Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

1992. március 9., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Készül a faliszőnyeg, munka közben a kis textilművész a szombati rendezvényen Nem csupán egy napról van szó Otthonra találtak az otthon lakói Idén nyáron ünnepli fennállá­sának 15 éves jubileumát a bá- tonyterenyei Adám Zsigmond Nevelőotthon. Az évfordulóra készülődés jegyében vehették birtokukban a hétvégén, szom­baton, egy teljes napra a gyere­kek a városi Ady Endre Műve­lődési Központot. A ,Miénk a ház” címet viselő programsoro­zatot délelőtt 10 órakor Nagy Mihály, Bátonyterenye polgár- mestere, a rendezvény fővéd­nöke nyitotta meg, az érdeklő­dők figyelmébe ajánlva a neve­lőotthon lakóinak grafikai és textilmunkáiból összeállított színvonalas kiállítást. Utalt arra is, hogy ezzel a bemutakozással legfőképpen azt szeretnék erősí­teni, hogy a nevelőotthon és an­nak gyermekei, valamint felnőtt lakói a város, a helyi társadalom fontos tagjai. Bejelentette, hogy „Esélyteremtés, jóléti szolgá­lat" elnevezéssel alapítványt hoztak létre, amelynek életrehí- vóit egy közös cél vezérli: az in­tézeti gyerekek, egyáltalán minden szociális helyzete miatt segítségre szoruló fiatal támo­gatása a tanulásban, munka­helyteremtésben, az életkezdés­ben. Az Ádám Zsigmond Nevelő- otthon mintegy 160 lakójának döntő része cigány származású. Az óvodástól a 24 éves fiatal emberig széles korcsport él az otthon biztonságos falai között. Ez is érzékelteti, hogy az itt dolgozó pedagógusoknak mennyi problémával kell meg­küzdeni napi munkájuk során. Erről számoltak be a nevelőott­hon tanárai azon a szakmai kon­ferencián, amelyet Kérész Gyu- láné, az ELTE Szociológiai In­tézetének munkatársa vezetett. Nincs és nem is lehet „kinti és benti élet”, hangoztatták. A ne­velőotthonoknak és a helyi kö­zösségeknek - közös erővel fel­törve az „intézetisek” előítélet­ként megkövesedett burkát- egymás iránt segítőkésznek, nyitottnak kell lenni. Az élni tudás, az anyagiak beosztása, a főzés tudománya és még ezernyi más szürke, de fon­tos hétköznapi dolog, amelyre a bátonyterenyei nevelőotthon­ban igyekeznek megtanítani a lakókat. Kérész Gyuláné elis­meréssel beszélt az itteni kez­deményezésről, amelynek summázata:,, ne csak halat ad­junk a gyerekeknek, hanem ta­nítsuk is meg őket horgászni.” S miközben a felnőttek ko­moly dolgokról vitatkoztak, a házban egymást követték az események. Az előcsarnokban dr. Bársonyáé Daróczi Rózsa beszélgetett a gyerekekkel a ci­gány mese rejtelmes hőseiről. A nevelőotthon „kitelepült” butik­jában kereskedőjelöltek kínál­ták portékáikat. Ebéd után a ját­szóházi program keretében bő- rözési, gyöngyfűzési, szövési tudományukat mutatták be az otthon kis művészei. Késő dél­után táncház, majd utána film­vetítés zárta az egész napos rendezvényt. Ezen a napon lel­kesedésben nem volt hiány. Felnőttek, gyerekek mindent megtettek a jó szereplésért. A program több látogatót érdemelt volna. szgys-gyurián A gazdaságok minősítésében a teljesítmény a mérvadó (Folytatás az 1. oldalról)- A kijelölt célokból mit értek el, s mi valósult meg eddig?-Az elmúlt másfél év tör­vényalkotó munkája ezen célo­kat volt hivatott szolgálni és ugyanez történik várhjatóan az elkövetkező törvényalkotói idő­szakban is. Kiemelhetem a kár­pótlási törvényt, ami az ország lehetőségeihez mérten kárpó­tolja az 1949. június 8-a után el­szenvedett igazságtalanságokat. Eddig már több százezren éltek jogukkal - megyénkben 20 ezer igény érkezett - és igényeltek kárpótlást. A személyi jövedelemadóról szóló törvényben lényegesen emelkedett a mezőgazdasági termelőknek adott kedvezmény. Családonként 500 ezer forintról 750 ezer forintra nőtt az árbevé­tel után adható adómentesség határa. Ha pedig valaki a költ­ségelszámolást választja, 150 ezer forintot levonhat a mező- gazdasági tevékenysége után fi­zetendő adóalapjából. Aki pe­dig 1992-ben termőföldet vásá­rol, jövedelme 30 százalékáig a vételárat írhatja le adóalapjából. A földjáradék után csak 20 szá­zalék forrásadót kell fizetni. Je­lentősek még az idei költségve­tési törvényben foglalt előnyök. Eszerint a mezőgazdaság az idén 26 milliárd forintos export- támogatásra számíthat. Egyéb mezőgazdasági támogatásra 10,8 milliárd, az elmaradott tér­ségek fejlesztéséhez 3 milliárd forintra tarthat igényt a mező- gazdaság. A földadókedvez­mény várható mértéke mintegy 2,6 milliárd forint. A változások tartalma szempontjából különö­sen nagy jelentőségűek a meg­valósulás most zajló folyamatá­ban formálódó szövetkezeti tör­vények.-A mezőgazdaság átalakítá­sának folyamatát tekintve mi­lyen tapasztalatokról tud be­számolni?-Csakis akkor számíthatunk igazi átalakulásra, ha mindenki tud és mer dönteni saját sorsá­ról. Ehhez meg kell ismertetni az embereket lehetőségeikkel, az állampolgároknak pedig el kell felejteni félniük. Ezek a törvények olyan változások le­hetőségeit hordozzák maguk­ban, amire a földtulajdont ille­tően a honfoglalás óta nem volt példa. Az a véleményem, hogy ha az átalakulásra rámegy az egész esztendő, ha öt-hat közgyűlésre is szükség lesz a termelőszövet­kezetekben, hogy mindenki vi­lágosan lássa a lehetőségeit és felelősséggel tudjon dönteni, akkor annyi közgyűlést kell tar­tani. Minden érdekelmek joga, s kötelessége is, hogy részt vállal­jon a mezőgazdaság átalakítá­sában. Senki ne higgyen a rém­híreknek, a megfélemlítésnek, mert a szövetkezet tulajdonosa a tagság, és mindenhez joga van ahhoz, amit a törvény nem tilt. A tagság választ magának veze­tőket és nem fordítva.- Szükség is lesz jó vezetőkre.- Mezőgazdaságunk átalaku­lása elképzelhetetlen az agrárér­telmiség irányító közreműkö­dése nélkül. Sok falu sorsa függ attól, hogy talál-e legalább egy olyan vezetőt, aki a többség ér­dekében hajlandó dolgozni és vezeti a jogban kevésbé járato­sokat. Pádár András Kíváncsiskodó Járulékköteles-e a végkielégítés? A végkielégítés időtartama alatt (ameddig az állampolgár nem kaphat munkanélküli já­radékot) hogyan történik a társadalombiztosítási járulé­kok fizetése? — így hangzott Kíváncsiskodónk legutóbbi kérdése, melyet Kálmán Ti­bor rétsági olvasónk tett fel. Jelenleg a 89/1990 (V.l.) MT számú rendelet 300. paragra­fusa E pontjának 11. bekezdése irányadó ebben a kérdésben - tudtuk meg a Társadalombizto­sítási Igazgatóságon ennek értelmében ha valaki végkielé­gítést kap, azután nem kell TB- járulékot fizetnie. Következő kérdésünket egy salgótarjáni olvasótól kaptuk, akit az érdekel: kiről nevezték el az Erzsébet teret, és milyen körben végeztek előtte közvé­leménykutatást a névváltozta­tás előtt? Élelmiszercsomag a rászorulóknak A Népjóléti Minisztérium Gyorssegély Alapítványa segít­ségével 1100 darab egyenként mintegy 25 kilós élelmiszer­csomag érkezett a pásztói vá­rosházára. A tartós élelmiszert, lisztet, cukrot, rizst, búzadarát, pótkávét, teát és csőtésztát tar­talmazó 1500 forint értékű csomagokat elsősorban a mun­kanélküliek, az idősek és a nagycsaládosok kapják meg egy-két héten belül. A polgár­mesteri hivatal szociális mun­kacsoportja együttműködve más társadalmi szervezetekkel ezekben a napokban végzi el a gyorssegélyben részesülők kije­lölését. Fontos szempont lesz, hogy elsősorban azok számít­hatnak erre a csomagra, akik ebben az évben eddig még nem kaptak szociális segélyt, támo­gatást. A csomagokat házhoz szállítják, s ebben több pásztói vállalat segítségére számítanak. A pártalkotmány a döntő Lapunk február 29-iki szá­mában Fenes László, az FkGP Nógrád megyei elnökének le­mondását sürgették a szuhai, volt kisgazdák. Fent nevezettek csatlakoztak a történelmi plat­formhoz, amely egy másik be­jegyzett párt. Egyetlen célja a Független Kisgazdapárt belső szétverése. Ehhez a politikához a Ka- rancs-völgyi független kisgaz­dák nem adják nevüket, hiszen elnöküket a legitim nagyvá­lasztmányon választották meg április 20-án, Szécsényben - írja szerkesztőségünknek kül­dött levelében Betz József a ka- rancskeszi szervezet titkára, az FkGP országos nagyválasztmá­nyi tagja. A párt megyei szervezete je­lenleg is az elfogadott pártal­kotmány szerint működik Sal­gótarján, Füleki út 7.sz. alatti bejegyzéssel. Néptánc • Mátramindszent. A tömeg­sport keretében, heti egy órában néptáncot oktatnak az általános iskolában. Az oktatásban vala­mennyi gyerek részt vesz, a fel­lépő csoportokat a tanítónő vá­lasztja ki. Legközelebb a már­cius 27-iki, kisterenyei nép­táncfesztiválon szerepelnek a tanulók. Hűtőrendszer • Cserhátszentiván. Korszerű hűtőrendszerrel gazdagodott a községi tejcsamok. Szükség is volt erre, hiszen a régi már nem felelt meg az egészségügyi előí­rásoknak. Az alsó- és felsőtoldi tehenesgazdákkal együtt tavaly 63 ezer liter tejet vittek a szent- iváni tejcsamokba. Kedvelik és sokan veszik igénybe a kannás kimérést. Ez is az oka, hogy a hűtőrendszer költségét: 75 ezer forintot a községi önkormány­zat vállalta. A gazdák viszont állják a tejcsamok működteté­sének egyéb anyagi terheit. Újra a színpadon • Salgótarján. A régi Impul­zus együttes sokáig nem halla­tott magáról. A hosszú csend után ismét a megye közönsége elé lépnek. Felállásuk annyiban különbözik a korábbitól, hogy két fiatal tehetséges zenész: Kotlár Tamás (dob) és Petre László (basszusgitár) vették át a stafétabotot két régi tagtól, akik megváltak az együttestől. A csapat megyei turnéra készül. Hamburgi bemutatkozó • Salgótarján.Az SKÜ-BEG Raktártechnikai Kft. a kistere­nyei feldolgozó gyáregységgel közösen készített gördíthető állvánnyal mutatkozik be egy hamburgi árubemutatón. A PROMO Kereskedelemfejlesz­tési Kft. április 7-11 között ren­dezi azt az önálló magyar áru­bemutatót, amelyen a kiállítók részt vesznek. Közös tulajdonú szeméttelep • Nagyoroszi. Égető gondotje- lent a községben keletkező szemét elhelyezése. A képvi­selő-testület döntése alapján, Borsosberény határában közös tulajdonú szeméttelepet alakí­tanak ki, amire külön pénzösz- szeget különítettek el. Áremelések a megfontolt üzletpolitika szellemében Olcsó fehér kenyér is lesz Nemrégiben adtak hírt a la­pok a sütőipari termékek áreme­léséről. Országosan ezt az eme­lést többségében már végrehaj­tották, ám a Nógrád Megyei Sü­tőipari Vállalat megfontolt ke­reskedelempolitikai érdekből csak március 16-tól érvényesíti az új árakat. (Ez a mellékelt hir­detésből is kitűnik.) Sarló Bélát, a vállalat igazga­tóját arról kérdeztük, hogy mi­lyen mértékű áremelést hajta­nak végre,s miért csak március közepétől. Az igazgató elmondta: náluk az áremelés mértéke átlagosan 14-15 százalékos lesz. A válla­lat ennyit hárít át a vásárlókra az egyre növekvő költségekből, ugyanis mind az alapanyagok, mind az energia és a munkavál­lalói költségek oly mérvűén nö­vekedtek, hogy ezt már lehetet­len kigazdálkodni. A piaci ver­seny és a lakosság tűrőképes­sége viszont ettől nagyobb ár­emelést nem tesz lehetővé. A sütőipari vállalat vezetése az átgondolt üzletpolitika szel­lemében hajtja végre az emelé­seket. Annak érdekében, hogy a kenyérféleségek átlagos 16,6 százalékos árnövekedés mellett minden réteg megtalálja a neki legmegfelelőbb terméket, 9 féle kenyérválasztékot biztosítanak. Újra sütnek a fogyasztók szá­mára olcsó fehér kenyeret is. Ennek következtében megjele­nik az üzletekben a 0,80 kilo­grammos fehér kenyér, ami hu­szonnégy forintba kerül majd. Ez lesz a vállalat legolcsóbb kenyere. A közkedvelt Palóc és Alföldi kenyér ára 12,9 száza­lékkal emelkedik. Mindezzel kapcsolatban az igazgató el­mondta, hogy a vállalat által ki­alakított árak kizárólag a saját működtetésű üzletekre érvénye­sek, míg más üzletek számára csak ajánlott árak. A péksüteményeknél 9,1 szá­zalékos az átlagos áremelés. Annak érdekében, hogy a kifli ára változatlan maradjon, tejes- kifli helyett Sió-kiflit gyárt a vállalat. így a péksütemény ára változatlanul 3 forint marad. Ugyanakkor változatlan áron vásárolhatjuk meg egyelőre a zsemlemorzsát, a francia ter­mékeket, valamint néhány fi­nomsüteményt is. Az áremelések március 16-tól érvényesek. P.A. Tájékoztatjuk Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy főbb termékeink AjimmomimiÁRAi 1992. március 16-tól az alábbiak: Fehér kenyér (0,8kg-os) -* 24.-Ft/db Nógrád (rozsos jellegű) kenyér (0,8kg-os) 26.-Ft/db Erzsébet (rozsosjellegű) kenyér (0,9kg-os) 41,-Ft/db Sió(rozsos jellegű) kenyér (1,0 és 2,0kg-os) 32,-Ft/kg Alföldi (házijellegű) kenyér (1,0 és 2,0kg-os) 35.-Ft! kg Palóc ( házi jellegű) kenyér (1,0 és 2,0kg-os) 35.-Ft! kg Bajor rozs (csőm.) kenyér (0,7kg-os) 33.-Ft/db Szójás kenyér (0,8kg-os) 26,-Ft/db Zsemlecipó (0,5kg-os) 24.-Ft/ db Vizes zsemle 3.-Ft /db Sió kifli 3.-Ft /db Dupla zsemle 6.-Ft/db Nagy kifli 6.-Ft/db Nógrád megyei Sütőipari Vállalat Salgótarján, Rákóczi út 146.

Next

/
Thumbnails
Contents