Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. március 4., szerda Múltidéző ruhák, fényképek, meghívók Régi nógrádi bálok Régi ruhák, fényképek, báli meghívók együttesen képesek fölidézni hajdani bálok hangulatát. Ezekből is szép gyűjteménnyel rendelkezik a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum. Farsang végén ezekről kérdeztük dr. Kovács Anna irodalomtörténész múzeológust.-Milyen korból származnak a legrégibb meghívók?- Ezek a század első éveiből valók. Jellemzőjük, hogy valamilyen fontos társadalmi esemény alkalmából megrendezett emlékbálokra invitálták a vármegye művelt közönségét.- Például?- Rendszeresen megyebálokon emlékeztek Madách Imrére, de például 1905-ben a szé- csényi országgyűlés 200. évfordulóját is bállal ünnepelték meg Nagy-Szécsényben. A meghívón Rákóczi Ferenc egészalakos képe látható, belül az étrend olvasható, s betétként egy ünnepélyes „zártkörű” istentiszteletre szóló belépti-jegy is van.- Melyek a régi meghívók jellemzői?- Általában jellemzőik közé tartozik a díszes kivitel, az igényesen megtervezett forma. A legszebbek a szecessziós munkák. Tartalmilag részletesebbek, általában több információt közöltek, mint a mai meghívók, a részletezett program mellett tájékoztattak az étrendről, az igazán elegáns darabok természetesen francia nyelven közölték a menüt, nyilvánosságra hozták a „vigalmibizottság”, a rendezők teljes névsorát, a főrendező és cigánybáró nevét, a cigány- és jazz-zenekar műsorát. Gyakran szerepel ezeken a meghívókon olyan megjegyzés, amellyel a rendezők azt adták tudtul, hogy céljuk nem a puszta szórakoztatás, hanem valami nemesebb szándék, jótékony cselekedet.- Miféle jótékonykodásokról volt szó?- Bált rendeztek a Balassagyarmaton fölállítandó tanító intemátus javára, az alsópetényi iskola megsegítésére, a keresztény gyerekek karácsonyi megajándékozására, de még a szegény sorsú frontharcos bajtársak segélyezése céljából is vígan mulatott a tehetős közönség. A salgótarjáni mérnök bál pedig „a Balassagyarmaton létesítendő volt. m. kir. 16. honv. gy. ezred hősi emlékmű alapját gyarapítja” — hirdeti egy meghívó.- A 20-as, 30-as évekből származó meghívók tanúsága szerint a báli élet is igen megosztott volt. Egy-egy rendezvény egy-egy elkülönülő réteg szórakozását szolgálta. Milyen alapon különültek el egymástól a mulatók?-A többi között, a bálok is elkülönültek felekezeti alapon. A tarjáni északi ferences plébánia „Fehérruhás lányok” Egyesülete, a Szent Erzsébet Nőegylet, a salgótarjáni keresztény evangélikus egyház. Mind-mind, a különféle egyházak és vallási egyesületek megrendezték a maguk mulatságát. Rendszeresek voltak Tarjánban az Acélgyári Tiszti Kaszinóban és Olvasóegyletben tartott műsoros táncestélyek, farsangi bálok. Egész sorozatunk van meghívóikból, melyeken gyakran szerepelt a „zártkörű rendezvény” minősítés, vagy finomabban szólva „a meghívó kívánatra felmutatandó” figyelmeztetés. Külön vigadtak a fiatalok egyes csoportjai is, a salgóbányai levente alosztály, a Mátra cserkészcsapat ifjú tagjai, de a salgótarjáni egyetemi és főiskolai hallgatók is zártkörű bált hirdettek.- Kik jártak elöl a bálok szervezésében?-Például a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége salgótarjáni osztálya minden alkalmat megragadott bál rendezésére. A salgótarjáni nőegyletek helyi csoportjai 1936-ban úgynevezett magyar estet, egy hamisítatlan magyarkodó rendezvényt szerveztek. „Legyünk külsőnkben is magyarok, öltözködjünk magyar ízléssel!” — hirdette meghívójuk szövege. A részletes programból megtudhatjuk, hogy a minden bizonynyal magyaros öltözetben megjelent magyar lányok és asszonyok a tánc előtt, amit természetesen szintén „eredeti” magyar zenére jártak, meghallgatták a Himnuszt, a Hiszekegyet, a Bánk-Bán nyitányt, előadás hangzott el a magyar viselet történetéről, és magyar ruhabemutatót néztek meg. A magyar bál bevételét jótékony célra szánták: „A tiszta jövedelem a szegénygondozás céljaira lesz fordítva” — állította a meghívó. Hogy a szórakozás, a társasélet öröme, vagy a magamutogatás kényszere, a sírvavigadás hamis gesztusa vitte-e bálba a régieket, erről nincs ismeretünk. Arról sincs, hogy jól érezték-e magukat mindig a bálozók. A báltermek azonban mindig megtelnek, a tánc tart, a körforgás örök. —mér Széchenyire emlékezve Hogyan adózzunk? Az egyes jövedelem-típusokra más és más szabályok érvényesek. Melyek ezek például a mezőgazdasági kistermelők esetében? Válaszol Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH főosztály- vezetője: A mezőgazdasági kistermelő -és nem a család, mint a korábbi években - kistermelésből származó évi 750 ezer forintot meg nem haladó bevétele adómentes, ha a bevételből a jövedelmet a törvényben meghatározott un. diktált jövedelemhányad (10,30 %) alapján határozza meg. A mezőgazdasági kistermelő választhatja a jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást. Ebben az esetben az e tevékenységből származó jövedelmét 150 ezer forinttal mérsékelheti. Nem illeti meg ez a kedvezmény azt a kistermelőt, aki a jövedelmét a törvény által diktált hányadban (10 és 30 %) határozza meg. Abban az esetben ha a bevétel részben állattenyésztésből, részben növénytermesztésből származik, a 750 ezer forintos részt arányosan kell figyelembe venni az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Mezőgazdasági kistermelésnek a jövőben is azt a tevékenységet tekintjük, amelyet munkaviszony keretén kívül végez a magánszemély. A törvény a Mezőgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ) és az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) besorolási számaival jelöli azokat a konkrét tevékenységeket, amelyek adózási szempontból a mezőgazdasági kistermelés kategóriába sorolhatók. A kistermelőnek saját (bérelt) gazdaságában kell végeznie a tevékenységét. További feltétel, hogy az árbevétel az évi két millió forintot ne haladja meg. (Ebben az esetben már az egyéni vállalkozói kategóriába kerül a magánszemély.) A mezőgazdasági kistermelő az általa fizetett földadót a mezőgazdasági kistermelésre eső adóból levonhatja. A kistermelésre eső adót lineáris összefüggésben kell megállapítani, ami annyit jelent, hogy a kistermelésre eső adó az összes személyi jövedelemadónak az a hányada, amennyi az összjövedelemből a mezőgazdasági kistermelés jövedelme. A földadóval kapcsolatos kedvezmény egyébként a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem esetén is fennáll. Ez bővebb fogalom, minthogy az említett kistermelésen kívül ide tartozik a más növénytermesztésből, valamint az ezzel kapcsolatos egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelem is. Antifasiszta hadsereg született Ma negyvenhét éve annak, hogy 1945. március 4-ikén Debrecenben megalakult az új demokratikus hadsereg 6. gyalog hadosztálya. E hadosztályt az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. január hó 20-i határozatának megfelelően kizárólag önkéntes alapon szervezték, egyrészt volt hadifoglyokból, másrészt önként jelentkezett ifjakból. A korabeli krónikás így emlékezik bevonulásukra: „Nádudvarról egész szekérsor fellobogózva szállította Debrecenbe a Pavilon laktanyába, azokat a fiatalokat, akik önként jelentkeztek a fasiszták elleni harcra.” E hadosztály harcosait április 16-án vasúton szállították Ausztriába. A hó végén már bevetésre nem kerültek, de aktívan részt vettek a tisztogató hadműveletekben. Itt kell megemlékezni a Budapesti 1. gyaloghadosztályról is, melynek 1945 március 1-én kezdték meg a szervezését, Jászberényben, ugyancsak önként jelentkező hadifoglyokból és a a város környékén lakó önkéntes fiatalokból. Ez a hadosztály 1945. április 28-án szintén vasúti szállítással vonult el hadműveleti területre, s május 4-én érkeztek meg Wieneme- ustadt-ba. Ez a hadosztály is csak tisztogató hadműveletekben vett részt. Ez a két antifasiszta eszme- iségű hadosztály volt az, mely az új demokratikus honvédség magvát alkotta. Sokan több évtized távlatából úgy summázzák, hogy az oroszok mellett harcoló kommunista hadsereg volt. Holott ennek épp az ellenkezője igaz, melyet példáz, hogy az 1945-ös választások során egy-egy lövészszázadnál (130-140 fő) csupán nyolcán, tizen szavaztak a MKP-ra. Ezen évforduló alkalmából emlékezünk meg azokról a megyében élő bajtársakról is, akik e két hadosztály, továbbá az 1. Magyar Vasútépítő Hadosztály és a 3. Magyar Vasútépítő Dandár kötelékében részt vettek a német fasizmus elleni hadműveletekben, továbbá temesvári önkéntesek voltak. Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szöv. Nógrád M-i Koordinációs Bizottsága nevében Mucsi Lajos megyei titkár Tavaly ünnepelte az ország Széchenyi István születésének 200 éves évfordulóját. A „legnagyobb magyar”-ra való emlékezés azonban nem szorítkozhat — és nem is szorítkozik — egyetlen esztendőre. Mint ismeretes, a lezajlott megemlékezések, rendezvények sorában az általános iskolai események, vetélkedők is ott voltak, igen nagy számban Salgótarjánban is. A városi Széchenyi emlékversenyt például a Beszterce iskola rendezte meg múlt év tavaszán. A Gagarin Általános Iskola ezen is eredményesen szerepelt. Még azon év szeptemberében a Gagarinban emlékülést tartottak, amelyre a tanulók színvonalas pályamunkákat nyújtottak be. A történelemtanítással szoros összefüggésben különösen gondot fordítottak arra, hogy a gyerekek élményszerűen ismerkedhessenek meg Széchenyi István életével és munkásságával, s magával a korral, amelyben élt. Szóba kerültek történész által tartott előadáson a reformkor Nógrád megyei vonatkozásai is. Most is emlegetik a Gagarinban Szitkei Szilvia VII. A. osztályos tanuló kiselőadását, vagy a VII. B. osztály által eljátszott reformkori országgyűlést. A bonyhádi általános iskola országos vetélkedőt hirdetett múlt év szeptemberétől 1992 szeptemberéig. Ebbe a salgótarjáni Gagarin iskola tanulói ugyancsak bekapcsolódtak. A résztvevők számára folyamatosan érkeznek a feladatlapok, a vetélkedő első fordulója pedig március 20-án zárul. Erre az országos selejtezőre szintén Bonyhádon kerül sor, hasonlóan a döntőhöz, amit szeptemberben rendeznek meg a Széchenyi életműve előtti tisztelgés jegyében. Az eddigi tapasztalatok alapján a Széchenyi emlékversenyen a salgótarjáni Gagarin iskola tanulói újra sikerrel szerepelhetnek. —r Változatlan üzemegészségügy Az üzemorvosi rendelők jövőjét egyelőre nem érinti az egészségügyi rendszerváltás. E szolgálat mind szakmai szempontból, mind a finanszírozást tekintve változatlan feltételekkel működik tovább. Valószínűleg csak az alapellátási reform elkezdését követően, az év második felétől kezdik meg az elképzelések megvitatását a tárca szakemberei. A tehetség nem ritka gyöngyszem Az „átlagosok” reményei I tt a tavasz, jönnek az iskolai felvételi bonyodalmak, a vizsgák, a válogatások. Mai oktatási rendszerünk minden szintjén felerősödik a nagy szakmai ambíció: a most következő tanévben majd igazán megmutatjuk! S hogy megmutathassuk, csak a legkiválóbb gyerekeket vegyük fel ebbe a kitűnő tanintézetbe, hogy kiváló eredményeket lehessen produkálni. Átlagos Lajoska hatévesen éppúgy nem képes bejutni álmai iskolájába, mint tizennégy évesen, vagy tizennyolc éves korában. Mert átlagosnak tűnik, nem jut be sport tagozatra, s majd orvos lehessen, jogász vagy diplomata. Senki nem vizsgálja, senki nem méltányolja éveken, évtizedeken át, milyen környezetben, milyen körülmények között bizonyul szerénynek, átlagosnak Lajoska tehetsége, s hogy ennek a felvételi időpontjában korlátozottnak tűnő képesség-együttesnek végleges állapota a közepesség, vagy akár alapvető változásokra, dinamikus fejlődésre is mód lehetne. Az átlagosak, közepesek törvényszerűen elindulnak a kiszelektáltak gyötrelmes útján, s már csak a ritka csoda segíthet rajtuk. Ha szerencséjük van olyan pedagógussal kerülnek kapcsolatba, aki felfedezi bennük az értéket, önbizalmat szuggerál beléjük, s átvezeti őket a tehetségek táborába. Tudjuk, az iskolák mai darálójában, sajnos, ez nem túl gyakran ffordulhat elő... A legtöbb átlagosnak, közepesnek tűnő gyerek esetében a korai és eltúlzott szelekció véglegesíti az abszurd minősítést: tehetségtelen, alkalmatlan! Mennyi, mennyi komoly érték megy veszendőbe olyan egyszerű oknál fogva, hogy a besározott, bea- gyagozott aranyrögöt sár-rög- ként kezelik! Azt gondolhattuk, hogy a rendszerváltás során ez a helyzet megváltozik a magyar iskolarendszerben, de sajnos erre 2-3 év után semmilyen jel nem utal. A középszerű, vagy elit iskolák vezetői, szakemberei csak arra büszkék, hogy körülöttük megszűnik a protekció, a telefonon beprotezsált tehetség-kinevezés, és a jó tanuló, a tehetséges gyerek valóban teljesítménye által kerül be egy-egy intézménybe. A hatéves, a tizennégy éves, a tizennyolc éves „közepes” senkit nem érdekel. S az sem érdekel senkit, hogy a „gondosan” kiválogatott tehetségek körében, a mai iskolarendszerben négy év alatt tökéletesen újratermelődik a szelekció, s a nagyon tehetségesek fele, kétharmada közepessé, átlagossá, alkalmatlanná válik a soron következő felvételi vizsga küszöbén! Néptanítók ezrei, tízezrei bizonyították a magyar múlt századaiban, hogy szeretettel igazi törődéssel még akkor is sok-sok tehetséget lehet felnevelni, ha a nép egyébként csak gyötrelmet kap munkájáért, és életkörülményei egy csöppet sem kedveznek a nemzet jövőjéről való gondolkodásnak. Annak, hogy lehet önbecsüléssel élni, lehet messzetekintő reményekkel dolgozni... Az úgynevezett átlagosak, közepesek reményeire, csodavárására nem kellene végre komolyan odafigyelni? Különösen is azokra, akik falvakból, egészen kis településekről végletesen szegényes körülmények közül indulnak el? S évekre vagy egyszer s mindenkorra megsemmisítjük egységes ambícióikat, ha fejbe kólintjuk őket egy bölcs minősítéssel: szerény tudása miatt felvételi kérelmét elutasítjuk ... Vegyük végre tudomásul: a másság, a sokféleség, a hátrány körülményei között kierőszakolt, mechanikus kritika, minősítés, elvárás tarthatatlan! A hatévesen, tizennégy, vagy tizennyolc évesen kiközösített, a „szegénylegény sorsra” ítélt gyerekekért végre cselekedni kell! A z erkölcs, az igazságosság, s nyomukban a tudás, teljesítmény arany- fedezetét majd velük, általuk kell megteremteni. Erdős István Tűzzománcok a Kastélyban Mészáros Erzsébet iparművész kiállítása látható Szirákon a Kastély Szálló Galériájában. Az érdeklődök a tűzzománc tárlatot március 27-ig tekinthetik meg. -Fotó RigóSzociális szakemberképzés A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara az 1992/93-as tanévben nappali tagozaton először hirdet szociálpolitikai szakot középiskolát végzettek részére. Hazánkban is egyre több ember szorul romló szociális helyzete miatt szakemberek segítségére. Aggasztó társadalmi jelenségek egyre több embert szorítanak az élet perifériájára. Tehát manapság különösen nagy szükség van jól képzett szociális szakemberekre, akik segítenek újra mederbe terelni kisiklott, elromlott életeket. Több évtizedes nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az un. „sociál workerek” pontosan ezeknek a problémáknak a megoldására képesek. A szociális szakemberek tevékenységének legfőbb eleme a speciális és sokoldalú segítség- nyújtás nehéz feltételek, társadalmilag örökölt hátrányok, egyéni tragédiák esetén. A „terepen” dolgozók mellett szükség van a szociális igazgatás különböző szintjein dolgozó szakemberekre, irányítókra, menedzserekre a társadalombiztosításban, az egészségügyben, és más egyéb non-profit területen. Éppen ezért indul be a Kossuth Lajos Tudományegyetem Szociológiai Tanszékén az ilyen irányú képzés. Cím: 4010 Debrecen, Egyetem tér 1 szám postafiók 11, telefon: 52, 16-666/2118-as mellék. A tavaszi szünetben a felvételi kérelmet benyújtó tanulóknak egynapos konzultációt szerveznek. (szeli)
