részesített irányzat, minden műfajt játszani kell, ami hat és, amit szeretnek a nézők. Ha jól meggondoljuk, nincs ebben az „ars poeticában” semmi különleges. Ugyanakkor éppen ez a hétköznapiság, ez a „földhözragadtság” adja egyszersmind rendkívüliségét. Mert manapság nem sokan mernék így ország-világ előtt kijelenteni, hogy nem tartják fontosnak a hangzatos programokat, a színházcsinálás agyafúrt ötleteit. Az egyszerűen, világosan megfogalmazott elvárás persze közel sem takar igénytelenséget. Spíró íróként is az elmélyült alkotók közül való, nívós munkát végzett tíz éves dramaturgiai pályáján is, s aligha gondolkodik másként új funció- jában, az igazgatói székben. Azt tartja, hogy a jó színház csak kollektív, kölcsönös, folyamatos munka eredménye lehet. Az új „pasasnak” nem szabad saját ízlését ráerőszakolni egy kialakult társulatra. Egy jól sikerült, sallangmentes nyilatkozatból persze még nem tudni, hogy Spíró milyen színidirektor lesz, hogyan tud megküzdeni a művészeteket - köztük a színházat is - elért válsággal. Az mindenesetre biztató, hogy a közönségre gondolva „építkezik”, az előadás hatását tartja perdöntőnek. Hogy igaza lehet, bizonyítja Jorge Lavellinek, a Theatre National de la Collíné igazgatójának a március 27-ei színházi világnapon elmondott üzenete is, amely így fejeződött be: „ ... kívánom, hogy ez a civilizációkkal egyidős, mindig megújulni képes művészet tovább éljen és hasson ...” * * * Gyanítom, sőt tudom, hogy a szokottnál jóval több felnőtt korú néző is a képernyő elé ült vasárnap délelőtt fél tízkor Salgótarjánban és környékén, hogy megnézze az Asz című ifjúsági műsort. Az ok kézenfekvő: a nógrádi megyeszékhelyről egyenes adásban közvetített programban sokan érdekeltek voltak a szereplő fiatalok révén. így az is természetes, hogy többféle vélemény is elhangzott a látottakkal összefüggésben. Akiknek valakijük szerepelt, eleve jobbnak, érdekesebbnek tűnt e műsor, míg mások berzenkedtek, hogy miért éppen ezeket a fiatalokat kellett a város képviseletében felvonultatni a nagy nyilvánosság előtt. Miután én magam az Asz korábbi adásait nem láttam, nincs korrekt összehasonlítási alapom. Feltételezem azonban, hogy a tarjáni adás nem nagyon lógott ki semmilyen irányban az átlagos színvonalból. Tagadhatatlan, hogy mind a hat Asz-jelöltben (az öt egyéni „versenyzőben” és az alternatív rockot játszó Leads együttesben) megcsillant valami, amiért kiválasztatott, s ez azt igazolja, hogy „aki keres, az talál”. Azaz, ha alkalom adódik rá, ha bizonyítani szükséges, akkor rálelünk a köztünk élő tehetségekre, akikről egyébként, a sima hétköznapokon alig veszünk tudomást. Az már ízlés dolga, hogy kinek melyikük nyerte meg a tetszését. Nálam - tekintve, hogy a zenéhez nem értek - Kleibán János és Kadlót Adám vitte el a pálmát. Az előbbi azzal, hogy van lelkiereje saját, boxverse- nyeken nyert díjait feláldozni az általa szervezett grundfoci tini bajnokainak, az utóbbi pedig azért mert konkrétumokban (csillagászati megfigyelés, társszerzőként írott könyv) is megjelenik tevékenységének eredménye. Ezzel együtt jószívvel fogadtam a kispesti zsűri döntését is, amelyik a Leads együttest minősítette Ász-nak, már csak azért is, mert e döntés négy fiatalembernek is jogos örömet okozott. Azt azért szeretném, ha a pókbarát Bari Beáta mihamarább belátná, hogy nem létezhet olyan ,»kedves” nyolclábú, amelyik felérne egy emberi élet értékeivel.-csongrády Menedzserek szemináriuma Másodízben rendezte meg Országos Menedzserszemináriumát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézete szerdán az építők székházában. A konferencia célja az, hogy áttekintést adjon a kormány egy évvel ezelőtt meghirdetett gazdasági programjának eddigi helyzetéről. A konferencia Kupa Mihály pénzügyminiszter előadásával kezdődött, ezt követően Bogár László a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára aktuális külgazdasági kérdésekről, Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke pedig a monetáris és a gazdaságpolitika kapcsolatáról tartott előadást. A délután folyamán Ger- gátz Elemér földművelésügyi miniszter áttekintést adott az átalakuló mező- gazdaság helyzetéről. Ezután Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter, végül Szabó Tamás tárca nélküli miniszter szólalt fel. A konferencián több mint 800, állami és magáncégeknél dolgozó menedzser vett részt. Andorka Rudolf, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora a szeminárium előtti sajtótájékoztatón elmondta: a rendezvénnyel fórumot kívánnak teremteni a gazdasági vezetők és kormány tagjai eszmecseréjének. Sajátosan magyar. Ezt szoktuk mondani az olyan dolgokra, amik teljesen ellenkeznek a kristálytiszta Sherlock Holmes-i logikával, szóval még visszafelé is megmagyarázhatatlanok és követhetetlenek. Ilyen volt például a gulyásszocializmus. És - amennyiben hinni lehet nyugati szakértőknek, hogy mi ezután meg fogjuk valósítani a gulyáskapitalizmust - az is olyan lesz: semmilyen. A régi kölcsönökbe most döglünk bele, a most nyakunkba zúdulókba pedig tíz-húsz év múlva. Enélkül hogyan tudnánk folyamatossá tenni Magyarország fogyását? Ugató kutya legyek, ha értem ezt az egészet. Most még ugye eltérünk a Nyugattól. Elég látványosan. Például a végkielégítés közt van a különbség. Csakhogy még a krokodil közt annyi a különbség, hogy jobban úszik, mint zöld - addig a végkielégítés közt annyi, hogy amott az elegendő az egzisztenciateremtés elősegítéséhez, emitt ez pedig csak a vegetáláshoz. Mert addig még munkanélküli segély sem jár. Tehát csak a gyerek neve más, a szerencsétlen munkanélküli pénze egy fikarcnyit se több. Ettől aztán végleg ki lehet elégülni; Petákok. Magyarországon ma demokrácia van. Ez tisztán látszik. Már csak abból is, hogy minden újságban előfordulnak bíráló glosszák, s egyéb írások - s ezek még nem a Gulagszkaja Gazétában jelennek meg. Véleményt mondani tehát lehet, a véleményalkotások utáni helyzetre pedig nyugodtan mondhatjuk, hogy jobb, s ez igaz is. Mert ahhoz képest, hogy a helyzet lehetne kétszer rosz- szabb is, voltaképpen ez is ráfogható. (Eszembe jut egy korábbi vicc: A hallgatag paraszt bácsit megkérdik, mi a véleménye a rendszerről. „Jó!” - vágja rá az öreg. „Rendben bácsika, de ha bővebbet hallhatnánk!” Mire az öreg: „Nem jó!” Ennyit a véleményalkotásról.) Szóval, van nekünk egy tévénk. Illetve kettő. Jól megkülönböztethető nevük van. Még a hülyegyerek is érti. Van TV1, és TV2. A különbség itt is annyi, mint a krokodil közt. Ma demokratikusan eldönthetem, hogy melyik lehetőséget választom. December 31-ig volt a TVl-en a Reggel. Vagy ezt néztem, vagy a TV2-n a Napkeltét. A nap ugyan még kel, de már csak Budapest vételkörzetében. Most aközül választhatok. hogy mit csináljak reggel: a Reggelt nézzem — vagy ne kapcsoljam be a tévét. (Bár Budapest vételkörzetében ugyanannyi petákot fizetnek a tévéért, mint vidéken.) A tévéintendáns Peták legyen a megmondhatója, hogy is van ez. Am a nézés és a nem nézés is egy-egy lehetőség - mely újfent alátámasztja minden magyar számára: itt és most demokrácia van. Balázs József Barátság Kiskönyvtár sorozat Új programokat indít az 1989-ben meghirdetett „népi diplomácia” jegyében a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság. Céljuk, hogy egyengessék a kölcsönös ismerkedés, a közvetlen, baráti kapcsolatok kialakulásának útját, s így hozzák közelebb egymáshoz a magyarokat és a románokat. Azt szeretnék, ha a két ország polgárai a politika fordulataitól függetlenül maguk ápolnák a jószomszédságot. A félezer tagot számláló társaság több programot is indít: gyermeknyaraltatási és autóbusztúrákat szervez, kétnyelvű kiadványsorozatot jelentet meg, partnerkapcsolatokat épít és sajtókapcsolatokat alakít ki. „Barátság Kiskönyvtár - Mica Bioteca de Priete- niei” elnevezéssel új kiadványsorozatot indít a pécsi egyesület. A füzetek két nyelven mutatják be a magyar, illetve a román kultúra értékeit. A pécsi társaság arra is vállalkozott, hogy elősegíti magyar és román családok közvetlen kapcsolatteremtését. „Barátokat keresünk barátainknak” rovat címmel kezdték közölni lapjukban azoknak a magyarországi és romániai családoknak a nevét és címét, akik szívesen lámák vendégül a másik ország polgárait. A sajtókapcsolatok ápolása arra irányul, hogy felhívják a román nyelvű újságok, rádió- és tv— műsorok készítőinek figyelmét a magyar-román barátsági mozgalomra. HÚSVÉTI SZINESTELEVÍZIÓVÁSÁR A -BAN HIRAÜÁÍ*T>XHN|Í5i^ DÚL 1 Salgótarján, Erzsébet tér MINDEN ITT NOKIA SZÍNES TELEVÍZIÓ VÁSÁRLÓNKNAK NICOSONIC iy 2 kazettás magnós rádiót (Made in Japan) adunk ajándékba! Ökumenikus egyházi naptár - április 12-20 Á prilis 12. Virágvasárnap. A húsvét előtti vasárnapot Virágva- sámapnak (liturgikus nevén: pálmavasámapnak) nevezik, amelyen Jézus Jeruzsálembe vonulását ünnepük. Jézus tanítványai kíséretében ünnepélyesen vonult be Jeruzsálembe, hogy részt vegyen a zsidók peszah ünnepén. Az evangéliumi elbeszélések szerint a szamárháton bevonuló Jézust Messiás-királyként ünnepelték. Felső ruhájukat terítették elébe, pálmaágakat lengettek és hozsannát kiáltozva ujjongtak. Ennek emlékére a katolikusok körmenetet tartanak, amelyen a hívek pálmaágakat (nálunk barkát) fognak a kezükben. A katolikus naptárban Szent I. Gyula pápa emlékezete. A magyar ortodox egyházban nagyböjt V. vasárnapja és Szent Vazul páriioni hitvalíó emléknapja. Április 13. Nagyhétfó. A katolikus naptárban Szent I. Márton Pápa /649-Ó53/ emlékezete. A legtöbb ortodox egyházban is ezen a napon ünnepelték. A magyar ortodox egyházban Szent Artemon papvértanú emlékezete. Április 14. Nagykedd. A katolikus naptárban Szent Tibor vértanú napja. Tibor a keresztényüldözések időszakában bátyja, Valér feleségének, Szent Cecíliának a hatására lett keresztény. Mivel hitüket bátyjával együtt nyíltan megvallották, előbb megkínozták őket, majd 229-ben fejüket vették. A magyar ortodox egyházban Szent Márton római püspök hitr valló emlékezete. Április 15. Nagyszerda. A katolikus naptárban Gonzalesz Szent Péter XIII. századi hitvalló emléknapja. A magyar ortodox egyházban nagyböjt V. vasárnapja utáni szerda, valamint Szent Arisz- tarkhosz, Pudisz és Trofimosz Jézus-tanítványok emléknapja. Április 16. Nagy csütörtök. E napon valamennyi keresztény egyház (a más időszámítást követő keleti ortodox egyházak kivételével) az utolsó vacsorára emlékezik, amelyet Jézus apostolainak társaságában költött el, s amelyet követően mint áldozati bárány önként kiszolgáltatta magát ellenségeinek. Az utolsó vacsorán Jézus kezébe vette a kenyeret, majd a bort és mint testét és vérét nyújtotta apostolainak, meghagyva nekik, hogy ők is hasonlóképpen cselekedjenek. A katolikus és ortodox egyház azt tanítja, hogy a szentmisében a pap a kenyeret és a bort Krisztus valóságos testévé és vérévé változtatja, amelyet a hívek az áldozás révén magukhoz vesznek. A halálba menő Jézus iránti részvétét a katolikus liturgia azzal fejezi ki, hogy a pap az oltárokat minden díszüktől megfosztja, az orgona, a harangok és a csengety- tyűk pedig elnémulnak. A katolikus naptárban szent Bernadette lourdds-i szűz emléknapja. A magyar ortodox egyházban nagyböjt V. vasárnapja utáni csütörtök, egyben Szent Iréné, Agapé és Kionia vértanú szüzek ünnepe. s Á prilis 17. Nagypéntek. E napon a kersztény egyházak azt a halált ünnepük, amelyet Jézus Krisztus, az Istenember az emberek bűneiért a kereszten elszenvedett. Krisztus, aki „mindenben hasonlóvá lett az emberekhez, a bűnt kivéve”, a halált is vállalta, hogy az emberiséget az erkölcsi és az örök haláltól megváltsa. A magyar ortodox egyházban nagyböjt V. vasárnapja utáni péntek, egyben Persziszi Szent Simeon és Szolovecki Szent Zoszimász napja. s Á prilis 18. Nagyszombat, amely péntek estétől szombat estéig tart, Jézus sírban való nyugvásának a napja. A nagypéntek gyásza uralja a napot: a templomok üresek és csendesek, a hívek Máriával, a Fájdalmas Anyával a sírjában fekvő Krisztust siratják. Az este azonban örömünnepbe csap át, amikor megkezdődik a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadásának napja. A magyar ortodox egyházban nagyböjt 6. (Lázár) szombatja, valamint Janinai Új Szent János vértanú és Szent Kozmász hitvalló napja. A zsidó vallásban Peszah (Niszán hónap 15), az egyiptomi szolgaságból való kiszabadulás emlékünnepe. Nevezik „kovásztalan kenyér ünnepének” is, mert a 8 napig tartó ünnepen csak kovásztalan kenyeret (maceszt) szabad fogyasztani. Az ünnep előző este kezdődik (Erec Paszeh-Peszah elő- napja), amikor a 10. egyiptomi csapásra emlékeznek, amelynek során Isten angyala elpusztította az egyiptomiak elsőszülötteit, Izrael fiainak a házait pedig elkerülte. Ezen az estén költik el a „szédemek” nevezett lakomát, amelynek meghatározott rendje van. A jelenlevők közül a legfiatalabb fiú megkérdezi az ünnep értelmét, mire a családfő ismerteti a szabadulás történetét. Elmondja, hogy azért fogyasztanak bárányt, mert őseik is így tettek, s az öldöklő angyal azért kerülte el házaikat, mert a bárány vérével bekenték ajtófélfáikat, továbbá hogy azért esznek kovásztalan kenyeret, mert őseik is azt ettek, akiknek nem volt idejük kenyeret keleszteni, mert késznek kellett lenniök az indulásra. Végül elmondja, hogy a keserű saláta azért került az asztalra, hogy szolgaságban lévők őseik sanyarú életére emlékeztesse őket. Az ünnep vallási tartalma nem zárta ki, hogy ez este a legmeghittebb zsidó családi ünneppé váljon, amelyen lehetőség szerint a család távol élő tagjai is részt vesznek. Április 19. Húsvétvasárnap, a legnagyobb keresztény ünnep, Krisztus feltámadásának az ünnepe. Feltámadásával Jézus Krisztus a hit szerint fényesen igazolta, hogy nem pusztán ember, hanem Isten is, akinek hatalma volt életét föláldozni, majd önerejéből visszavenni. Feltámadásával beteljesítette a megváltás művét, s az emberiséget kiszabadította a Gonosz, a Bűn, a Halál rabságából. A katolikus liturgiában a húsvéti vigilia (éjjeli szertartás) tűzszenteléssel kezdődik. Ezt követi az Allelujás mise, amelyen megkondulnak a harangok és megszólal az orgona is, majd megindul a feltámadási körmenet. A délelőtti ünnepi misét is az ujjongó öröm hatja át, amely öröm egy teljes hétig tart és egy nyolcadot alkot. A magyar ortodox egyházban virágvasámap, egyben Szent György hitvalló és Szent Pafnu- tiosz papvértanú emlékezete. A zsidó vallásban Peszah II, napja, amely az ünnepnek a földműveléssel való kapcsolatára utal. Mivel ekkor ért az árpa, e napon kévét áldoznak Istennek (omer-áldozat). s Á prilis 20. Húsvéthétfő. A katolikus naptárban a 410 körül meghalt Szent Töhötöm püspök és hitvalló emlékezete. A magyar ortodox egyházban nagyhétfő és Szent Trichinusz Theodorosz napja.
