Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. március 3., kedd Jól szerepelnek a nógrádiak Regionális fotóművészeti szemle Salgótarjánban Az egri, miskolci, salgótar­jáni fotóklubok több mint két évtizede állapodtak meg tájegy­ségi fotószemle megrendezésé­ről. Az ötlet valós igényt elégí­tett ki. A fotóművészeti regio­nális szemlén immár a 21. alka­lommal is friss, korszerű mű­vekkel találkozni. A szemlét rotációs megoldás­sal évente más-más megye- székhely rendezi, de anyagát mindhárom megyében bemutat­ják. A múlt évben e rendezés sora Miskolcra esett. Ez az anyag került most a salgótarjáni közönség elé. A fotógaléria 211. tárlataként Homoga József mutatta be a szemle műveit, ő nyitotta meg a tárlatot. A mis­kolciak meghívására 62 amatőr és hivatásos fotográfus közel ötszáz művét küldte be. Az igé­nyes zsűri ebből válogatott: 33 szerző 80 művét állította ki. Nógrád megye hivatásos és amatőr fotóművészetét 12 szerző 40 alkotása képviseli a szemlén. A fotósok — a Jobbá­gyiban élő Herbst Rudolf kivé­telével - salgótarjániak. Sajnos hiányoznak a balassagyarmati, rétsági, pásztói és az egyéb te­lepüléseken élő, régebben már jelentkezett alkotók. A nógrádiak teljesítménye el­ismerést érdemel. A díjazottak közt szerepel Herbst Rudolf, Bencze Péter és Brunczel Tibor. A díjazásban nem részesültek művei is közönségsikert arattak. Szemléletük az egyre mar­kánsabb salgótarjáni fotós is­kola jegyeit tükrözi. Ennek jel­lemzője a humánus látásmód, a szülőföld, a természet szeretete. Ez az iskola mentes a túlzások­tól, nem alkalmazza a tiszavirá­géletű modemkedő megoldáso­kat, tartózkodik a hatásvadász „magazin” stílustól is. Brunczel Tibor romantikába haj lóan ábrázolja színes fotóin a szeretett helyi tájakat. A nógrá­diak közül ő jelentkezett diapo- rámával és a Búcsúznak a fák című művét méltán részesítették elismerésben a bírálók. Dr.Fan- csikné Csaba Mária érzelmek­kel teli tájképei maradandó él­ményt nyújtanak. Kovácsáé Maczkó Ilona pedig ritkán látott mikroszkopikus fotóival egy ismeretlen világba kalauzolja a nézőket. Életművét egyre jobban kitel­jesítő, sikert-sikerre halmozó, ma már határainkon túl is ismert alkotó Herbst Rudolf most is remekelt. Tájképei, aktjai egy érett alkotó névjegyei a tárlat fa­lán. Homoga József biztos kéz­zel vezetett kompozíciói az em­berábrázolás emlékezetes pél­dáit jelentik. Kovács Bodor Sándor női portréja a videóban is jeleskedő szerző emlékezetes munkája. Bencze Péter profi módon megoldott diái méltán kaptak díjat. Szólni kell a dia­pozitív kategóriában sikeres Prakfalviné Mede Beáta telje­sítményéről is. A tárlat a József Attila Műve­lődési Központban március vé­géig látható. Az 1992. évi, immár 22. szemle rendezési joga a Nógrád Megyei Fotóklubot illeti. Az előkészületek már meg is kez­dődtek. Reméljük, hogy a me­gye egész területén meghallga­tásra talál a felhívás. (veres)-A törvény különbséget tesz önálló és nem önálló, valamint egyéb tevékenységből származó jövedelem között. Mit jelent ez a három kategória? - Válaszol Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH főosztályvezetője:- Nem önálló tevékenység­ből származó jövedelem a mun­kaviszonyból, az országgyűlési képviselő tiszteletdíjából, a tár­sas vállalkozás tagjának tagsági viszonyából származó jövede­lem. A nem önálló tevékenység bevételének egésze jövedelem, ami nem jelenti azt, hogy ha ilyen jövedelmet az összjöve­delmet csökkentő tételekkel (pl. az ú.n. havi gyermekkedvez­ménnyel) nem lehetne mérsé­kelni. Nem része egyébként az ilyen bevételnek a tevékeny­séggel összefüggésben kapott költségtérítés. Az olyan típusú jövedelem- szerző tevékenység, amely a Kisebbségek és szegények A Református Egyházi Megújulási Mozgalom "Kisebbségek és szegé­nyek” című témakörben hívja országos tanácsko­zásra mindazokat, akik felelősséget éreznek a ha­zai és a szomszédos or­szágokban élő nemzeti kisebbségek, valamint a magyarországi és a har­madik világbeli szegé­nyek ügyéért. A tanácskozásra már­cius 7-én 10 órától kerül sor Budapesten a rákosz- szentmihályi református templomban (XVI. Bu­dapesti út 82-84.). A konferencia 18 óráig tart. Grammy díjasok ­1992 Natalie Cole (balra), az egykori híresség Nat King Cole leánya a legjobb lemez, a legjobb felvétel és a legjobb dal kategóriájában is díjazott lett. Michal Bolton a pop kategóriában kapott díjat. Barbara Streisand világhírű színész- és énekesnő egész pályafutásáért életműdíjat kapott. Hogyan adózzunk? nem önálló tevékenység körén kívül esik, a személyi jövede­lemadó szempontjából önálló tevékenységnek tekintendő. (Nem sorolhatók ebbe a kategó­riába a tőkejövedelmek, hiszen ezeknél nem a tevékenység a döntő, hanem a tőkehozadék.) Az önálló tevékenységből - pl. szellemi tevékenységből, in­gatlan hasznosításból, egyéni vállalkozásból — származó be­vételnek a tevékenység gyakor­lásával kapcsolatban felmerült, igazolt és elszámolható költsé­gek levonása után fennmaradó rész a jövedelem. Az önálló te­vékenységből származó bevétel megállapítására tehát fősza­bályként az ú.n. tételes költsé­gelszámolás elve érvényesül. Kivétel e főszabály alól:- Annak, aki nem kíván a té­teles költségelszámolással élni bevétele, amelynek része a költ­ségtérítés is, 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Az, aki a jövedelem megállapításának ezt a módját választja, valame­lyik, önálló tevékenységből származó jövedelmét így kell kiszámítani. Amennyiben tehát az ingatlan bérbeadás jövedel­mét egy magánszemély a 90 százalékos jövedelemhányad alapján veszi figyelembe, úgy annak az egyéni vállalkozására, vagy a mezőgazdasági kister­melői tevékenységére is ezt a módszert kell alkalmazni.- A mezőgazdasági kister­melő (ilyennek minősül, aki a saját gazdaságában gyakorolja a törvényben felsorolt tevékeny­ségek valamelyikét és árbevé­tele nem haladja meg a 2 millió forintot) a jövedelme meghatá­rozására továbbra is alkalmaz­hatja az ú.n. diktált jövedelem tartamot. Eszerint az élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén a bevétel 10 százaléka, minden egyéb eset­ben 30 százaléka tekintendő jö­vedelemnek. Költség legfeljebb a bevétel erejéig számolható el, kivéve az egyéni vállalkozást. Az egyéni vállalkozó az adóköteles jöve­delmének megállapításakor a vállalkozási tevékenységével kapcsolatban a bevételt megha­ladóan felmerült költségeket, azaz a veszteséget a következő öt év egyéni vállalkozói bevéte­lével szemben számolhatja el. Az egyéb bevételek egésze jövedelem. Ilyen a munkanél­küli járadék és segély, a gyed, a nyugdíj vagy a szakszervezet ál­tal adott pénzbeli juttatás, de ide sorolhatók a tőkejövedelmek is. Hidak mindenkinek Húsz esztendős a magyar AIESEC Az elmúlt napokban Budapesten tartotta kong­resszusát a Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezete - az AIESEC. Ez a világ legnagyobb diákszervezete, 1948- ban 7 európai ország alapította, de napjainkban már 71 ország 50 ezer diákja tagja van. Az A1E- SEC politikamentes, oktatási és szakmai diák- szervezet, mely egymás országainak és kultúrái­nak kölcsönös megértését, elfogadását, a nemze­tek közötti megértést és együttműködést tűzte a zászlajára. Öt földrész országainak 500 képviselője jött el most Magyarországra, hogy találkozzanak egy­mással és meghatározzák a következő évek leg­főbb feladatait. Hazánk 1972-ben lépett be az AIESEC tagor­szágai közé. Akkor még csak a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetemen működött a helyi bi­zottság. Tevékenységük elsősorban a szakmai gyakorlatcserére koncentrálódott. Ennek ered­ményeképpen egyre több diák utazott és érkezett gyakorlatra. Az évtized végére további helyi bi­zottságok alakultak Budapesten és megalakult az első vidéki is: Pécsett. A 80-as években több kivá­lóan megszervezett találkozóval sikerül felhívni a nemzetközi figyelmet a magyar AlESEC-re, mely külföldi és hazai díjakban, elismerésekben is ré­szesült. A salgótarjáni bizottság 1989. decemberében alakult. Az első programjaik állásbörzék, marke­ting szemináriumok voltak. Felvették a kapcsola­tot külföldi helyi bizottságokkal és ennek eredmé­nyeképpen tagjaik eljutottak Linzbe, a helyiek pe­dig Pforzheimből és Svájcból fogadtak AIE- SEC-eseket egy szeminárium keretében, melynek témája a közös vállalatok Magyarországon volt. 1991-ben munkájuk jutalmául elnyerték a teljes jogú helyi bizottság státuszt. Ebben a félévben terveznek egy állásbörzét, mely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy személyesen választhassák ki leendő munkatársa­ikat. Terveik között szerepel egy Twin - szeminá­rium egy svájci helyi bizottsággal, bécsi tőzsde lá­togatás a támogató vállalatok képviselőivel, va­lamint előadássorozat a főiskolán a sikeres vál­lalkozásokról. Legfőbb szponzoraik az Anaconda Rt., Mestermunka Kft. és a Salgótarjáni Vasön­töde és Tűzhelygyár. A szuggesztív líraiság festője Ödön emlékkiállítása Irányi Iványi Ödön festőművész emlékkiállítása látható jelenleg Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnázium iskolagalériájában. Ez a mintegy huszonöt művet, két rajz kivételével akvarellt bemutató tárlat jól reprezentálja a művész szuggesztív líraiságát, e műfajon belüli törekvéseit. Az 1918-ban Leszenyén szü­letett festő, aki 1943-ban fejezte be tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, 1954-ben került Salgótarjánba. Baja, Makó, Tokaj után Nógrád megye és főleg Salgótarján lett a hazája, itt is húnyt el 1985-ben. Nemcsak alkotóként, hanem a művészeti élet szerve­zőjeként, ezen belül a korabeli helyi irodalmi törekvések párto­lójaként, könyvtárigazgatóként, tanárként évtizedeken át sokat tett azért, hogy Nógrád, illetve Salgótarján kiemelkedjen a tör­ténelmi örökségként ránehe­zedő kulturális elmaradottság­ból. Mindezen kívül a pályakezdő tehetséges fiatalok patrónusa- ként is tisztelték és szerették. Salgótarjánban 1955-től vezette például a bányász képzőművész kört, amelynek neve szinte ösz- szeforrott a nevével. Tavaly má­jusban azzal kezdte el működé­sét a bátonyterenyei (nagybáto- nyi) Ady Endre Művelődési Központ vezetése, hogy kiállí­tótermét Iványi Ödönről ne­vezte el. A Bolyai Gimnáziumban megrendezett emlékkiállításon látható akvarellek nem egy kor­szak termékei. Egy részük a művész azon festői időszakát jelzik, amikor még e műfajon belül föllelhető a realisztiku­sabb szemléletmód. Itt is ural­kodó témának számít a nógrádi táj. A kiállítás nagyobb része viszont Iványi Ödön nagy akva- rellkorszakát reprezentálják. A fénnyel átitatott lapok kompo- zíciós tisztaságot, a létezés bol­dogságát közvetítik. Tóth Elemér Ökumenikus egyházi naptár 1992 március Ökumenikus egyházi naptá­runkban négy kiemelt alka­lomra hívjuk fel a figyelmet. Március 4. Hamvazószerda nagyböjt Nagyböjt az egyetemes ke­reszténység legnagyobb ünne­pére, a húsvétra való előkészü­let ideje. „Szent negyvennap­nak” is nevezik, mert Jézus is negyven napon és negyven éjen át böjtölve készült nyilvános fellépésére. A IV. században már általánossá vált a negyven napig tartó böjtölés szokása. A vasárnapokat nem számolták a negyven böjti nap közé, ezért a húsvétot megelőző hat előké­születi hetet megtoldották még négy nappal és így a nagyböjtöt a húsvét előtti hatodik vasárna­pot megelőző szerdán kezdték. A keleti egyházban szombaton sem szoktak böjtölni, ezért ott a nagyböjt a húsvét előtti nyolca­dik vasárnap (húshagyó vasár­nap) kezdődik. A nyugati egy­házban nagyböjt első' napját hamvazószerdának hívják. Ezen a napon a mise keretében hamut szentelnek, amelyet az előző évben megáldott barkaágakból készítenek. A hamuval - a bűn­bánat szimbólumával - a pap keresztet rajzol a hívők homlo­kára. A test vezeklése a böjt, amelynek két formája van: a bi­zonyos ételektől (elsősorban a hústól és az állati eredetű éte­lektől) való tartózkodás és a napi egyszeri étkezés (vagy jól- lakás). Az új Egyházi Törvény­könyv alapján a Magyar Püs­pöki Kar 1966-ban a követke­zőképpen rendelkezett: szigorú böjt (hústilalom egyszeri jólla- kással) van hamvazószerdán és nagypénteken, nagyböjt pénte­kéi pedig megtartóztatási na­pok, amikor tilos a húsfogyasz­tás. A nagyböjt többi napja bűnbánati nap, amelyet hústól való megtartóztatással vagy szeretetből fakadó irgalmas cse­lekedettel, illetve valamilyen áhitatgyakorlattal kell megtar­tani. Március 19. Szent József A Dávid király nemzetségé­ből származó József, az ács, Mária jog szerinti való hitvese és Jézus nevelőapja volt. Mária még egybekelésük előtt váran­dós lett. József tudta, hogy a magzat nem tőle való, de mi­után a törvény a házasságtörést halállal büntette úgy határozott, hogy titokban fogja elbocsátani feleségét. Amikor az Úr an­gyala álmában közölte vele, hogy Mária a Szentiélektől van áldott állapotban, magához vette őt. Egy éjjel álmában is­mét megjelent neki az angyal és felszólította, hogy meneküljön a gyermekkel és anyjával Egyip­tomba, mert Heródes király a gyermeket megakarja ölni. A hagyomány szerint még Jézus fellépése előtt, Jézus és Mária karjai között halt meg. Ezért a keresztények a jó halál atyjának is tartják. Tisztelete a X. szá­zadban bontakozott ki, általá­nossá azonban csak a XVII. században vált. Március 19. (Ádár 14) Purim Ezt a napot a zsidó vallás örömünnepeként tartják nyilván annak emlékére, hogy a perzsa birodalomban élő zsidók meg­menekültek a megsemmisítés­től. Az ünnep eredetét, történeti hátterét az úgynevezett Ész­ter-könyv beszéli el. Eszerint egy Amán nevű főember Ahas- véros perzsa király előtt hami­san bevádolta a zsidókat. A ki­rályi hatalmasság ezért rendele­tet adott ki, amelynek értelmé­ben az egész birodalomban ki kell irtani őket. A zsidó Eszter és nagybátyja, Mardokeus köbenjárására azonban a király elállott gyilkos tervétől, sőt azt is megengedte, hogy fegyverrel támadhassanak ellenségeikre, akik fölött fényes győzelmet arattak. A győzelem napját vidám örömünneppé tették és purim- nak („sors ünnepének”) nevez­ték el, mert kiirtásuk napját sorsvetéssel állapították meg. Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony Máriával úgy találkozunk az evangéliumok lapjain, mint szűzzel, aki József jegyeseként a galileai Názáretben élt. Egy alkalommal elküldte hozzá Is­ten Gábor angyalt, aki köszön­tötte őt és hírül adta neki, hogy foganni fog és fiút szül, akit Jé­zusnak kell neveznie, s aki megkapja Istentől Dávid király trónját, azaz ő lesz a Messiás. Mária tudomásul vette a hír­adást, és így válaszolt: „Az Úr szolgálója vagyok, teljesedje­nek be hát rajtam szavaid.” Ezt a hittitkot mind a keleti, mind pedig a nyugati egyház ősidők óta megünnepli, mégpedig előbb Jézus, majd Mária ünne­peként tartva nyilván. Az új egyházi naptár ismét Jézus ün­nepévé tette az „Úr megtestesü­lésének hírül adása” ünnepének nevezte el. Gecse Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents