Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-25-26 / 98. szám
6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1992. április 25-26., szombat-vasárnap NÓGRÁDI. HÍRLAP Patinás pénzek pucolása Az egyik leghasznosabb hobbi - állítják a numizmaták, akik letűnt korok fizető eszközeit, érméit, papírpénzeit gyűjtik. Mert miközben egy-egy új szerzeményük életkorát, hovatartozását földerítik, akarva- akaratlanul rengeteg históriai és egyéb ismereteket sajátítanak el. A régi pénzek gondozása, karbantartása maga is sajátos szakismereteket követel. Profi gyűjtők mindenekelőtt azt tanácsolják, hogy senki ne akaija feltétlenül újjávarázsolni a régi pénzeket: a patinát kiváltképp hiba volna eltávolítani. S különben is: a tükörfényes régi érme valójában önmaga ellentmondása. Az ezüstpénzek viszonylag gyorsan színüket-fényüket vesztik. Javasolt tisztítási módjuk: áztassuk mosószeres, langyos vízben mindaddig, míg a szennyeződés feloldódik. Jó áztató folyadék az esővíz, vagy a desztillált víz. Ez utóbbiba tehetünk egy kevés szalmiákszeszt. Egyébként bármilyen vastagon üli is meg ezüstérmünket a szennyező lerakodás - drótkefét, tűt, borotvapengét, vagy bármilyen kemény vágó-, vésőszerszámot ne használjunk. Áz- tatás után legfeljebb puha kefével dörzsöljük le gyöngéden az érmet - s ha nem is ragyog úgy, mint a „nagymama rézmozsara”, látványos darabja lesz a kollekciónak. A bronzérmékkel szintén érdemes szakszerűen bánni: legjobb esővízben oldott babaszappanos fürdőt készíteni számukra, s az áztatás után puha fogkefével finoman átdörzsölni. A vasérmék mosdatására a numizmaták citromsavas vizet használjanak, amit áztatás után gondosan le kell öblíteni. Ha ezután az érmét vékonyan bevonjuk faggyúval, esetleg lakkal, sokáig nem fog rajta az idő vasfoga. Az alumíniumpénzek karbantartásának kelléke a szappanos víz - a fürdetés után még rajtuk maradt szennyeződést ujjaink között morzsol- gatva távolíthatjuk el. A papírpénzek tatarozásához kizárólag puhar radír használható! Áztatni, vasalni tilos. Ha a régi bankógyűrött, valamelyik sarka visszahajlott, kicsit nedvesítsük meg, majd kisimítva könyv lapjai közé téve szárítsuk meg. (-szóma-) Algariadó a Földközi-tengeren A monacói akvárium „szökevénye" a bűnös? Sokfelé méregzölden fénylik a Földközi-tenger a francia Riviéra partjainál. Ahol korábban a víz kristálytiszta volt, most a világító zöld gyilkos alga terjeszkedik és szennyezi az üdülőparadicsomot. A tudósok „zöld rák”-nak nevezik, amely főként a Karib-tengerben és az Indiai-óceánban honos, s úgy hatalmasodik el, mint egy daganat, sőt áttételeket is képez. A vadon burjánzó „„Caulerpa ta- xifolia” minden évben megtízszerezi kiterjedési területét. Ma már 30 hektárt borít el Manton és Toulon között. A „veszélyes alga állítólag hét évvel ezelőtt a monacói Oceanográfiai Múzeum egyik akváriumának tisztítása során szökött el és jutott a Földközi-tengerbe” - állítja Alexander Meinensz professzor, a nizzai egyetem tengerkutató központjának igazgatója. Francois Doumenge, a monacói Óceanográfiai Múzeum igazgatója más magyarázatot ad a jelenségre. „A Szuezi-csa- toma megnyitása óta sok algafajta vándorol a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe, és a Gibraltár-szoroson is jönnek újak. De akár tartályhajók is behurcolhatták azokat.” A francia tengerkutatási intézet tudósai hadat üzentek az algának. A Saint-Raphael város előtti szennyezett területet három vizsgálati zónára osztották. Az egyik területet nagy, átlátszatlan ponyvával terítették be, a másik részből kiszaggatják az algákat. A harmadik parcellában pedig semmit sem tesznek ellene, hogy össze tudják hasonlítani a másik kettővel. A kiszaggatásnak az a veszélye, hogy a leszakadó levél máshol gyökeret ereszt és új növény lesz belőle. Idegen lények ezek, vagy gömbvillámok? Az UFO-s jelenségek utólagos vizsgálata során bizony sokszor kiderül, hogy gömbvillámot véltek UFO-nak, vagyis azonosíthatatlan objektumnak. Nem véletlen, hiszen a két jelenség megjelenési formája olykor megtévesztésig hasonlít egymásra. Épp ezért vált szükségessé a gömbvillám tulajdonságainak és viselkedésének minél pontosabb leírása. A világon már sok-sok ezer adat gyűlt össze a gömbvillám megfigyelésekkel kapcsolatban, így mára már elég pontos képet lehet alkotni e ritka természeti jelenség tulajdonságairól és viselkedéséről. Egely György fizikus a „Kulcs a negyedik dimenzióhoz” című munkájában az esetleírások segítségével ismerteti meg velünk a gömbvillám jelenségét. Az elemzéséből kiderül, mi lehet és mi nem lehet gömbvillám. Most nézzük (Egely szerint), milyen azonosíthatatlan jelenségek nem sorolhatók a gömbvillámok közé. Elsősorban azokat - ámbár ez sokak számára elég bizarul hangzik-, amikor idegen lények megjelenéséről szólnak a beszámolók. A jelenség alakja is nagyon fontos lehet. A gömbvillám mindig forgástest, de lehet gömb, ellipszoid, esetleg körte vagy buborék alakú. A talaj felett közvetlenül el is torzulhat, például félgömbbé, de soha nem kocka vagy téglatest. A gömbvillám kontúrja nem olyan határozott, mint a szilárd testeké, bár meglehetősen nagy távolságokból mindez igen határozott benyomást kelthet. Tehát ha egy megfigyelő határozott kontúrokkal határolt testről beszél, akkor nagy valószínűséggel nem gömbvillámot figyelt meg. A gömbvillám mérete is bizonyos határok között mozog. Általában húsz-harminc centiméter átmérőjűek, de néha előfordulnak ettől nagyobbak, pl. méteresek is. Azonban a hét-nyolc métert meghaladó határozott, kontúros alakú fényes testek már bizonyára nem gömbvillámok. A gömbvillám csak néhány percig létezik. Ahol a látványosság egynegyed óránál tovább tart, akkor már ez nem magyarázható ezzel a hipo- tázissel. Lényeges a szín is. Elvétve ugyan előfordulhatnak szürkés, feketés megfigyelések, UFO-k, vagy gömbvillámok? de többségére jellemző, hogy a gömbvillám teste az egész felületén világít. Előfordulhat az is, hogy vibrál, pulzál, de nem alszik ki, és újra megjelenik. Lényeges, hogy nem veri vissza a fényt. A környezete színei nem tükröződhetnek rajta. Ezért a fémes felületektől jól elkülöníthető. Tehát a szín és a felület is jó megfigyelési támpontot adhat a megkülönböztetéshez. A gömbvillámok az esetek 95 százalékában nyáron keletkeznek, más évszakokban meglehetősen ritkák. „Ha a megfigyelt jelenség nem gömbvillám, még nem jelenti azt, hogy szükségszerűen Földön kívüli eredetű. Jóné- hány olyan természeti jelenség vagy mesterséges tárgy akad még, ami szokatlan módon viselkedhet, s amiről még semmit sem tudunk.” - írja könyvében Egely. A gömbvillám fontosabb tulajdonságainak ismertetése után nézzük meg, milyen dolgok nehezítik meg az UFO-któl való megkülönböztetést; Egyaránt megjelenhetnek gyönyörű napsütéses időben. Ha például a talajt villámcsapás éri, akkor keletkezhet az úgynevezett villámkő. A Winans-tó mellett talált öt méter hosszú villámkőben két olyan ásványt találtak, amelyek egyébként nem fordulnak elő Földünk kőzetei között. Ezen kívül a villámokból olyan pici fémgömböcskék kerültek elő, melyeket többször tekintettek mesterséges eredetűnek, de valójában nem azok. Gyakran előfordul, hogy a gömbvillám kísér valamit, ugyanakkor szinte ugyanezek az UFO-megfigyelések visszatérő motívumai is. így mind a két esetben természetesen jogosnak érezzük, hogy a minket követő tünemény mögött értelem áll. A gömbvillámok és az UFO-k közös tulajdonsága még, hogy zavart okoznak az elektromos rendszerekben és a rádiózásban. Ilyen esetek elsősorban repülőgépeken fordulnak elő, mert igen sok az elektromos berendezés, és ezek meghibásodása és újbóli meg- javulása elég feltűnő. Egyaránt kifejezhetnek fizikai hatást emberre és tárgyakra. Többször előfordult az észlelőkkel, hogy falhoz nyomódtak. A biológiai hatások is nagy hasonlóságot mutatnak, így például a beszéd-zavar, fejfájás, hányinger, álmatlanság, emlékezetkiesés, eektromos ütések, rázások. Az UFO-k és a gömbvillámok nagyon hasonló módon mozognak. Mindkettő látszólag minden előzmény nélkül jelenik meg, gyorsan képesek helyet változtatni, hihetetlen rövid idő alatt felgyorsulni és lefékezni. Gyakran előfordul, hogy csoportokban láthatók. Ilyenkor a megfigyelő úgy véli, hogy egy óriási repülő csészealjat lát, amely kisebb felderítőeszközeit bocsájtja ki magából. A fentiekből kiindulva látható, hogy a leírásokból még a szakembernek sem sikerül egyértelműen eldönteni, vajon mit is látott az észlelő. Most pedig nézzünk egy ilyen esetet. „1990 január 1-én 22 óra és 22 óra 30 perc között Nagykőrösről kocsival hazafelé mentem. Az úttal párhuzamosan egy erdősáv húzódik. Ebben az erdőben vettem észre először azt a fényességet, amit akkor még nem tudtam mire véljek. Ez a fényjelenség az autómmal párhuzamban haladt bent az erdőben. Majd körülbelül 100 méter megtétele után mögém jött, és újabb 10 másodperc elteltével az autóm felé szállt. Nappali világosság lett a kocsiban és körülötte 50 méteres körzetben. Levettem a lábam a gázpedálról, és a kocsi ugyanúgy 80 kilométeres sebességgel haladt tovább, mint addig. Próbáltam fékezni, de nem éreztem fékhatást. Az autó ugyanúgy haladt, mint addig. Lassan közeledtem a kereszteződéshez, ahol el kellett kanyarodnom Laosmizse felé. De a tolóerő ekkor sem szűnt meg, amikor a 90 fokos kereszteződéshez érkeztem, és úgy, ahogy mentem, befordultam az autómmal. A legmeglepőbb az volt, hogy a kocsi meg sem csúszott. Ügy éreztem, mintha valami oldalról tartotta volna. A kereszteződés után körülbelül még 100-150 méteren keresztül tartott ez a tolóerő a fényjelenséggel együtt. Utána az egyik pillanatról a másikra megszűnt mindkettő. Ezek után az autó a rendelttésének megfelelően működött." Cs.I. Felsővány Az idézett történet a maga nemében is különlegesnek számít. Többször hallottunk már ugyan olyan kiterjedt fényjelenségekről, amelyek járműveket követnek, de akadnak olyan beszámolók is, amikor a gépkocsi felett elhaladó jelenség a motort leállította, megszűntette a gyújtást vagy kioltotta a fényszórókat. De ez utóbbi eseményt elolvasva valahogy - mégiscsak megmozdul a fantáziánk. No persze még ilyen rejtélyesnek tűnő események mögött sem kell mindig okvetlenül keresni - ahogy sokan gondolnák - a velünk rafináltan játszadozó Földön kívüli értelem nyomait. Lehetett talán egy gömbvillám is? Nem véletlen, hogy Egely Györgytől kértem levélben szakvéleményt. „Az autóstörténet túl furcsa ahhoz, hogy gömbvillám legyen, bár igaz, hogy a gömbvilám tud erőt kifejteni, de tolni ilyen hosszú távon nem szokott. Ezért nem hiszem, hogy az eset - ahogy le van írva - gömbvi- lámm lenne” - írta válaszlevelében Egely György. V. Tana Judit Ha volt olyan nyomda, amely névjegyek készítésére specializálta magát, az elmúlt évtizedekben nemigen dúskálhatott megrendelésekben. Mert „felsőbb régiókban", diplomaták, külkereskedők, politikai vezetők körében ugyan használatban maradt a kis fehér kártya, de a köznapi érintkezés tartozékaként kiment a divatból. Napjainkban azonban ismét polgárjogot kapott az udvarias gesztus: akik először találkoznak, üzleti, hivatali, vagy más egyéb kapcsolatba kerülnek egymással, búcsúzáskor átadják névjegyüket - mintegy jelzéseként annak a reménynek, hogy a kontaktus nem szakad meg, a személyes kapcsolat folytatódik. A névjegy már rendeltetésénél fogva is - árulkodik tulajdonosáról. Szokásos tartalma: pontos név, munkahely, beosztás, telefonszám, s újabban a telex, vagy a telefax száma. Mindez kiegészülhet a lakcímmel és az otthoni telefonszámmal, ám ez utóbbi adatok névjegyre nyomattatását érdemes kétszer is meggondolni. Az íratlan szabályok szerint ugyanis akinek ilyen kártyát nyújtunk át, az joggal feltételezheti, hogy a hivatalos időn kívül otthon is bármikor kereshet bennünket, szívesen rendelkezésére állunk. Vannak, nem is kevesen, akik többféle tisztséggel, címmel, ranggal, szakmai, vagy egyéb kitüntetéssel rendelkeznek. Ha valamennyit odazsúfolják nevük alá, akarva-akaratlan a hivalkodás látszatát keltik. Ezt elkerülendő célszerű - bár némi többletköltséggel járó - megoldás két-, netán háromféle névjegy készíttetése. így alkalmanként azt nyújthatjuk át a partnernek, amelyik annak személyéhez, szakmai profiljához vagy a kapcsolat jellegéhez "passzol”. Néhány további, a hazai és nemzetközi gyakorlatban kialakult névjegy-szabály: A fényes, vagy matt fehér kártya normál mérete 10 x 5 centi - ez jól elfér az irattárcába. A családi és keresztnév pontosan, rövidítés nélkül szerepeljen rajta. Az arányos szövegelosztás jegyében az a szokás alakult ki, hogy névjegy bal alsó sarkában tüntetjük fel a cég, munkahely nevét, címét, a jobb alsóban pedig a lakásét. Ha azonban privát adatainkkal - az előzőekben említett okok miatt - „takarékoskodni" akarunk, szintén érdemes külön, magáncélra szóló névjegyet csináltatni. Mindez pénzkérdés is... (-szórna-) Mit tegyünk, ha sikerre vágyunk? „Tanácsadó mindazok számára, akik meg akarják csinálni a szerencséjüket” - ez a címe annak a sikerkönyvnek, amelyet először egy magát „magasrangú állami hivatalnoknak nevező” szerző 1919-ben adott ki Berlinben, most pedig egy kölni kiadó újra felfedezett. íme néhány ma is érvényes, több mint 70 éves jótanács: 1. Vannak, akik sötét kedélyállapotukból kifolyólag a kákán is csomót keresnek. Az örök elégedetlenek ellen két orvosság lehetséges: vagy megbocsátunk nekik, vagy eleresztjük a fülünk mellett „bölcs” megállapításaikat. 2. Sohase játssza ki azonos módon kártyáit! Ha időnként váratlanul cselekszünk, megkeverhetjük ellenfeleinket. 3. Mindig tudd, hogy mit tudnak rólad az ellenfeleid. A vetélytársak azért leplezik le egymás gyengeségeit, hogy ezáltal önmaguknak kovácsoljanak tőkét belőlük. A vita hevében sokszor régi sérelmeiket is felhánytorgatják, — ha van mit emlegetniük. 4. Élnek közöttünk olyan jellemek, akiket valóban nehéz elviselni. Higgyük el, nélkülük nem bírnánk ki. Egyetlen épkézláb megoldás létezik: hozzá kell szoknunk ezekhez az alakokhoz, nehogy nagy horderejű kérdések megoldásakor miattuk jöjjünk ki béketűrésünkből! 5. Ne mondjunk ellent ezoknak, akik ártatlan, kedélyes társalgást kisebbfajta háborúsággá változtatnak. Ezek a rosszhiszeműek a valóságban többnyire saját maguknak ártanak, másoknak csak szeretnének kárt okozni, de csak azoknak tudnak, akik komolyan veszik őket. 6. Rossz fegyverekkel nem lehet jól harcolni. De tudd, hogy ellened se! A jó érvek viszot végül mindig győznek - sajnos rossz ügy érdekében is. 7. Jól gondoljuk meg, ki mellé állunk. Azt válasszuk, aki jó hatással lehet ránk. s aki által többek lehetünk, - emberileg vagy szakmailag. 8. Kevés a valóban jó barát és ezt a keveset is nehéz megtalálni. Egyesek távolból azért tűnnek segítőkésznek, mert onnan nem látszik néhány alapvető jellemhibájuk. 9. Nem árt, ha mindegyikünknek van saját bűnbakja, akit minden vállakózásunk sikertelenségéért felelőssé tehetünk - csak ne ártsunk neki. Illem és jómodor... Itt a névjegy reneszánsza!
