Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. március 12., csütörtök Hogyan adózzunk? Mi az adó alapja? - kérdeztük Vámosi Nagy Szabolcsút, az APEH főosztályvezetőjét. Az adó alapja a magánszemély adóévben megszerzett - főszabályként - összes jövedelmének együttese. Az új törvény szerint a külföldről és belföldről származó jövedelmet össze kell vonni. Nagy része az összjövedelemnek az un. forrás-adós jövedelem. Milyen tételekkel lehet csökkenteni az összjövedelmet? Összjövedelmet csökkentő tételként a belföldön bejegyzett alapítványra és a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg akkor számolható el, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult a levonáshoz szükséges igazolás kiadásához. A gyermekek utáni kedvezmény havi ezer forintról ezerháromszáz forintra növekedett. Azután a gyermek után vehető igénybe a kedvezmény, aki jogán az eltartó családi pótlékban részesül. A súlyosan folyatékos magánszemély változatlanul havi kétezer forinttal csökkentheti jövedelmét. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet részére befizetett vagy levont tagdíj összege valamint a magánszemélytől levont (befizetett) munkavállalói járulék összege is adóalapcsökkentő tétel. A megfizetett helyi adó ösz- szegével akkor csökkenthető az adó alapja, ha azt a magánszemélyt az adóévben fizette be. Az egyéb címen igénybe vehető kedvezményeknél a mezőgazdasági kistermelés és a szellemi tevékenység adózási szabályai érvényesek. Szilágyi János kedvelheti a kellemes ajzószereket, hiszen a TVl-en vasárnaponként Kávé, habbal című műsora „fut”, a rádióban pedig a Tea hármasban. De amíg a tévében valóban kávéznak, igazi tejszínes körítéssel, a rádióba meghívott vendégek nyomát sem látják a zson- gító nedűnek, s a „Tea...” csak fedőnév egy jóízű beszélgetéshez. Ha azonban valaki éppen az elnevezésből arra következtémé, hogy e műsorban csupán könnyed, szórakoztató csevegés zajlik, az alaposan téved, legalábbis a Ferge Zsuzsa szociológussal és Fodor Gábor országgyűlési képviselővel történt diskurzus alapján. Ferge ugyanis Szilágyi obiigát kérdésére, — amelyben hogyléte felől érdeklődött - közel sem szokványosán válaszolt. Kifejtette: ahhoz, hogy jól érezze magát, ki kell kapcsolnia, nem szabad odafigyelnie arra, ami az országban történik. Ha ugyanis mindent nyomon követ, akkor félni kezd! Dehát mitől? - kérdezhetnénk és kérdezte Szilágyi János is. A kirekesztéstől, a társadalom megosztásától - hangzott a válasz. Addig ugyanis, amíg olyan kijelentés hangzik el különböző fórumokon, mint „a fehér ember nem felejt”, vagy amíg a „legyünk otthon e hazában” mondathoz hozzátétetik, a többes szám első személyű személyes névmás, és a „mi” hangsúlyozódik, addig bizony nem érvényesül a bibói gondolat a fé- lelem nélküli demokráciáról. Annyiban Fodor Gábor is osztotta Ferge Zsuzsa szorongásait, hogy a politikai életben sok a flusztráció, nagyon figyelni kell a ravaszkodásokra, az átve- rési kísérletekre, ő azonban mégis optimistábbnak bizonyult - már csak életkora miatt is - mind a jelen, mind a jövő megítélésében. Az emberek józan realitásérzékére apellált. Hosz- szú távon pedig abbéli reményének adott hangot, hogy a szavazók rájönnek nem érdemes a mindenkori hatalomnak azonnal behódolni, hiszen a következő választásokon alapvetően változhat a helyzet. így ,Jdfizetőbb” lesz az általánosabb erkölcsi, etikai értékekre voksolni. Szilágyi János előszeretettel sugallta (volna), hogy nem kell annyit foglalkozni a politikával, annyi minden más is van az életben. Igenám, de amíg alapvető létszükségletek maradnak kielégítetlenül, addig szükségképpen oda fordulnak az emberek, ahonnan a változást remélhetik ... * * * Ha azt mondom Böhm úr, még ma is a legtöbb ember a Szomszédok egykori szereplőjére gondol, míg Máriáss József -aki oly kitűnően alakította e jós'ágos, emberszerető figurát- neve csak a színházi berkekben legalább egy kicsit járatosak számára cseng ismerősen. Feleségét azonban az elmúlt napokig egyáltalán nem ismerte a közvélemény. Lados Ibolya ugyanis súgó a szegedi színházban. Ki hinné, hogy egy ilyen sokadik hegedűsnek tekintett foglalkozásról ilyen érdekes filmet lehet csinálni (ez Regös Éva szerkesztő és Berkes Zsuzsa riporter érdeme) és az sem mindennapos, hogy e szakma művelője ennyire színes, érzelem- és gondolatgazdag személyiség. „Az a fontos, hogy amit az ember csinál, abban érezze magát jól” - ez az ars poeticaként csengő életelv vezényli Lados Ibolyát a mindennapok során. Őszinte, lelkesült szavait hallgatva az ember kénytelen rádöbbenni, hogy a kevéssé becsült súgónak milyen nagy szerepe van egy-egy előadás sikerében, vagy éppen kudarcában. Arra a kérdésre, hogy miként lesz valaki súgó persze ő sem tudott egzakt választ adni. Erre nem lehet születni, de mégiscsak születni kell - mondta bizonytalanul. Szeretni kell játszani, „labdázni”. S ha felmegy a függöny, akkor bizony nála a labda - említette, s azt is hozzátette, úgy érzi: az előadás végi tapsok neki is is szólnak. Kuriózumszámba menő történeteket mesélt el nagy színészekről - például Básti Lajosról - szerényen megemlítve a Máriáss Józseffel való közös munkáit is. Könnyes szemmel mesélte, hogy neki valójában nem kellett súgni, olyan precízen felkészült a szerepeire. Lados Ibolya a férjétől, mellette tanulta meg azt a belső békét, szeretetet is, amelyet most már ő is sugároz a környezetében. Köszönet a televíziónak, hogy e „jellemvonását” megoszthatta a nézők sokaságával.- csongrády Csütörtököt mondunk A fejlődés nem azt jelenti, hogy a helytelen elméletet helyes váltja fel, hanem azt, hogy olyan váltja fel, melynek helytelensége kevésbé szembeötlő. (Hawkins fejlődéstörvénye Murphy törvénykönyvéből) Mielőtt bárki is megkérdőjelezné, hogy helyes irány volt-e a majomnak a fáról lefelé vezető útja, mely idáig vezetett, leszögezem: bizonyára ... Nos, az eltelt egymillió- néhányszázezer esztendőben valamitől igenis előre haladt az emberiség szekere. Ez az irány változatlan marad hazánkban, a Magyar Köztársaságban napjainkban is. Sőt, a haladási sebességünk soha nem látott mértékben gyorsul fel. Ugyanis szakadékba megyünk. Hátszéllel. .. A hét tánca kétségkívül Palotás kitáncolása volt eredeti parlamenti székéből - pedig igazán frakciót sem cserélt - megmaradt függetlennek. Csak a tényéktől függetlenek közül átült a valóban (?) függetlenek közé. Igaz, emberből utoljára a spanyol inkvizíció kényszerített ki hasonló „függetlenségi nyilatkozatot”. Csak abban az időben még nem közvetíthette egyenesben a történéseket a televízió. Jelen létünk a jelenléttől függ. Ez állapítható meg arról a szokásos heti összejövetelről, amit országgyűlésnek hívnak. Bár hétfőn csak arról hozhattak határozatot, hogy semmiben nem hozhatnak határozatot, lévén ismét nem tisztelte meg jelenlétével honatyáink fele sem az üléstermet. Pedig nem arról volt szó, kifizessék-e nekik a Zétényi- Takács törvényre fordított idejükre járó napidíjat, mert még csak a melósnak nem fizetik ki a selejt termék utáni darabbért - ugyanez selejt törvényre nem vonatkozik. Kedves Erzsébet! (Vezetéknévtől függetlenül.) Hí- resztelje el széltében-hosszá- ban, hogy Ön a névadója a szerkesztőségünk előtti térnek! Hisz’ maguk a névadók (a pártkeresztapák) sem tudják, kiről adták e nevet. Tehát nem hazudik, ha azt állítják, hogy Önről, mert ezzel az erővel az is meglehet. Mit tudunk? Alig valamit - de nem baj. Mert ugyan minek tudjuk mi azt, hogy mi célból alakult például a Du- naholding-Salgótarján Kft., ha ők, a létrehozók, működte- tők(!?) sem tudják, mivégre is vannak e földön? Örüljünk, emberek!!! De minek? Hogy lehet olcsóbban jó kenyeret sütni - Heves megyében. Vagy annak, hogy lehet olcsóbban vízhez jutni - minden más megyében? Vagy, hogy a bányásznyugdíjasok csak azután kapják meg szénjárandóságukat, miután már az ENSZ Biztonsági Tanácsa is megtárgyalja majd jogos követelésüket? Hogy mégsem örülök, ennek egy oka van. Haladásunk végcélja (lásd fent): az a bizonyos szakadék. Balázs József Új állandó kiállítás a Palóc Múzeumban A bölcsőtől a sírig A paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyei emlékeit, részben valóságát mutatja be a balassagyarmati Palóc Múzeumban rendezett kiállítás, amely a hét végén, nemzeti ünnepünk tiszteletére nyílik meg a látogatók számára. Fotó: Buda László B alassagyarmaton a felújított Palóc Múzeum március 15-dikén végre megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. Az új kiállítás sokéves, nagyszabású gyűjtő és kutatómunka eredményeként születhetett meg. Az emberélet ívére fűzve kerülnek bemutatásra a parasztság ünnepei, hétköznapjai, az ezekhez fűződő népszokások, a paraszti életforma sajátosságai. A természettel szorosabb kapcsolatban lévő falusi életmódban évszázadok óta a gazdasági munkák szabták meg a szakrális és profán jelenségek változásait. Az ünnepek, különösen az egyháziak - így a karácsony, a húsvét, és a pünkösd - a hétköznapoktól eltérő magatartást követeltek a hagyományos magyar paraszti életben. Munkatilalom, templomlátogatás, meghatározott étrend, megszabott viselet és rituálé jellemezte. Ezt kívánják érzékeltetni a kiállításon a jellegzetes tárgyak, az archív fényképfelvételek. Bizonyos napokhoz kötődő szokások és hiedelmek számos ősi elemet tartalmaztak. Arra szolgáltak, hogy a gonosz, rossz szellemeket, ártó hatalmakat elűzzék, a termékenység szellemét felébresszék. Legfontosabb eszközei a tűz, a víz, a zöld ág vagy a vessző. Módjai a tűzön átugrás, a vízben való fürdés vagy vízzel locsolás, zöld ággal díszítés, zöldághordás, má- jusfa-állítás. Ünnep volt minden vasárnap is, mely a hétköznapoktól elválasztódott mind a viselet, mind a táplálkozás, mind pedig a magatartást tekintve. Ennek néhány megjelenését fotókon és diafelvételeken szemlélhetik meg a látogatók. Az év kiemelkedő vallási eseménye a búcsújárás. A nógrádiak által leginkább látogatott búcsújáróhelyeket térkép szemlélteti a kiállításban és megvilágított diafelvételen látható a Mátraverebély-Szentkúti csodatevő Szűzanya képe, a vitrinben pedig megszemlélhető az öltöztetett szobornak a liturgia színeit követő ruhái és azok a fogadalmi tárgyak, melyeket a kegykép oltárához helyeztek segítségkérés céljából vagy hálából a hívek. A búcsúsok az otthon maradt rokonoknak, szomszédoknak gyerekeknek búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsot, a mátraverebélyi Szentkúton ve- rebélyi botot. A búcsúnak eme profán, vásáros jellegét is megjeleníti a kiállítás. Az emberi élet fordulóinak bemutatása a születés szokásaival kezdődik. Ezt jelenik meg a lakóház első szobájában, ahol az ágy körüli sátorlepedővel, és különböző mágikus tárgyakkal (fokhagyma, kés, tű, rózsafűzés) védték az anyát és gyermekét a rontástól, szemmelverés- től. A gyermekágyas asszony ellátásáról a komaasszonyok gondoskodtak. Etelt, italt vittek szépen elrendezve és feldíszítve s egy erre a célra tartogatott - úgynevezett poszrikos - kendővel letakarva. A gyermek a legfontosabb ismereteket, benyomásokat családjában szerzi. Ezt a világot mutatják be a munka- illetve használati eszközöket utánzó játékok. A falusi iskola hangulatának felidézése is megtörténik a két világháború közötti időszakból. A hagyományokra való ráhangolás, „belenevelődés”, a szórakozás, az ifjúkor, a párválasztás szokásai ugyancsak megjelenítésre kerülnek a tárlókban. A házasságkötés szokáskörének legfontosabb eredménye a lakodalom, mely a paraszti életformában az egyik legjelentősebb mulatási alkalom is. A lakodalom a család számára egyedülálló reprezentális lehetőség. Ez alkalommal anyagi javaikat és társadalmi súlyukat a helyi közösség érdeklődésének középpontjába állíthatják. A házasságkötés szokáskörét fényképek sora illusztrálja, amelyből egy szokáselem - az új pár fogadása a vőlegé- nyes háznál - exterieurként is bemutatásra kerül. A lakodalmas ház utcai homlokzata eredeti nagyságban jelenik meg. A kiskapu előtt az anyós várja a menyasszonyt és a vőlegényt. Mézzel kínálja őket, hogy életük édes legyen, hiszen a fiatal pár védelmére és jövendő szerencséjének bizonyítására ugyancsak számos mágikus eljárást hajtottak végre. A ház előtt áll a lakodalmas kocsi a vendégekkel. Megszemlélhetjük a vőfény, a vőlegény, a menyasszony szép viseletét, és a nélkülözhetetlen örömkalácsot. Mindezt az adott kornak megfelelő hitelességgel. A házasságkötés alapvetően megváltoztatja az egyén helyzetét, új elvárásoknak kell megfelelnie. A női munka jellegzetes színtereként kerül bemutatásra a konyha, ahol az asszony éppen kenyeret süt. Láthatjuk a jellegzetes női és férfi munkák tárgyait és a munkavégzést megjelenítő fotókat. A legfontosabb nyári munka, az aratás látványos jelenetben szemlélhető. A határt ábrázoló festmény hátterében egy aratásba igyekvő pár és mellettük a már mezei bölcsőben letakart gyermek, s odább vidékünk falvaihoz hozzátartozó határbeli kis kápolna egy ritka értékes öltöztetett fa Mária szoborral. A közigazgatás, vásározás, kereskedelem témájára egy külön kis egység utal. Az idő múlására, az öregedésre emlékeztet a paraszti viseletben többek között a színek elsötétedése, a minták leegyszerűsödése. Ezt egy fejkendő- sorozat érzékelteti a látogatók számára. Idősebb korban egyre nagyobb szerepet töltött be a vallás, a templom világa, amit egy litánia ideji templombelső részlete szemléltet az imádkozó idős asszonnyal. A vitrinekben megjelenik az öregkorhoz kötődő tárgyi világ is. Láthatjuk,ahogy a halotti ruhát előre összekészítették maguknak az asszonyok, a termeléshez szükséges kellékekkel együtt. A halál a paraszti felfogás szerint nem a megsemmisülést jelenti, hanem az emberi lét misztikus átalakulását. A halottkultuszban ötvöződnek a népi hiedelmek és az egyházi tanítások. A temetés rítusai a búcsúvételt, a halott túlvilágra jutásának elősegítését és az élőktől való elválasztását szolgálták. A gyász időszakát ugyancsak szigorú előírások szabályozták. Legszemléletesebben ezt a női viselet mutatta. A család a gyász letelte után is rendszeresen ápolta a halott emlékét miseszolgáltatás, halottlátó felkeresése utján. Az állandó néprajzi kiállítás mellett értékes paraszti témájú képzőművészeti tárlat és Balassagyarmat város helytörténeti bemutatója teszi teljessé a múzeumi élményt. H a a Palóc Múzeum megnyitására állványerdőtől övezett épületben kerül is sor, ez már a megyei önkormányzat áldozatvállalását jelzi, mivel - a korábbi felújítási keret kimerülése ellenére - kívülről is megifjul a Nógrád vármegye múzeumának épült, sokat átélt épület. Limbacher Gábor Magyar Virtuózok koncertje Újból egy nagyszerű zenei esemény helyszíne lesz az Állami Zeneiskola Salgótarjánban! Március 14-én (szombaton) 18 órai kezdettel a Magyar Virtuózok Kamarazenekar ad ünnepi hangversenyt nemzeti ünnepünk, március 15-ike tiszteletére. A kamarazenekar művészeti vezetője és szólistája: Szenthelyi Miklós hegedűművész. A salgótarjániak számára öröm és megtiszteltetés e nagy hírnévnek örvendő együttes fellépése. Külön kiemelendő, hogy salgótarjáni koncertjükkel egyidő- ben hangzik fel Budapesten a Tavaszi Fesztivál rangos zenei eseménysorozatának nyitó- hangversenye is. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar közvetítésével a nógrádi megyeszékhely is részesévé válik a nemzetközi rangú Tavaszi Fesztiválnak, hiszen az itteni koncertjük műsorát néhány nappal később a fesztivál keretében is előadják. Ismételt köszönet az ünnepi hangverseny megvalósítását elősegítőknek, támogatóknak: a COMARK Kft.-nek, A Mezőbank Rt. Salgótarjáni Fiókjának, az EXPRESS Utazási Irodának, a Tarján-Plaszt Kft-nek. A máricus 14-ei hangversenyre érvényes a Mesterbérlet és a zeneiskolai ifjúsági bérlet is. Jegyek a zeneiskolában vásárolhatók. A Mesterbérlet március 20-ára betervezett kürthangversenye elmarad Tarjáni Ferenc kürtművész betegsége miatt. Koncertjére a következő évadban kerül majd sor. Helyette került a Mesterbérletbe a Magyar Virtuózok Kamarazenekar fentiekben jelzett koncertje. Úgy véljük, a bérlettulajdonosok megértik a váratlan helyzetet és örömükre szolgál a Magyar Virtuózok Kamarazenekar salgótarjáni bemutatkozása. Dr. Bélyei Lajosné
