Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. április 24., péntek Fut a szekér Dolly ékkai „A szerelem ridegebb, mint a halál, de a mozi forróbb, mint az élet.” E mondat első felét nyilvánvalóan erősen vitatja, sőt határozottan visszautasítja egy hétköznapi halandó, a má­sodik részével azonban valószí­nűleg szívesen egyetért minden filmbarát. Az idézett meghökkentő kije­lentés bizony nem az egyetlen volt, ami Rainer Weiner Fassb­inder szájából elhangzott, hi­szen rendhagyó volt „bőrdzse- kis” lénye, különc életvitele, egész pályafutása is. Nem vélet­len, hogy egyaránt nevezték „rebellisnek, forradalmárnak”, aki „szétzilálta a fiatal német film esztétikájának lényegét”, de az a vélemény sem volt ritka, amely szerint Fassbinder „a leg­jobb úton van afelé, hogy a kö­zönséget, a tömegeket ismét megnyerje a mozinak.” 1946-ban született Bajoror­szágban. Apja orvosként prakti­zált Münchenben, anyja tol- mácskodott. Gyermek- és ifjú­kora mély nyomokat hagyott élmény- és gondolatvilágában. Hamar rátalált a filmre, kezdet­ben a mozi menekülés volt számára az egyedüllétből, ha­marosan azonban szenvedé­lyévé vált a napi három-négy film „elfogyasztása”. Középis­kolai tanulmányait követően, - miután sikertelen kísérletet tett a berlini filmfőiskolán - a szín­házi világgal került kapcso­latba, majd fokozatosan a film­szakmába sodródott és lett a német újhullám kiemelkedő képviselője, az úgynevezett szerzői film egyik világnagy­sága. Magyar monográfusa - Me­gyeri Lili - találóan jegyezte meg róla 1984-ben: „Ember és mű ritka harmóniája valósult meg életművében. Mint ő maga, témái is emberien mindennapo­sak: szerelem és barátság, ter­ror, pszichoterror, terrorizmus, erőszak, szadizmus, szadoma- zochizmus, prostitúció, árulás, elnyomás, függőség, kiszolgál­tatottság, homoszexualitás, ha­lál. S mindezek mögött egyetlen, megfejtendő fájdalmas kérdés: miért nem nyerhet kielégülést, s napjainkban egyre inkább az ember elemi igénye, harmónia utáni vágyakozása?” Fassbinder válaszaiban film­jeinek témáival, megjelenítési közegével, elbeszélési módjával olykor igen nyers hangvételt ütött meg. Valójában ebből fa­kadnak ellentmondásos fogad­tatásának dilemmái. Rainer Weiner Fassbinder mindössze harminchat évet élt, s ezalatt negyvenkét filmet ren­dezett s további tizennyolchoz más minőségben volt köze. Imponálóan gazdag életmű­vének három neves reprezen­tánsa látható április 24-étől má­jus 3-áig este hét óránként a salgótarjáni Apolló Kamara Moziban rendezendő német filmhét keretében. A dögvész istenei (1969) az emberi kapcsolatokat külvárosi „gengszterközegben” vizsgálja. A szabadság ököljoga (1974) a személyiség kiteljesedési, ön­magára találási kísérletét mondja el homoszexuálisok vi­szonylatában, hogy így még jobban odafigyeljenek az embe­rek, mint egy szokásos szerelmi történetre. A harmadik generá­ció (1978/79) a terrorizmus egy olyan nemzedékét mutatja be, amelyik már nem valami elle­nében vagy védelmében lép fel, csupán az önmagáért való akció vágya és izgalma sarkallja hát- borzongató tetteit. Mindhárom film jellegzetes Fassbinder alkotás. Cs.B. Pásztón koncertezett a kö­zelmúltban a Dolly-roll három tagja, Dolly, Ricsi és Kékesi Zoli, akik mégha csak fél-play- back koncertet is adtak - ami azt jelenti, hogy az ének, s a vo- kál volt esetükben élő, minden más zene magnóról ment - megérdemelten arattak osztat­lan sikert a nézők körében. Azért volt, aki megkérdőjelezte, van-e értelme az ilyen foghíjja- san előadott, takarékos koncert­nek, mire meg is kapta a vá­laszt: ennyi pénzért mit várnál? (100 és 150 forintos jegyeket árultak). Színpadra lépésük előtt kér­tem meg Dollyt, hogy válaszol­jon néhány kérdésre.- A napokban jelenik meg le­gújabb nagylemezetek, amelyen egy kétszeres Grammy-díjas amerikai énekesnő, Wanda Jackson is énekel. Gond van a megújuló képességetekkel, ezért volt szükség egy új, befutott hangra?- A megújulási képessé­günkkel nincs baj, mivel tele vagyunk ötletekkel, s a követ­kező hat nagylemezünk anyagát is megterveztük már fejben. Egyszerűen csupán arról van szó, hogy szerettem volna együtt énekelni Wandával, aki­nek jelenléte kicsit talán már fel is pezsdítette a közvéleményt.-Szerinted mennyire ismer­ték őt itt korábban?-Még mindig aktívan kon­certezik, s sokan a rock and roll koronázatlan királynőjének tart­ják, tehát biztos, hogy sokan ismerték őt korábban is. Persze tudok olyanokról, akik arra gondoltak hogy a Jackson klán tagja, de amikor meghallották a szerintem hazánkban legismer­tebb nótáját, a Stupyd, stupyd-ot, akkor aztán azonnal kapcsoltak.- Eléggé kiegyensúlyozott időszakot él a zenekarotok. Nem vihar előtti csend ez, hisz két korábbi törés is ilyentájt követ­kezett be pályátokon?- Amikor valaki nem húzza a banda szekerét, akkor elválnak útjaink, mivel annyi a munkánk, s itt nem csak a fellépésekre, stúdióra kell gondolni, hanem rengeteg szervező és menedzse­lési feladatra is, hogy nem en­gedhető az meg, hogy valaki ki­lógjon a sorból. Szerencsére pillnatnyilag mindenki tudja a feladatát.-Amikor Ricsi beszállt hoz­zátok, sokáig keringett a hír: nem is tud dobolni, a háttérből játszanak helyette.-Sajnos korábban az volt a szokás, mostanában már javul a helyzet, ha valaki sikeres, annál próbálnak valamilyen hibát ke­resni. Persze nem a közönség. Annyit mondhatok, akár stúdi­óban, akár koncerten, bármikor le lehet ellenőrizni, hogy Ricsi igenis nagyon jól tud dobolni.- Jól fut a szekeretek. Ereztek irigységet körülöttetek?- Két féle irigységet ismerek. Az egyik fajta, ami nálunk elő szokott fordulni, ha valaki jót csinál, mondván: hú a fene egye meg, de jól csinálja. A másik pedig az a fajta, amikor az em­bert cserébe megpróbálják pisz­kálni, eltaposni. Persze ez sem a közönségre jellemző. Mi egyébként úgy reagálunk az irigységre, hogy megpróbá­lunk még jobbat csinálni. Azt hiszem ez az egészséges, nor­mális reakció. Nem szidunk senkit sem, csináljuk a saját dolgunkat, amiből, hála isten­nek, van bőven.- Vannak Wandához hasonló titkos terveid, amellyel meg akarod lepni rajongóitokat?- Igen, van ilyen elképzelé­sem, de ez valóban titok, nem akarom elkiabálni. Én már csak akkor hiszek el mindent, ha lét­rejött a dolog.-vété­Regionális műsorok a TV2-n Április 27-én, hétfőn délután háromnegyed hatkor megszakít­ják a TV2 országos adását, s néhány perc múlva először je­lentkezik egy időben öt hazai regionális műsor - ezt Peták István, a TV2 intendánsa jelen­tette be Debrecenben azon a saj­tótájékoztatón, amelyet a Ke­let-Magyarországi Regionális Szerkesztőség megalakulása al­kalmából tartottak. Az elképze­lések szerint az öt régió naponta 17 óra 45-től 18 óráig tízperces önálló hír-, illetve magazinmű­sorral, valamint helyi reklá­mösszeállítással jelentkezik. A Kelet-Magyarországi Szerkesz­tőség Debrecen központtal a he­lyi városi televízió stúdiójára alapozva kezdi meg működését. Miskolcról és Nyíregyházáról autóbusszal küldik majd a mű­soros kazettákat a hajdú-bihari megyeszékhelyre. Peták István bejelentette: jó a kapcsolatuk a Műsorszóró Vállalattal, ezért remény van arra is, hogy gyor­sabban, mikrohullámú láncon jussanak el a híranyagok a regi­onális szerkesztőségekbe. A jövő útja mindenképpen a tech­nika fejlesztés, de a Vidék-Ma- gyarország hiteles bemutatása elodázhatatlan, így a jelenlegi műszaki-technikai és személyi háttérrel kezdik meg a regioná­lis adásokat. Peták István szerint a pécsi és a szegedi körzeti stúdiók 1975-ös indulását azért nem követte több, mert más váro­soknak nem voltak jó mecéná­sai. A vidék bekapcsolása a központi televíziózásba így ak­kor torzó maradt, de talán most megvalósul. Az egy időben su­gárzandó öt regionális adás - a műsorkészítők szándéka szerint - egyrészt megjeleníti a vidéki Magyarországot, másrészt a nemzetiségiekhez szól, harmad­részt szerepet vállal a határain­kon túli közvetlen kapcsolatok ápolásában. Kérdésre válaszolva a TV2 intendánsa kijelentette: a regio­nális televízió a helyi önkor­mányzatoktól független kíván lenni, ugyanakkor nem zárkózik el a megyei és a városi önkor­mányzatokkal, valamint a gaz­dasági és a politikai szerveze­tekkel való együttműködéstől - mondta Peták István Debrecen­ben. Tessedik Sámuel születé­sének 250. évfordulója al­kalmából együttes emlék­ülést tartott szerdán Keszthe­lyen a Magyar Tudományos Akadémia három szakbizott­sága valamint a Pannon Ag­Tessedik emlékülés rártudományi Egyetem me­zőgazdaságtudományi kara. A modem magyar agrártu­domány előfutárára, 144 tu­dományos mű szerzőjére, az első hazai „dolgozva tanító” alap- és középfokú iskola megteremtőjére Varga János emlékezett. Az emlékülés az egyetem szoborparkjában álló Tessedik-szobor megko­szorúzásával zárult. Társasjáték a színjátékért KI VISZI el a balhét? Mai számunkban indul a városmozgató játék A KiViSzI színjátszó csoport -a Nógrád Megyei Hírlap és a Nógrádi Történeti Múzeum se­gítségével- a hagyományokat felidézve ötfordulós játékot in­dít, melynek témája a salgótar­jáni amatőr színjátszás. Öt héten keresztül a hajdan­volt és a ma működő csoportok előadásait idézzük fel. Játékosa­inknak nincs más dolga, mint a helyes válaszokat a kipontozott helyekre beírni, majd a teljes já­tékmezőt kivágva elküldeni, beadni szerkesztőségünkbe ( St., Erzsébet tér 6.) a követ­kező héten szerda délelőtt 10 óráig. Minden helyes válasz egy pontot ér. Azok juthatnak be a játék döntőjébe, akik az öt forduló során a legtöbb pontot érik el. A legjobb megfejtőknek hetente is értékes ajándékokat adunk. A játék fődíja egy színes TV, me­lyet május 30-án egyéb megle­petések közepette vehet majd át a szerencsés nyertes. 1887-ben alakult a város első színjátszó társulata. Az elmúlt több mint száz év alatt sok-sok, produkcióval örvendeztette meg közönségét a Petőfi nevét felvevő együttes. Melyik intéz­mény volt az otthonuk? Válasz:............................................................... Ez az otthona a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola diákjaiból 1984 október 25-én megalakult Az 1980-as évek második fel­ének két nyarán is úgy döntöt­tek a tarjáni népművelők és színjátszók, hogy a magyar színjátszás őskorához hason­lóan „Ekhós portyára” indul­nak, és kiviszik előadásaikat a megye falvaiba, így láthatták sok kis települé- san Tabarint (Csank Péter, partnere Kelemen Katalin) és társait. Ha figyelmesen olvasta az előbbi sorokat, Ön tudja, hogy ők a színjátszó csoportnak. színjátszó csoport tagjai 1. Forduló A Budapesti úton lévő gyár kultúrotthona 1935- ben épült fel (ma már nem áll). Az itt fellépő színjátszók tevékenysége 1946-tól országos hí­rűvé vált. A képen az 1937-ben bemutatott Me­sebál szereplői és a gyár vezetői közül láthatnak néhány személyt. A gyár neve? Válasz................................................................................... A SALGGLASS labdarúgó szakosztályának ügyvezető elnöke az édesapja révén kötődik a színjátszókhoz. Édesapja,....................................... . D ezső az együttes színésze, rendezője volt. A felvétel 1949-ben készült a Három a kislány című darab bemutatóján. A tüzhelygyári szín­játszók előadásait Bihari József rendezte, Pisch Ferenc volt a főszereplő. A gyár kultúrotthona még ma is áll. A neve? Válasz................................................................................... A játék első fordulójában lehetetlen minden va­laha Tarjánba működött csoportról megemlé­kezni. Kérjük, segítsen írja le az Ön által ismert színjátszó csoportok neveit, (egy jó név=l pont) Kepes technikatörténet A „Derű” és környéke A magyarországi Pest-Deb- recen vasútvonal megnyitására három mozdonyt Belgiumból rendeltek meg és az elsőnek eredetileg „Pesth” lett volna a neve. A mozdonyokat ki is pró­bálták az országos hírű fizika- professzor, Jedlik Ányos jelen­létében. Végül a megrendelt há­rom lokomotív helyett 145 év­vel ezelőtt 1847-ben Pestre négy darab érkezett! Ükapáink között ez a csalafintaság nagy derültséget okozott és zokszó nélkül kifizették a négy moz­dony árát. Talán ez a derűs han­gulat lehetett az oka annak, hogy az első magyar mozdony a „Derű” nevet kapta. A Pest-Debrecen-i „vaspá­lyát” 1847-ben kezdték el épí­teni és az 1848-as szabadság- harc kitöréséig - példás gyorsa­sággal - Szolnokig elkészült. Ezen utazott a magyar kormány 1848 szilveszter éjszakáján úti­célja, Debrecen felé. Ezidőben a vonatok forgalma sok nehéz­séggel járt, így a kormányvonat a harmadik állomáson majdnem karambolozott a Pest felé tartó katonavonattal, majd „fekve maradt” (akkori szakkifejezés­sel, elfogyott a lokomotív gőze és megállt), s csak hosszas fel­fűtés után tudott Ceglédig el­jutni, ahová újév napján délre érkezett meg ... Szolnokig egyébként elszállításra kerültek Pestről a bankjegy nyomó gép, a hadianyagok gyártásához szükséges gépek s így az akkori 98 kilométeres „vaspálya” a nagy időkben jó szolgálatot tett. Képünkön a „Derű” moz­dony a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban, mo­dellje a budapesti Közlekedési Múzeumban található. K.A. A sevillai magyar pavilon Sevillában április 20-án megnyílt meg az Expo ’92 világkiállítás. Felvételünkön a magyar pavilon tervezője, Makovecz Imre és az építők egy csoportja látható. Rainer Weiner Fassbinder A filmművészet „fenegyereke”

Next

/
Thumbnails
Contents