Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18-20 / 93. szám
6 HÍRLAP HÚSVÉTI MAGAZIN 1992. április 18-19., szombat-vasárnap Rimoc községben a vizes locsolás még élő hagyomány.-Fotó:Rigó- ( archív felvétel) Manga János Palócföldi szokások A palóc falvakban erőteljesen élt a népi vallásosságnak az a formája, amelyben az egyház tanításának, liturgiájának elemei elvegyültek a nép misztikus-mágikus tudat- világával, ami az ünnepekhez kapcsolódó szokásrend értelmét is meghatározta. Ugyanakkor olyan formák, szokások is létrejöttek, amelyeket bár az egyházi ünnep inspirált, de a nép utánzó- és parodizálókészsége, játékos ösztöne elevenedett meg bennük ... A nagyheti szokások jellemzője, a tisztálkodás volt. Az asszoonynép munkája a hét első felében sokfelé még ma is a nagytakarítás, a meszelés, a mosás. A nagyhét megünneplése voltaképpen nagycsütörtökön este kezdődött a keresztjárással. Lukén, Ipoly tornácon, Mi- hálygergén mikor véget ért a keresztjárás, a lányok „rózsavízért” mentek az Ipolyra, illetve a Dobroda patakra. Nagypéntek reggelén a család minden tagja ezzel a vízzel mosakodott. Amely családban lány nem volt, ott legény vitte haza a vizet. Másfelé nagypénteken hajnalban mentek a patakba mo- soakodni vagy a patakból vizet inni. Hasznosnak tartották ott a vizet, ahol két patak ösz- szefolyt. A patakban különösen a lányok mosakodtak, hogy szépek legyenek. Otthon hajukat is megmosták a patak vizében. A kisgyerekeket is megfürdették benne, hogy ügyesek, frissek legyenek, ne legyenek fekélyesek. A nagyszombati feltámadási körmenet után Mátrade- recskén a 15-16 esztendős su- hancok köveket vagdostak a kapukhoz, miközben, ezt mondogatták: „Ki, ki kiszí, gyere be konc!” (Itt is a nagyböjti savanyú leves elűzéséről volt szó.) L itkén, Ipolyiam ócon és Mihálygergén a lányok a feltámadási körmenet után télizöldből koszorúkat fontak, s azokkal feldíszítették a kereszteket és lobogókat. A „billing”-et, télizöldet a legények szedték az erdőben, s ezért tojást kaptak, melyet nagyszombaton reggel szedtek össze a faluban. Este, amikor a lányok a koszorúkat megkötötték, a tojásból a legényeknek rántottét sütöttek, de úgy, hogy a tojás héját nem törték fel, hanem két végét kilyukasztották, és kifújták belőle a fehérjét meg a sárgáját. A legények azután cérnára felfűzték a tojáshéjakat, s amíg a lányok a kereszteket díszítették, a tojásfűzéreket felaggatták a templom falára, vagy pedig egy közeli fára. Húsvétvasámap reggelén több faluban külön harangszó figyelmeztette a házak asszonyait az ételszentelésre. A szentelésre kosárban, kendőbe takarva sonkát, kolbászt, tojást, sót, néhol egy üvegben bort is, továbbá kalácsot, „morvány”-t vittek. A Ka- rancs alján húsvétkor ebédkor kétfelé vágtak egy-egy megszentelt tojást — mint karácsony böjtjén az almát —, s akkor megtalálják a helyes utat. Húsvét hétfőjének reggelén a legények, a fiúgyermekek öntözni jártak, akár az ország más részein. A lányos házaknál sokfelé terített asztal várta az öntözködő legényeket. Délután a lányok tojást vittek a legényeknek, akik farsangkor táncba vitték, s húsvétkor megöntözték őket. Dejtáron mindig a lánypajtások vitték a tojást egy kivarrott zsebkendőbe. Amikor a legény szüleinek házába beköszöntek, megmondták a tojást küldő lány nevét, azt, hogy tisztelted a fiúkat és ezt a tojást küldi neki, fogadják szívesen. A legény édesanyja vagy a család más asszonytagja süteménnyel, naranccsal, fügével, cukorkával viszonozta a tojást. Máshol mindegyik lány maga vitte a tojást annak a legénynek, akit akár ő, akár szülei kedveltek. ’-polytarnócon a lányok húsvéthétfőn „mátká”-t választottak. A mátkavá- M lasztás régebben, az első világháború előtti időben abból állt, hogy két lány egy-egy szépen kifestett tojást cserélt egymással. Az 1920-as évek után már „mátkatál ”-at küldtek egymásnak. Azok a lányok, akik a „mátka- tál”-at elfogadták és viszonozták, ettől kezdve „mát- kám”-nak szólították egymást. A legények a komát választottak, amit a „komaál- domás”-sal ünnepeltek meg. (A részletek Manga János Plócföld című 1979-ben megjelent könyvéből valók) ......-..............' ....................................."................ G uinnessrekordok Gerhard Reim gel- senkircheni cukrászmester felkészült a húsvétra: a német városka lakóit háromméteres, óriási tojáskölteménnyel örvendeztette meg. Ehhez másfél mázsa cukorra, 400 tojás fehérjére, néhány száz kiló omlóstésztára és jó néhány napra volt szüksége. Készítményének híre természetesen méltó helyre kerül: A Guinness rekordok könyvébe. Az édességen magán viszont az egész város osztozik. A kölni húsvéti tojásbörze is rekordgyanús. Az április 9-e és 12-e közötti nemzetközi tojásgálára 80 művész jelentette be 15 ezer tojásművét. A 20 országból - köztük Magyarországról - jövő alkotások fantáziája kiapadhatatlan: Szent Jeromos, Dürer portréja, virágcsendélet és meztelen lurkó egyaránt ráfér a kis felületre. Stolmár G. Ilona: Magyar feltámadás Óh , magyar Honfitársam, ki tenyeredbe temetted szomorúan lecsukló bús fejed, s még jó nagyokat sújtanak is rá téged átkozó mondatok, hogy még mélyebbre hulljon tekinteted, csak azt láthasd, mit naponta megeszel s észrevétlen maradjon köréd tolongó reménycsokor, elmúlt Virágvasárnap! Ajkakról lehullt Hozsánnák tengerében gázolnak lábak s elszáradt pálmaágakra taposol. Nehéz a kereszt, mit magyarként hordozol? Elestél? Leköptek? Országod testén vérzik rég mind az öt sebed? És mégis, ordítják hangosan a „Feszítsd meg!”-et, miközben Pilátusok mossák körötted véredtől csöpögő, mocskos kezöket . . . ? Állj fel, Honfitársam! Emeld fel végre bús fejed s vedd vissza régi, elrabolt hited! A templom kárpitja már meghasadt, A megfeszített Krisztus Gyurián Tibor felvétele Taron készült A húsvéti tojások európai szakértője minden bizonnyal a hamburgi Maud Pohlmeyer, aki 13 év alatt 1200 tojást gyűjtött össze a világ minden szögletéből. A korábban orvosi asszisztensként dolgozó idős Tojásn • A n gyújtó hölgy kollekciójában kínai, japán, pakisztáni és marokkói ritkaságokat is őriz. Természetesen ismeri a magyar (kalocsai mintás), a román es az amerikai tojásokat is. Pohlmeyer asszony kincsei közül csak a legdrágábbak hiányoznak: ezek darabjáért ugyanis akár 6000 márkát is elkérhetnek, amit nem bír a nyugdíjból megfizetni. Mikor ünnepli a húsvétot a világ? Aki a legszebbet festi A húsvéti ünnepet a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon — tehát március 22 és április 25 között — ünnepük. A nagyhéten még az életvidám spanyolok is rendkívül komolyak: hosszú körmenetekben, álarcoson, hangtalanul vonulnak az utcákon, kezükben a feldíszített, mázsás súlyú gyertyákkal és különböző szentek szobraival. Csak húsvétvasár- nap szűnik a komor hangulat és váltja fel a Feltámadott tiszteletére érzett öröm. Oroszországban mindig a húsvét volt a keresztények legnagyobb ünnepe, bármilyen rendszer is volt hatalmon. Az ünnepélyes istentisztelet után a nép útja a temetőbe vezetett. Ott, a szabadban töltötték el - vodkával bőségesen meglocsolt- uzsonnájukat. A színhely maga is jelképes volt: a szere- tetlakomán hitük szerint szimbolikusan még a halottak is részt vettek. A pravoszláv Görögországban például a hús vét fénypontja- amelyet ott egyébként a Gergely naptár szerint ülnek - a szombatról vasárnapra virradóan, éjfélkor tartott szentmise. Pontban 24 órakor a pópa szétterjeszti karjait és világgá kiáltja a várva várt mondatot: „Cristos anesti” — Krisztus feltámadt. Ezután meggyújtja az előzetesen megáldott gyertyákat, amelyeket a hívők hazavisznek. A nők különleges receptek alapján előállított süteményt tesznek a család asztalára: a perec közepén elhelyezett, festett, főtt tojást a tésztával együtt sütik meg. Nap és Hold sötétben maradt, gyilkos évtizedeken át Krisztussal jártad te a magyar Golgotát. Lelked sírboltjáról lökd le a sziklát! Fáradt testedre hűsítő balzsamot hozott hűséges anya-asszonyod, elmúlt a keserű pohár, Húsvét van, mondj Alleluját! A legmélyebbről csak fölfelé lendülhet kerék most jő a Fény, Magyar Jövő ragyog, ha hiszed és akarod. Induljon hát a nagy magyar körmenet! A szenvedéstől rosszabb nem, csakis jobb lehetsz. Teli torokból zengj hangos Alleluját, reszkessen meg belé e hitetlen világ! A legmélyebbről már csak fölfelé . lendülhet sorskerék, szállj le keresztedről, jelenj meg Magyarként a tiszta Fény húsvéti szent egén! Murrysville, 1992. április 7. Miért a tojás? A tojás a kereszténység kialakulását megelőzően a születés, az élet és a feltámadás jelképe volt. A strucctojás a jót, a hüllőké ellenben - akárcsak a feltört tojás - a gonoszságot szimbolizálta. Görög mondák szerint az egész világ egyetlen tojásra vezethető vissza. Egy osztrák monda viszont azt állítja, hogy a húsvéti tojások egy „égi tyúknak” köszönhetőek. A néphiedelem szerint Európa-szerte az asszonyok akkor rejtettek tojást a hitvesi ágy alá, amikor gyermekáldásra vártak. Egyidejűleg férjeik a küszöb alá ástak el egy másikat. Mindkettőnek mágikus erőt tulajdonítottak. A hegyi pásztor azért ropott tojástáncot a nyája körül, hogy elűzze az állatokra leselkedő veszélyt, az ordast. A tojásfestés hagyomány. Már az egyiptomi és kínai sírokban is találtak festett példányokat, amelyek az évezredek távlatából nézve is szépen sikerültek. A rikító piros tojások a Napnak hódoltak, amelynek sugarai a tavasztól kezdve újból erősebben érik a Földet. Noha ez az értelmezés az idők folyamán elhalványult, ma még mindig vannak olyan részei a világnak, ahol a kenyér belébe piros tojást sütnek bele. Miért ajándékoznak egymásnak a szerelmesek tarkabarka tojást? Azért, hogy szerelmük úgy nőjön, akár tyúkban a tojás. A tojásevés és ajellem A neve legendás és művészetét mindmáig nem sikerült megközelíteni: Peter Carl Faber gé (1846-1920), az orosz cárok udvari ékszerésze, a világ legcsodálatosabb húsvéti tojásait aranyból, platinából, nefritből, zománcból készítette, s gyönggyel, gyémánttal, rubinokkal díszítette. A cári családot 54 pompás remekművével ejtette ámulatba. Szemet örvendeztető látvány tárul elénk, ha a titokzatosan záruló, kehelyszerű héját felnyitjuk. Fák, kastélyok, madarak és kismalacok tűnnek fel. Sőt, a fantasztikus kézügyességű ékszerészmester egy alkalommal még annak is megtalálta a módját, hogy kora műszaki újdonságát, a világ leghosszabb - transzszibériai - vasútjának egy kocsiját belevarázsolja egy tojáscsodába. Csak ez utóbbi árverési ára elérné ma a 250 millió forintot. A cári udvar legféltettebb kincsei között sorolták fel azt az arany reneszánsztojást is, amelyet Maria Federova cámő számára félje, III. Sándor rendelt. A húsvét mindig a nagy tojásevések ünnepe is. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy a tojás elfogyasztása sok mindent elárul önről. Ha besorolta magát vagy partnerét az alábbi kategóriák valamelyikébe, olvassa el a végén található megoldást! 1. A „lefejező” a tojást kemény ütéssel feltöri. Először késsel a tetejét vágja le, majd a maradékot tempósan elfogyasztja. 2. A „kopogtató” először finom mozdulatokkal feltöri a héjat, majd élvezettel megeszi a tojást. 3. A változatosságot kedvelő különböző módon készítteti el kedvenc tojását: rántottát, a tükörtojást és a főtt tojást egyaránt szívesen fogyasztja. Megoldás: 1. Az asztalnál a tettek embere ül, aki szereti a világos beszédet. A szerelemben is lé- nyegretörő. A legegyszerűbb egyből közölni vele, mit akar tőle, ekkor van a legnagyobb esélye arra, hogy midazt, amit elvár, meg is kapja. 2. Jó vele megosztani a tojást, mert tudja, hogyan élvezze az élet örömeit, akár egyedül van, akár társsal él. Időnként azonban kicsinyes is tud lenni. Aki meg akarja hódíani, jól teszi, ha nem próbálja apró szokásairól leszoktatni. Ha erőszakkal próbálják meg nevelni, visszavonul. 3. A változatosság embere. Semmi sem bosszantja jobban, mint az egyhangú magánélet és a favágásgásszerű munka. Bár gyakran szórakoztató, néha mégis kimerítő. Ennek oka egyszerű: ugyanilyen ötletgazdaságot és energiát vár el partnerétől.
