Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

1992. március 3., kedd SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Ez a ház, nem az a ház Hollókő. A felvételen lát­ható épület az Ófaluban ta­lálható. Felújítása szünetelt a tél folyamán, de a korai ta­vasznak köszönhetően foly­tatódhat a megkezdett munka. Egy másik ófalusi ház, a postamúzeum viszont Párizsba „költözik”. Az UNESCO Palota kertjében, a világkiállításra megépül majd a hasonmása. Útprogram: hitellel? Nógrádsipek. A község idei költségvetésének legjelentősebb fej­lesztési tétele az útfelújítás. Erre költik szinte minden fillérjüket. A munkálatok valójában már tavaly megkezdődtek, de akkor csak az útalapozással sikerült elkészülniük, az aszfaltozás már erre az évre maradt. Bonyolítja a dolgot annak eshetősége, hogy a második fél­évben valószínűleg hitelt kell felvenniük az útprogram teljes befe­jezéséhez. Oszlopos akció Nógrádszakál. A kisfeszültségű hálózat hatvanegy oszlopának cseréjére kerül sor ezekben a napokban a községben. Az ÉMÁSZ szakemberei a munkát várhatóan márciusban fejezik be. Felvéte­lünk idején a Madách úton végezték a cseréket. kép: Rigó Tyúkot, malacot, borjút és cementet is zsákmányoltak Hány lábú róka jár a kertek alatt? Lapunk február 24-i számá­ban a ludányhalászi Nagy János tollából megjelent egy írás, ami a településen uralkodó közbiz­tonsági állapotokat sajátosan jellemezte. A levélben megfo­galmazottak szerint mindenna­posak a betörések, a csirke- és nyúllopások, és egyéb tolvajlá- sok. Mi erről a hivatalos állás­pont, esetleg kedvező változás­ról lehet-e már beszélni a köz­ségben? Erről kérdeztük meg Szigeti Lászlót, ludányhalászi polgármesterét: — Valóban, néhány héttel ez­előtt sorozatos lopások borzol­ták fel a kedélyeket. Örömmel közölhetem azonban, hogy a tetteseket a szécsényi rendőrka­pitányság őrizetbe vette. El kell mondanom azt is, hogy túlzott­nak tartom a levélben leírtakat. 1990-91-ben huszonkét bejelen­tett bűncselekmény történt a fa­luban. íme az események nap­lója: Többek között, könyvtár, gázcseretelep, iskola, üzlet és italbolt betörések, cement-, pénz-, malac-, borjú- és barom­filopások fordultak elő. A bűn- cselekmények felderítettségi aránya azonban majdnem száz százalékos, s ez önmagáért be­szél.-Elképzelhető viszont, hogy sok kisebb lopást, betörést be sem jelentettek a rendőrségen a sértettek.- Igen, így van, és ez sajnos a rendőrség dolgát is megnehe­zíti! Előfordul, hogy a letartóz­tatottak olyan eseteket is bevál­tanak, amelyeknek ismeretlen az áldozata.-Mit tudnak tenni a közbiz­tonság javításáért?- Február 13-ától hivatalosan is működik községünkben a polgárőrség. Akkor még csak 24-en voltunk, de azóta 40 főre emelkedett a létszámunk! Leg­fontosabb feladatunk a bűnme­gelőzés, ezért rendszeresen já­rőrszolgálatot szervezünk. En­nek nevelő szerepe is van. Itt szeretném megjegyezni, hogy képviselő-testületünk tervezi alapítvány létrehozását is a közbiztonság javítására.- Milyenek az eddigi tapasz­talatok a polgárőrség működé­sét illetően?- Azóta bűncselekmény nem történt. Egyébként egy idősebb helybeli lakos csupa jószándék­ból azt tanácsolta a járőröző polgárőröknek, hogy mindig oda siessenek, ahol ugatnak a kutyák. Nagy a valószínűsége, hogy ott négy-, vagy kétlábú „róka” ólálkodik a kertek alatt. Végül is akármelyiket riasztják el, a baromfitulajdonos biztosan jól jár. A fentiek lényege végül is az, hogy a „bűnözési hullám” fene­gyerekei rács mögé kerültek. Ez az összehangolt tevékenység­nek, s nem utolsósorban körzeti rendőr munkájának is köszön­hető. S nem csupán a rend őrei, de a falu vezetői is úgy gondol­ják, hogy egyelőre nyugodtan alhatnak a helybeliek. Faragó Z. A keramikus az agyag szerelmese A füzeteit telerajzolta ... képrR.T. Egy kislány annakidején az iskolában sok szidalmat kapott, mert a füzeteit egyszerűen tele­rajzolta. Hogy mi indította őt ilyen cselekedetekre? Kiderül az alábbi vallomásból.- Ha megláttam egy ceruzát, vagy üres lapot, nem tudtam el­lenállni a belső kényszernek, rajzoltam és rajzoltam - emlé­kezik diákéveire, utánozhatat­lan „csínytevéseire” a szécsényi Fodor Istvánná, akit közeli és távoli ismerősei csak így szólí­tanak: Liliké. Mint oly sok emberét, az ő gyermekálmait is megtörte a EL világháború. Aztán pedig a mindennapok megélhetésének gondjai kötötték le. Később a család, a gyermeknevelés, a munka töltötte ki életét. A született tehetségére, amit elsősorban édesanyjától örö­költ, az idő rátelepedett. Rátele­pedett, de nem tudta megbéní­tani. S ahogy teltek-múltak az évek, egyre sürgetőbbé vált az alkotói kibontakozás vágya, s nem is kellett túl sokat várni... A hetvenes években Erdély­ben járt, s ott megcsodálta a fa­zekas mesterséget. A látvány nagy hatást tett rá. Hazajövet már dédelgette magában a szándékot, s kis idő után nagy kedvvel elkezdte a tányérfes­tést. Munkájához pedig itthon tovább gyűjtötte a különböző motívumokat. Ahogy ő mondja: Karsai Zsiga bácsi biztatására kezdett el az agyaggal foglalkozni. Mű­vésztelepeken, szakkönyvek ta­nulmányozásával, mesterembe­rekkel való szakmai konzultá­ciók során képezte magát. Mi­után megismerte, nagyon meg­kedvelte a kezé­nek engedel­meskedő maté­riát, mely általa új és új formát, kifejezést nyert. S ahogy teltek az évek, egyre inkább rabja lett a korongozás­nak. Nappal munkahelyén, a szécsényi OTP-ben dolgo­zott, de a késői órákat, az esté­ket, éjszakákat, az alkotásnak! szentelte. Négy évvel a nyugdíjas évek után döntött úgy, hogy otthagyja a munkahelyét, s így egész lényé­vel a szenvedé­lyének élhetett. Azóta az alko­tásain keresztül egyre többen ismerik meg és ismerik el Fodor Istvánné keramikust. A „reper- toáiján” fazekas termékek, kisp­lasztikák, reliffek készítése sze­repel.- Mi az a belső erő, ami alko­tásra motiválja?- Mindig más és más. Egy jó könyv, versidézet vagy éppen a zene. De lehet, hogy a termé­szet, az emberek, akik körül­vesznek. A motiváció mellett ez a tevékenység nagyon komoly, kemény munkát igényel - hangzott a válasz. Fodor Istvánné szívesen adja át tapasztalatait, tudását a fiata­loknak, az érdeklődőknek, megkönnyítve ezzel az alkotás belső öröméhez vezető utat. Egy alkalommal arról beszél­gettem vele, mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen mértékben kö­tődjön egy anyaghoz, „életet tudjon adni” az agyagnak?-Szeretet, rajzkészség, aka­raterő - fogalmazott tömören. Ám azt szerényen elhallgatta, hogy szükségeltetik még más is: tehetség, megszállottság, alázat, hinni abban, amit csinálunk. Fodor Istvánné ilyen ember.-szenográdi­GAMESZ-járdán járhatnak • Ludányhalászi. A polgár- mesteri hivatal gazdasági, mű­szaki ellátó szervezetének építő­ipari részlege igen eredménye­sen működik. Ebben az évben is jócskán lesz munkájuk: há­rom-négy hónapon keresztül járdát fognak építeni a faluban. Az év hátralévő részében pedig a környező településeken várják a gamesz szakembereit, külön­böző tennivalók elvégzésére. Szépítkezhet a Páva • Nógrádsipek. A községben évtizedek óta működő Röpülj Páva kör nemrégiben harmince­zer forintot nyert pályázaton. Az összeget az egységes megje­lenéshez szükséges ruhadara­bok, kellékek, megvásárlására fordítják. Kéthavonta Tátika • Nagylóc. A település műve­lődési háza és a helyi TESZ-szervezet, a községi MSZP és az önkormányzat se­gítségével a napokban a televí­zióból ismert népszerű műsor, a Tátika hasonmását rendezte meg nagy sikerrel. A szervezők ezentúl kéthavonta szeretnének jelentkezni ilyen rendezvény­nyel. Pénz telefonra, kábeltévére ® Ságújfalu. A község telefon­igénylőit tájékoztatták nemré­giben az illetékesek a bekötések anyagi vonzatáról. A helybeliek többek közt megtudhatták, hogy a befizetendő hozzájárulás ösz- szege 15 ezer forint, amely tör- leszthető három egyenlő rész­letben, várhatóan március 1-től számolva, 90 napon belül. Az összeg tartalmazza egy fővonal és egy készülék árát. További ötezer forintot kell fizetniük azoknak, akik a kábeltévé rend­szer kiépítését is igénylik. Ötmillió forint az utakra • Varsány. Elkészült az ön- kormányzat idei költségvetése. Eszerint útépítésekre, illetve út­felújításokra ebben az évben ötmillió forintot fordítanak. Az elmúlt esztendőben Szécsény külő megjelenésében előbbre léphetett Egy patinás város szerény örömei A város műemléki patinája jórészt megszabja az önkor­mányzat műemléki, városfej­lesztési és idegenforgalmi bi­zottságának tevékenységét. Az elmúlt év legjelentősebb eredményének mégsem a kö­zépkori templom ásatásainak folytatását vagy a ferences ko­lostor felújítását, hanem az álta­lános iskola tetőszerkezetének felújítását könyveli el a testület. A bizottság elnökével, Hor­váth Bélánéval, ennek okairól és a további feladatok megvaló­sításáról beszélgettünk.- A legnagyobb anyagi és er­kölcsi értékű munka révén re­méljük, jó időre elhárult az évek óta elkeserítő beázások soro­zata, s az iskola belső tere is megszépült. Anyagilag kevesebb ráfordí­tással, de morálisan annál na­gyobb jelentőséggel bír, hogy a középkori templom maradvá­nyainak feltárása jól haladt.- Sajnos azonban el kell mondani, hogy a régészek és az Országos Műemléki Felügyelő­ség kijelölt szakemberének megfelelőbb hozzáállásával már előbbre lennénk ezen e té­ren is. Ide tartozik, hogy a nyár folyamán egy 120 fős műszaki egyetemista csoport jóvoltából elkészült a város középkori ré­szének részleges felmérése, melynek dokumentációját a műszaki egyetemtől megkapjuk — mondta az elnök. A Várkert nyugati oldalán szintén találtak középkori em­lékeket, ezt az ásatást az OMF végezte példás kiegyensúlyo­zottsággal, viszonylag gyorsan, fegyelmezetten. Egészen más jellegű, de kie­melkedő fontosságú a tavaly megnyitott népkonyha, ahol a valóban rászorultakat segítik ki meleg étellel. A további kisebb, de a település életében lénye­ges, kedvező változásokat szol­gáló munkákról is szólt Horváth Béláné: >- A szécsényiek és a vonzás- körzet lakosainak örömére megnyílt a fizikotherápiás ren­delés. Áthelyeztük a piacot, mely új helyén kulturáltabb kö­rülmények között működhet. Nem az önkormányzat vállalta, hogy a zsidó temetőben a II. vi­lágháborús álodozatok részére emlékművet állítsanak, de ez is elkészült a helyi MDF-szerve- zet anyagi hozzájárulásával. Benczúrfalván korszerűbb lett a közvilágítás, Pösténypusz­tán bővítették a vízhálózatot, a várkertet, melynek sétányait Kolosi Ferenc és dr. Sümegi Sándor rendezte. A fentieken kívül meg kell említeni a néhány helyen meg­épült járdát, a bölcsődében tör­tént átalakítást, a volt művelő­dési ház udvarán lévő Rá- kóczi-mellszobor felújítását, a sportpályán és a ligeti részen elkészült tribünt, valamint a Rózsa utcai ivóvízhálózat kiépí­tését. Mindezek zömmel régi hi­ányt és problémákat orvosoltak. S amint az alábbiakból kiderül, az önkormányzat anyagi forrá­sait szerencsére meg is támogat­ták ...- Nagy segítséget jelentett a képviselő-testület tagjainak fel­ajánlása és az alapítvány létre­hozása. A megyei víz- és csa­tornamű félmillió forintos tá­mogatása és egyéni felajánlások is sokat lendítettek a város mű­emléki centrumának színvona­lán. Horváth Béláné a fentiek alapján is csak szerényen ösz- szegzi az elért eredményeket:- Ha tárgyilagosan végignéz­zük az elmúlt esztendőt, nyug­tázhatjuk, hogy a város külső megjelenésében előbbre léphe­tett, s ez nem lebecsülendő.-Mihalik-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents