Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18-20 / 93. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. április 18-19., szombat-vasárnap „Lassanként enged a megkérgesedett félelem .. Húsvéti beszélgetés dr. Seregély Istvánnal, a Magyar Katolikus Püspöki kar elnökével Életünket ünnepeink tagolják. Mindegyiknek megvan a maga jelentése, amelyet csak az ért meg. aki kíváncsi arra, ami a felszín mögött van. Szokásaink visszavezethetők hagyományainkra, keresztény kulturális örökségünkre. Az európai ember műveltsége - akár hívő, akár nem - ezekből a gyökerekből táplálkozik. A keresztény ünnepek közül a legjelentősebb a húsvét, amikor Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékeznek. A nagyhéten kerestül fel dr. Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke egy esztendeje Karancskesziben járt- Érsek úr szerint mit jelent a keresztény ember számára a nagyhét és a húsvét?- A nagyhét és a húsvét a megváltás ünnepe. A keresztény ember az élet értékes megoldásának forrásait tartja számon a megváltásban, mert nem csak egy helyes életút megmutatásáért, hanem az emberi élettől elválaszthatatlan hibák jóvátételének, az élet újrakezdésének Istentől adott lehetőségéért is köszönetét mond. Próbáljuk mi mindezt a saját életünkben hatékonyan megőrizni.- A húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe is. Lát-e erre utaló jeleket a magyar társadalomban?- A húsvét az élet, mégpedig az örök élet ünnepe, amelyre minden ember meg van híva. Ezt a beteljesedést a földi élet készíti elő, s ebben - valóban - a húsvét az állandó újrakezdést és újjászületést adja az embernek. A magyar társadalomban a keresztény élet újjászületése - azt hiszem - az élet arányának megfelelő tempóban elindult. Az egyházi tevékenység európai értelemben szabadnak mondható, a mi munkánkban semilyen hatalom korlátozó jelleggel nem szól bele. De számolnunk kell a másként gondolkodóknak az egyház ellen mindig megnyilvánuló harcos támadásaival. Ez végigkíséri az egyház 2000 éves történetét. Intézményeink is kezdenek önálló életet élni. A szerzetesrendek próbálnak otthont teremteni maguk számára, új nemzedéket nevelni a mai gyermektelen társadalom nyújtotta szűk határai között. Elkezdték intézményeinkben a magyar társadalom erkölcsi nevelését egy boldogabb élet érdekében. Érvényes ez a világi és szerzetesi lelkipásztorkodásra is. Hatékonyan megmutatkozik már megnyílt iskoláinkban, akár világi elkötelezett keresztények, akár szerzetesek tanítanak ezekben. Érvényes továbbá a lassan újjáéledő keresztény egyesületi életre nemkülönben - és ez valószínűleg hosszabb időt igényel - a szociális intézményeink tevékenységére, és azokra az állami intézményekre is, ahol a keresztény ápolónők vállalnak munkát és szolgálják testvéreinket. A keresztény szellemi élet újulásá- nak egyik legkézzelfoghatóbb jele a nagyon sok kiadvány, ami napvilágot lát különböző régi és új kiadó gondozásában. Annyi könyvünk van már, amit elolvasni sem lehet a mai hajszolt élt szűkreszabott idejében. Mégis, a sok kiadvány, a sok különböző érdeklődésű ember számára lehetőséget nyújt arra, hogy az elmúlt negyven év hiányosságait - vallási ismeretben, gondolkodásmódban - pótolni tudja. Messze vagyunk még attól, hogy a médiák terén is hatékony befolyást gyakoroljunk a közfelfogás alakítására, de azt hiszem, ennek is eljön majd az ideje. Nem félünk a másként gondolkodók miénket el nem fogadó állásfoglalásától, mert amit mi teszünk, afölött nem emberek, hanem az idő és az örökkévalóság Ura mond ítéletet.- A társadalom megváltozása, újjászületése az egyes emberek gondolkodásának átalakulásából, útkereséséből fakad. Érsek úr szerint hogyan boldogulhat ebben a változó világban az az ember, aki keresi az igazságot?-Kérem, erre csak a meggyőződésem, elkötelezettségem jegyében válaszolhatok. A ke- resztny élet nem keresztény eszmékhez és törvényekhez igazodó élet, hanem Istennel való élet. A Mindenható Isten - aki jobban ismer minden embert, mint az ember önmagát - sohasem fog senkitől többet kívánni, mint az adott körülmények között lehetséges. Ezért egy zavartalan keresztény életben élő emberi jóakarat nyilvánvalóan sokkal több kifelé is észrevehető eredményt mutat fel ilyen megviselt társadalmi körülmények között. Az igazságot kereső, jóakaratú emberek életében a kevesebb is érhet annyit, sőt többet. Templomainkban a látogatók számának növekedése, az emberek jóindulatú, tájékozódó kérdései arra utalnak, hogy lassanként enged a megkérgesedett félelem az emberi lelkekben. Egyre többen merik a saját véleményüket óvatosan megfogalmazni, és kételyeikre megoldást keresnek.-A magyar egyház életében fontos esemény következik, hiszen érsek úr és a püspöki kar idén Rómába készül, úgynevezett „ad limina” látogatásra. Miről kell és tudnak majd számot adni?- A világegyház lelkipásztori gyakorlata, hogy egy-egy ország, vagy tartomány püspöki konferenciája ötévenként hivatalos látogatásra megy Rómába, ahol egy írásos beszámoló mellett személyes találkozásra nyílik lehetősége a lelkipásztori munka különböző területeinek központi vezetőivel, és magával a pápával. Ötödik éve vagyok Egerben, és ezért most már a második ad limina látogatás előkészületeiben veszek részt. Az egész püspöki kar a Rómától kapott időpontban, szeptember 8 és 16 között tesz eleget kötelezettségének. Mindenképpen gazdagabb életről és lelkipásztori tevékenységről tudunk beszámolni, mint öt évvel ezelőtt, hiszen nemcsak a szerzetesi élet születik újjá Magyarországon, de a lelkipásztori tevékenység mellett az egyház oktatói és szociális munkája is. Erről beszámolóinkban részletes tájékoztatást adunk. Még messze vagyunk a missziók ügyét szolgáló feladatok megvalósításától, és a világegyház egymást segítő anyagi terheinek a vállalásától, hiszen mi is mások segítségére szorulunk.- A keresztény élet egyik gyakorlata a zarándoklat. A közeljövőben érsek úr vezetésével országos zarándoklat indul Lo- urdes-ba, az ismert Má- ria-kegyhelyre. Mi ennek az útnak a jelentősége?-A külföldön élő magyarok hosszú időn keresztül alig tudtak kapcsolatot tartani az itthon maradottakkal. Az itthoniak el voltak zárva. Ennek az elzártságnak megszűnéséért hálaadásul - a külföldi magyarok kezdeményezése nyomán - szerveződik május végén egy hazai és külföldi magyarokból álló zarándoklat Lourdes városába. Tisztában vagyunk vele, hogy ez olyan anyagi megterhelést jelent a Magyarországon élő katolikus hívők számára, hogy legfeljebb pár száz fős zarándoklatról beszélhetünk. De az egyházban és az Isten országában nem a számok a meghatározók, hanem az a szándék, amellyel indulunk, hogy hálát adjunk, és a magyar élet megújulásához a Boldogasszony közbenjárását kérjük. Adja Isten, hogy a magyarok imája Lourdes-ban hatékony legyen. A zarándoklatnak az egyházban elfogadott értelme az a meggyőződés, hogy az üdvtörténetben Isten mindig elismert, kitüntetett különböző helyeket és alkalmakat, amelyek az Istenhez igazodó élet megújulását inkább szolgálták. Ezért szerveződtek az egyház egész történelme során a különböző búcsújárások, zarándoklatok a keresztény megújulásnak ismert helyeire és ünnepeire.- Eger nagyon régóta a legnagyobb magyar egyházmegye központja. A megújuláshoz nem volna-e szükséges ezeknek a több évszázados kereteknek az újragondolása ?- Az egri egyházmegyét még Szent István alapította. Az akkori egyházkormányzat igénye szerint bizonyos sugaras, körcikkszerű felosztás szerint szervezték az egyházmegyéket. Ezeken egyetlen lényeges változást a török hódoltság utáni egyházmegyei határrendezés, s az új egyházmegyék kijelölése jelentette. A trianoni békeszerződés után szétszakított egyházmegyék maradtak a meglévő Magyarország és a szomszéd országok területén. A szomszéd országok már részben rendezték a saját egyházmegyei határkérdéseiket. Magyarország még ezzel adós. Másrészt az egyházmegyében nemcsak a területi nagyság a döntő, hanem a hívek számának az alakulása is. Ez is indokolttá teszi, hogy ne csak az egri egyházmegyének, hanem valamennyi egyházmegyének a határkiigazításával következetesen foglalkozzunk. Ezt maga a Szentszék sürgeti, ugyanakkor a magyar püspöki kar felelőssége, hogy kellő körültekintéssel és előkészítéssel próbáljon erről gondoskodni, talán még ennek az évszázadnak a folyamán új egyházmegyék határainak kialakításával és a régiek megfelelő újjászervezésével hatékonyabbá tegye az egyházi köz- igazgatást és lelkipásztorkodást.-Sok szempontból megközelítettük ennek az ünnepnek a tartalmát. Végezetül azt kérdezem, hogy mit kíván azok számára, akik e sorokat olvassák?- A katolikus egyházi év legnagyobb ünnepe alkalmából szeretettel kívánom az élet urának áldását minden újságolvasónak, minden hívő magyarnak, minden embernek. Bízom benne, hogy Isten ad nekünk elég türelmet az átalakulás terheinek hordozásához, eredményessé teszi jószándékunkat az élet minden terén való megújulásban, s gondoskodik arról, hogy merjük és akarjuk is vállalni a jövőt.- Köszönöm a beszélgetést! Gábor László Palotás János szerint a vállalkozói szféra súlyát a kormány és az átlagember is leértékeli Máris Közép-Európa kereskedelmi központja vagyunk Most már végleg eldőlt: Magyarországon lesz világkiállítás. Az ügynek mindvégig élharcosa volt Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke akiről többek között arról beszélgettünk, milyen a vállalkozó szféra esélye az idén az országban?- A VOSZ-nak ebben az évben is alapvető feladata, hogy együtt dolgozzon a kormánnyal, illetve a helyi önkormányzatokkal. Bár a párbeszéd nem minden esetben sikeres, mégis az a véleményünk, hogy az olyan rendezvényekkel mint a világ- kiállítás hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magánvállalkozások útjából jónéhány akadályt sikerüljön elgördítenünk. Reméljük a rendezvények sikeresek lesznek és ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy a vállalkozók esélyei fokozatosan javuljanak.- Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy nem mindig felhőtlen hazánkban a vállalkozók élete?- Valóban. Azt kell mondani, hogy pillanatnyilag az ország külső esélyei jobbak, mint a vállalkozók esélyei bent az országban.- Ezt miképpen lehet érteni?- Ezzel arra akartam célozni, hogy Magyarország máris Közép-Kelet Európa gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi központjává vált, még ha keveset is beszélünk erről. Ennek következtében a külföld érdeklődése igen nagy hazánk iránt. Pénzintézetek, vállalkozók, tőkebefektetők keresnek lehetőséget arra, hogy Magyarországon megvessék lábukat és innen tovább lépjenek a volt KGST-országokba. A világ tehát figyel ránk és Magyarország a nemzetközi érdeklődés központjában van. Ugyanakkor azt szeretném e gondolatkörhöz hozzáfűzni, hogy a kormány vagy nem látja kellő tisztasággal, hogy ez a kialakult helyzet, vagy nem fordít elég gondot arra, hogy Magyar- ország méginkább a régió központjává válhasson. Esetenként olyan intézkedések látnak napvilágot, amelyek nemhogy erősítenék ezt a meglévő helyzetet, hanem inkább akadályt gördítenek a külföldi befektetések elé. Tovább folytatva a gondolatkört, azt is elmondhatom, hogy ma Magyarországon a vállalkozói szféra - itt kifejezetten a magánvállalkozói szférára gondolok - esélyei nem a legjobbak. Az adótól kezdve egy sor dolog nehezíti a vállalkozót, a vállalkozások helyzetét, pedig nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a szféra sok gondot átvállal magára. Csupán egyetlen dologra koncentrálva: jóval több lenne ma Magyarországon a munkanélküli, ha a magánvállalkozások nem szívnák föl az utcára került munkaerőt. Általában azt mondhatjuk el, hogy ma a magánvállalkozói szférát és annak súlyát mind a kormányzat, mind az átlagember tulajdonképpen leértékeli. Ettől függetlenül azonban ez a szféra egyre erősebb, a különböző gátló tényezők ellenére egyre inkább fejlődik és reméljük ez hosszú távon is így marad.- Önről köztudott, hogy a világkiállítás egyik élharcosa. Miért tartja annyira fontosnak, hogy Magyarország 1996-ban megrendezze az EXPO-t?-Abból a tényből indulnék ki, hogy Magyarország regionális központtá vált. Ez részben gazdasági és pénzügyi eredményeink következménye, részben pedig abból a szerencsés helyzetből is adódik, hogy talán hazánk a legmegbízhatóbb pont e válságos térségben. A volt KGST-országokban óriási átalakulások mennek jelenleg is végbe, hadd utaljak itt a volt Szovjetunió, Jugoszlávia helyzetére, s e válságövezetben Magyarország tagadhatatlanul felértékelődött. A világkiállítás feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy ez a központi szerep méginkább megerősödjön. Ugyanis abban a percben, ha Magyarországon kezdetét veszi a kiállításra váló felkészülés, s részben a hazai, részben a külföldi befektetések révén kialakulnak mindazon infrastruktúrális feltételek is, amelyek ma még hiányoznak az említett központi szerephez. Talán én a világkiállítást nem önmagában való dolognak tartom, hanem egy olyan eseménynek, amely minden területen felrázza az országot a jelenlegi helyzetéből. S ha az előbb azt említettem, hogy a kormány nem teremt mindig kedvező feltételeket a vállalkozásokhoz, akkor azt is hozzá kell tennem, hogy az ellenzék is politikai kérdésként kezelte elsődlegesen a világkiállítást, nem pedig annak a gazdasági hatását vizsgálta.- Önnek mint politikusnak is, mint vállalkozónak is akadnak bőven konfliktushelyzetei. Miképpen viseli el ezeket és egy adott szituációban hogyan válik el a politikustól a vállalkozó?- Akár mint politikusnak, akár mint vállalkozónak azt kell mondanom, hogy a konfliktushelyzetet természetesnek kell tartanom, hiszen ez mind a két területen önmagától adódik. A politikában is, a vállalkozásban is teljesen természetesek a konfliktushelyzetek, ezeket tudomásul kell venni és megfelelően kell kezelni. Mint politikus természetszerűleg arra törekszem, hogy a vállalkozások elől az akadályokat sikerüljön félresöpörni. Mint vállalkozó viszont abból indulok ki, hogy van egy adott gazdasági környezet és nekem annak feltételeihez igazodva kell sikeres vállalkozást csinálni. Mint vállalkozónak nem a feltételeket kell bírálnom, hanem azokhoz kell alkalmazkodnom. Hadd mondjak el egy konkrét példát: az egyik vállalkozásom egy híd felújítása volt, amire fixáras szerződést kötöttem. Egy teóriából indultam ki, elképzeltem, hogy Magyarországon hogyan mehetett a hidak felújítása. A valóság azonban másnak bizonyult mint a teória: az említett hidat 40 éven keresztül nem javították, csak éppen javítás címén rákenték a festéket. Emiatt szinte az összes alkatrészt ki kellett cserélnem és óriásit buktam a vállalkozáson. De nem szidtam sem a partnert, akivel fixáras szerződést kötöttem, hiszen én is részese voltam a szerződéskötésnek és természetszerűleg a hidat sem szidhattam. Jobban tettem volna tehát, ha az elmélet helyett konkrétan megvizsgáltam volna a híd állapotát és annak megfelelően alakítottuk volna ki az árat.- Ennek ellenére Ön mégis sikeres vállalkozó.-Igen, hiszen ebből levontam a kellő tanulságot, s ügyeltem, hogy mégegyszer ugyanabba a hibába ne essek bele.- Ezt tudná tehát javasolni a vállalkozóknak?- Igen. A helyzet alapos elemzése után kell a szükséges döntéseket meghozni. A vállalkozások minden szintjén, az egészen kisvállalkozóktól befejezve a kormányig. Hiszen a kormányzat is egy vállalkozás.-A jövőt illetően Ön optimista vagy pesszimista?- Mint vállalkozó alapvetően optimista beállítottságú vagyok, hiszen nem lehet úgy vállalkozni, hogy a legkisebb hibaszázalékkal oldjam meg a problémát, a vállalkozónak mindig nyereséges célt kell maga elé kitűzni. Ugyanakkor viszont türelmetlen is vagyok, hogy a gazdasági kérdésekben igen lassan haladunk előre. Kaposi Levente
