Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30-05-01 / 102. szám
1992. április 30-május 1csütörtök-péntek BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKÉ HÍRLAP 5 A hősök emlékére Drégelvpalánkon a Drégelyvár parkban áll az I. és Il.világhábo- rúban hősi halált halt helybeliek neveit megörökítő emlékmű Az Országgyűlés jegyzője lett Akinek szolgálat a munka „Ha jó vagy másokhoz, mgadhoz vagy a legjobb" - vallotta Benjamin Franklin. Arisztotelész ezt felvilágosult önzésnek nevezte. De a legtöbb gondolkodó szerint is, minél inkább belefeledkezünk egy szolgálni való ügybe, annál emberibbek vagyunk. A mai magyar valóságra igazán ráférne ha a „valamit mindig valamiért” elv által vezérelt helyett gyakrabban kerülnének előtérbe a feladatukat az előbbi értelembe vett szolgálattal végzők. Mert sokan vannak ilyenek is. Juhász Péter, a Keresztény- demokrata Néppárt balassagyarmati országgyűlési képviselője szerény, de nagytudású ember hírében áll. Munkájának elsimeréseként nemrég megválasztották a parlament jegyzői közé. A mindössze nyolc ilyen poszt egyik helye ugyanis Balogh Gábor keresztény demokratából független képviselővé válásával megüresedett. A tisztségre alkalmas szenátort a KDNP frakció jelölhette ki, honatyáink ezt követően titkosan voksoltak Juhász Péter mellett.- Mi a dolga az országgyűlés jegyzőinek?- Részt vesznek az ülések irányításában, vezetik a hozzászólások listáját, segítenek a név szerinti szavazásoknál, ők készítik a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit, de feladatuk az Farkas András rajzai R eprezentatív kivitelű, könyvészetileg is nagy értéket képviselő képzőművészeti album látott napvilágot Balassagyarmaton, Farkas András rajzai - Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez címmel. A bevezetőt dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész és dr. Szabó Péter művészettörténész írta, szerkesztette Kovalcsik András. Az albumot a Horváth Endre Kiad- ványi Alap, a Nógrádi Mecénás Alapítvány, az OTP Bank Rt. Nógrád Megyei Igazgatósága, a Mohácsy Alapítvány és Balassagyarmat Önkormányzata anyagi támogatásával a Balassagyarmati Honismereti Kör és a Madách Imre Városi Könyvtár jelentette meg. A kiadvány elkészítésében Oroszlánná Mészáros Agnes működött közre. Az album szerkezete világos, áttekinthető, ebben is illik a művészhez, akiről szól. Három nagy része szerves egységben van egymással, így nemcsak a művész emléke előtt tisztelgésre, hanem munkásságának áttekintésére, életműve lényegének érzékeltetésére is alkalmas, jóllehet egyetlen témacsoportot, Tragédia-illusztrációkat tartalmaz. Ebben viszont a teljességet nyújtja, ami annál is inkább hangsúlyozandó, mert hiszen Farkas András, a festő, a grafikus, az illusztrátor gondolkodásában egész életén keresztül éppen a nagy drámaköltő e műve játszotta az egyik meghatározó szerepet. Az album első része a két bevezető tanulmányból áll. A második rész tartalmazza az illusztrációkat, a harmadik a bibliográfiát, az elismeréseket, a díjakat, a kiállítások, kritikák, ismertetések, nyilatkozatok jegyzékét, amely ugyan nem teljes, de a nagy szakmai érzékkel történt kitűnő válogatás következtében semmi lényeges nem maradt ki belőle, a nagyközönség számára mégis szinte teljesnek tekinthető. R öviden a két bevezető tanulmányról. Dr. Szabó Péter írása „A tanítvány vallomása” címet Vrséli. * Mindazonáltal nemcsak a művész, illetve az életmű iránt érzett mély rokon- szenv fogalmazódik meg benne, hanem mintegy összefoglalását adja Farkas András munkássága lényegének, s jellemző megállapításokat tartalmaz a Tragédia-illusztrációkkal kapcsolatban. Farkas András (1920. november 30. - 1991. március 22.) a Kassa melletti Abaújszi- náról indult, parasztcsalád hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. A pesti Képzőművészeti Főiskolán 1944-ben végzett. A kor legrangosabb képzőművészeti folyóirata, a Szépművészet ekkor a friss diplomások között őt tartotta a legtehetségesebbnek. A szerző fölsorolja főiskolás képei címeit is: Nyár, Tehenek, Mosónő, Magvető, Templom. Szinte jelképesek ezek a címek, hiszen a művész további munkásságában is töretlenül ez a tartalom van jelen, mélyül tovább, a föld népe, a munkálkodó ember iránt érzett tisztelete és szeretete, jegyében. Nekik, a hétköznapok hőseinek szól Farkas András művészete. Háború, hadifogság után>. 1947-től él Balassagyarmaton. Festői munkássága rriel- lett mindig is készített illusztrációkat, ezeken belül Madách drámakölteménye folyamatosan foglalkoztatta. Dr. Kerényi Ferenc Egy képzőművész „olvasónaplójából” című tanulmánya Az ember tragédiája illusztrálása nagy hagyományára hívja föl a figyelmet, emlékeztetve a klasszikus értékű illusztrátorokra, Than Mórra, Zichy Mihályra, a kortársakra, Kondor Bélára, Kass Jánosra és a többiekre is. Farkas András illusztráció sorozatai ehhez a hagyományhoz kapcsolódnak, sorozatai azonban merőben ezektől eltérő interpretációkként értékelendőek. A z album gerincét maguk az illusztrációk alkotják. Ez a rész a mottóként választott őates-idézettel kezdődik:,,... olvasd újra művét, s úgy fog hatni reád, mint valami véres aktualitás; Korod és életed legégetőbb problémáival találkozol; szédülten és remegő ujjakkal teszed le a könyvet.” Valóban, a művész számára ez a drámaköltemény életének több meghatározó alkotói szakaszában is időszerűenk látszott, ezért is készített több sorozatot a műhöz kapcsolódva. Ezek nemcsak stilárisan különböznek egymástól, hanem a mindenkori hangsúlyok megfogalmazásában is, az adott korszak lényeüléseket követő nap az elkészült dokumentumok hitelesítése is. Sokkal többet részt vállalnak tehát az országgyűlés munkájában. Ez a feladat valójában szolgálat, amely célja segíteni a parlamentet, hogy hatékonyabban végezhesse munkáját, (fá) ges kérdéseinek megfelelően. Farkas András összesen hét sorozatot készített Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez, 1949-ben (technikája tus), 1951-ben, ez csonka sorozat (tus), 1966-ban (toll), 1972- ben (tus),1973-ban, ez az 1949-es újrarajzolása (toll), 1976-ban (szén) és 1980-ban (tus). Az illusztrációk jelenleg a család tulajdonában vannak, kivéve az 1951-es sorozatot, amelyet a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum a csesztvei Madách Emlékmúzeumban mutat be a közönségnek. Az album teljes képet nyújt e sorozatokról, a madáchi mű lényegéről, nem utolsó sorban Farkas András filozófiai mélységű gondolkodásának alakulásáról. A könyv összeállítói hatalmas munkát végeztek. Áttekintették a művész életéről és munkásságáról szóló irodalmat is. Az album végén olyan válogatott irodalomjegyzéket adtak közre, amely egyrészt jelen formájában is hiányt pótol, másrészt a további kutatás jó alapja lehet, addig is, amíg Farkas András életművének művészettörténeti értékelése megtörténik. mér Telkek lakásépítéshez • Érsekvadkert. Megállapodott az önkormányzat a helyi Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezettel, hogy 1,3 millió forintért nyolc hektár földet kap telkek kialakítására. Az egyezség révén harminc új lakás építésére nyílik lehetőség a Vörös Hadsereg úton. Közös beruházás • Magyarnándor, Cserhátha- láp, Debercsény, Herencsény és Cserhátsurány önkormányzatinak együttes beruházásában készült el - Cserháthaláp és Cserhátsurány között - az öt település közös szeméttelepe. A hulladéklerakódéval előreláthatóan 20Ó5-ig megoldódnak a falvak szemétgondjai. Könyvtár és faluház • Debercsény. Hamarosan megkezdődik annak a magyar- nándori állami gazdaságtól 1,3 millió forintért vásárolt épületnek a felújítása és átalakítása, melyben könyvtárt és faluházat rendeznek be, s a polgármesteri hivatal is itt kap helyet. Az átadást augusztus 20-ra tervezik. Költözik a posta • Balassagyarmat. Korszerűsítik a helyi postát, ezért a felújítás idejére - ez év május 1-től 1993. december 31-éig - a volt patyolat helyére költözik a hivatal. Az önkormányzat - a posta- igazgatóság kérésére és a város érdekeit szem előtt tartva - nem kér bérleti díjat, de az üzemeltetés és az átalakítás költségeit a posta fedezi. Katyi néni száz nyara Érsekvadkert legidősebb lakója özvegy Kopisz Jánosáé, leánykori nevén Halaj Katalin. A törékeny termetű, madárcsontú anyóka száz nyarat élt meg ezidáig, merthogy 1892. április 30-án látta meg a napvilágot.-Édesanyám Nagy Katalin, Édesapám Halaj János egyaránt földműves családból származott — emlékezett a jóbeszédű Katyi néni, akit szülőfalujában, Vadkerten kicsik és nagyok csak így szólítanak. - Öten voltunk testvérek, jómagam második a sorban. Alig nőttem ki a földből, már kapáltam, később meg jártam apámmal Pestre, a vásárba. Rövidke szünetet tartott, majd összeszedve a gondolatait, így folytatta:-Itókás ember volt az apám, vásárba menet rendre meglátogatta az útbaeső kocsmákat. Megtörtént, hogy miközben ő odabent iddo- gálta a borát, odakint ellopták a szekérről a malacokat. Nagy károm származott belőle - nevetett jóízűen-, mert nem futotta szoknyára valóra. Mennem kellett tehát véle, nehogy ismételten lába kéljen a malackáknak. A nénike remek egészségnek örvend, mindössze nagyot hall. A múltkorában új szemüveget csináltattak neki, s ekkor derült ki, még kartonja sincs az orvosnál. Érthető büszkeséggel említette: nincs őneki kutya baja sem, a templomba is egyedül jár.- Megeszek én mindent, igaz-e? - mosolygott az őt gondozó 77. éves Katalin lányára. - Kedvelem a fekete kávét, a pohár söröcskét is megiszom ebéd után. Szeretem olvasni a Bibliát, mor- zsolgatni a rózsafüzért. Ha elfárdtam, elbóbiskolok a székben, este 8-9 tájban lefekszem. Reggel 5-kor pedig már talpon vagyok. A mamika memóriája korához képest úgyszólván csodálatos. Azt ugyan nem tudta napra pontosan megmondani, mikor kötöttek házasságot a tőle tizenegy esztendővel idősebb férjével, a személyi igazolványából viszont kiolvastuk: Érsekvad- kerten, 1911. november 11-én álltak oltár elé. Csaknem hatvanhat évig tartottak ki egymás mellett jóban és rosszban, s 96 éves korában hunyt el élete párja. Öt gyermeket neveltek fel, négy lányt és egy fiút.- Jóságos ember volt az én apim — sóhajtott nagyot Katyi mama. - Angyali nyugalommal áldotta meg a teremtő, órákat képes volt elüldögélni és pipázgatni. Én voltam a gazda, én mondtam meg, mit, hogyan. Aztán együtt, a legkisebb összezörrenés nélkül mindent szépen elrendeztünk. A szüleikhez hasonlóan ők is földdel foglalkoztak. Nehéz sors volt ez, ám a mamóka mégis melegséggel a szívében gondolt vissza a dolgos évtizedekre. Megélénkült fáradt tekintete, amikor felidézte a hegynek felfutó tizennégy sor szőlejüket, az alatta elterülő gyümölcsös cseresznye-, körte-, alma-, szilva fáit, a gazdagon termő aranyló búzamezőt. A nemrégiben elkészített családfa szerint, özvegy Kopisz Jánosnénak és néhai férjének hatvanhat élő leszármazottja van. A gyerekek száma kettő (három meghalt), az unokáké tizenhárom, a dédunokáké harminc, az ükunokáké huszonegy. Mitagadás, ritkaságszámba menően terebélyes família! A település valaha élt legidősebb embere állítólag 103 évet számlált. Özvegy Kopisz Jánosné talán még őt is túlszárnyalhatja. Sikerül-e, nem-e, nem tudni. A „főszereplő” szűkszavúan csak ennyit mondott:- Addig élek, amíg a jó Isten akarja. * * Érsekvadkert Katyi nénijét ma, csütörtökön ünnepség keretében köszöntik a 100. születésnapja alkalmából. Kolaj László Herencsényben megkezdődött a kaptárok sorozatgyártása Kenyérkereseti lehetőség: méhészkedés munkanélkülieknek! Akik a kaptárokat gyártják (balról jobbra): Paulik Tibor, Maj- dán István és Szalai Róbert Fotó: Rigó Jó hír a méhészeknek, illetve méhészkedni kívánóknak: a he- rencsényi Kaptár Kft. megkezdte az alacsonykeretes rakodó kaptárok sorozatgyártását. — Az első száz darabot megrendelésre készíttettük - mondta Majdán István üzemvezető. - Ezentúl folyamatosan eleget teszünk a vevői igényeknek. Évente kétezer kaptárt tudunk készíteni. A darabszám a későbbiekben gyarapodhat is, hiszen növelni kívánják a létszámot. Jelenleg öten dolgoznak az üzemben, ahol a későbbiekben tizennyolcán keresik majd a kenyerüket. A szakemberek jól tudják: az alacsonykeretes rakodó kaptár a jövő prototípusa. Előnyei közül megemlíthetjük: a kezelése egyszerű, jól elkülöníthetők a mézfajták, jobban gépesíthető a méztermelés, a kisebb keretből több fér a pergetőbe, s így gyorsabbá válik a méznyerés.- Hamarosan tizenöt- és huszonnégy keretes fekvő kaptárokat is gyártunk - tájékoztatott az üzemvezető. - Ezen túlmenően megrendelésre faipari tömegcikkeket is előállítunk. A mézüzem területén található megyénk egyetlen méhészboltja, melyben minden kapható, amire a mesterség művelőinek szükségük van. Anélkül, hogy reklámot akarnánk csinálni az üzletnek, megemlítjük: az országban itt lehet a legolcsóbban műlépet vásárolni. A kaptár sorozatgyártásának beindítása lehetővé tesz egy nagyszerű kezdeményezést.- Elöregedett a méhésztársadalom, ráférne már a fiatalítás - magyarázta Magyar Sándor, a Kaptár Kft. ügyvezetője. - Ennek érdekében segíteni kívánjuk azokat, akik méhészkedéssel akarnak foglalkozni. Hitelbe adjuk a kaptárakat, s az újdonsült méhészek mézzel fizetnek érte. Első lépcsőben százötven-kétszáz vállalkozó támogatására gondolunk. Ezáltal munkanélküliek is új egzisztenciát teremthetnek. Ahhoz azonban, hogy egy fiatalember sikeres méhésszé váljon, elméleti ismeretekre is szüksége van. Az ügyvezető megemlítette: összefogással megkezdődne megyénkben a méhészképzés. Ebben segíthetne többek között a TIT, a Munkaügyi Központ, nem utolsósorban pedig az OTP. amely újrakezdési támogatással járulna hozzá a jó ötlet megvalósításához. (kolaj)
