Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18-20 / 93. szám

1992. április 18-19., szombat-vasárnap BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Április 27-én délután Újságíró — közönség találkozó A Nógrád Megyei Hírlap és kiadóvállalata, az Axel Springer-Magyarország Kia­dói Kft. Nógrád Megyei Iro­dája április 27-én, hétfőn több órás rendezvényt szervez a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pontban. Jogtanácsosunk - egy újságíró társaságában - fogadóórát tart déli 12-től 16 óráig, fotósunk igazolvány- képeket készít azoknak, akik egy hónapra előfizetik a me­gyei lapot, s az újság vezető munkatársai délután fél 5-től kötetlen beszélgetés kereté­ben fogadják az olvasókat. Mindez csupán ízelítő, ezeken túlmenően még szá­mos meglepetés várja az ér­deklődőket. Kétszáz éves hagyomány Aki mézeskalácsba álmodja álmait Major Gyula, kezében egy mézeskalácsból formázott szívvel Huszár, baba, szív, papucs, nyaklánc - mindezek mézeska­lácsból. Készítőjük a Balassa­gyarmaton élő és „édes” mes­terségét művelő Major Gyula.-Famíliánkban kétszáz éves hagyománya van a mézeska­lács-készítésnek - mondta a Jászberényből ideszármazott 61 éves mester, amikor felkerestük családi házában lévő műhelyé­ben. - Jómagam a sógoromtól tanultam meg a cukrász, a cu­korkakészítő és a mézeskalá- csos szakmákat. Autószerelő akart lenni, de a család pénztárcájából nem fu­totta a tandíjra. Ma már aligha bánja, hogy így alakult a sorsa.-Egyszer a gyarmati Meleg Imréné mellett árultam Szentk- úton, ő érdeklődött, nem jön­nék-e hozzá dolgozni - emléke­zett Major Gyula, amikor arról kérdeztem, hogyan került az Ipoly parti városba. - Igennel feleltem, de néhány esztendő múltán átpártoltam a sofőrkö- déshez. De megbetegedtem, s 1973-ban visszatértem az ere­deti szakmámhoz. A Major-féle mézeskalács messzeföldön híres, távolabbi vidékekről is járnak ide vásá­rolni. Például a Szolnok megyei Boldog községből esküvőkre rendelnek örömkalácsot. Megyénk egyetlen szakkép­zett mézeskalácskészítője ma még jó erőben van, sokat dol­gozik, de már a pihenésre is gondol. Teheti, hiszen 20 éves fia, ifjú Major Gyula személyé­ben - aki egyébként végzett au­tószerelő - adott az utánpótlás.-Tetszik nekem a mézeska­lácskészítés - mosolygott a fia­talember. - Legfeljebb magam eszem meg, amit elrontok. kolaj - rigó A nagylányt akarták, a sofőrt találták Emlékezetes húsvétok Az ősi kelta mítosz szerint Istár istennőnek egy szép fiatal pásztor, Dumuzi volt a kedvese, aki fiatalon meghalt. Az istennő boldogtalan volt nélküle, kérte az isteneket, engedjék meg, leg­alább az év egy részére visszahozhassa kedvesét a holtak világá­ból. Istár tavasz idején hozta fel Dumuzit az élők világába, így lett halála és feltámadása a természet körforgásának jelképe. A keresztény vallások Jézus feltámadását ünnepük húsvétkor, időpontja március 22. és április 25. között ingadozik. Az alábbi­akban emlékezetes húsvétokat idéznek fel riportalanyaink. Csernyik József, az őrhalmi tsz. portása:- Ha jól emlékszem, 1950-ben történt. Négyen bará­tok húsvéthétfőn indultunk lo- csolkodni. Kanyó Ilonkáékhoz is bekopogtunk, szépen kézen­fogva kivittük a kerekes kúthoz, s aztán néhány vödör vízzel megloccsantottuk. Márhogy el ne hervadjon. Hűvös volt az idő, a jéghideg víztől Ilonka kissé megfázott. Az anyja so­káig neheztelt rám, ő azonban nem haragudott meg, sőt. Hoz­zám jött feleségül. Simonná Annus Judit, a cser- hátsurányi 8. számú vegyesbolt vezetője: — Tíz éves lehettem, édesa- páméktól kaptam egy kisbá- rányt. Aranyos jószág volt, hó­fehér bundával, a nyakán egyet­len fekete pöttyel. Mindenhová jött velem, még labdázni is tu­dott. Úgyszólván imádtam, el­neveztem Zsuzsinak. Ám mindössze egy hónapig dédel­gethettem, mert húsvét első napjának reggelére elpusztult. Napokig sirattam. Igazi teme­tést rendeztünk neki. Azóta is szeretem az állatokat. Juhunk is van, mostanában fog elleni. Ta­lán megint lesz egy hófehér bundájú barikám.- Koplányi Józsefné, a heren- csényi mézüzem dolgozója:- Örökké emlékezetes marad számomra az 1970. évi locsoló­bál. Mostani férjemmel men­tünk el a mulatságba, akivel a néhány hónappal korábbi ven- dégségi bálon ismerkedtünk össze. Józsi mindenképpen el­sőnek akart meglocsolni, s alig­hogy elmúlt az éjfél, máris sza­ladt a szódavizes üvegért. Egy év együttjárás után összeháza­sodtunk. Első gyermekünk, Mónika húsvéti születésű, most, nagypénteken töltötte be a 17. életévét. — Gerstenmajer Borbála szü­gyi nyugdíjas: — Nekem a húsvétok mindig fájdalmasak voltak. Drága éde­sapám nem tért vissza az első világháborúból, kilencen ma­radtunk árván. Máramarosszi- geten laktunk, özvegy édesa- nyánkkkal minden húsvétkor felsétáltunk a kálváriadombra, s végigjártuk a stációkat. Aztán 1944-ben, nagyszombatra vir­radóra többezredmagunkkal ki­telepítettek bennünket a város­ból. Álltunk a Mura partján, di­deregve a hűvös-jeges szélben, s csak az vigasztalt, hogy Jézus hamarosan feltámad. Túri János, a Nógrád Volán balassagyarmati üzemigazgató­ságának szolgálattevője:- Sok emlékezetes húsvétot éltem meg, az egyiket elmesé­lem. Az 50-es évekből való, amikor kalauz voltam. Húsvét másodnapján Ságújfaluba vit­tünk járatot, s amíg nem indul­tunk visszafelé, a fakaruszban ücsörögtünk. Hirtelen arra let­tem Figyelmes, hogy a közelben lévő ház kapuján szalad ki egy nagylány, mögötte teli vödörrel a kezében fut a legény. A le­ányzó a busz felé vette az irányt, beugrott az ajtón, s vé­delmet keresve megállt a gép­kocsivezető előtt. A legény is fellépett, és se szó, se beszéd, már öntötte is a vizet. Ám a lány lehajolt, s a vödör egész tar­talma a sofőr nyakába zúdult. Ült szegény, mint az ázott ve­réb, ruhájából csöpögött alá a víz. Minket pedig rázott a neve­tés ... Kolaj László Balassagyarmat és környéke Óvoda az iskolában • Ipolyszög. Visszakerült haj­dani tulajdonosa, az evangéli­kus egyház birtokába az üresen álló kántortanítói lakás és a volt evangélikus iskola Az utóbbi­ban lévő óvoda zavartalanul el­látja feladatát, az önkormányzat minimális bérleti díj ellenében használhatja az épületet. Vetik a burgonyát • Őrhalom. Megyénk legna­gyobb burgonyatermelő nagy­üzemében, a Hazafias Népfront tsz.-ben kedden megkezdték a krumpli ültetését. Hatszáz hek­táron juttatják földbe a holland vetőgumót, a háztájiban négy­száz hektáron vetnek étkezési burgonyát. Az idei termést Szlovákiába exportálják. Locsolóbálok • Vasárnap 20 órától a mohorai és az őrhalmi, hétfőn 20 órától a cserhátsurányi művelődési ház­ban tartanak locsolóbált. Bronzba öntött elismerés „Akik a város fejlesztésében, gazdasági, kulturális, művé­szeti, egészségügyi és sportéle­tének fellendítésében kiemel­kedő tevékenységet fejtettek ki kitüntesben részesíthetők” - szól a rendelkezés, amelyet Ba­lassagyarmat képviselő-testü- lete hozott a település érdeké­ben végzett kiemelkedő munka és önzetlen magatartás elisme­résére. Az érem - az elképzelé­sek szerint - 9 centiméter átmé­rőjű, kör alakú, bronz dom­bormű, amelynek egyik oldalán a városháza képe, alatta a hely­ség címere és a „Balassagyar­matért” felirat lesz látható. Az érme hátlapján az alapító nevét és az alapítás időpontját olvas­hatjuk majd. Az emlékplakett - amelyből egy évben legfeljebb hármat lehet kiadni - adomá­nyozásának időpontját a képvi­selő-testület határozza meg. Terényi tojásfestőknél titoklesen „Rózsa leng a kalapomon, Kicsi vagyok én még nagyon. Azért sokat nem beszélek, Hanem piros tojást kérek.” De sokszor is elmondtam e verset gyermekkorom húsvét- jain, aztán szagosvízzel meglo­csolva a lányokat, vártam a jól megérdemelt hímestojást. Ak­koriban nem érdekelt, miként festik a tojásokat, most viszont kifejezetten azért látogattunk el Terénybe, hogy ellessük a tit­kot. A tojáshímezők „hadiszál­lásán” - az iskolában - átható faggyúszag fogadott bennünket.- A tulipános, bozsemkás (keresztes), gereblyés, rozma- ringos formákat a forró fattyúba mártott lyukas csövecskében végződő pipkával rajzoljuk fel a főtt tojásra - avatott be tudomá­nyába Csordás Jánosné. - Ré­gebben cékla-, hagyma-, vagy krepp papír levével színeztük, most festékkel festjük meg a to­jást, melyről megszáradása után lekaparjuk a faggyút, s alatta fehéren kirajzolódnak a motí­vumok. Végezetül szalonnával Készülnek a jellegzetes terényi hímestojások Fotó: R.T. bekenjük a tojást, s az a zsírtól szép fényes lesz.- Ahány keresztfiunk volt, annyiszor két hímestojást készí­tettünk - folytatta Kertész Pálné. - Tizenkét éves korukig, húsvétvasámapján vittük el kendőbe csomagolva a tojást, mellé kalácsot, esetleg mézes­huszárt, s cserébe szagosvizet kaptunk. A lányok úgyszintén magukfestette tojással köszön­ték meg a verset és a locsolást. Slezák Mária tanárnő el­mondta: a csokitojás-korszak után falujukban ismét kezd di­vatba jönni a hímestojás. Ezért az általános iskolában is fel­élesztik a tojásfestés szép ha­gyományát. (K.L.) Már nem tart sokáig ... Áldatlan az az állapot, ami Balassagyarmaton a főút burko­latának megbontásával, a Rá­kóczi úti munkálatokkal kap­csolatos. A földgáztüzelésre való áttérés leglényegesebb mozzanata, a gerinchálózat kié­pítése és az ehhez kapcsolódó apróbb feladatok elvégzése után már gyakorlatilag végéhez ér a „gázprogram”. Moór Mátyás, városi főépí­tész, az önkormányzati hivatal műszaki osztályának vezetője elmondta, a tervek szerint ápri­lis végéig befejeződnek a Rá­kóczi úton (és környékén) a munkálatok, utána gyakorlati­lag csak egy—két utcai szakasz marad, ahová - az újabb tele­kosztások miatt — még ki kell építeni a gerincvezetéket. A fel­adatok elvégeztével megterem­tődik az elvi lehetősége annak, hogy a város csaknem egész te­rületén anyagi lehetőségei sze­rint mindenki csatlakozhasson a rendszerhez. A cél, hogy minél több fogyasztó kapcsolódjon a hálózathoz, hiszen a gáztüzelés g jóval gazdaságosabb, olcsóbb és sokkal kevésbé környezet­szennyező a szén- és az olajtü­zeléshez képest. (fa) A kisebb árrést is megbecsülik- Lényegesen nyugodtabb vagyok, mint a nemrégiben megtartott küldöttgyűlés előtt, ahol az elmúlt évet értékeltük és az idei üzletpolitikai feladatokat határoztuk meg - árulta el dr. Horváth József, a Balassagyar­mat és Vidéke Áfész elnöke. — Nemcsak a küldöttgyűlésen, hanem a részközgyűléseken megjelentek többsége is elisme­rően, de mértéktartóan szólt kö­zös^ eredményeinkről. Érthető ez a magatartás, mert ebben a nehéz és igen gyorsan változó gazdasági környezetben már talpon maradni is jelentős fegyvertény. Ám a szövetkezet ennél többet produkált: megtar­totta fizetőképességét, továbbá a kétmilliós nyereségéből több mint egymillió forint osztalékot fizet a részjegyek után.- A küldöttgyűlés hangulatát az az alapvető felismerés uralta, hogy csak akkor tudunk létezni, ha továbbra is együtt maradunk. Az új szövetkezeti, átmeneti törvény megjelenése óta negy­venhárom olyan tagunk kérte visszavételét, akik korábban nem tudtak eleget tenni tagi kö­telezettségüknek - folytatta az elnök. A törvény előírásainak meg­felelően elvégezték a vagyon­nevesítést, s döntöttek a felosz­tás elveiről. Már midenkinek a kezében van az a papír, amely tanúsítja, hogy az 50 millió fo­rint értékű szétosztható va­gyonból mennyi az ő része. A tulajdonost és a tulajdont meg­személyesítő értékpapírt az új törvény szerint nemcsak a szö­vetkezeten belül lehet értékesí­teni, hanem kívülállók is meg­vásárolhatják. A megmaradt húszmilliós oszthatatlan vagyon a gazdálkodás egészséges vér­keringését biztosítja. Adódik a kérdés: mire épül az áfész idei üzletpolitikája?- A közgyűlés változatlanul a településeken élő lakosság és tagság alapvető élelmiszerrel való ellátását jelölte meg leg­fontosabb feladatnak - mondta dr. Horváth József. - A konku­rencia 25 százalékos árrésével szemben mi 12-13 százalékkal is megelégszünk. Elérése érde­kében növeljük a közvetlen árubeszerzést. A kiskereske­delmi piacvesztés elkerülése céljából több üzletünkben a gyorsan változó igények kielé­gítésére állítjuk át árukészle­tünket. Feladatul kaptuk, hogy a mezőgazdasági kistermelők ál­tal felkínált árut vegyük át. Akárcsak tavaly, az idén is arra törekszünk, hogy a partnerek az átvételt követő harminc napon belül megkapják a nekik járó pénzt. Már most látjuk, nem könnyű feladatra vállalkoztunk, mert az élelmiszerfeldolgozó vállalatok zöme csődeljárással küszködik. Venesz Károly Tavaszi pezsgés a Fráterben Balassagyarmaton tart a diá­kuralom. A Szántó Kovács Já­nos Gimnázium után most a Fráter Erzsébet Leánykollégi­umban történt „hatalomátvétel”. A diákönkormányzati napok ke­retében Dorcsák Diána szemé­lyében új igazgatót kapott az in­tézmény. Az új diri kétnapos uralma alatt sokoldalú, humoros programjával élménydúsabbá tette a kollégium életét. Sikert aratott a táncbemutató, melynek szereplői (Babinszki Renáta, Fűrész Edit, Lukács Jú­lia, Varga Edit) igen színvona­las teljesítményt nyújtottak. A kollégiumi Leg ... leg __leg. . . -et is megrendezték, melynek fő számaként a leghosszabb hajú fiút kellett megkeresni. A lányok perceken belül „megta­lálták” Gergely Csabát. A rendezvénysorozat meghitt bulival zárult, mely egyben a diákuralom végét is jelentette. De sebaj, a tavaszi szünet még a diákoké! Megyesi Gabriella Ozsvárt Kinga

Next

/
Thumbnails
Contents