Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
1992. március 4., szerda BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Új kommunális blokk 1988-ban kezdődött a szentkút! kegyhely fejlesztése. A Szentkútért Alapítvány finanszírozásában készül Szentkúton az új kommunális blokk, március 31-ei határidővel. A kivitelező a bátony- terenyei városgazdálkodási vállalat. fotó: Gyurkó P. Újított a Fűtőber Február végén indította útnak a Fűtőber bátonyterenyei gyára a BORA komfort radiátor mintapéldányát Németországba. Az elmúlt évben jelentős fejlesztést hajtottak végre a radiátoron, így az új BORA esztétikailag és funkcionálisan is korszerűbb lett, míg az ára nem változott lényegesen. Ezzel a termékkel a kedvező konstrukció, az esztétikus kivitel és a kedvező ár miatt valószínűleg igen jelentős exportszállításra nyer lehetőséget a közeljövőben a Fűtőber. Másik fejlesztésük eredménye a duplafalú üzemanyagtároló tartály. Gyártását már megkezdték és kedvező fogadtatásra találtak vele. Valószínűleg exportlehetőségre is szert tesznek a belföldi piac mellett. Megtörtént a csoda A címbeli megállapítást Bakos Albert, Dorogháza polgár- mestere konstatálta, miután két fordulóban sikerült elfogadni a község költségvetését. Tavaly ugyanezért még hat kört futott a képviselő-testület. A költségvetési rendeletben, a hétmillió forint fölötti pénz- maradvánnyal együtt, 34 milliós bevétellel számolnak, működésre 23 millió, beruházásra 9 millió forint jutott. Ennek jelentős részét, négymillió forintot az új orvosi rendelő építésére költenek, emellett útépítés és az iskolai vizesblokk szerepel a tervben. (Valószínűleg a Táncsics szakasz út— és vízrendezése lesz a célfeladat.)-Mindez azt is jelenti, hogy kitört a béke a dorogházi testületben? — Úgy érzem, most már valóban testületként tevékenykedünk. Mindenki rájött, hogy a huzavona nem a falu érdekét szolgálja. Javult a megjelenési fegyelem is. (Volt ülés, ami azért maradt el, mert a jegyzőn és a polgármesteren kívül más nem jelent meg: a szerk). Most már mindenki komolyabban veszi a munkát. Lehet, hogy ennyi időnek kellett eltelnie, hogy felnőjjünk a feladathoz. (dudellai) Megoldás: együtt Szuha-Mátraalmás, Mátramindszent, Dorog-’ háza és Nemti polgármesterei, jegyzői és képviselői február 18-án tanácskoztak egy szervezet létrehozásáról, a közös gondok együttes megoldására: az egészséges ivóvízellátás, a falusi turizmus és a munkanélküliség kezelése. A megbeszélésen részt vett Holles Miklós, a megyei önkormányzat területfejlesztési osztály- vezetője, és Tamássi István, megyei főépítész is. A térségnek nincs képviselete a megyei közgyű- lében. Szervezetként tanácskozási joguk lehetne.!) Az előkészítéssel Nemti polgármesterét bízták meg. Suli duma kéthavonta A mátramindszenti általános iskolában szeptemberben adták ki először a kéthavonta megjelenő iskolaújságot. Suli duma címmel. A lap három részből áll. Van benne képregény és mese, külön kívánságra divatrovat és az iskolai hírek is megjelentek. A Suli dumá-ban rejtvényrovat is van, nagyoknak és kicsiknek egyaránt. Az átvett anyagokon kívül természetesen a mátramindszenti gyerekek maguk is írnak az újságba. Nem Nemti nyert, hanem a józan ész Az önállóság utolsó menete Gyakran jön még a szánkra a "tanács" szó, hivatalosan már önkormányzatokról beszélünk 1990. októberétől. A hajdani községi közös tanácsból Dorogháza és Nemti önkormányzatai jöttek létre. Mondhatnánk az egyszerűség kedvéért, hogy önálló polgármesteri hivatalai, ám ez a kifejezés ez év február 27-éig túlzás volt. A gazdasági szétválásnak már '91. első negyedévében nekifutottak. Két fordulóban: a pénzmaradvány és a vagyon kérdésében. Az előbbi viszonylag simán zajlott, az utóbbi egy évig tartott. Nem történések, de eredmény nélkül. Ki tudja, hányadszor ültek le egymással múlt héten csütörtökön polgár- mesterek, jegyzők, képviselő- testületek, hogy döntsenek a zsebbe vágó kérdésekről, és egymás mellett, de az egymástól függő viszony tudata nélkül dolgozhassanak tovább. Táborita Sándort, Nemti polgármesterét kértük meg, adjon tájékoztatást az utolsó menetről.- Három kérdésben kellett állást foglalnunk. A társadalom- biztosítás finanszírozási összegének lakosságarányos megosztását Dorogháza kérte, de az ülésen visszaléptek. Mivel folyamatosan várhatóak az egészségügyre vonatkozó újabb szabályozások, abban egyztünk meg, hogy 1992-ben még a nemti önkormányzaton keresztül történik a finanszírozás. A polgármesterek és a jegyzők felhatalmazást kaptak a képviselőktől, hogy júliusig dolgozzunk ki egy tervezetet, a további működésre vonatkozóan.-A következő pont problémamentesnek tűnik. . .- A Nemtiben lévő általános iskola a dorogházi tagintézménye. Az alsó négy osztályt Nemti gazdaságilag önállóan működteti, csak a munkáltatói jogok vannak Dorogházánál. A Nemtiből eljáró felső tagozatos tanulók költségtérítéséről csakugyan nem volt vita. Megállapodtunk, hogy a 30 ezer forintos állami normatíván felül minden tanuló után fizetünk 14 ezer forintot, de-ez, sajnos, még '91-re szól. Az idei évre áprilisig készítjük el a tervezetet az intézményvezetőkkel.- És harmadikként következett a vagyon. Egyszerűbb volt, mint amire számítottak?- Azt már korábban elfogadtuk mindkét részről, hogy az egyes közigazgatási területeken lévő ingatlanok és ingóságok az adott önkormányzatoké legyenek. Dorogháza testületé egyetlen kitételt szabott, a '70-es években épített orvosi rendelő nyilvántartott értékének 30 százalékát kérték. Csak elismeréssel tudok beszélni arról, hogy ez a kitétel már nem akadályozza a valódi önállóságot, mert a képviselők egyhangú szavazással végül lemondtak az ominózus 250 ezer forintról. Ez az összeg csepp a tengerben, ha tudjuk, hogy az 1990- ről maradt, és megosztott pénzmaradvány durván négynégy millió forintot tett ki, és megalapozta mindkét község elkövetkezendő éveit. Szeretném, ha hangot kapna a Nemtiben élő Susán Sándor megállapítása: ne az menjen ki a köztudatba, hogy mi nyertünk! Itt nem Nemti nyert, hanem a józan ész. Azért értek ezzel egyet, mert gazdasági szinten elváltunk ugyan, de továbbra is együtt kell dolgoznunk, mind az oktatás és az egészségügy, mind a vízellátás területén. A magam részéről őszintén örülök, és köszönöm a dorogházi képviselőknek az ésszerű kompromisszumot. (dudellai) Pengeváltás nélküli falugyűlés után Vannak még aggályok szemét-ügyben Február tizedikén tárgyalták Nemtiben a költségvetés első fordulóját. Erre épült a 21-ei falugyűlés, majd hat nappal később a képviselők elfogadták a tervezetet. Fő feladatul a közművesített ivóvízellátást tűzte ki célul maga elé az önkormányzat. Tavaly is szerepelt a tervben, és a falugyűlésen is kérték a Petőfi úti közkút üzembehelyezését. Ez éppen a fő feladat megvalósulásának függvénye, hiszen a vízellátási beruházás mellett nem sok értelme van egy egyedi kútnak. A vízbevetéssel kapcsolatos igényfelmérést ápr. 15—éig kell elvégezniük a képviselőknek, és végül a lakosság dönti el, konkrét formát ölt-e a polgármesteri hivatal elképzelése. A telt házas falugyűlésen további felvetésként hangzott el a gázcseretelep iránti igény. Az önkormányzat vállalkozási formában képzeli el a telep üzemeltetését, és adott esetben ehhez anyagi támogatást is nyújt. Immár folyamatosan ügy a Gyula-II. rakodón, a bátonyterenyei önkormányzattal közösen létesítendő szeméttelep sorsa. Abban ugyan mindenki egyetért, hogy megoldást kell találni, hiszen Nemtiből hatszáz köbméter szemetet szállítanak el éves szinten, de a kérdés még mindig az, mi legyen az a megoldás? Hiszen éppen arra a bá- tonyi telepre szállítanak, amit már régen be kellett volna zárni. A faluvédő egyesület tagjai elmondták aggályaikat, de a lapunkból is megismert pengeváltások már nem tükröződtek az összejövetelen. (d.i.) Néptánc és bábszakkör • Mátramindszent. Az Általános Művelődési Központ közös igazgatása alá tartozik az óvoda, az iskola, a könyvtár és a művelődési ház. Az ÁMK a közművelődési programok 90 százalékát a gyerekeknek szervezi. Két szakkör működik a művelődési ház keretén belül, a természetjáró- és a bábszakkör. Az előbbit ősszel indították, az iskola földrajz-biológia szakos tanárának vezetésével. Polgármesteri fogadónap • Bátonyterenye. Nagy Mihály polgármester március 4-én tart fogadónapot, az alábbiak szerint: délelőtt 8-tól 12 óráig a nagybátonyi városházán, délután fél egytől fél ötig a kistere- nyei ügyfélszolgálati irodán. Úszásoktatás pályázatból • Mátramindszent. Két pályázaton nyert nemrégiben az általános iskola. Sportrendvez- vények és sportszerek költségeihez járul hozzá a „Diáksport”, az Egészséges Életmód Alapítvány pedig 88 ezer forintot biztosít a gyerekek úszásoktatására. Ebből az összegből az útiköltséget tudják fedezni, a bérletet a szülők fizetik. Az ötvenhat jelentkező e héttől két turnusban jár majd a salgótarjáni uszodába. Gazdaköri alakuló gyűlés Dorogházán „Termékeny róna határral” - írta Dorogházáról a múlt században Fényes Elek Magyarország geográfiai szótárában. „Közös barátok, társak otthona” - ezt meg Kiss Lajos tudós szófejtő állapította meg Dorogházáról, hogy ugyanis maga a név mit jelent. Bakos Ágostonnal először azon a nagy érdeklődéssel fogadott, Szécsényben, a múzeumban rendezett szakmai tanácskozáson találkoztam, amelyet főként a magángazdálkodóknak hívott egybe az FM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője, Frisch Oszkár. Azon részt vett sok mindenki, a szövetkezetek érdeklődése is igen nagy volt; Sárossy László államtitkár adott tájékoztatót. A tervek A dorogházi gazda akkor elmondta, hogy ők bizony úgy döntöttek, vagy három-négy faluból való magángazdálkodók, hogy megalakítják a helyi gazdakört. Terveikről is beszélt: szeretnének egy kis vágóüzemet a húsellátás bővítésére, a malommal is kezdenének valamit, ha hitelt kaphatnának - úgy hétmilliót! —, hiszen a szövetkezetnek most is megmaradt vagy hétszáz tonna búzája. Lehetne ott akár száz embert is foglalkoztató tésztakészítő üzem. Az államtitkár akkor két forrást is megjelölt, amely a dorogháziak tervét a megvalósulás felé segítené. Az egyik a munkahelyteremtő hitel a másik az úgynevezett térségi (elmaradott) programból jöhetne. Nem sokra rá Dorogházán Tóth Aladár országos gazdaköri elnökségi tag részvételével négy faluból jöttek össze a magángazdák, hogy azt firtassák, milyen lehetőséget nyújthat számukra a gazdakör. Húszharminc magángazdálkodó tanácskozott azon a téli vasárnapon helyből, Dorogházáról a „közös barátok, társak otthonából”, meg Szuháról, Mátra- mindszentről, Nemtiből. Főként a gondokról volt szó, mert ahogy Bakos Ágoston a mai helyzetet jellemzi -„az utolsó órában kiáltanak vészt, bajt a magángazdák Nógrádban.” Hiányos ismeretek Aki nem gazdaként hallgatta a panaszokat és figyelte a megyei hivatal jelenlévő szakemberének és Tóth Aladárnak válaszait - az két erős véleményt rögzíthetett magában. Az egyik, hogy a falun élők szinte semmit nem tudnak a teljesnek mondható információszegénység révén azokról a főbb vonalakról, amelyek ma az ország mező- gazdasági átalakulását jellemzik. Nincsenek ismereteik, mert nincs sajtó, média, amelyik ezzel kellően foglalkozna. A közlönyök világa pedig tőlük mesz- sze esik. A másik, hogy minden módon ma is kiszolgáltatva találhatók éppen ők az értékesítés különböző pontjain. Nincs tér, de talán értelme sincs annak, hogy minden panaszt elsoroljon az ember. Ezért csak a legszembetűnőbbeket említem, amelyek a gazdaköri alakuló gyűlésen elhangzottak (nevek, címek a szerzőnél!). A helybeli és környéki juhte- nyésztőknek például össze kellene fogni és a legelőbérlésben együtt alkudni, mert amúgy kijátszhatók egymás ellen. Ugyanez vonatkozik a termék- értékesítésre is! Ha a termék előállítása magánosként megy is - az értékesítésben megint csak érdemes összefogni, ezért is alkalmas erre a gazdaköri szervezkedés, melyet már kilenc taggal meg lehet kezdeni. S az sem árt, ha pénzügyi szakember segíti a hitelügyeket! Tanácstalanság és kiszolgáltatottság - így fest a mai helyzet. A tejátvétel árait kényszerből fogadják el a gazdák és ebben is sok a panaszuk. Lehet részben megoldás az is, jött a válasz a hivatal részéről, ha közösen egy viszonylag olcsón beszerezhető baktériumszűrő beállításával, megfelelő engedélyekkel maguk a tejtermelők értékesítik a tejet. Tehát más lehetőségek után is érdeklődni kell. „Nincs rendszeres tejszállítás”- így az egyik termelő. „Kétszeres reteszben él a gazda, a felvásárló pedig azt állapít meg, amit akar. Valódi piac és piac- helyzet kellene" —ezt erősítette majd mindenki véleményével, tapasztalatával. A „túlkínálat” éppen ezért önkényes monopó- liumi megállapítás - egyszerűen szólva: a magángazdálkodók nem érnek el a piacig. A monopolizált felvásárlás pedig valóban egyeduralmi helyzetű és konkurencia nélkül áll. „A gyapjú felvásárló céget is fenékbe kellene rúgni!” - vélekedett az egyik juhtenyésztő helyből. Árat már csak akkor mondanak a gazdálkodóknak, amikor régen átvették a gyapjút- ezt is előre kellene kialkudni, de nem lehet. Az átvételnél levonnak különféle címeken százalékokat — így húsz-harminc mázsányi gyapjú egyszerűen „eltűnik’^—, az a kérdés, hova, kihez? „Őket kéne meneszteni, de csak ha mások is foglalkoznának a felvásárlással. Fia lenne valódi piaci igény. Kereslet és kínálat, alku”. „Három bárány átvételénél egészen mást mértek - így egy másik juhtenyésztő —, tíz kilóval lett kevesebb a három összesen. Mit mondhattam volna?” Tárgyalni kell Egyetlen felvásárlóval persze nincs miért, nincs kivel alkudni. Egy az nem kettő, nem há- rom(féle cég), az egy az azt mond, amit akar - ez a kiszolgáltatottság keseríti a dorogházi, környékbeli gazdákat és erre csak vigasztaló válasz lehet, hogy amikor több juhot, bárányt leadnak, akkor legyen ott közülük valaki, aki az átvevővel érdek szerint is tárgyalni tud. Dehát éppen ezért kell a gazdakör! - erősödött Dorogházán a meggyőződés. Az országos gazdaköri mozgalom pedig egyre erőteljesebben képviselteti magát és a gazdálkodókat a tej- és hústanácsban, minisztériumnál, megyei hivatalnál. Ahonnan mindenkor a támogatás érkezik, ha a gazdák igénylik. (Dorogházán azóta megalakult a gazdakör. Megválasztották az elnökséget). T. Pataki László
