Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

Tiltakoznak az egészségügyiek (Folytatás az 1. oldalról) Az EDDSZ Nádor utcai szék­házának erkélyéről elhangzott beszédek után az egészségügyiek demonstrációjának 28-30 ezres­re gyarapodott tömege a Népjó­léti Minisztérium elé vonult, hogy jelenlétével is tiltakozzon az egészségügyi intézmények nyomorúságos állapota és az ágazat dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzete miatt. Az EDDSZ-székháztól a Népjóléti Minisztériumig tartó rövid utat a demonstrálok rend­zavarás nélkül, nyugodtan tették meg. A transzparensek feliratai ennek ellenére indulatokról árulkodtak. „ Minisztert az egész­ségügynek is!”, „Kinek elég a maradék?”, „Minisztert kérünk pártvezér helyett! ”, „ Miniszter úr, akar Ön a mi betegünk lenni? Mi az Ön betegei vagyunk!”— ilyen és ehhez hasonló feliratú táblá­kon fejezték ki tiltakozásukat a jelenlévők. A minisztérium épü­lete előtt már várták a tüntető­ket, több minisztériumi vezető és később maga Surján László is ki­jött az épület elé. A tömeghez, illetve a minisz­terhez intézett beszédek és a kö­szöntő táviratok felolvasása után az EDDSZ-nek a népjóléti mi­niszterhez intézett petícióját is­mertették. A szakszervezet eb­ben az egészségügy minden dol­gozójára kiterjedő azonnali 50 százalékos béremelést, a minisz­térium erre vonatkozó érdemi válaszát, az azonnali bérkövete­lésekről szóló tárgyalások újra­kezdését követeli, valamint azt, hogy a kormányzat ebben az év­ben is garantálja az egészségügyi intézmények működőképessé­gét. Ez utóbbi érdekében pedig a dologi kiadásokra szánt össze­gek — a jelenlegi 5 százalék he­lyett — legalább az inflációval azonos mértékben emelkedje­nek — hangoztatja a petíció. A követelések ismertetése után több ezer kék léggömb re­pült a petíció szövegének szóró­lapjával az égre, jelképesen is szétröpítve a tüntetés célját az országban. A jelképes aktust a petíció át­adása követte, amelyre a minisz­térium épülete előtt felállított emelvényen, a tömeg jelenlété­ben került sor. A követeléseket Surján László népjóléti miniszter vette át, aki maga is szólt az egészségügyi tüntetés résztvevő­ihez. Rövid beszédében kijelen­tette: a tárgyalások folytatódni fognak, ám ha most azonnal konkrét választ tudnának adni a követelésekre, akkor nem lett volna szükség erre a demonstrá­cióra. Ezért most csak arra tud ígéretet tenni — mondta —, hogy a tárgyalások hétfőn folytatód­nak, s egyben reményét fejezte ki, hogy hamarosan eredményt ér­nek el. Munkanélküliség mindig lesz (Folytatás az 1. oldalról) Pongrácz Tibor államtitkár bejelentette: a tervezett munka­nélküli-alap kicsinek bizonyul, több pénzre, mintegy 60-65 mil­liárd forintra lesz szükség ebben az évben a munkanélküliség ke­zeléséhez. A fórumon felvetődött a nagy kérdés, mikor várható az élet- színvonal javulása? Szabó Iván ezt három-négy éven belül lehet­ségesnek tartja, és ezzel párhuza­mosan majd emelni kell a villa­mos energia fogyasztói árát, mert mint mondta a miniszter, jelenleg az ipari fogyasztók két­szer annyit fizetnek, mint a la­kosság. Nyugat-Európában ez másként van, ott a lakossági energiadíj a magasabb. Megkérdezték a szekszárdi MDF-fórumon, megtörténik-e a gazdaság tönkretevőinek fele­lősségre vonása. A válasz: ez nem várható, hiszen az egyéb bűncselekményekért sem lehet utólagosan büntetni. „A polgár Közép-Eurdpában” A polgárosodás kérdéseiről rendezett kétnapos tudományos konferenciát Dunaszerdahelyen a szlovákiai Márai Sándor Ala­pítvány. A Magyar Polgári Párt támogatásával a hét végén lezaj­lott tanácskozásra Magyaror­szágról, Csehszlovákiából, Len­gyelországból és az Egyesült Ál­lamokból érkeztek előadók. El­sősorban azt vizsgálták, hogy a három érintett országban a rend­szerváltozás után végbemenő társadalmi átrétegződésen belül hogyan indultak be a polgároso­dási folyamatok. A Magyaror­szágról érkezett előadók közül Schlett László és Laki Mihály elemzései váltották ki a legeleve­nebb érdeklődést. Az előadáso­kat a pozsonyi Márai István Ala­pítvány rövidesen könyv alak­ban is megjelenteti. SALGOTARJANI KOHÁSZATI ÜZEMEK eladja vagy hosszú távon bérbeadja a felsorolt létesítményeket az alábbi feltételekkel. A Művelődési ház részét képező:- kiválóan felszerelt 1000 adagos konyha, hozzátartozó 150 fős étteremmel, kiszolgáló helyiségekkel, összesen 550 négyzetméter alapterületen. Irányár: 2.500.-Ft/négyzetméter/év- emeleti szintjén három önálló-110 négyzetméter, 100 négyzetméter és 60 négyzetméter-helyiségeit. Irányár: 4.000.-Ft/négyzetméter/év - 400 személyes mozi-színháztermét a kiszolgáló helyiségekkel (külön megállapodás szerint). A szolgáltató épületegységben lévő bemutatótermet- 40 négyzetméter önálló helyiség, mellékhelyiségekkel Irányár: 4.000.-Ft/négyzetméter/év A vállalat területén- 4, egyenként 800 négyzetméter területű elkerített külön bejáratú telephely-ipari, szolgáltatói tevékenységre - rajta lévő 70-100 négyzetméter alapterületű épületekkel egyedi megállapodás szerint. Munkásszállójában-Önálló garzon lakrészeket és szoba helyiségeket lakás céljára 20-40 négyzetméteralapterületen. Irányár: 120.-Ft/négyzetméter/hó A létesítményekre vonatkozó információt a vállalat igazgatási osztályán SmelkóSándor ad. . Salgótarján, Acélgyári út63. Telefon: 16-466/17-30 mellék. Előbb a tisztek érkeznek Jugoszláviába Naponta 400 kéksisakos vonul fel Cyras Vance, az ENSZ főtit­kárának jugoszláviai különmeg- bízottja a hét végén Veronában tájékoztatta Gianni de Michelis olasz külügyminisztert legutóbbi jugoszláviai tárgyalásainak ered­ményeiről, a békefenntartó erők kiküldésének tervezett meneté­ről. Vance elmondta de Michelis- nek, hogy az ENSZ-csapatok in­diai nemzetiségű főparancsnoka vasárnap érkezett Belgrádba. Ezt követően egy héten belül 2-300 tiszt érkezik az ENSZ- erők felvonulási területének bi­zonyos körzeteibe. Egy újabb hét elteltével kezdődik meg a csapatok érkezése — naponta mintegy 400 kéksisakos vonul fel — és a jugoszláv szövetségi had­sereg egységeinek kivonása. Tüzérségi támadás érte Eszéket Legalább nyolc ember meghalt, amikor vasárnapra virradó éjszaka nagyszabású tüzérségi támadás érte Eszé­ket — jelentette a horvát rá­dióra hivatkozva a Reuter és az AFP. A sebesültek száma 28, s rendőrségi források szerint több száz lövedék csapódott a kelet-horvátor­szági városra. A két hónapja megkötött tűzszünet során ez volt a legsúlyosabb inci­dens a függetlenné vált köz­társaságban — állították horvátországi források. Eszéket a hadsereg és a te­rületvédelmi alakulatok több irányból lövik. Dubrovnikből szintén he­ves tűzharcot jelentett a hor­vát rádió. Belgrádban erről az összetűzésről nem közöl­tek semmit sem. A háború igazi vesztesei A jugoszláv szövetségi hadsereg 1279 katonája és tisztje halt meg eddig a horvátországi harci cselekményekben 1991 és 1992 folya­mán. Az adatot Belgrádban hozta nyilvánosságra a szövetségi védel­mi minisztérium. Ez idáig hivatalos adatot a jugoszláv hadsereg halá­los áldozatairól nem tettek közzé. A horvát fél halálos áldozatainak számáról még nincs megbízható adat. Zágrábi jelentések szerint 2-3 ezer horvát gárdista, illetve rend­őr vesztette életét a harcokban. Nemzetközi humanitárius szerveze­tek tízezerre teszik az elesett horvát fegyveresek számát, a polgári la­kosság áldozataival együtt a horvát halottak száma eléri a 20 ezret. Kuvaiti nők a választójogért A hölgyek Mercedeseken és BMW-ken érkeztek a kuvaiti fő­város előkelő Abdullah Szalem negyedében fekvő nyilvántartási hivatalba. A hivatal burnuszba öltözött vezetője meglepődve kérdezte: — Miben segíthetek, testvére­im? — Be akarjuk jegyeztetni ne­vünket a parlamenti választási nyilvántartásba. Ez alkotmányos jogunk — mondotta Lulva Sza- lah el-Mullah, az egyik hölgy. — Sajnálom, csak férfiakat je­gyezhetek be — hangzott a nyil­vántartó válasza. Mullah asszony és 15 társa ez­után beült a luxuskocsikba, és el­távozott. Erről a jelenetről a Reuter brit hírszolgálati iroda tudósítója számolt be. — Tudtuk, hogy ku­darcot vallunk, közölte a tudósí­tóval Mullah, egy előkelő kuvaiti család tagja, de ha nem teszünk semmit, sohasem lesz szavazati jogunk. A jelek azonban arra mutat­nak, hogy a hölgyek akciója nem volt hiábavaló. Dzsábir el Ahmed el Dzsábir asz-Szabah emír kijelentette: tá­mogatja, hogy a nők szavazati jo­got kapjanak, de ez még bizo­ny ös időt vesz igénybe. Kuvait hét hónapos iraki meg­szállása után az emír kénytelen volt engedni a nyomásnak, és be­leegyezett, hogy feltámasszák a parlamentet, amelyet 1986-ban, az irán-iraki háború idején oszla­tott fel. Választásokra október­ben kerül sor. Az Emirátus 1961-ben életbe lépett alkotmá­nya egyébként kimondja a ne­mek egyenlőségét, de egy ké­sőbb meghozott választójogi tör­vény megtagadta a nőktől a vá­lasztójogot. A kuvaiti nők most arra is hi­vatkoznak, hogy komoly szere­pet játszottak az ellenállásban az irakiakkal szemben. A megszál­lók sok nőt megöltek és — hiva­talos adatok szerint — legalább ezret megerőszakoltak. A felszabadulás óta az emír családjának nőtagjai is bekap­csolódtak a választójogért folyó küzdelembe. Köztük van Rasa al-Szabah, aki a kuvaiti egyete­men tarnt. A kuvaiti nők egyébként olyan életet élhetnek, amilyenről Sza- úd-Arábiában élő nővéreik nem is álmodhatnak. Mindennapi látvány divatos nyugati ruhákba öltözött nő a volán mellett, s a nők betölthetnek állami tisztsé­geket is, csak miniszterek nem le­hetnek. Az angol nyelvű Arab Times című napilapnak a héten megejtett közvelemény-kutatása szerint a férfiak 57 és a nők 85 százaléka foglalt állást amellett, hogy szavazati jogot kell adni a nőknek. Közös közlemény A Visegrádi Hármak honvédelmi miniszteri tanácskozásáról A visegrádi csúcstalálkozón 1991. február 15-én kezdeményezett együttműködési folyamat része­ként, annak szerves elemeként a Magyar Köztársa­ság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság honvédelmi miniszterei 1992. március 6-án Budapesten megbeszélést folytattak. A találkozón az alábbi közös közlemény kiadá­sában egyeztek meg: Az 1991. október 6-i krakkói nyilatkozatban foglaltakkal összhangban kölcsönösen tájékoztat­ták egymást hadseregük helyzetéről, áttekintették a katonai kapcsolataik és együttműködésük néhány területét, megvitatták a nemzetközi biztonság kér­déseit. Egyetértettek abban, hogy a három ország kö­zötti kapcsolat fejlesztésével elősegítik térségünk stabilitásának és az európai biztonság erősítését a Párizsi Chartában foglalt elvek és közös értékek alapján. Megerősítve korábbi álláspontjukat, kijelentet­ték, hogy együttműködésük nem irányul egyetlen ország ellen sem, nem céljuk zárt csoportosulás lét­rehozása, találkozóikon a párbeszéd és az egyezte­tés rendszeressé tételére törekszenek. Geostratégiai helyzetük hasonlósága, a rend­szerváltozásban és a demokratikus intézmények megteremtésében elért eredményeik, hadseregeik hasonló problémái, nehézségei, a biztonsági igé­nyeket kielégítő működőképes hadsereg kiépítésé­ben alapot adnak az együttműködéshez. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a térsé­gükben zajló történelmi változások során az önren­delkezésük érvényesítésével létrejövő új államok magukra nézve kötelezőnek ismerjék el az Európai Hagyományos Erőkről kötött szerződést. Kijelentették, hogy a szerződés kulcsfontosságú eszköze a stabilitás és a biztonság erősítésének a kö- zép-kelet-európai térségben, érdekük, hogy a szer­ződés mielőbb életbe lépjen, és megkezdődjön an­nak teljes mértékű végrehajtása. Áttekintették a biztonsági partnerség és együtt­működés azon új lehetőségeit, amelyek az Észak- atlanti Együttműködési Tanács keretében tárulnak fel. Egyetértettek abban, hogy ezen lehetőségeket mindhárom ország teljes mértékben ki akarja hasz­nálni, e törekvéseknek megfelelően készülnek az Észak-atlanti Együttműködési Tanács közelgő első védelmi miniszteri találkozójára. Szaddam skalpja Bush övén ? Az Egyesült Államokban gőzerővel folyik az elnökvá­lasztásikampány. George Bush nemrég még biztosnak látszó esélyeit rontják a makacs gaz­dasági gondok, és igencsak jól jönne neki valami gondosan időzített, látványos külpolitikai siker. Mondjuk olyasmi, mint annak idején az iráni amerikai túszok kiszabadulásának em­lékezetes időzítése, ami akkor Jimmy Carter bukását és Ro­nald Reagan elnökségét jelen­tette, valamint... George Bush alelnökségét. Sokasodnak annak a jelei, hogy ezúttal Szaddam Húszéin iraki diktátor bukása lehetne a jelenlegi elnök választási szu­peraduja, és a Fehér Ház ezzel tökéletesen tisztában van. Mik ezek a jelek? A szemmel láthatólag egy összehangolt akció előkészíté­sének számító propaganda­pergőtűz a kuvaiti inkubátor­horrorral kezdődött. Edward Gnehm, az Egyesült Államok kuvaiti nagykövete világszerte megszellőztetett jelentésben számolt be a State Dapertment- nek arról a maratoni vizsgála­táról, ami annak kiderítését cé­lozta: igaz-e, hogy Szaddam csapatai a megszállás alatt ki­dobálták a kuvaiti klinikákon lévő inkubátorokból a csecse­mőket, és a méregdrága, mo­dern készülékeket Bagdadba szállították? „A nagykövetség — hangzik a Gnehm-jelentés — egyértel­mű bizonyítékokat szerzett ar­ról, hogy ezek a gyilkosságok valóban megtörténtek. Tisztvi­selőink Riggae térségében lát­hatták azt a tömegsírt, amelybe az irakiak legalább 250 kuvaiti kisdedet temettek.” A következő lépés egy Bush- beszéd volt, amelyben az elnök támogatásáról biztosított „minden bátor irakit, aki ellen­áll a zsarnokságnak”. Utána az elnök a Biztonsági Tanács csúcsértekezletén bizalmasan javasolta a nagyhatalmak veze­tőinek, mérjenek katonai csa­pást iraki célpontokra, „e meg­alázással is gyengítve a diktátor politikai pozícióit. ” Ha valakinek ezután is két­sége lett volna arról, hogy ösz- szehangolt akció vette kezdetét, annak elég Robert M. Gates CIA-igazgató titokzatos közel- keleti utazására gondolni. Bár a Reuter kérdésére Langleyben, a hírszerzőközpontban csak azt erősítették meg, hogy „a direk­tor külföldön van ”, nyílt titok, hogy Gates Bush személyes emisszáriusaként tárgyalt Egyiptomban, Szaúd-Arábiá- ban és Izraelben Szaddam megbuktatásának lehetőségei­ről. Az indulása előtt a Fehér Házban tartott titkos értekezle­ten részt vett Brent Scowcroft nemzetbiztonsági főtanácsadó és Dick Cheney védelmi mi­niszter is... Nem csoda, ha az Internatio­nal Herald Tribune úgy véli, a CIA-főnök utazásának nem­csak Szaddam Húszéin, hanem Bush jövőjéhez is köze van. Ausztriai verseny: Ki költ többet? A „Legjobb ausztriai pénzköl­tők” büszke címet — ki hinné — az idén a svájciak nyerték el. Az osztrákok e következtetést a Mehrwertsteuer-visszatérítések listájának áttekintéséből vonták le. Áz odahaza nem éppen költe­kező természetűnek ismert sváj­ciak Ausztriában átlagosan fe­jenként 4100 schillinget hagynak ott olyan árucikkért, amelynek értéktöbbletadóját azután visz- szakapják. A sorban a következő a japán turista 3900 schillinggel, s csak azután jön az amerikai 3200-zal. Nagy reménységet fűznek az osztrákok a Távol-Keletről egyre nagyobb számban érkező turis­tákhoz. Velük az a baj, vélik Bécsben, hogy keveset tudnak erről a nagyszerű lehetőségről, mármint az értéktöbbletadó visz- szatérítéséről. Ez ugyanis a keze­lési költséggel csökkentve csak­nem húszszázalékos tényleges árengedményt jelent, ami jókora ösztönzés is lehetne. Nagyszabá­sú felvilágosító hadjárat kezdő­dik most Ausztriában: a cél, hogy a távol-keletieket megis­mertessék a legkedvezőbb vásár­lási feltételekkel, s ezzel előcsa­logassák pénztárcájukból a schil- lingre váltott yent. Végül is senki nem ellensége a saját lehetősége­inek, s miért ne élnének a vám­mentes vásárlással, ha tudnak ar­ról — vélekednek azok, akik a felvilágosító akciót kitalálták. MEGJELENT A ROM ANA LEGÚJABB SZÁMA! Keresse a hírlapárusoknál, illetve előfizethető: HEUR BP. 1900. (1Z45)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents