Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30-05-01 / 102. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. április 30-május 1., csütörtök-péntek Megvalósítható a bírói ítélkezés függetlensége Interjú dr. Halász Zsolttal, a Nógrád Megyei Bíróság elnökével Nógrádban nem volt botrány. Míg az ország jórészén dúl az egyre élesebb harc a megyei bírósági elnökök kinevezése körül, szűkebb pátriánkban szerencsére simán lezajlott ez a procedúra. Szerencsére, hiszen az igazságszolgáltatás, a bírói hatalom olyan területe a társadalom életének, melynek szerkezetébe nem kerülhet a legkisebb porszem sem. A hibás működés ugyanis beláthatatlan következményekhez, károkhoz vezethet. Az igazságügyi miniszter így az összbí- rói értekezlet javaslata alapján március l-jével minden fennakadás nélkül dr. Halász Zsoltot nevezte ki a Nógrád Megyei Bíróság elnökévé.- Balassagyarmaton születtem 1948-ban - kezdi a rövid bemutatkozást dr. Halász Zsolt középiskolai tanulmányimat is itt végeztem, majd az érettségi után - egy sikertelen felvételit követően - egy évet dolgoztam. 1967-ben vettek fel a szegedi József Attila Tudományi Egyetem jogi karára. A diploma megszerzése után visszakerültem Gyarmatra, s fogalmazóként dolgoztam a városi bíróságon. Ezt követően közjegyzőként tevékenykedtem Szécsényben, majd a gyarmati kórház és a kábelgyár volt a következő állomás. 1979-ben a Balassagyarmati Városi Bíróságon lettem büntetőbíró. A Nógrád Megyei Bíróságra 1985-ben kerültem, itt több különböző beosztásban dolgoztam, 1991. novemberében pedig, a korábbi bírósági elnök lemondása után a miniszter engem bízott meg az elnöki teendők ellátásával. Kinevezett bíróként március 1-jétől tevékenykedem jelenlegi posztomon. Feleségem tanítónő, két leánygyermekem van.- Az elmondottak szerint önnek már a pályázatok beadása előtt is bizalmat szvazott a jelenlegi igazságügyi miniszter. Ennek köszönhető, hogy Nógrádban problémamentes volt a kinvezés?-Részben. Három pályázó volt az elnöki állásra. Én a bírák többségének a bizalmát élveztem, az összbírói értkezlet tagjainak többsége mellettem voksolt, s ezt a miniszter úr elfogadta. A kinevezés kérdésében a miniszter úr szempontjait én nem ismerem, erre vonatkozóan Nyomdász-szomszédunk jó formában van mostanában. A televíziós sorozat jóvoltából Nemcsák Károlyt az egész ország megismerte, megszerette. Színészként is, emberként is.- De nemcsak a képernyőn sikerült magát belopnia a nézők szívébe, színpadi sikereiről is egyre többet beszél a publikum.- Hát valóban jó passzban vagyok - kopogja le alulról felfelé, ahogy illik, bal kézzel. - Azt hiszem, végülis jól döntöttem, amikor otthagytam a Nemzeti Színházat. Egyre inkább biztos vagyok benne, hogy nem úgy foglalkoztattak, ahogyan megérdemeltem volna.- Rossz szerepeket kapott?- Ezt azért nem állíthatom. Játszottam a Kaukázusi krétakörben, az Antigonéban, a Csongor és Tündében, és más darabokban is. Minden évadban volt három bemutatóm, mégis úgy gondolom, ha egyszer meghívtak a színházba, talán egy kicsit jobban bízhattak volna bennem.- A Budapesti Kamaraszínházban most végre igazi sikere van.-Igen, nemrégiben mutattak be egy ízig-vérig angol komédiát, a Faunt. Egészen kivételes szerep! Játszottam már klasszikus, nagy szerepeket, de ez valami egészen más. Most nem akarok magáról a darabról beszélni, mert ahhoz sokkal több idő kellene, külön elemzést érdemelne, csupán annyit: ha valaki ezt a szerepet jól meg akarja oldani, meg kell küzdenie érte.-A Faunban néhány percig meztelenül játszik. Nem zavarja?- A rendező, Balázsovits Lajos nem kérte, hogy meztelen legyek, kaptam egy szuszpen- zort. szépen rávarrott levelekcsak ő tudna nyilatkozni.-Egyébként mi a véleménye a kinevezések körül zajló - talán nyugodtan nevezhetjük így - botrányról?-A jogszabály eltérő értelmezésre ad lehetőséget, így különbözőképpen foglatak állást a pártok, egyes bírák és a miniszter is. A miniszter úr jogértelmezését el kell fogadni, hacsak az Alkotmánybíróság - ameny- nyiben e kérdésben egyáltalán kompetens - másként nem dönt.- Arról lehet tudni valamit, hogy milyen szempontok szerint mondott Balsai István egyes pályázókra igent, illetve nemet?-E vonatkozásban nem ismerjük a mechanizmust. Azt sem tudjuk, hogy egyeszemély- ben döntött-e, vagy kikérte a tanácsadói véleményét. Az összbírói értekezleten jelen volt az igazságügyi minsztérium képviselője, ő vitte tovább az itt szerezett tapasztalatokat.- Mindezek tudatában felmerülhet a kérdés. Lesz a kormánytól, a politikától független törvényhozás, bírói munka, vagy nem lesz?-Ez a bírói függetlenséget különösebben nem érinti. Szét kell választani az igazgatási munkát és az ítélkezési tevékenységet. Ez az eljárás a tényleges ítélkezési munkába nem jelent beleszólást. A bíróknak senki nem adhat utasítást, hogy így vagy úgy döntsenek. Az országgyűlés által elfogadott törvény értelmében a bíróságok működésének tárgyi, személyi feltételeinek megteremtése az igazságügyi minisztérium feladata, így ilyen vonatkozásban az elnökök kinevezése is a miniszter joga. kel, ahogy illik, de az utolsó próbák egyikére nem vettem fel. Meg kellett kockáztatnom. Még életemben nem voltam ilyen helyzetben, megvallom őszintén, rendkívül szokatlan volt. még a mondatok is másként hatottak „meztelenül kimondva”, mint amúgy. Szeretném előrebocsátani: nem a szenzációt hajszolom, de abban a szituációban teljesen helyénvaló a meztelenség. Hadd mondjam így: nem lehet másként hiteles az alakítás.-Ma már mindenki ismeri, az utolsó kocsmába sem léphet be „inkognitóban" ...- Ezt mindenképpen a televíziónak köszönhetem. Szeretem és szívesen csinálom a Szom- szédok-at, bár sokan fanyalognak, színvonaltalannak tartják, de azért megnézik. Én e munkának inkább az előnyeit élvezem, mint a hátrányait, de nagyon félek, nehogy beskatulyázzanak.- Mit szeret jobban: filmezni, vagy a színpadot?- Színházi színésznek vallom magam, a film csupán kiruccanás, bár kétségtelenül azt is nagyon szeretem.- Hadd kérdezzem a magánéletéről: kiegyensúlyozott, boldog embernek érzi magát?- Mostanában igen. Együtt élek valakivel és azt hiszem nagyon jól megvagyunk. Ami a szakmai magánéletet illeti, örülök, hogy bíznak bennem, hogy számolnak velem, talán soha nem volt ilyen jó évadom és ez igazán feldob.-A jövő?- Nem szoktam tervezni. Élem napjaimat, hiszen mostanában annyi minden változik körülöttünk, ki tudja mit hoz a holnap? Óvatos vagyok, nem szeretek csalódni. (szémann)- Nem is közvetlen beavatkozásra gondolok. De talán nem mindegy, hogy ki a megyei bíróság elnöke, mert a különböző ügyeket nem mindegy kire szignálja. Az elnök ismeri a munkatársai beállítottságát - akár politikai vonatkozásban is - és ennek megfelelően manipulálhatja az ügyek szétosztását.- Ébben a problémakörben két elképzelés ütközik egymással. A jelenlegi gyakorlat a szignálás, ami a bírósági vezető joga. A másik, amely valamiféle automatizmus, akár számítógépes szisztéma alapján működne, hogy a beérkezett ügyek sorrendben mindig az éppen soron lévő bírához kerülnének. Én az elnöki szignálás mellet vagyok, mert az automatikus rendszer egyelő tudású, egyelő gyakorlatú birkát feltételez, ami a mai helyzetben elképzelhetetlen. A jogegyenlőséget talán jobban sértené az, ha egy kezdő bírára bíznának olyan ügyet, melyet gyakorlatlansága miatt egyszerűen nem tud megoldani. Nem beszélve arról, hogy ha van rá lehetőség, bizonyos fokú szakosodást is kellene érvényesíteni. A bírák ma nem lehetnek Kazinczi Istvánnal, a szak- szervezeti Liga megyei szervezőjével beszélgetünk arról, hogy számára mit jelent május 1 -je, a munka ünnepe.-Mielőtt a fentiekre rátérnénk, hadd kérdezzem meg bevezetésként, hogy a Liga működése milyen hosszú időre nyúlik vissza?- A Liga működése is a rendszerváltással kezdődött, a tudományos dolgozók szakszervezetéből alakult. Azóta a Liga átstruktúrálódot, most már több a Ligában a munkás, mint az értelmiségi. Bízom benne, hogy mind többen leszünk, ahogyan az emberek felismerik, hogy ez a szakszervezet értük alakult, az ő érdekeiket képviseli.- Tulajdonképpen milyen eszközökkel tudnak harcolni a dolgozók érdekeiért?- Ezek általában véve a szak- szervezeti eszközök. A legvégsőbb a sztrájk, andre remélem nem kerül sor. Ámde ha nem lesz más választás akkor mindenféleképpen a sztrájk fegyveréhez is nyúlunk. Én úgy érzem, hogy a jelenlegi helyzetben a tárgyalás az útja minden probléma megoldásának. Ez nagyon sok aprómunkával, előkészítéssel jár. S még több tárgyalással. Egyelőre a munkaadókban is él az a régi szemlélet, hogy a szak- szervezet kiszolgálta őket. Egyelőre nem tudják felfogni azt, hogy nem a munkaadók érdekeinek védelmére alakult, hanem a munkavállalók érdekében.-Ilyen körülmények között Önnek mit jelent május elseje, mint a világ munkásságának nagy ünnepe? Partnerem elmosolyodik.- Nos, nekem egy normális helyzetben a munkások örömünnepét jelentené. Azonban úgy vélem, hogy a jelenlegi helypárttagok, nem vehetnek részt politikai tevékenységben. így előbb utóbb talán megszűnnek azok a felételezések, hogy a döntésekben politikai szempontok is közrejátszanak.- Ez azt jeleni, hoyg nem húz a szívük egyetlen párthoz, eszmerendszerhez sem?- Ezt nem lehet tudni, erre nincs garancia. De ez a törvényhozásban nem kaphat szerepet, az ítélkezésben nem jelenhet meg. Mindemellett nagyon sok kollégámról tudom, hogy egész egyszerűen teljesen közömbös a politikai pártok iránt, független, soha nem volt egyetlen pártnak sem tagja.- Ön sem volt párttag?-Én is voltam párttag. Harminchét éves koromban, 1987-ben léptem be az MSZMP-be és megszűnéséig tagja voltam. Akkor az a párt már nem a régi párt volt volt, akkor már más szelek is fújtak.- Ha ma a bírói, az ítélkezési függtelenségről beszélünk ez azt jelenti, hogy korábban tapsztal- ható volt ennek hiánya?- Az az igazság, hogy engem eddigi pályafutásom során egyetlen esetben sem kerestek meg hivatalos szervek, hogy zetben nem ezt jelenti. Persze van olyan szakszervezet, aki megteheti, hogy május elsejét szervezzen, mert van rá pénze. Mi azonban a Salgótarjánban nem tehetjük meg, mert anyagilag rosszul állunk, s egyébként is most másra kell a pénz. A rendelkezésre álló kevés pénzünket inkább a munkások érdekeinek a védelmére fordítjuk. Jogászt foglalkoztatunk, jogsegélyszolgálatunk van, szakértőket fogadunk, ha szükséges. Gondolom, hogy az országos vezetőség azonban ugyanúgy megszervezi a népligeti május elsejét, mint eddig. A Liga arra tette fel az életét, hogy helyi szinten védje az érdekeket. Az MSZOSZ ezt elfelejtette. Én is voltam a régi szakszervezetnek tagja. Annak jobbára abban merült ki a tevékenysége, hogy segélyeket osztott, karácsonykor csomagot. Azt gondolom, hogy egy igazi szakszervezetnek nem ez a dolga. Tehát mi nem rendezünk ünnepet. Bízom azonban abban, hogy a szakszervezeti választások után a Ligának is lesz annyi pénze, hogy ezt az örömünnepet is meg tudja ünnepelni. S abban is nagyon bízom, hogy a munkásoknak is lesz hozzá kedve, mert most nem lehet igazán jó a közérzetük, olyan rossz a helyzet.- Mitől és mikorra várja a helyzet javulását?- Nézze, novemberre tervezik a választásokat. Azt hiszem, hogy ezt követően rendeződnek a szakszervezetek közti viszonyok. Tiszta kép lesz arról, hogy melyik szakszervezet mögött hány ember áll, mert most mindenki azt mond, amit akar. A rendeződés után pedig egy dolga lesz a szakszervezeteknek, védeni a munkások érdekeit. S ha kell - mert gondolom ilyen-olyan irányban döntsék, soha senki nem próbált meg befolyásolni. Egyszer vagy kétszer fordult elő, hogy a döntés után kértek tájékoztatást. Hogy másokat megkerestek-e azt nem tudom.-A rendszerváltozás hozott valamilyen lényeges változást a bíróságok működési mechanizmusában?- Ilyen vonatkozásban azt hiszem nem. Szervezeti változás történik a megyei bíróságokon olyan értelemben, hogy az eddigi egy elnök és három elnök- helyettes helyett van egy elnök és egy elnökhelyettes, akik igazgatási tevékenységet látnak el, míg három kollégiumvezető - egy büntető, egy gazdasági és egy polgári kollégiumvezető - akik szakmai irányítói ezeknek a területeknek a megyében. A bíróságok szerepe a jogállam kibontakozásával fokozódik. Újabb és újabb területek, hatáskörök kerülnek hozzánk, ami természetesen egyre több munkát jelent.-Bírja majd ezt a fokozódó terhelést a bírói apparátus?- Ezt a jelenlegi bíróság nem bírja. A feladatainkat csak akkor tudjuk ellátni, ha ehhez adnak megfelelő létszámot, biztosítják a működéshez a tárgyi, anyagi feltételeket. Ha ez nem történik meg még jobban elhúzódnak a perek, még nehézkesebb lesz a törvénykezési munka. A bűncselekmények megszaporodásának következtében jelentősen megnőtt a büntetőperek száma a megyében, de a polgári a munkaügyi, a felszámolási pereké ugyanígy. Ez úgy tűnik tartós tendencia, s nem lelesz ilyen helyzet - úgy, hogy a szakszerveztek összefognak.-Ha ezt tartja, akkor miért nem lehet együttműködni?- Világos, de nehéz kérdés. Nógrádban nemrégiben volt egy kezdeményezésünk, amit a három szakszervezeti tömörülés — az MSZOSZ, a munkástanácsok és a Liga - együtt indított. A dolgozók végkielégítésével kapcsolatban hívtuk fel képviselőink figyelmét, hogy nem úgy szavaztak, ahogyan a választóik érdeke kívánta volna.-Ha azonos célokért küzdenek, miért nem megy ez együtt?- Remélem, hogy a célok azonosak. A Ligának az a célja, hogy a munkavállalókat megvédje a munkahelyen. Jobb kondíciókat harcoljon ki nekik akár bérben, akár munkafeltételekben. Bízom benne, hogy a másik két tömörülésnek is ezek a céljai, noha a megközelítésben látok különbségeket. Mi a mikroszinten. a munkahelyen akarunk érdeket képviselni. Az MSZOSZ viszont politikát akar csinálni. Igaz, hogy sokszor lobbizni kell a Parlamentben is, ahogyan ezt bármelyik nyugati szakszervezet is teszi. A törvényi szabályozásoknál segítséget kell kérni a pártoktól, hogy a legjobb törvény szülessen. Ezt nem lehet elmondani a Munkatörvénykönyvre, ami nem igazán sikerült. Itt van a privatizáció. Ha felgyorsul, sok magáncég lesz, s nem az állammal szemben kell védeni a munkások érdekeit, hanem a munkáltatóval szemben. Remélem nálunk is mihamarabb olyan viszonyok alakulnak ki, mint a fejlettebb demokráciákban.- Ön kimondatlanul is a klasszikus május elsejei célokról beszél.-Nézze, én nem tudom, de nekem a május elsejéhez a haliét látni hol a vége. Esetleg, ha a rendőrségnél a bűncselekmények felderítettsége a duplájára nőne - ami végülis mindannyiunk érdeke - az a bíróságok számára egyszerűen targédia lenne. A büntetőbírák így is egy-két éves ügyeket tárgyinak.-A megyei bíróság szempontjából milyen sajátossága van Nógrád megyének?- Az ország két megyéjében, nem a megyeszékhelyen van a megyei bíróság. Békésben és Nógrádban. Ez a megoldás nálunk annyiban szerencsés, hogy itt található a börtön is, így egyszerűbb a robok szállítása. Egyéb előnyt ez nem jelent.- Miben kellen előrelépni ahhoz, hogy eredményesebben dolgozhassanak a megye bíróságai?- Mindenképpen szükség lenne több bírára. Nyolc üres állásunk van, melyeket sajnos nagyon nehéz betölteni. Nógrád megye nem túl vonzó, s bár többször rendezték a fizetéseket, más jogi munkakörök még mindig kapósabbak. Szeretnénk javítani technikai ellátottságinkat is, igyekszünk anyagi lehetőségeinken belül számítógépeket, telefaxokat beszerezni. Ézen kívül egyes városokban meglehetősen mostoha körülmények között dolgoznak a kollégák, például Salgótarjánban rendkívül kicsi a meglévő épületünk. A gyarmati és pásztói városi bíróságok elhelyezése kielégítő, a megyei bíróságon éppen most folyik egy 120 millió forintos beruházás, felújítják az épületet. Ha ez befelyeződik mi is európai körülmények között dolgozhatunk. Ozsvárt Tamás Kazinczi István gyományos majálisok, a családi és kollegális együttlét párosul, amikor egy rövid időre el lehet felejteni a gondokat. Ámde úgy érzem, hogy ennek még nem jött el az ideje. A gondokat nem lehet elfeledni: azt. hogy a munkást bármelyik nap kirúghatják. nincs aki megvédje őket.- Ón szerint ez az örömünnep mikor köszönthet be nálunk?- Nehéz erre választ adni, de azt tudom, hogy sokat kell érte dolgozni. Azt viszont tisztán látjuk, hogy erős szakszervezetekre, jól felkészült aktivistákra lesz szükség, akik harcosan ki mernek és ki tudnak állni a munkáltatókkal szemben. Olyan szakszervezeti aktivisták kellenek, akik érvelni tudnak az igazuk mellett, mert elmúlt az az idő amikor elég volt azt mondani: nem. Most a tárgyalásos megoldások idejét éljük, most ezt kell csinálni, mást nem lehet. Nem hiszem, hogy Magyarországon bármelyik szak- szervezet érdeke lenne egy sztrájkhullám elindítása. Ez még jobban tönkre tenné a gazdaságot. Bízom benne, hogy a többi szakszervezetek sem akarnak káoszt. A Liga ebben a kérdésben nagyon önmegtartóztató és tartózkodik a szociális demagógiától. Nos, az örömünnepig talán még hosszú az út. Pádár András A „meztelen színész” szerepeiről, magánéletéről Az örömünnepig hosszú még az út Beszélgetés Kazinczi Istvánnal, a Liga megyei szervezőjével
