Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
1992. február 12., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Kórházi kalamajka Pásztón A parasztot már sokszor becsapták (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez csatlakozott a belgyógyászati osztály vezetője, aki kifogásolta, hogy olyan személy bírálja a kórház belső rendjét, aki nem él benne. Jávor Péter sebész 189 kollégája véleményét tolmácsolta: sem az előterjesztés tartalmát, sem a stílusát nem tudják elfogadni, mint ahogy a mögöttes értelmét sem. Olyan döntés készül - mondta -, amely a dolgozók demokratikus választás során megfogalmazott véleményét teszi félre. Nem szabad elfelejteni a megtakarításokat, és az egyre növekvő szakképzettséget, ami a jelenlegi vezetésnek, és az igazgatónak köszönhető - folytatta. Visszautasítják azt a megállapítást, miszerint nem sikerült fenntartani a kórházi rendet. Úgy vélik, az előterjesztett adatok nem felelnek meg a valóságnak, és nagymértékben rontják a kórház hitelét. A „nem aktuális” véleményhez többen is csatlakoztak, majd Harer Magda osztályvezető főorvos ( annk idején maga is pályázó volt) emlékeztette a pásztói képviselőket a tavalyi igazgatóválasztásra, ahol az orvosok Novák László mögé álltak. Gál Gizella úgy látta, egy részfoglalkozású igazgató csak nehezítené a jelenlegi a helyzetet. Novák László úgy vélte, hogy az egészségügyi rendszer kalamajkáját látjuk kicsiben Pásztón. Rögtönzött párbeszédekben kollégáival együtt cáfolta a tisztifőorvos és a polgármester állításait, így például az ágykihasználtságot. Azt a kérdést is feltette, hogyan lehet előre tervezni, ha a keddi kinevezést csütörtökön visszavonják? A vita lapzártakor még nem ért véget, a további fejleményekről tájékoztatjuk olvasó- inklat. — Dudellai — (Folytatás az 1. oldalról)-Ha valamit ennyire akarnak - illetve nem akarnak -, annak nyomós oka kell legyen!-Van is! Egykor Szilaspo- gony gazdag falu volt. Az emberek szerettek itt élni, megvolt mindenük. Nézze meg, mit hozott ez az együttélés: az emberek vagy elvándoroltak, vagy teljesen elszegényedtek. Tudja fene, mikor tudunk mi felkerülni a cerediek szintjére? Talán soha. Rengeteg a lemaradásunk.- Hogy segítene ezen egy önálló szövetkezet?- A község 90 százaléka tsz- tag volt. A nagy téeszből legalább húsz százaléknyi részt képviselünk. Ela a falu egy emberként kilépne, akkor a nyugdíjas tagjainknak tudnánk juttatást is adni - és ez nem utolsó dolog, mert a 450 lelket számláló községünk harmada nyugdíjas.- Ez rendben is van, de miből adnának?- Alakult egy építő és kereskedelmi Kft a faluban. 60 százalék magánerőből, és 40 százalék önkormányzati részesedéssel. Tevékenységi körébe tartozik a mezőgazdaság is, sőt még a külker jogot is megszereztük. Ennek a léte is megkönnyít- hetné az önálló szövetkezet indulását. Bár, még lehet, hogy nem szövetkezeti formát választanánk.- Csak a válás biztos eszerint?- Hát, sok még a bizonytalansági tényező. Tudja, a parasztot már sokszor becsapták, még egyszer nem lehet. Minden taggal el kell beszélgetni, aztán falugyűlés elé kell vinni a dolgot, s csak minősített többség Kérdések az adózásról Ötödik esztendeje, hogy együtt élünk a személyi jövedelemadóval, próbáltuk megszokni, ha már nem is tudjuk szívünkből szeretni. Miire valamelyest megtanuljuk a jogszabályok körét, éppen elröppen egy év, és a pénzügyi kormányzat máris módosítja az adótörvényt. Lapunk az elkövetkező hetekben megpróbál segítséget nyújtani az adófizető állampolgároknak olyan kérdésekben, melyeket jó, ha ismerünk. Figyelje lapunkban az adó-tanácsadót! esetén lehet válni. De az sem lehet mellékes, hogy az új vállalkozás — bárhogy hívják is — munkahelyeket teremthet, legalább huszonötöt, bár az még bizonytalan, támogatja-e az állam a munkahelyteremtő vállalkozásunkat?- Miből akarnak megélni?- Ha megkapjuk, ami nekünk jár - és remélem, hogy így lesz —, akkor már nem veszhetünk el. Állattenyésztésből, növény- termesztésből, erdőművelésből nem halnánk éhen. Két erőgéppel, 1 kombájnnal, 1 pótkocsis teherautóval már tudnánk mit kezdeni, gép nem is kellene több. Ha az állatállományt nézzük, azaz, hogy mi ment itt tönkre, siralmas a helyzet: valamikor 160 ló, egy gulya, vagyis 250 marha, és egy konda, tehát 200 sertés volt a faluban. Ma se sertés, se marha nincs! És még a saját földjéért is fűbért fizetett a falu, hogy kaszálhassunk az állatainknak. Látja, ezért kell lépni mielőbb. Addig, míg marad valami a té- esz vagyonából, amiből részesedhetünk. Kérdés, hogy rendezzük Cereddel a szétválást! És hogy látják mindezt Cere- den? Természetesen egész másképp. Erről tanúskodik Kissi- mon Győzőnek, a Ceredvölgye Termelőszövetkezet elnökének véleménye:- Egy felelősen gondolkodó vezetőnek figyelembe kell vennie a tagság érdekeit! Szilaspo- gonyból jelenleg öt aktív téesz- tag van, a többi nyugdíjas. Az öt pogonyi legjobb tudomásom szerint nem akarja a válást! Én nagyon sajnálnám, ha mégis így történne, de személy szerint nem tartom életképesnek ilyen Ságújfalu. A szemétszállítás megemelt díja 600 forint a községben. A helyi önkormányzat képviselő-testülete viszont úgy döntött, hogy nem növeli tovább a lakosok terheit, tehát környezetben ezt az önállósulási tervet.- Szabad tudni, miért?- A mai Magyarországon növénytermesztésből és állattenyésztésből megélni nem lehet. Mi sem abból tartottuk fenn magunkat, mert azt el kell mondani, hogy nem zártunk rossz évet. 1991-ben egymillió feletti nyereséggel zártunk, amit a műszaki ágazatnak, és a 3700 hektárnyi erdőnek köszönhetünk. Ezekből ugyanis meg lehet élni.-Elvileg azt is mondhatná: hadd menjenek!- Csak akkor tennék ilyet, ha nem érdekelne a tagság sorsa. De érdekel. Egyébként ha menni akarnak, abból a 13 millióból is vállalják a rájuk eső részt, amit majd az idén kell kifizetnünk, a több éve közösen felvett hitelekre! Zárásként csak annyit: egyértelműen arról van szó, hogy néhány pogonyi hangadó erőlteti az önállósulást. Tudják, hogy a két község között még nem fejeződtek be a szétválás vagyonjogi vitái, s ezért most tovább bonyolítják a helyzetet, minden tekintetben a szétszakadást erőltetik. * * * Két falu - két külön nézőpont. Kinek van itt igaza? Ez a „haragszom rád” játék egyáltalán nem játék. A tagság issza meg a levét, bárkinek adjon is igazat, ha végül vagy ehhez, vagy ahhoz csatlakozik, de a _ választott út csődbe visz. Állást foglalni életveszélyes, dönteni kell. Aztán választ ad mindenre az idő. Bár lehet, hogy már egy kicsit későn... Balázs József maradnak a tavalyi költségek. A díjkülönbözetet - 100 forintot - mindenki helyett befizeti, a hetven éven felüli, egyedül élő emberek esetében pedig ennél többet: 350 forintott vállal át. Elnökváltás a KDNP-nél • Balassagyarmat. Solti Miklós, a balassagyarmati KDNP elnöke megbízatása alóli felmentését kérte a napokban. A tagság ezt elfogadta, ugyanakkor tiszteletbeli elnökké választotta. Solti Miklós utódja Va- szari András lett. Képviselői beszámoló • Cered. Február 15-én, 18 órától a faluházban Speidl Zoltán országgyűlési képviselő beszámol az eddig végzett munkájáról. Ezt követően tájékoztató hangzik el a kárpótlásról és a szövetkezetek átmeneti szabályozásáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokról, valamint a telefonhálózat fejlesztésének helyzetéről. Fogadónap • Pásztó. Tóth Sándor országgyűlési képviselő tájékoztatja választópolgárait, hogy fogadónapját február 15-én 10 órakor tartja a városházán. Nyugdíjasok küldöttközgyűlése • Salgótarján. A Nógrád Megyei Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete február 14-én, délelőtt 10 órától a Társadalmi Egyesülések Szövetsége székházának I. emeleti tanácskozó termében tartja küldöttközgyűlését. Beszámoló hangzik el az elmúl évi munkáról, majd eztán megválasztják az új vezetőséget. Fórum az új szövetkezeti törvényről • Az Önkormányzatok Mátrai Szövetségének közgyűlésére február 13-án, délelőtt 9 órától kerül sor, a gyöngyöstarjáni polgármesteri hivatalban, ahol dr. Pecz Miklós tart előadást a szövetkezeti és a kárpótlási törvény aktuális kérdéseiről. Minden érintett hivatal képviselőjét várják. Gombár Csaba Mátraterenyén • Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke február 12-én, szerdán 18 órától a mátratere- nyei általános iskola könyvtárában, a népfőiskolái sorozat keretében, „Milyen társadalom a miénk?” címmel tart előadást. Ez a válialkozásbarátság? Nyílt levelet juttatott el szerkesztőségünkbe Rázsó István, a salgótarjáni ipartestület ügyvezetője, melyet az országgyűlési képviselők részére címzett. íme a levél: Ipartestületünk minden év végén bizakodva várja, hogy az önök által „támogatott” vállalkozásbarát jogalkotás szellemében korszerű, egyértelmű, áttekinthető, stabil, az átlagos magyar állampolgár vállalkozó számára könnyen alkalmazható törvényeket alkotnak, segítve ezzel a kényszer szülte vállalkozói kedv kibontakozását, megtartását. Vártuk ezt a lehetőséget, hogy év végén (pl. novemberben) fel tudunk készülni a következő év változásaira. Sajnos január közepén kezdhettünk hozzá a január 1 -tői érvényes módosítások megismeréséhez, és megdöbbenve, keserűen láttuk, hogy az egyéni vállalkozókat igen hátrányos diszkriminatív rendelkezések érintik. Legjobban a 47. paragrafus szerinti 3 százalék SZJA előleg levonása irritáló! Maga a tény ellen, mértéke ellen is tiltakozunk, de a végrehajtás módja az, ami sérti az egyéni vállalkozók önérzetét, a vállalkozói szabadság tisztaságát.- Miért kell más gazdálkodó szervezeteket, vállalkozókat bevonni az SZJA előlegfizetési rendszerbe?- Ha a 25 százalék AFA fizetésre alkalmasnak találtatik az egyéni vállalkozó, miért nem lehet őrá bízni az előleg befizetését?- Megértjük, hogy kellene a folyamatos állami bevétel, de a vállalkozók gazdálkodásához is kell a forgó tőke, a 38 százalékos hitel nem segítség!- Az önök által megszavazott módszer igen növeli az adminisztrációt, s gondolom az APEH számítógépes feldolgozása sem fogadta kitörő lelkesedéssel a több ezer-tízezer könyvelési tételt!- Utánvételes áru szállításnál vajon a megrendelő vissza- küldi-e a „kockás" papírt a levont adóelőlegről?-Vajon Önök megkérdezték-e a „tanácsadóikat" miként lehet végrehajtani illetve mivel jár a törvény végrehajtása?- Tudták-e, hogy ezzel mennyire lehetetlenné teszik az egyéni vállalkozókat? További kérdésekre gondolni sem merünk, mert feltételezzük. hogy az „év végi hajrá” okozta ezt a módosítást. Kérjük, vizsgálják felül saját döntésüket, az önök által hangoztatottak szellemében: „hogy társadalmunk megbecsüli, segíti az. egyéni vállalkozókat”. Sintérek a városban Pásztó. A Köz- szolgáltató Vállalat karöltve a salgótarjáni Városgazdálkodási Üzemmel, a jövőben összeszedi, begyűjti a pásztói utcákon, közterületeken gazda nélkül csatangoló, kóborló kutyákat, mert az utóbbi időben rendkívül elszaporodtak, s veszélyeztetik a járókelők testi épségét is. Az állatokat ez után Salgótarjánba, a VGU telephelyére szállítják. A befogott ebeket nyolc napig őrzik, és ez idő alatt 300 forint kifizetése ellenében lehet kiváltani őket. Mindazokat a kutyákat, amelyekért a megadott határidőn belül nem jelentkeznek, "elaltatják". Az önkormányzat átvállalja a megnövekedett terheket A finn védelmi miniszter asszony a rétsági laktanyában Nem szeret fegyvert venni a kezébe Elisabeth Rehn átveszi a rétsági dandár ajándékát -GyurkóAbban a pillanatban hangzott el a felhívó jel a vendég érkezésére figyelmeztetve, amikor Elisabeth Rehn finn védelmi miniszter gépkocsija a rétsági laktanya bejárata elé gördült. Bíró Zoltán dandárparancsnok köszöntötte a miniszter asszonyt és kíséretét, majd részletesen tájékoztatta a dandár történetéről, a rétsági laktanya életéről. A parancsnok kiemelte, hogy a rétsági gépesített lövészdandár jellege megváltozik, a magyar hadsereg szervezeti struktúrájának megfelelően, kiképző alakulattá válik ezekben a hónapokban. A tiszti állományról szólva a parancsnok elmondta, hogy 70 százalékuk főiskolai végzettségű, 16 százalékban hazai és külföldi katonai akadémiát végeztek. A tiszthelyettesi állomány 78 százaléka rendelkezik valamilyen szakképzettséggel. A honvédelmi miniszter intézkedése alapján a dandárnál mind a hivatásos, mind a sorál- lományúak körében érdekképviseleti testület működik. A laktanyában a kiképzési időn túli szabad idő eltöltésére a kulturális és sportolási lehetőségek jók. A finn védelmi miniszter asz- szony a tájékoztatást köszönő szavaiban hangsúlyozta, hogy örömmel hallotta, milyen nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a sorkatonák jól érezzék magukat. Fontos a tökéletes felszerelés, de fontosabb az, milyen a honvédek kiképzése. A technikai kiképzést szolgáló tantermekben minden egyes berendezést nagy figyelemmel szemlélt meg. A kézifegyverek előtt szemlélődve bocsánatkérő mosollyal megjegyezte: "Tudom, hogy a fotósok most arra várnak, hogy valamelyiket a kezembe vegyem. Nos, nem teszem. Rólam ne készüljön olyan fotó ahol én fegyvert fogok a kezembe." A látogatásra szánt két óra valósággal elrohant. Bíró Zoltán dandárparancsnok elköszönő szavaiban így fogalmazott: "Az ön személyében nemcsak a védelmi minisztert fogadtuk, hanem a történelmi múlt, a közös nyelvcsalád által összekötött népeink személyes képviselőjét is. Tartson meg minket emlékezetében és szívesen várjuk vissza máskor is." Pádár András Kíváncsiskodó Sokféle lehet a hiba oka Mi az oka annak, hogy három hete csak langyos víz folyik a meleg vizes csapból? - kérdezte Szakács Péter salgótarjáni olvasónk, aki már a TIGÁZ-nál is elmondta a panaszát, a probléma azonban nem szűnt meg.-Tudnunk kellene a panaszos lakcímét, mert ilyen esetben nekünk mérnünk szükséges a víz hőfokát — válaszolta Csákvári Csaba, a városi hő- szolgáltató vállalat műszaki igazgatóhelyettese. - Mivel azonban nem ismerjük, hol lakik az illető, így csak általánosságokban tudok felelni. Tudvalévőén kénytelenek voltunk műszaki intézkedéseket tenni az energia takarékosabb felhasználása érdekében, mert tetemes a lakosság tartozása. Ez azonban még nem jelenti feltétlenül a víz hőmérsékletének csökkenését. Két oka is lehet ennek. Egyrészt: olyannyira elvízkövese- dett a cső, hogy reggelente a lakás alatti tárolóból a cirkulációs rendszeren csak idővel ér fel a használati meleg víz a csapba. Másrészt: csúcsidőszakban, tehát esténként, olyan nagy a fogyasztás, hogy óhatatlanul csökken a víz hőmérséklete, illetve nem jut mindenkinek meleg víz. Ezek után azt tanácsolom Szakács Sándornak, jelentse be panaszát ügyeletünkre a 14-654-es számon, s ezt követően intézkedünk. A drégelypalánki Szondy Termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzemében három évvel ezelőtt kezdték gyártani a csipke alapú teaszörpöt és annak rumos változatát, amelyek azonban eltűntek a boltokból. Miért nem lehet kapni az említett teaszörpöket? — kérdezte Miskolczy István salgótarjáni olvasónk.
