Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. március 11., szerda Mulatságok után - böjt Porból vagy és porrá leszel Interjú Sas Józseffel Véget ért a farsang. Március 4-én, Hamvazószerdán kezdetét vette a Nagyböjt, a Krisztus halála és feltámadása ünnepét bevezető negyvennapos bűnbánati időszak. A Nagyböjt hossza egyaránt utal a zsidó nép negyvenéves pusztai vándorlására, és a Jézus nyilvános megjelenését megelőző böjtre. Ezt II. Orbán pápa 1091-ben írott bullája tette kötelezővé a hívőknek. A régi magyarság a Nagyböjt kezdetekor „böjtfő-szerdáról” vagy „böjtfogadó-szerdáról” beszélt. A székelyek máig tréfásan „száraz-szerdáról” szólnak, ami jelzi böjti jellegét, de délszláv hatásra „tiszta-szerdát” is emlegetnek, ami e nap bűnbánati vonásaira utal. Ez utóbbihoz köthető az ilyenkor szokásos hamvazkodás is: a katolikus szentmisét követően a pap apró keresztet rajzol a hívek homlokára Mózes első könyvéből vett szavak kíséretében: „Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu, amint a gyász és a bűnbánat szimbóluma ószövetségi eredetű, és a zsidó nép szertartásaiban máig helyet kap. A középkor keresztény liturgiájában még csak a nagy bűnösöket és a nyilvános vezeklőket hintették meg hamuval, de sokan önként is ham- vaszkodtak. A nyilvános vezek- lések megszűntével már mindenkire kiterjedt ez a szokás. Az ilyenkor használt hamu az előző év Virágvasámapján, Jézus Jeruzsálembe való bevonulása ünnepén használt, szentelt barka elégetésével állítják elő, de sokszor régi temetői keresztek hamuját is hozzákeverik. A hamvaszkodás szertartását számtalan hiedelem övezi. Csongrád megyei öregek szinte még napjainkban is hiszik, hogy aki hamvaszkodik, annak majd nem fáj a feje. Ezért miséről hazatérve, összedörzsölik homlokukat az otthoniakéval. Köles- den keresztszüleiknek markukban vittek hamut a gyerekek. Az ekkor született csecsemő teste halála után is ép marad az udvarhelyi székelyek szerint. A moldovai csángók tányért, kanalat is meghamvaznak, a ki- szobori asszonyok pedig az egész ház meghintésétől remélték az ott lakók egészségét. Másutt felnőtt férfiak szokása volt házról házra járva hamvazni. A Hamvazószerda utáni csütörtököt országszerte „kor- hely-csütörtöknek” is mondják, amikor a farsangi maradékot szokás elfogyasztani. Elcsitul lassan a Hamvazószerdát követő „csonkahét” vagy „kisfar- sang” mulatozása is, és átadja helyét az imának, a koplalásnak. Nemrégiben Salgótarjánban vendégszerepeit Sas József. Kapva az alkalmon elmentem hozzá, s kértem, néhány kérdésemre adjon választ, melyet nektek is itt, e fórumon átnyújtok.- Megjelent az új lemeze „Privát izélek” címmel. Az album anyagából lesz a mai műsor?- Vannak részek, amit ebből emeltem ki.- Szerepel más is önön kívül a műsorban?- Hogyne! Lehr Ferenc és Éles István.- Szívesen jön Salgótarjánba?- Ezt a várost különösen szeretem. Itt van a „legjobban értő” közönség.-On a Mikroszkóp Színpad igazgatója. Kire a legbüszkébb a színházból?-A legbüszkébb, mint igazgató azokra vagyok, akiket én fedeztem fel és akiket én vittem a színházba. Nyolc éves igazgatásom alatt sokat fejlődött Heller Tamás, Éles István és a népszerű Defekt Duó, hogy csak egy néhányat említsek.-Járják rendszeresen az országot, vagy csak néhány vidéki fellépésre van lehetősége?-Inkább az utóbbi, mert a színház mellett sorozatos fellépést nem tudok vállalni.- Hogyan értékeli műsoruk látogatottságát?- Telt házas előadásaink vannak. A Sas kabaré szerencsére népszerűségnek örvend.- Tervei közül említene néhányat?- Áprilisban bemutatunk egy új darabot „Minden nagyon szép, minden nagyon jó” címmel. Ősszel pedig egy mesekabaréval rukkolunk elő, természetesen estik felnőtteknek. Nektek, gyerekeknek viszont jó tanulmányi eredményeket, a közönségünknek pedig békességet kívánok! Sándor András Salgótarján, Petőfi Iskola Az Exotic a gépipariban Rékai Miklós Egy tanév az USA-ban 2. A felhőkarcolók Az elmúlt hétvégén a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola aulájában nagy sikerű Exotic koncertet láthatott az érdeklődő közönség. A zenekar szereplése már-már hagyománnyá válik az intézményben, melyet folytatni szeretnének.-Gyurkóárnyékában . . . A New York-i repülőtéren nem értettem igazán, hogy mi is történik körülöttem. Már az első percekben rengeteg szokatlan dolgot láttam. A kérdőmondataimat a helybeliek nem értik. A válaszaikból még a névelőket sem lehet kihámozni. Négerek, serifcsillagos rendőrök, hangosbeszélő. Itt, New Yorkban egy orientációs programon vettem részt, így két napot együtt tölthettem a világ különböző tájairól odase- reglett diákokkal. Sajnos a New York-i városnézésen szinte egész nap esett az eső, ezért sok helyre nem jutottunk el. Voltunk viszont a kínai negyedben, sétáltunk a kikötőben, ahol régi árbocos hajókat is láttam. Voltunk a világ egyik legnagyobb játékáruházában, ahol az árak is „nagyok” voltak. Az Empire State Building tetején egy hatalmas King Kong fogadott. Mintha egy film pergett volna körülöttem. A felhőkarcolók árnyékában az ember nagyon kicsinek érzi magát. A belváros zsúfolt, sok az autó és persze egyik sem Trabant. Ekkor fogtam föl igazán, hogy megérkeztem Amerikába, elszakadtam otthonról és vissza kell állítanom az órámat 6 órával. Vinkó Bence St. Bolyai gimnázium (Folytatjuk) Gyerekfejjel ^ Nyerési lehetőségek Az új rovatnak sikere volt, hiszen sok levelet kaptunk az áremeléssel kapcsolatban. A tartalmuk is bizonyítja: nekünk, diákoknak is van mondanivalónk. Idézünk néhány levélből: Misik István (Salgótarján): - Borzasztó, hogy a bérleteknek is hogy felemelték az árát! Sándor Zsolt és Attila (Salgótarján): - Egyetértünk a tanár úrral! Gregus Péter (Kisterenye): - Szörnyű, hogy egy jó könyv is milyen drága! Fráter József ( Salgótarján) :- Én imádom a Marsot is, meg a Snickerst is, csak az a baj, hogy magas áruk miatt nem tudom megvenni. Kovács Olivér (Salgótarján): - Már a kazetták és a lemezek vásárlása is meggondolandó. * * * Ám a GYEREKFEJJEL nemcsak politizál, hanem nyerési lehetőséget is kínál. Ha beküldőd a cím mellett elhelyezett 2-es számot, már a nyertesek között vagy. De az igazi rejtvény csak most jön! Mivel következő témánk a KAZETTA- HAMISÍTÁS lesz. Próbáld megmagyarázni, mit takar ez a szó! A legjobbakat díjazzuk. De ha most nem nyersz, akkor se keseredj el, mert az év végi nagy sorsolásban a te neved is ott lesz! Beküldési határidő: március 18. Megfejtéseiteket az én címemre küldjétek: Sándor András, 3100. Salgótarján. Salgó út 10/A. Farsangoltunk __ A z idei farsangi bált a Kohász Művelődési Házban tartottuk. A mi osztályunk egy ódi-módit mutatott be, amit a régi korok ruhái tükröztek. A jelmezes bemutató után felhangzott a zene, közben ehettünk és ihattunk. Természetesen nem maradhatott el a zsákbamacska és a tombola sem, ami még csak emelte a farsang hangulatát. Kovács Csongor St. Petőfi Iskola A mi iskolánkban 31 gyermek mutatkozott be jelmezben. Nagy élményben volt részünk, hiszen intézményünk tanárai megrendezték az első - tévéből ismert - „Tátika” versenyt is. Yolt is ezen nagy kacagás. Öt óra után már mindenki táncolhatott a diszkóban. Az evés-ivás mellett tombolát is húztunk, melynek fődíja egy torta volt. Túri Mónika Dejtár. Ált. Isk. Rejtvény! Rejtvény! Mai rejtvényünk első függőleges sora egy földrajzi nevet takar. Titok marad ez mindaddig, amíg a kérdések helyére be nem írjátok a helyes válaszokat. 1. Magyarországon 1063-ban ki uralkodott? 2. Az Indiai-óceánba ömlő legnagyobb folyó.3. Az Északi-sark más néven. 4. Száz - németül. 5.Észak-amerikai félsziget neve. 6. Magyarországgal szomszédos ország. 7. Egy földrésznek a neve. Megfejtéseiteket a rejtvény készítőjének címére küldjétek: Takács Zoltán, 3100. Salgótarján. Füleki ut 120. Beküldési határidő: március 21. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: testnevelés óra. Könyvjutalmat nyertek: Lévai Szilvia Drégelypalánk, Móricz Zs. u. 21., Végh Csilla Szuha, Kossuth u. 279., Béres Attila Salgótarján, Arany J. u.6. A könyveket postán juttatjuk el részetekre! Milyen város Salgótarján? (II.) Ami igaz a vállalatokra, nem érvényes a településre Külföldi töke az iparban, konfliktusok a településfejlődésben - Ezt a várost sem csinálták - Vállalandó mült A Salgótarjánnal kapcsolatos vélekedések között hosszú idők óta szerepel az a megállapítás is, hogy „csinált” város. Ézt a fogalmat átvette és szinte automatikusan alkalmazza a napi publicisztika, jómagam is többször használtam. A jelző karrierje a két háború között indult, eredete Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság című nagy hatású szociográfiai művében lelhető föl. A városra vonatkozó leírásai pontosak, sőt, helyenként szépirodalmi értékkel bírnak. Mindazonáltal a történeti kutatás újabb eredményei azt jelzik, önmagában ez a megállapítás sem állja meg a helyét. A fő kérdés tehát az, hogy Salgótarján tényleg csinált vá- ros-e, vagy pedig szerves településfejlődés nyomán jött létre? A tudományos igényű vizsgálódás azt jelzi, hogy itt is két fogalom keveredett össze. Úgy látszik, maga a település saját nyersanyagára épülve szerves fejlődés eredményeként jutott el a városi állapotokig. Már 1936-ból ismeretes az a polgármesteri minősítés, amely szerint Salgótarján fokozatosan elveszítette falusias jellegét és városias képet öltött. Mi okozhatta a félreértést? Többek között, dr. Horváth István történész, de más kutatók szerint is az, hogy egy másik fontos fogalmat, a gazdasági tőkét, forrását és szerepét nem szakszerűen közelítették meg. Erre csak néhány példa. A XIX. század közepén a helyi birtokosok, köztük báró Prónay és a Forgách grófok részt vettek a különböző vállalkozásokban, feudális birtokaik hozadékára alapozva. De ez a hozadék a kapitalista körülmények között már nem volt elegendő. Ezt bizonyítja,, hogy például nem bérbe adták birtokaikat a bányának, hanem örökáron adták el. Az is ismert, hogy Losoncon jelentős, kereskedelemre épülő tőke jött létre. De a losonci vállalkozók sem jelentkeztek az itteni nyersanyagkitermelésre. így mindkét társadalmi réteg a kapitalista vállalkozóval szemben perifériára szorult, ilyen nagy vállalkozáshoz nem is volt elegendően tőkeerős. Milyen erőre támaszkodva jött létre a kapitalista vállalkozó? Nos, a külföldi tőkére. A német-angol vegyesbank és a bécsi központú osztrák pénz uralkodott itt. Ezt, vagyis a külső erő által szabályozott mozgást, ami igaz a vállalatokat nézve, de nem igaz a település esetében, nem szabad összekeverni, a kettő között kétségkívül létező kölcsönhatások ellenére sem. Inkább az vizsgálandó, hogy a modernizáció nyomán milyen új viszonyok jöttek létre, és milyen új konfliktusok születtek? A település fejlődése során volt ezekből is bőven. Például a népesség száma a századfordulón megnőtt. Nyelvi, kulturális, vallási, tradicionális összetételében jelentősen megváltozott. Ez nagy konfliktusforrás volt Salgótarján életében. Az ehhez kapcsolódó pozitív folyamat viszont az, hogy Salgótarjánba a bevándorlás volt uralkodó tendencia az akkori országos kivándorlással szemben. Ugyanakkor e népesség- növekedés további negatív vonulata, hogy nehezen alakult ki a városi polgár, hiányzott az ide kötődő, szerepvállaló értelmiség, hosszú ideig. Érdemes emlékeztetni a köz- igazgatás szintjén megjelenő konfliktusokra is. Szinte hihetetlen, hogy például milyen nagy mértékben volt jelen Salgótarjánban a betegség és az alkohol. Cementis Antal, az első városi főorvos írja le 1924-ben, hogy Salgótarjánban egy év alatt egymillió liter bort, 250 ezer liter sört és ötezer liter pálinkát ittak meg. Ez 30 milliárd korona értéket tett ki. A város népessége ekkor körülbelül 20-21 ezer lakos volt. Emellett a nemi betegség és a golyva mint típusos salgótarjáni betegség létezett, több más kórral együtt. A városfejlődés további jellemzői közé tartozott a szociális feszültségek tartós jelenléte, a nagy ellentétek kialakulása és növekedése a gazdagság és a szegénység között. Éppen ebből származik a politikai feszültségek sorozata, a pártosodás, az egyesületi élet stb. Ezek vizsgálata szintén precízebb munkát igényel a településfejlődés hitelesebb megrajzolása érdekében is. Semmiképpen sem felejthe- tőek el azonban e mozgalmak és folyamatok sem a város történetének vizsgálatakor, ide értve a jobb- és baloldali munkásmozgalmakat is. Mindez Ugyanis csak azt jelentené, hogy az egyik egyoldalúságot most fölváltja a másik. Salgótarjánnak nincs erre semmi oka sem. Miként arra sincs, hogy ne vállalja teljes történelmét bármely más városhoz hasonlóan. Magát a várost ugyanis nem csinálták, fejlődése hosszú falusi, feudális múltjából sok-sok konfliktussal, de szervesen alakult ki, s jutott el a második világháború végéig, az újabb történelmi fordulóig, aminek vizsgálata ezúttal nem feladatunk. Természetesen, a történelem vállalása az itt élőknek sem csak büszkeségre ad okot, hanem szégyenre is. Ez azonban minden más magyar város esetében is így van, a történelmet nemcsak fehér, vagy fekete lapokra írják sehol sem. Ha igen, ott hamisítás gyanúja merül föl, ami semmiféle színvonalas városi tudat kialakulásának nem használ. —mér Új segédkönyvek felvételizőknek Újabb segéd- és tesztkönyveket adott ki a Pécsi Értelmiségi Klub az érettségire és a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáira készülő közép- iskolás diákok számára. A Janus Pannonius Tudományegyetem oktatói által írt segédkönyvek nemcsak követik, hanem rendszerezik, elemzik is, továbbá ellenőrző és tesztkérdésekkel segítik használóik folyamatos önkontrollját. A pécsi ÉK-klub gondozásában eddig öt olyan könyv jelent meg, amely számottevően megkönnyíti a vizsgára történő felkészülést. Horváth Csaba Magyarország 1944-től napjainkig című munkája valamint a történelemből vizsgázóknak szánt segédkönyve és példatára már a második kiadásban kapható, s a napokban jelent meg Gyetván Ferenc - Dr. Varga József matematikai, Molnár László biológiai és Szabó Tamás irodalmi felkészítő segédkönyve is. A köteteket a Pécs-baranyai Értelmiségi Klubban - Pécs, Várady Antal utca 7/2 - lehet megrendelni. Az országos érdeklődést kiváltó sorozatot folytatják, s a következő tanévre kiadják a fizika érettségit és felvételit segítő kötetet is.
