Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

1992. március 11., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Az autók mindig mások Látványnak nem rossz, de érdekes. Mi a csudáért áll közel száz Renault 19-es autó tavaly ősztől a salgótarjáni autóklub udva­rán? Miközben az „alaptétel” szerint az állaguk egyre romlik, olyan kósza hírt is hallottunk, hogy az EMÁSZ rendelte meg, de nem tudta kifizetni őket. Az autóklub felé továbbítottuk a hallo­másokat. A cég ügyvezetője megnyugtatott bennünket, azok a kocsisorok, amiket már ősszel is láttunk, nem ugyanazok, mint amiket most látunk, ugyanis folyamatosan szállítják az autókat. A többi üzleti titok. (rigó - dudellai) Galgagutaiak expedíciója Galgaguta. A nagy út­törő, Kolumbusz Kristóf fél évezreddel ezelőtt, 1492-ben fedezte fel az „Új Világ” földjét, Amerikát, s a dicső tettre emlékezve expedíciót hirdetett a bátor hajóskapi­tány nevével a Magyar Út­törők Szövetsége. Az akció azt a célt szolgálja, hogy a ma úttörői felfedező útjai­kon végezzenek olyan érté­kes kutatómunkát, amely a haza, a kultúra és a környe­zet megismerését, megóvá­sát, gyarapítását segíti elő. A Galgagutai Általános Iskola eredményesen tevé­kenykedő József Attila Út­törőcsapata is részt vesz a Kolumbusz expedícióban. A vállalkozó szellemű gyere­kek az iskolájuk tájfolyosó­ján található régi használati eszközök múltját dolgozzák fel, s ehhez felkeresik és megszólaltatják a falu idős embereit. Ezt követően a ki­írásnak megfelelően, legké­sőbb április 30-ig küldik meg kutatásuk eredményét az Expedíciós Központba. A tanulók olyan sok ér­dekességet akarnak közkin­csé tenni, hogy meghívást kapjanak a júliusban ren­dezendő kerülő Kolumbusz Akadémiára. Startol az akadémia A Magyar Ön­kormányzatokért Alapítvány önkor­mányzati akadémi­ája március 13-án, pénteken tartja első salgótarjáni rendez­vényét. Az egész napos előadás, és az azt követő konzul­táció témája a szö­vetkezeti törvény - ezúttal az önkor­mányzatok szem­szögéből. A kistele­pülések vezetőinek kívánnak ezzel segí­teni, tanácsokat adni, hogyan képvi­seljék a lakosság érdekeit a termelő- szövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek állás­pontjával szemben. Az előadók egyike, dr. Borbély Ferenc a törvény előkészítésében és kidolgozásában is részt vett, Kazinczi Józsefné dr. pedig a helyi viszonyok ki­váló ismerője. A konzultáció keretei között lehe­tőség nyílik konkrét kérdések megtár­gyalására is. A jelzett napon minden érdeklődőt várnak a megyehá­zán, 10 órára. Az önkormányzatok képviselőinek az alapítvány mintegy ötven-hatvan száza­lékos tanfolyamdíj támogatást nyújt. Megyénkben a legdrágább az ivóvíz (Folytatás az 1. oldalról) bálja költségeiben figyelembe venni értékesítése drasztikus - két év alatt 20 százalékos - csökkenését? Érthetetlen az is, hogy a visszaeséssel párhuza­mosan, az ivóvízszolgáltatásban dolgozók létszáma változatlan maradt.- A csökkenő értékesítés el­lenére, az ivóvízzel ellátott te­lepülések száma nő, emelve az üzemeltetési, fenntartási, amor­tizációs költségeinket. Az is tény, hogy megyénk nem ren­delkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízzel, így az összes értékesítés 55 százalékát a, vásárolt víz adja, amit 1990-ben 13,6, jelenleg pedig 42,5 forintért vásárolunk köb­méterenként! Emellett az egyéb begyűrűző árváltozások ben­nünket is sújtanak. A kérdés további részére vá­laszolva elmondhatom, a szük­séges létszámot nálunk nem a szolgáltatott víz mennyisége, hanem az üzemeltetett terület nagysága határozza meg. Miért tartjuk meg ezt a létszámot, ha lehet, hogy nem lesz rá szük­ség? Munkanélküli bérkiáram­lás van? Lenne, ha ez a létszám nem termelt volna az elmúlt két évben közel 40 millió forintos építési árbevételt, amellyel az alaptevékenységünk vesztesé­gét ellensúlyoztuk. (De akik csak szükség esetén dolgoznak a vízszolgáltatásban, egyébként az építésben tevé­kenykednek, azoknak miért a teljes bérük és bérvonzataik vannak a víz árába kalkulálva? -FÁ.-y Azonban továbbra is úgy tű­nik, a vállalat a két év alatt való­jában nem tudott rugalmasan reagálni a körülmények gyors változására. Ugyanis a vásárolt ivóvízmennyiség relatív növe­kedése összefüggésben van a saját termelés ez idő alatti igen jelentős, közel 35 százalékos visszaesésével! Azon pedig, hogy a cég ilyen nagy arányban és drágán vásárolja a vizet ér­demes lehet elgondolkodni!- A vízdíjon megyénkben je­lenleg két vállalat osztozik - mondta Márkus Pál az NVCSV üzemviteli osztályának vezetője -, ugyanakkor műszakilag in­dokolatlan a víztermelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás szétválasztása. Az árban hal­mozott költségek jelentkeznek: mindkét szervezet általános költsége és a párhuzamos kiépí­tettség árnövelő hatása. Műsza­kilag és gazdaságilag a legop­timálisabb, ha a termeléstől a fogyasztásig egy szervezet mű­ködteti a rendszert! Nem lenne célszerű a vízfor­rás és a fogyasztó közötti két láncszemből kiiktatni az egyi­ket? Lenne lehetőség közvetle­nül a termelőtől, az Északma­gyarországi Regionális Vízmű­vektől (ÉRV) vásárolni? Fenes Endre, a regionális vízmű sal­gótarjáni üzemigazgatóságának gazdasági vezetője elmondta, mindazokon a területeken, ame­lyek a hálózatukhoz kapcsolód­nak - az érintett önkormányza­tok megbízását követően - ké­pesek lennének biztosítani a megfelelő vízszolgáltatást. Az ÉRV működésével össze­függ, hogy termelői vízárai or­szágos viszonylatban is nagyon magasak. Miért? Kiss József, az ÉRV kazincbarcikai központjá­nak csoportvezetője arra utalt, hogy a díj a megyére jellemző szűkös víznyerési, magas szállí­tási és a speciális víztisztítási technológiák költségigényeihez igazodik. Azonban érdekes té­nyekre bukkanhatunk, ha fo­lyamatában és tételesen vizsgál­juk az ÉRV ivóvíz előállításá­nak költségeit. Fenes Endrétől megtudtuk, 1990-ben 39,5 mil­lió, az ezt követő évben 21 mil­lió forinttal volt kevesebb a ter­vezett árbevétel a szűkített ön­költségüknél, a hiányzó össze­get központi támogatás pótolta. Idén, a dotáció megszűntével a vállalati általános költséget és nyereséget is ki kell gazdál­kodni, ami 42-43 forintos köb­méterenkénti vízárban 6-7 fo­rintot jelent! Adódik a kérdés: szükség van-e a kazincbarcikai köz­pontra a jelenlegi formában? Harkai Miklós, a salgótarjáni üzemigazgatóság műszaki cso­portvezetője elmondta, az üze­meltetés műszaki feltételei adot­tak, önállóságuk esetén elsősor­ban a személyi feltételeket kell biztosítani. Az NVCSV-nél is vannak je­lek, amelyek a jelenlegi köz­pont esetleges gátló szerepére utalnak: Borbás Jánostól a NVCSV bátonyterenyei üzem­mérnökségének vezetőjétől megtudtuk, képesek lennének önállóan működni, ha az ön- kormányzat ezt kémé, sőt el­képzelhető, hosszabb távon a víz termelői ára is mérséklődne! Kialakulhatna egy célszerűbb vízszolgáltató szervezet? Ami­kor a megyei vízmű vagyona az önkormányzatok tulajdonába kerül, a testületeken múlik, kit bíznak meg az üzemeltetéssel. Hogyan látják a problémát a te­lepülések polgármesterei?- A színvonal biztosítása mellett kell ellátni ezt a felada­tot a lakossági érdeket figye­lembe véve, non-profit jelleggel — mondta Nagy Mihály, Bátony- terenye polgármestere. - A dön­tést megelőzően az önkormány­zatoknak tisztán kell látni, eh­hez konkrét adatok ismerete szükséges. Tudnunk kell, hogy valójá­ban mennyibe kerül egy adott településen az ivóvíz előállí­tása, ismernünk kell a biztonsá­gos üzemeltetés költségeit. Dr. Dobrovoczky István, Pásztó polgármestere ehhez kapcsolódva tájékoztatott: kon­cepcionálisan nem egy giganti­kus vízműválallatot képzelnek el, hanem a megye három nagy térségéhez (Salgótarján, Pásztó -Bátonyterenye, Balassagyar­mat környékéhez) igazodva alakulnának ki az új üzemelte­tők. Dr. Németh György, Balas­sagyarmat polgármestere egye­tértett az elképzeléssel, hogy a regionális érdekeket figyelembe véve alakulnának ki az új üze­meltetők. Salgótarján alpolgármestere, Detre Jenő is utalt a megyei vízmű szétbomlására. A városi vízművagyon majdani üzemel­tetésével kapcsolatban el­mondta, az első, még nem kifor­rott elképzelések szerint Salgó­tarján és agglomerációja a regi­onális vízművel közös rész­vénytársaságot alakítana ki. A vízszolgáltatás területén tehát több alternatíva közül le­het választani. Valószínűnek látszik, van mód arra, hogy csökkenjen a vízdíj, amit az adott önkormányzatoknak lehet és kell megtalálni. (fenyvesi) Konstruktív javaslat helyett - időpont Eredménytelen demonstráció Az egészségügy dolgozóinak első tömegdemonstrációjára ke­rült sor március 7-én. Sok ezren tüntettek az ágazat, a színvona­las betegellátás biztos jövőjéért. Mi is történt eddig? - eleve­níti fel az eseményeket dr. Fe­kete Lászlóné - a balassagyar­mati kórház-rendelőintézetből. Ő az Egészségügyi Dolgozók Nógrád megyei titkára, aki részt vett a hét elején, a Népjóléti Minisztériumban folytatott tár­gyalásokon is.- Megmozdulásunk higgadt és méltóságteljes, de határozott volt. A mintegy negyvenezer ember bizakodón vonult el a térről, mert várta, hogy konst­ruktív javaslattal érkezik a kor­mány. Ehelyett kaptunk — egy időpontot. Tartalma ugyanis nem volt az oly fontos megbe­szélésnek - mondta. Források megjelölése nem a szakszervezet feladata, bár ja­vaslatot tett csakúgy, mint a szakmai kamarák.- A tárgyalást végül ered­ménytelennek minősítették, s felkérték a kormány képvise­lőit, hogy március 19-ig írásban tegyenek javaslatot a bérfejlesz­tésre. A felek várhatóan már­cius 23-án újra összeülnek. (mihalik) Elvették a megbocsátás jogát? A megbocsátás tagadhatatlanul emberi csele­kedet, a szó pozitív értelmében. Igaz, afelelősség- revonás és a számonkérés is emberi, még ha ez olykor nem is annyira pozitív. Eddig ez utóbbi ki­fejezésekkel kapcsoltuk össze a Zétényi-Takács- féle törvényt. A vasárnapi Hét-ben azonban újabb variációt hallhattunk. Fónay Jenő, a Pof ősz elnöke úgy véli, a megbocsátás jogát vették el. Engedtessék meg a megjegyzés: a megbocsátást nem kell törvényi úton szabályozni. Pártjaink állásfoglalásai után újabb vélemé­nyeket kértünk a pártállami idők elévült bűncse­lekményeinek újbóli büntethetőségéről szóló tör­vény hatályon kívül helyezéséről. Korill Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke: - Az Alkotmánybíróság döntését - ami lényegében egyezik korábbi álláspontommal-jó szívvel és bizakodással fogadtam. E megfellebezhetetlen ha­tározat lényegi üzenete számomra az, hogy a jo­got - őszintén remélem - többé nem lehet be- kényszeríteni a politika Prokrusztész-ágyába. Ugyanakkor továbbra is elengedhetetlennek tartom a múlt - napi politikától mentes - feltárá­sát, a szerepek és szereplők történelmileg hiteles megnevezését. E kettő együtt hozhatja meg a jog­állam követelményének és a társadalom igazsá­gérzetének harmóniáját. Dr. Szabó Sándor, ügyvéd: - Meg kell hogy hajoljak az elismerten nagytudású jogászkollégák szakvéleménye előtt, erkölcsileg azonban nehéz helyzetben lesz az ország azokban az esetekben, amikor majd a fenti bűnöktől sokkal enyhébbnek minősülő vagyonátmentési, valamint egyéb más akciókban felelősöket akarnak keresni. Dr. Lébényi Antal, föesperes plébános: - A keresztény alapelvek minden keresztény emberre kötelezőek, a mi magatartásunkat és hozzáállá­sunkat ez határozza meg. Ez tartalmazza a meg­bocsátást és a bűnbánatot is. Lászlók Albert, vágóhídi vállalkozó: - Zár­juk le végre, ami 30-40 évvel ezelőtt történt, és legyen béke az országban. Teljesen egyetértek az Alkotmánybíróság véleményével. Két év múlva újra választás lesz, ha másik párt kerül hatalomra, az majd azt forszírozza, hogy milyen bűnöket kö­vetett el az előző kormány?! Dr. Zsély András, polgármester: - A jogál­lamiság elvei szerint döntött az Alkotmánybíró­ság. Ez azt jelenti, hogy nem lehet egy korábbi rendszer bűneit egy jogállamiságra épülő demok­ratikus rendszernek a jogállamiság elvei ellenére megtorolni. Akkor sem, ha a korábbi rendszer törvényeit nem tekintjük jogállami törvényeknek. Ma minket a jogállamiság törvényei kötnek. S ha ezt nem vennénk figyelembe, akkor ugyanoda lépnénk vissza, hogy újra felrúgnánk a jogállami­ság kereteit. Egyszer végre be kell tartani a törvé­nyeket, akkor is, ha vannak sérelmek, amiket ezen elvek miatt törvényes úton nem lehet orvosolni. A törvényes elégtételadásra valóban nagy szükség van, hogy folytatódjék az a folyamat, amely, nagyobb megrázkódtatás nélkül, a rend­szerváltással elindult. Hozzáteszem, nem kifogá­solható, hogy a törvényhozók alkotmányos kere­tek között keresik a jogi megoldást. — Dudellai — Lakossági fórumok • Thürmer Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke március 13-án 14 óra 30 perctől a karancslapujtői művelődési házban, 17 órától Salgótarján­ban, az MSZMP helyi székhá­zában (Rákóczi út 75. szám) la­kossági fórumot tart. Ünnepi előzetes • Salgótarján. Március 11-én az 1848-as forradalom emlékei­ből nyílik kiállítás a BIT NO- DISZ Dimenzió Klubban (Kos­suth út 8. sz.). A kiállítást meg­nyitja Vongrey Béla, a Tájak Korok Múzeumok salgótarjáni klubjának vezetője, aki 17 órá­tól „Az 1848-as forradalom Nógrád megyében” címmel előadást is tart. Fogadónap • Bátonyterenye. Orosz Ta­más alpolgármester március 11-én, szerdán délután kettőtől fél ötig tart fogadónapot a vá­rosházán­Bevezetik a kábeltévét Nógrádsápon a község lakóinak és az önkormányzatnak az összefogásával kábeltelevíziós hálózatot építenek ki. Egye­lőre tíz csatornán lesz vételi lehetőség, de a jövőben ez har­minc csatornára bővíthető. A kábeltelevízió májusra várható kiépítésével a döntően szlovák ajkú községben lehetséges lesz a szlovák televízió adásainak jobb vétele, ami hozzájárul a szlovák nyelvvel való jobb kapcsolatokhoz is. Kíváncsiskodó Megszűnt a különbség Mi a különbség az állami végkielégítés és a végkielégítés között? Az adóhivatal szak­emberei ugyanis - amennyi­ben az ezzel kapcsolatos iga­zoláson nem szerepel az „ál­lami” szó - nem fogadják azt el. Miért? Valóban lényegbeli eltérés van a két fogalom kö­zött? Petrény Gáborné, az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságá­nak helyettes igazgatója vála­szolt a kérdésre:- A múlt év december 31-éig volt ilyen megkülönböztetés: az állami végkielégítést miniszteri rendelet, a nem államit a Munka Törvénykönyve szabályozta. Adózás szempontjából azonban - az új személyi jövedelemadó törvény hatályba lépésétől, ez évtől - megszűnt a különbség. Hétfői számunk második oldalán megjelent hirdetés szerint dobra verik a nagy múltú, több mint százeszten­dős Kohász Művelődési Köz­pont néhány helyiségét, köz­tük a 400 személyes mozi- és színháztermet. Mi indokolja ezt a lépést? flNÓGRÁDKERRT. balassagyarmati CIPŐBOLTJfl az IPOLY(ÍRCiHáZ II. emeletére költözik, fi gyermekcipőkkel kibővített CIPŐ OSZTÁLYON már megvásárolhatja a tavaszi újdonságokat. fi HELY VÁLTOZIK fi VÁLASZTÉK BŐVÜL. Petényi Zoltán és a bolti kollektíva szeretettel várja régi és új vásárlóit. fi CIPÖBOLTOTfIZ IPOLY ÁRUHÁZBAN TÁLALJA MEG! (197311)

Next

/
Thumbnails
Contents