Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

1992. március 12., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Kíváncsiskodó Hasznosítani szeretnék A Nógrád Megyei Hírlap­ban megjelent egy hirdetés, amely szerint a Kohász Műve­lődési Központ néhány helyi­ségét, köztük a 400 személyes mozi- és színháztermet bérbe­adják. Olvasóink feltették a kérdést, mi indokolja, hogy dobra verik a nagymúltú, több mint 100 esztendős ko­hász központ helyiségeit? A választ Langár István, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek személyügyi főosztályának ve­zetője adta.-Közismert, hogy a vállalat gazdasági gondokkal küzd. Ezért az üzem vezetése a szak- szervezettel egyetértve úgy dön­tött, hogy közzétesszük: vagy eladni, vagy hosszú távra bér­beadni szeretnénk azokat a léte­sítményeket, amelyek a fenntar­tási költségeiket megközelítő­leg sem tudják finanszírozni. Ilyen az említett művelődési központ is. A valamikori mozi - érdektelenség híján - évek óta nem üzemel, de színházi elő­adásokat, rendezvényeket sem tartanak. Tehát nem nagydobra akarjuk verni a művelődési há­zat, hanem a közösség számára pénzt kapni érte. Természetesen azt szeretnénk, ha továbbra is a művelődés ügyét szolgálná. Kíváncsiskodónk újabb kérdése Magyargécből érke­zett. Olvasónkat tizenegy éve­sen, még 1953-ban vasgyüjtés közben súlyos baleset érte. A fogyatékossága maradandó jellegű. Azt kérdezi, hogy adókedvezményre jogosult-e és azt 1988-ig visszamenőleg igényelheti-e? Kisbuszban kuporgó kurdok Nem mindennapi esemé­nyek zajlottak le szerdán hajnalban Ludányhalászi belterületén. Egy csehszlo­vák rendszámú kisbusz ve­zetőjét igazoltatták a szé- csényi rendőrkapitányság járőrei. S ha már az okmá­nyokat megtekintették, az üresnek hitt jármű belse­jébe is bepillantottak, biz­tos, ami biztos alapon. A busz nemhogy üres nem volt, de akár egy tö­megszállással is felvehette volna a versenyt: a járőr fel­szólítására nem kevesebb, mint tizenhét kurd nemzeti­ségű férfi és nő kászálódott ki belőle. Mint a Balassagyarmati Határrendészeti Igazgató­ságtól megtudtuk, a lefülelt csoport tagjai nem sokat kerteltek - készséggel elis­merték, hogy tiltott határát­lépést készültek elkövetni. Okmányokat egyikük sem tudott felmutatni, az azon­ban biztos, hogy a „tizenhe­tekből” négyen már próbál­koztak illegális kilépéssel. A csoport tizedikén éjjel lépte át a román-magyar határt a „szokásos” ember­csempész-útvonalak egyi­kén. Uticéljuk Nyugat-Eu- rópa lett volna. A kurdok ügyét tovább vizsgálják. — b.j. — A kamat megölheti a mezőgazdaságot (Folytatás az 1. oldalról)- Ismeri még a válság egyéb okait is?- Igen. A mezőgazdasági termelés tőkeigényes, a terme­lésben a pénz forgási sebessége lassú. Mivel elegendő készpénz nincs, az üzemvitelhez, a terme­lés folyamatának biztosításához hitelre van szükség. De a hitel nem igazodik a mezőgazdaság sajátosságaihoz: kamata magas, 36—40 százalékos. Nincs az a termelés, amely ilyen kamatte­her mellett gazdaságos volna. A válság okai között emlí­tendő, hogy a keleti piac gya­korlatilag összeomlott, s a belső piac fizetés hiányában beszű­kült. A téeszek kénytelenek hi­telezni, finanszírozni a felvásár­lóknak^ 1991 végén a Nógrád megyei szövetkezeteknek 125 milliós kintlévőségük volt!) Mélyítette a válságot, hogy nincs agrárpiaci rendtartás, nincs agrárpolitikai koncepció. A termelőszövetkezetek politi- kilag is bizonytalan helyzetbe kerültek, mert a szövetkezet és a föld politikai erőpróbák eszkö­zeivé vált, az idevonatkozó tör­vények egy része megkésve született, más törvények még meg sem születtek. Végül, tagadhatatlan, hogy több (vagy minden!) gazdasági egységben lévő vezetési-irányí­tási, szervezési hibák is előfor­dulnak. Nem hárítható el az a vád sem, hogy a tulajdonosi szemlélet, valamint az érdekelt­ség hiánya is kedvezőtlenül hat a termelésre, a gazdálkodásra.- S ebben a helyzetben mit lehet tenni? Hogyan látja a ki­vezető utat?- Elsősorban rendezni kell a tulajdoni viszonyokat, változ­tatni szükséges a szervezeti fel­építésen, az irányítási rendsze­ren, a szövetkezet és a tagi kap­csolat rendszerén, - de ez csak a kezdet. A feladatot folytatni kell:- a banki hitelezésnek figye­lembe kell venni a mezőgazda­ság sajátosságát,- szűkíteni kell az agrárollót,- valódi piacnak kell mű­ködni, reális mezőgazdasági felvásárlási árnak kell kialakul­nia, a piacon a kereslet oldalán pénzzel rendelkező egyének­nek, felvásárlóknak kell állniuk,- s a mezőgazdasági felvásár­lási áraknak tisztességes jöve­delmet is kell tartalmazniuk, hogy a mezőgzdaságban dolgo­zók jövedelme biztosítsa a tisz­tes megélhetést. Miközben a mezőgazdaság produkált, az agrár ágazat ter­melő egységei tönkrementek, a dolgozók keresete havi négye­zer forinttal, az éves átlag közel ötvenezer forinttal marad el az országos átlagtól, az ipari dol­gozók keresetétől.- Mi várható az új „ idevágó” törvényektől? A megalkotott átmeneti, a szövetkezeti és kárpótlási tör­vény a formaváltásra keretet ad, de nem mindegy, hogy a falu, a vidék, a mezőgazdaság a polgá­rosodás irányába előre, vagy a feudalizmus irányába visszafelé csúszva indul-e el. A válság megoldása közös érdek. A je­lenlegi helyzet nem jó sem a nemzetgazdaságnak, sem a szö­vetkezeteknek, az ott dolgozók­nak, de nem ad perspektívát a vállalkozóknak, az egyéni gaz­dálkodóknak sem. - dyb ­Bátonyterenyei Krónika • Bátonyterenye. A baráti kör egyik kiadványa a Bátonytere­nyei Krónika. A tagok úgy dön­töttek, jelenjen meg évkönyv formájában, számot adva mind­arról, ami a város életében ese­mény volt, és arról is, amit ter­veznek. Az évkönyv szerkesz­tésére T. Pataki László újságírót kérték fel. Zenés nyár • Balassagyarmat. A város önkormányzata, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola, a Jeunesses Musicales Magyarországi Szer­vezete és a Pro Musica Balassa­gyarmat Alapítvány július 21-31. között immár hatodik al­kalommal Nemzetközi Muzsi­kustábort rendez. A kurzusra azoknak a fiataloknak a jelent­kezését várják, akik valamely közép vagy felsőfokú oktatási intézmény hallgatójaként hang­szertudásukat fejleszteni, zenei műveltségüket gyarapítani sze­retnék. Fogadónap • Pásztó. Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő március 14-ikén, szombaton 10.00 órá­tól tartja képviselői fogadónap­ját a városházán. Mindenki elsősorban önmagáért felelős Csepeli György szociológus előadása Könyvpremier Etesi Deák László Zakla­tottan című verseskötetének bemutatóját rendezik meg Salgótarjánban március 16-án 16 órai kezdettel a Balassi Bálint könyvtár elő­adótermében. Bevezetőt mond Zsibói Béla, a Palóc­föld című folyóirat főszer­kesztő helyettese. A füttykoncertet kivágták... Tüntetés: folytatása következik? Azt már tudjuk, hogy az egészségügy ágynak dőlt. A nyugta­lan nagybeteg sürgős és alapos orvoslásra vár, kérdés: kik vál­lalkoznak a gyógyítására, s akik ezt teszik, mire képesek? A mi­nap volt egy demonstráció, (az egészségügyben) az első, és saj­nos úgy tűnik, nem az utolsó. Az előzmények: az évtizedeken át alacsonyan tartott fizetés, azzal az indoklással, hogy ez egy bor­ravalós szakma.- Megalázó, embertelen helyzetbe kerültünk, s megpró­bálnak bennünket ebben meg­tartani. Ilyen körülmények kö­zött természetesen ki-ki a maga módján felemelte már a szavát a megfelelő helyen, de ennek nem lett foganatja - mondta dr. Gajdos Barna, a Magyar Orvosi Kamara salgótarjáni szerveze­tének elnöke nemrégiben, be­szélgetésünk során. Zúgolódásokra adott okot to­vábbá az a felsőbb körökből származó nyilatkozat is, mely szerint valakiktől -például a bányászoktól - kellene elvenni a pénzt az egészségügynek. Ez demagógia- így - hangzott erre a tömör magyarázat. - Véleményem szerint a társadalombiztosítás pénzét kellene felhasználni eh­hez. De ugyanilyen olcsó mű­fogással él az, aki azt hangoz­tatja, hogy az orvosok bérfej­lesztése a célunk. Ennek a ma­nővernek a megosztás a célja. És hangsúlyozom: valamennyi, az egészségügyben dolgozó fi­zetésének jelentős emeléséért kezdődtek el a tárgyalások, amelyek - mint ismeretes - ko­rábban megszakadtak. További gond, hogy az öt százalékos működési költségfejlesztés a szinten tartáshoz sem elég ... A fentiek alátámasztására áll­jon itt most néhány szemléletes padló, illetve plafon szintű fize­tés a tarjáni kórházból, Gajdos doktor tolmácsolásában: Nincs borravaló-A három műszakos nővé­rek átlagfizetése 9-11 ezer fo­rint között mozog, egy pálya­kezdő orvosé 12-14 forintra „rúg”! A borravalóról pedig annyit: az elszegényedés fo­lyamatos, s az ellátásra szorulók zömét kitevő idős emberek egyébként sem tudnak fizetni, nem is várja el tőlük senki. Ezt lenne hivatott ellensú­lyozni az ígért tíz százalékos béremelés, ami négy-hat száza­lékot jelent, mire a borítékba kerül. Elmondhatjuk: az elmúlt né­hány év alatt - a minimális fej­lesztéssel, inflációval, adóval - sikerült ötven százalékos bér­veszteséget produkálni... A sokszor emlegetett egész­ségügyi reformokkal már két éve bosszantják az érintetteket. Kevés, ami ezekből megvaló­sult. Ellenben egymásnak el­lentmondó, nem éppen a tárca jó hírét öregbítő értesülések lát­tak napvilágot. De időzzünk még egy kicsit a tarjáni kórház műszaki ellátott­ságánál, mely ugyancsak hagy kívánnivalókat maga után dr. Gajdos Barna szerint is.- Nemhogy pénz nincs új eszközökre, de elképzelés sem arra, hogy mikor lesz .. .Rög­tön hozzáteszem: ez elsősorban a betegek érdekeit sérti. Ez is kiszolgáltatottság, mégpedig a javából! Ilyen körülmények között növekszik az elvándorlás veszé­lye, realitása. Az orvost köti a hyppokratészi esküje, de a nő­vérek elmennek jobb helyre. De ugyanígy nem gondolták végig a gyógyszeráremelést sem. Ez­zel ugyanis megint azt a réteget sújtották a leginkább, melynek a legnagyobb szüksége van gyógyszerekre! S ha nem tudja azokat beszerezni, kórházba ke­rül. Summa-summárum: újra a beteg kerül rossz helyzetbe . .. Már tudjuk, hogy az emléke­zetes demonstráció után miként folytatódtak az annakidején be­fulladt tárgyalások, melyek újabb fordulója várhatóan már­cius 23-án lesz. Arról is említést tettek a résztvevők, hogy a miniszter úr egyik mondata (bár ő rögtön he­lyesbített) óriási füttykoncertet váltott ki, de ezt a televíziós összefoglalóból kivágták .. . Meddig tart a türelem? Kérdés: kitart-e a türelem az újabb huzavona alatt? A tünte­tők körében, az ország nyilvá­nossága előtt hangzott el: ha nem érik el céljukat a tömegek, sztrájk is szóba jöhet. Dr. Gaj­dos Barna is ezt erősíti: Igazunk érdekében nem ria­dunk vissza a további demonst­ratív lépésektől sem. Azonban bízunk a tárgyalások sikerében. Attól viszont ne tartson senki, hogy emiatt a betegek ellátása hiányt szenved. Mi nem feled­kezünk meg az egészségügy fe­lelősségéről. Mihalik Júlia- Sajátos alattvalói mentali­tást alakítottak ki a korábbi tár­sadalmi rendszerek. A gondol­kodást úgy formálták, hogy a kiszolgáltatott emberek egy­másban keresték a hibát. Nem alakulhatott ki az önszervező­dés, amelynek lényege, hogy az egyén önmagában nem, de ha­sonló érdekű társaival csoportba rendeződve jelentős erőt képvi­selhet a központi államhata­lommal szemben. Most pedig pár év alatt eldől, rá tud-e tele­pedni a társadalomra egy újabb - most nem vörös, hanem nem­zeti színű - hatalom. Ezekkel a szavakkal vezette be dr. Csepeli György szocioló­gus, a Rendszerváltás hatása a magyar társadalra címmel tar­tott előadását, amely Salgótar­jánban a Táncsics Napok ren­dezvénysorozatán hangzott el. A szociológus röviden vá­zolta a jelenlegi feszültségek összefüggéseit. Sok olyan té­nyezőre hívta fel a figyelmet, amelyek már a korábbi rendsze­reknek is sajátjai voltak, és to­vábbörökíthetik a múlt visszá­ságait.- Az emberek a társadalmi­lag elfogadott célokhoz társa­dalmilag jóváhagyott eszközö­ket is akarnak - mondta Csepeli György. - A szocializmus óriási konfliktusa abból fakadt, hogy jóváhagyott célokat központosí­tással próbálta elérni. A terv- gazdálkodás egyoldalú függést eredményezett, mindenki alá- randeltségi viszonyba került a központtól. Az ideológiai köz- pontosítás a gondolkodás egy­fajta irányítását jelentette. Eb­ben a légkörben azonban lehe­tetlen a mindennapi élet válto­zásaihoz igazodó életvitel kia­lakítása. A legveszélyesebb azonban a rendszer adminisztra­tív és látható-láthatatlan rendőri ellenőrzése volt, amely a bizal­matlanságon alapult. A „min­denki fél mindenkitől” légkör lehetetlenné tette a valódi, konstruktív együttműködést, megölte az optimizmust, aláásta a társadalom lelki erejét.- A rendszerváltást köve­tően, annak ellenére, hogy a leg­többen elutasítják a szocializ­must — szociológiai vizsgála­tok sora bizonyította -, a szocia­lista eszmék nem törlődtek ki nyomtalanul sokak tudatából. Az emberek jeletős hányada a szocialista értékeket kéri szá­mon, annak eszközeit azonban visszautasítja. Ha sikerül az új etikát, - mely szerint mindenki elsősorban önmagáért felelős - az új igaz­ságtudatot elsajátítani, akkor közelebb kerül a civil társada­lom, kialakulhat egyfajta klasz- szikus értelemben vett érdek-. harc, ami viszont kitermelheti a maga érdekképviseletét a köz­ponti államhatalommal szem­ben. (fenyvesi) Hímeznek-„hámoznak” Alsótoldon A Toldi Miklós Általános Iskola ó.osztálvos tanulói a technika óra keretén belül háztartási ismeretekkel, hi­degtálak készítésével, lakás- kultúrával is foglalkoznak heti két tanórán. Ottjártunkkor épp asztal­terítő hímzésével volt elfog­lalva az osztály húsz diákja, akik között négy fiú is megis­merkedett már ezzel a türe- lemjátáknak is beillő, de a ké­zügyességet igen kiválóan fej­lesztő foglalatossággal. A tan­intézet egyébként a napokban ünnepelte az iskola névadóját trilógiában megéneklö Arany János születésének 175. év­fordulóját, amely alkalomból az iskola falán koszorút he­lyeztek el, s szavalóversenyt rendeztek a klasszikus ma­gyar költő verseiből, így ál­lítva emléket neki és főhősé­nek, Toldi Miklósnak. Gyurián-Vallus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents