Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. március 13., péntek Tűzzománc-kiállítás Szirákon Mészáros Erzsébet salgótarjáni iparművész tűzzománc tárlatát a sziráki Kastély Szállóban megte­kintette Nógrád egyik legismertebb képzőművésze, a balassagyarmati Réti Zoltán (balról) is. Film A remény útja Xanier Koller filmje, A re­mény útja, amelyet tavaly Os- carral jutalmaztak (Ragályi Elemér kitűnő fényképezésével), valószínűleg nyom nélkül eltű­nik majd a hazai filmforgalma­zásból. Annak a néhány, már-már mazochistának számító filmné­zőnek, akik előnyben részesítik a rétegfilmeket, és sikerül rá- bukkaniuk egy ilyen alkotásra - a rózsaszínre mázolt szenvedé­lyeket és rendezőjük szerint „végleges emberi problémá­kat” taglaló, vagy éppen az una­lomig ismert, igazán nagy kö­zönséget már nálunk sem vonzó horror-piff-paff-szex típusúa- kat (nehogy kifelejtsem a külön kategóriába tartozó infantilizá- lódott-Disneyland-ujraélesz- tési kísérleteket) - igazán al­kalmas arra, hogy valami olyat éljen át, amely bonyolult és összetett. A moziműsor ajánló szövege szerint a film témája: „menekü­lés a nyomorból, bízva egy szebb jövőben”. Kit is érdekelne ez itt, most Magyarországon, mikor a mi kézzelfogható nyo­morunktól, rossz közérzetünk­től, kilátástalanságunktól nem tudunk szabadulni. Mégsem le­het egy kézlegyintéssel elin­tézni a film történetét, éppen azért, mert az emberi kiszolgál­tatottság, magáramaradás leg­mélyebb bugyraiból is emberi szavak hangzanak fel, akár egy gesztus, akár egy suta mondat közvetítésével. Egy török férfi elhatározza, hogy Svájcban fog pénzt ke­resni, menekvést remélve a feu­dális nyomor elől. Pénzzé teszi minden vagyonát, amelynek az­tán többszörösét kell fizetnie azért, hogy eljusson a „hegyen túli Paradicsomba”, hogy majd egyszer autóval jöhessen haza. Egyik fiát is magával viszi, ám útlevele csak neki és feleségé­nek van. A hajóra úgy kerülnek fel, hogy egy szállító konté­nerbe kíséri őket valaki, persze jó pénzért. Mindenért fizetni kell. Az anyagi áldozatok azon­ban hamarosan eltörpülnek az emberi szenvedés különböző fokozatai mellett, amelyekről már a film közepén azt hisszük, hogy fokozhatatlanok. Mindez könnyzacskókra apelláló, giccsbe hajló jelenetek nélkül. A rendező és az operatőr any- nyira hiteles atmoszférát teremt (végtelenül puritán eszközök­kel), hogy a moziból kisétálva még csak azzal sem nyugtathat­juk meg magunkat, hogy ez csak egy film. A család, másokkal együtt eléri a svájci határt, olyan időjá­rási viszonyok közepette, ami­kor még a vezetésükre kijelölt csempész sem vállalta az utat (a török maffiózók ezért agyon ve­rik). Egy öreg, vallásos muzul­mán óriási bőröndjéről kiderül, hogy könyveket rejt, honfitársa ingerülten dobja le a szaka­dékba a koffert. A szanaszét re­pülő könyvek az ott hagyott hi­tet, kultúrát jelentik, de legfő­képpen azt: innen nincs visz- szaút. Egy váratlan esemény miatt az emberek szétszóródnak, a főhős gyermekével, felesége (törött lábbal) egy másik cso­porttal barangol az Alpokban. Szívbemarkoló, ugyanakkor szinte groteszk jelenet, amikor bemerészkedvén a városba, szinte önkívületben dörömböl­nek az uszoda üvegfalán, ahol éppen egy echte svájci úszkál, s közli velük: zárva, zárva! Az apát, már halott fiával végre felveszi egy autós és vé­get ér bolyongásuk. A hatósá­gok kérdésére, hogy mi hozta ide, azt válaszolja: a remény. Az a remény, amely mégis to­vábbél, holott a főhőst börtön várja tiltott határátlépésért és gyermekének halála miatt. E két jelenet a segítőkész, ám mégis rideg svájciak, illetve Eu­rópa problémát kerülő magatar­tását tükrözik. Azét az Euró­páét, amely immár nem is a Ke­let-Nyugat, hanem az Észak- Dél ellentéttől retteg. Talán Eu­rópa ama részének hozzáállását is tudatosítja bennünk, ahol mi élünk, s ahol az évekig szőnyeg alá söpört problémák miatt sok­kal tágabb teret nyer a mester­ségesen szított idegengyűlölet. A film egyik kérdésfelvetése : meddig maradhatunk kívülál­lók, meddig zárkózhatunk el? A börtönben egy, az út köz­ben megismert svájci kamionos jön beszélőre. Természetesen szeretne pénzzel hozzájárulni a gyerek temetéséhez. „Szívesen lettem volna a barátod.. . ” mondja válaszul a török a meg­rökönyödő svájcinak. A gyereket, akit arra szántak, hogy majd gyökeret ver az ide­gen országban, Törökországban temetik el. Az apa azzal indo­kolja, hogy erőt adjon a re­ményhez. A kamera a főhős le­hajtott fején időz, majd a kép kimerevül. Veres Andrea Dóra mindenhol Jó másfél éve, hogy a televízió­ban egy revűműsorban feltűnt egy kislány, aki a nagy sztáro­kat szinte felülmúlva énekelt, táncolt, szinte eljátszotta dalát, amelynek címe: Buli után taka­rítás. Akkor még kevesen ismerték a fiatal sztárjelöltet. Legfeljebb azoknak rémlett valami, akik korábban látták a Rockszínház Nyomorultak című előadását, amelyben az egyik főszerepet alakította a valóban tehetséges, de még alig tinédzserkorú Szine- tár Dóra. Azóta eltelt jónéhány nap. Lássuk, mi is történt e rövid idő alatt! Dórából sztár lett. A be­mutatott klip után hamarosan megjelent első nagylemeze, amelyből egy év alatt rekord- mennyiségű fogyott, csaknem 150 ezer darab. Ilyen példány­számmal még a legsikeresebb honi előadók közül is csak ke­vesen dicsekedhetnek! Az al­bum több mint fél évig vezette az eladási listát, Dóra pedig az­óta is állandóan ott szerepel a slágerlisták élén, de legalábbis az első 10 helyezettje között. A tinisztárral több klip ké­szült. Ezeket a televízió rend­szeresen sugározza, de Dóra gyakori vendége a különböző szórakoztató és zenés műsorok­nak. Közben nem csökkentek a kislány színházi elfoglaltságai sem. A Nyomorultak után újabb nagy siker következett: Móricz Zsigmond örökbecsű darabja a Légy jó mindhalálig zenés vál­tozatának főszerepét kapta Dóra. Ez a feladat azért is nehe­zebb. mert lány létére kell Nyi­las Misit alakítania. Közben elkészült a színdarab dalainak hangfelvétele is, amely szintén igényelte Dóra közre­működését. Ezen az albumon olyan előadókkal szerepel egy­ütt, mint Gregor József, Vikidál Gyula, Malek Andrea. Szinetár Dóra második nagy­lemeze is a boltokban van, címe: Mindenhol. A cím nem­csak az egyik dalt jelzi, hanem azt is, hogy ismét gyakrabban találkozhatunk a népszerű elő­adóval. Készült az albumról vi­Szinetár Dóra deóklip, amit többször sugárzott a televízió. Az album fényesen bizo­nyítja: Dóra sikere nem lehetett tiszavirág-életű, hiszen színvo­nalas produkció született ismét egy igazi, remélhetőleg bíztató jövő elé néző tehetséges előadó közreműködésével. Képes technikatörténet Az első orosz vasút Szentpétervárról indult Az első személyszállításra is berendezett gőzvasútat Orosz­országban 1837. október 30-án nyitották meg Szentpétervár és Carszkoje Szelő közti 27 kilo­méteres szakaszon. A vonat tíz különböző kinézésű kocsiból állt. Az első időkben gőzzel csak az ünnepnapokon jártak a vonatok, hétköznap lovak húz­ták, de 1938-ra már kizárólag gőzzel működtek a lokomotí- vok. Sebességük óránként 60 verszt volt (A verszt régi orosz hosszmérték, 1 verszt=l,06 km). Az indulás- és a vészjele­Tudományos érdekességek innen-onnan Az alábbi összeállításban né­hány nemzetközi szenzációról olvashatnak. Ezeket az infor­mációkat a Ferenczy-Europ- ress Sajtószolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. Nyelvi teszt telefonon Japán diákok, akiknek az an­gol szavak kiejtése problémát okoz, tudásukat telefonon is tesztelhetik. A japán NTT tele­fontársaság nyelvi ellenőrző szolgálata komputer segítségé­vel megvizsgálja és értékeli az előfizető kiejtését. A telefonáló- akárcsak egy nyelvi laborató­riumban - egy kazettára rövi- debb-hosszabb szöveget mond, amelyet a számítógép a benne tárolt előírásszerű kiejtéssel ha­sonlít össze és közli az értéke­lést. A telefontesztet az NTT az amerikai SRI International cég­gel közösen fejlesztette ki, s várhatóan nagy sikere lesz a vi­lág piacain. Veszélyben a szibériai erdők Rablógazdálkodás fenyegeti a hatmillió négyzetkilométernyi szibériai erdőket, amelyek fon­tos szerepet játszanak a Föld éghajlatának egészségesebbé té­telében. A japán és a koreai fa­ipar széleskörű koncessziókat kapott a fakitermelésre. De ma­guk a belföldi cégek is irtják az erdőt, mert bizonyos termékek gyártásához háromszor annyi fát használnak fel, mint az észak-amerikai és nyugat-euró­pai vállalatok. Számottevő az a mennyiség is, amelyet a szibé­riai erdőkből feldolgozatlan fa formájában exportálnak. A kör­nyezetvédők erőteljesen fellép­nek az erdőpusztítás ellen, de ez kevésnek bizonyul a multinaci­onális cégekkel szemben. A HATOS LOTTÓ SORSOLÁS SALGÓTARJÁNBAN József Attila Művelődési Központ Március 23. 17.óra .J u A Magyar Televízió , • élő adásban közvetíti! fi, , , (2167) SZERENCSE JÁTÉK RT. AUTÓSZALON TOYOTA Salgótarján, Tóstrand. Tel. /Fax: (32)11-922 16-646- helyi szerviz- teljes típusválaszték- gyors, pontos ügyintézés- három év vagy 100 .OOOkm As» Irodabútorokra van szüksége ? Ismerje meg a LIBRA bútor családunkat. Tegye döntését a „mérlegre"! Gyártja: Ipoly Bútor Kft. 2260 Balassagyarmat, Pf.25. Telefon: Mintabolt: (06-32) 10-800, 10-854 Fax: (06-35) 11-557. mm, két a mozdonyvezető adta, mégpedig zenei eszközökkel. A menetjegyeket - a hamisítást megelőzve - rézből gyártották. A cári rendszer idegenimáda­tára jellemző, hogy bár Csere- panov orosz mechanikus már 1833-ban kiválóan alkalmas mozdonyokat készített, ezen a vasútvonalon először mégis an­gol gyártmányú mozdonyokat alkalmaztak. Összehasonlításul közöljük, hogy Magyarországon az első vasútvonalat 1846-ban Pest és Vác közötti 33,6 kilométeres szakaszon nyitották meg. Ké­pünkön egykorú rajz látható a moszkvai Politechnikai Múze­umból. K.A. harc tehát várhatóan folytató­dik. Új amerikai szuperkomputer Az amerikai IBM új szuper- komputert állított elő, amely másodpercenként több billió matematikai műveletet tud el­végezni. Ez az időjárás előrejel­zésben éppúgy hasznosíthtó, mint például az új repülőgépek fejlesztésének meggyorsításá­ban. A jelentős mértékben megnövelt teljesítményt több ezer chips és mikroprocesszor biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents