Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18-20 / 93. szám

6 HÍRLAP HÚSVÉTI MAGAZIN 1992. április 18-19., szombat-vasárnap Rimoc községben a vizes locsolás még élő hagyomány.-Fotó:Rigó- ( archív felvétel) Manga János Palócföldi szokások A palóc falvakban erő­teljesen élt a népi vallásosságnak az a formája, amelyben az egyház tanításának, litur­giájának elemei elvegyültek a nép misztikus-mágikus tudat- világával, ami az ünnepekhez kapcsolódó szokásrend értel­mét is meghatározta. Ugyan­akkor olyan formák, szokások is létrejöttek, amelyeket bár az egyházi ünnep inspirált, de a nép utánzó- és parodizáló­készsége, játékos ösztöne elevenedett meg bennük ... A nagyheti szokások jel­lemzője, a tisztálkodás volt. Az asszoonynép munkája a hét első felében sokfelé még ma is a nagytakarítás, a me­szelés, a mosás. A nagyhét megünneplése voltaképpen nagycsütörtökön este kezdő­dött a keresztjárással. Lukén, Ipoly tornácon, Mi- hálygergén mikor véget ért a keresztjárás, a lányok „rózsa­vízért” mentek az Ipolyra, il­letve a Dobroda patakra. Nagypéntek reggelén a család minden tagja ezzel a vízzel mosakodott. Amely család­ban lány nem volt, ott legény vitte haza a vizet. Másfelé nagypénteken haj­nalban mentek a patakba mo- soakodni vagy a patakból vi­zet inni. Hasznosnak tartották ott a vizet, ahol két patak ösz- szefolyt. A patakban különö­sen a lányok mosakodtak, hogy szépek legyenek. Ott­hon hajukat is megmosták a patak vizében. A kisgyereke­ket is megfürdették benne, hogy ügyesek, frissek legye­nek, ne legyenek fekélyesek. A nagyszombati feltáma­dási körmenet után Mátrade- recskén a 15-16 esztendős su- hancok köveket vagdostak a kapukhoz, miközben, ezt mondogatták: „Ki, ki kiszí, gyere be konc!” (Itt is a nagy­böjti savanyú leves elűzéséről volt szó.) L itkén, Ipolyiam ócon és Mihálygergén a lá­nyok a feltámadási körmenet után téli­zöldből koszorúkat fontak, s azokkal feldíszítették a ke­reszteket és lobogókat. A „billing”-et, télizöldet a legé­nyek szedték az erdőben, s ezért tojást kaptak, melyet nagyszombaton reggel szed­tek össze a faluban. Este, amikor a lányok a koszorúkat megkötötték, a tojásból a le­gényeknek rántottét sütöttek, de úgy, hogy a tojás héját nem törték fel, hanem két végét ki­lyukasztották, és kifújták be­lőle a fehérjét meg a sárgáját. A legények azután cérnára felfűzték a tojáshéjakat, s amíg a lányok a kereszteket díszítették, a tojásfűzéreket felaggatták a templom falára, vagy pedig egy közeli fára. Húsvétvasámap reggelén több faluban külön harangszó figyelmeztette a házak asszo­nyait az ételszentelésre. A szentelésre kosárban, ken­dőbe takarva sonkát, kolbászt, tojást, sót, néhol egy üvegben bort is, továbbá kalácsot, „morvány”-t vittek. A Ka- rancs alján húsvétkor ebédkor kétfelé vágtak egy-egy meg­szentelt tojást — mint kará­csony böjtjén az almát —, s akkor megtalálják a helyes utat. Húsvét hétfőjének reggelén a legények, a fiúgyermekek öntözni jártak, akár az ország más részein. A lányos házak­nál sokfelé terített asztal várta az öntözködő legényeket. Délután a lányok tojást vittek a legényeknek, akik farsang­kor táncba vitték, s húsvétkor megöntözték őket. Dejtáron mindig a lánypajtások vitték a tojást egy kivarrott zsebken­dőbe. Amikor a legény szüle­inek házába beköszöntek, megmondták a tojást küldő lány nevét, azt, hogy tisztel­ted a fiúkat és ezt a tojást küldi neki, fogadják szívesen. A legény édesanyja vagy a család más asszonytagja sü­teménnyel, naranccsal, fügé­vel, cukorkával viszonozta a tojást. Máshol mindegyik lány maga vitte a tojást annak a le­génynek, akit akár ő, akár szülei kedveltek. ’-polytarnócon a lányok húsvéthétfőn „mátká”-t választottak. A mátkavá- M lasztás régebben, az első világháború előtti időben ab­ból állt, hogy két lány egy-egy szépen kifestett tojást cserélt egymással. Az 1920-as évek után már „mát­katál ”-at küldtek egymásnak. Azok a lányok, akik a „mátka- tál”-at elfogadták és viszo­nozták, ettől kezdve „mát- kám”-nak szólították egy­mást. A legények a komát vá­lasztottak, amit a „komaál- domás”-sal ünnepeltek meg. (A részletek Manga János Plócföld című 1979-ben meg­jelent könyvéből valók) ......-..............' ....................................."................ G uinness­rekordok Gerhard Reim gel- senkircheni cukrászmes­ter felkészült a húsvétra: a német városka lakóit háromméteres, óriási to­jáskölteménnyel örven­deztette meg. Ehhez más­fél mázsa cukorra, 400 tojás fehérjére, néhány száz kiló omlóstésztára és jó néhány napra volt szüksége. Készítményé­nek híre természetesen méltó helyre kerül: A Guinness rekordok könyvébe. Az édességen magán viszont az egész város osztozik. A kölni húsvéti tojás­börze is rekordgyanús. Az április 9-e és 12-e kö­zötti nemzetközi tojásgá­lára 80 művész jelentette be 15 ezer tojásművét. A 20 országból - köztük Magyarországról - jövő alkotások fantáziája kia­padhatatlan: Szent Je­romos, Dürer portréja, virágcsendélet és mezte­len lurkó egyaránt ráfér a kis felületre. Stolmár G. Ilona: Magyar feltámadás Óh , magyar Honfitársam, ki tenyeredbe temetted szomorúan lecsukló bús fejed, s még jó nagyokat sújtanak is rá téged átkozó mondatok, hogy még mélyebbre hulljon tekinteted, csak azt láthasd, mit naponta megeszel s észrevétlen maradjon köréd tolongó reménycsokor, elmúlt Virágvasárnap! Ajkakról lehullt Hozsánnák tengerében gázolnak lábak s elszáradt pálmaágakra taposol. Nehéz a kereszt, mit magyarként hordozol? Elestél? Leköptek? Országod testén vérzik rég mind az öt sebed? És mégis, ordítják hangosan a „Feszítsd meg!”-et, miközben Pilátusok mossák körötted véredtől csöpögő, mocskos kezöket . . . ? Állj fel, Honfitársam! Emeld fel végre bús fejed s vedd vissza régi, elrabolt hited! A templom kárpitja már meghasadt, A megfeszített Krisztus Gyurián Tibor felvétele Taron készült A húsvéti tojá­sok európai sza­kértője minden bizonnyal a ham­burgi Maud Pohlmeyer, aki 13 év alatt 1200 to­jást gyűjtött össze a világ minden szögletéből. A ko­rábban orvosi asszisztensként dolgozó idős Tojás­n • A n gyújtó hölgy kollekció­jában kínai, ja­pán, pakisztáni és marokkói ritka­ságokat is őriz. Természetesen ismeri a magyar (kalocsai mintás), a román es az amerikai tojáso­kat is. Pohlmeyer asszony kincsei közül csak a leg­drágábbak hiá­nyoznak: ezek darabjáért ugyanis akár 6000 márkát is elkérhetnek, amit nem bír a nyug­díjból megfizetni. Mikor ünnepli a húsvétot a világ? Aki a legszebbet festi A húsvéti ünnepet a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon — tehát március 22 és április 25 között — ünnepük. A nagyhéten még az életvi­dám spanyolok is rendkívül ko­molyak: hosszú körmenetekben, álarcoson, hangtalanul vonul­nak az utcákon, kezükben a fel­díszített, mázsás súlyú gyer­tyákkal és különböző szentek szobraival. Csak húsvétvasár- nap szűnik a komor hangulat és váltja fel a Feltámadott tisztele­tére érzett öröm. Oroszországban mindig a húsvét volt a keresztények leg­nagyobb ünnepe, bármilyen rendszer is volt hatalmon. Az ünnepélyes istentisztelet után a nép útja a temetőbe vezetett. Ott, a szabadban töltötték el - vodkával bőségesen meglocsolt- uzsonnájukat. A színhely maga is jelképes volt: a szere- tetlakomán hitük szerint szimbo­likusan még a halottak is részt vettek. A pravoszláv Görögország­ban például a hús vét fénypontja- amelyet ott egyébként a Ger­gely naptár szerint ülnek - a szombatról vasárnapra virra­dóan, éjfélkor tartott szentmise. Pontban 24 órakor a pópa szét­terjeszti karjait és világgá ki­áltja a várva várt mondatot: „Cristos anesti” — Krisztus fel­támadt. Ezután meggyújtja az előzetesen megáldott gyertyá­kat, amelyeket a hívők haza­visznek. A nők különleges re­ceptek alapján előállított süte­ményt tesznek a család aszta­lára: a perec közepén elhelye­zett, festett, főtt tojást a tésztá­val együtt sütik meg. Nap és Hold sötétben maradt, gyilkos évtizedeken át Krisztussal jártad te a magyar Golgotát. Lelked sírboltjáról lökd le a sziklát! Fáradt testedre hűsítő balzsamot hozott hűséges anya-asszonyod, elmúlt a keserű pohár, Húsvét van, mondj Alleluját! A legmélyebbről csak fölfelé lendülhet kerék most jő a Fény, Magyar Jövő ragyog, ha hiszed és akarod. Induljon hát a nagy magyar körmenet! A szenvedéstől rosszabb nem, csakis jobb lehetsz. Teli torokból zengj hangos Alleluját, reszkessen meg belé e hitetlen világ! A legmélyebbről már csak fölfelé . lendülhet sorskerék, szállj le keresztedről, jelenj meg Magyarként a tiszta Fény húsvéti szent egén! Murrysville, 1992. április 7. Miért a tojás? A tojás a kereszténység kialakulását megelőzően a születés, az élet és a fel­támadás jelképe volt. A strucctojás a jót, a hüllőké ellenben - akárcsak a fel­tört tojás - a gonoszságot szimbolizálta. Görög mondák szerint az egész világ egyetlen tojásra ve­zethető vissza. Egy oszt­rák monda viszont azt ál­lítja, hogy a húsvéti tojá­sok egy „égi tyúknak” kö­szönhetőek. A néphiedelem szerint Európa-szerte az asszo­nyok akkor rejtettek tojást a hitvesi ágy alá, amikor gyermekáldásra vártak. Egyidejűleg férjeik a kü­szöb alá ástak el egy má­sikat. Mindkettőnek má­gikus erőt tulajdonítottak. A hegyi pásztor azért ro­pott tojástáncot a nyája körül, hogy elűzze az álla­tokra leselkedő veszélyt, az ordast. A tojásfestés hagyo­mány. Már az egyiptomi és kínai sírokban is talál­tak festett példányokat, amelyek az évezredek táv­latából nézve is szépen si­kerültek. A rikító piros to­jások a Napnak hódoltak, amelynek sugarai a ta­vasztól kezdve újból erő­sebben érik a Földet. Noha ez az értelmezés az idők folyamán elhalvá­nyult, ma még mindig vannak olyan részei a vi­lágnak, ahol a kenyér be­lébe piros tojást sütnek bele. Miért ajándékoznak egymásnak a szerelmesek tarkabarka tojást? Azért, hogy szerelmük úgy nő­jön, akár tyúkban a tojás. A tojásevés és ajellem A neve legendás és művésze­tét mindmáig nem sikerült megközelíteni: Peter Carl Fa­ber gé (1846-1920), az orosz cá­rok udvari ékszerésze, a világ legcsodálatosabb húsvéti tojá­sait aranyból, platinából, nefrit­ből, zománcból készítette, s gyönggyel, gyémánttal, rubi­nokkal díszítette. A cári csalá­dot 54 pompás remekművével ejtette ámulatba. Szemet örvendeztető látvány tárul elénk, ha a titokzatosan zá­ruló, kehelyszerű héját felnyit­juk. Fák, kastélyok, madarak és kismalacok tűnnek fel. Sőt, a fantasztikus kézügyességű ék­szerészmester egy alkalommal még annak is megtalálta a mód­ját, hogy kora műszaki újdon­ságát, a világ leghosszabb - transzszibériai - vasútjának egy kocsiját belevarázsolja egy to­jáscsodába. Csak ez utóbbi ár­verési ára elérné ma a 250 mil­lió forintot. A cári udvar legfél­tettebb kincsei között sorolták fel azt az arany reneszánsztojást is, amelyet Maria Federova cámő számára félje, III. Sándor rendelt. A húsvét mindig a nagy tojá­sevések ünnepe is. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy a to­jás elfogyasztása sok mindent elárul önről. Ha besorolta magát vagy partnerét az alábbi kategó­riák valamelyikébe, olvassa el a végén található megoldást! 1. A „lefejező” a tojást ke­mény ütéssel feltöri. Először késsel a tetejét vágja le, majd a maradékot tempósan elfo­gyasztja. 2. A „kopogtató” először fi­nom mozdulatokkal feltöri a hé­jat, majd élvezettel megeszi a tojást. 3. A változatosságot kedvelő különböző módon készítteti el kedvenc tojását: rántottát, a tü­körtojást és a főtt tojást egy­aránt szívesen fogyasztja. Megoldás: 1. Az asztalnál a tettek em­bere ül, aki szereti a világos be­szédet. A szerelemben is lé- nyegretörő. A legegyszerűbb egyből közölni vele, mit akar tőle, ekkor van a legnagyobb esélye arra, hogy midazt, amit elvár, meg is kapja. 2. Jó vele megosztani a to­jást, mert tudja, hogyan élvezze az élet örömeit, akár egyedül van, akár társsal él. Időnként azonban kicsinyes is tud lenni. Aki meg akarja hódíani, jól te­szi, ha nem próbálja apró szo­kásairól leszoktatni. Ha erő­szakkal próbálják meg nevelni, visszavonul. 3. A változatosság embere. Semmi sem bosszantja jobban, mint az egyhangú magánélet és a favágásgásszerű munka. Bár gyakran szórakoztató, néha mégis kimerítő. Ennek oka egy­szerű: ugyanilyen ötletgazdasá­got és energiát vár el partneré­től.

Next

/
Thumbnails
Contents