Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

Választóvonal a demokraták és a demokrácia ellenségei között A romániai helyhatósági vá­lasztások a visszaélések ellenére összességükben végül is tisztes­ségesen zajlottak le — mondotta Horváth József, az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előké­szítési és igazságügyi bizottságá­nak tagja, aki két képviselőtársá­val, dr. Csapody Miklóssal és Hajdú Zoltánnal nemzetközi megfigyelőként érkeztek Romá­niába. Horváth József, az MTI- nek adott nyilatkozatában a leg­szembeötlőbb rendellenesség­nek a vasárnapi választásokat megelőző két nap kampány­csendjének sorozatos megsérté­sét nevezte. A képviselő, aki Csapody Miklóssal Kolozsvá­rott, majd a választások alatt Ma­rosvásárhelyen tartózkodott, el­mondta : a legkellemetlenebb él­ménye az egyik marosvásárhelyi körletben érte, ahol valaki rá­szólt, hogy ne beszéljen magya­rul. A különféle csalási kísérle­tek ellenére a választások törvé­nyesek voltak, amelyek kifejez­ték a választók politikai akaratát. Érzése szerint a választóvonal végső soron demokraták és a de­mokrácia ellenségei között hú­zódik, és bár az etnikai kérdések nagy fontosságúak, nem magyar — román határvonalat érzékelt. Hargita és Kovászna megyé­ben járva is azt tapasztalták, hogy mindenütt tisztességesen és korrekten folytak a választások, rend és fegyelem jellemezte már a jelöltállítást is. Mi változott Romániában? A hatalom alapjai nem változtak — nem is vál­tozhattak — a romániai helyi választások következ­tében. De a kisördög a nagypolitikában is a részle­tekben rejtőzik. S a részletek jócskán változtak. Módosultak a politikai főirányok ? Klasszikus ér­telemben — mi a jobb és mi a bal—nem. De a román nacionalista irányzat jobban elkülönült a reform­kommunista-reformszocialista vonaltól, s a magyar nemzeti mozgalom helyzete is világosabbnak tűnik, mint ahogyan karakterisztikusabban kirajzolódott a polgárinak tekinthető pártok frontja. Mi lehet a polarizáció hatása? Jó, hogy még egyértelműbben meghatározható, ki mit képvisel. Az viszont újabb gondok forrása lehet, hogy a hangsúlyozottabb elkülönülés fokozott szembenál­lást, s a mainál is kiélezettebb helyzeteket teremthet. Ahogyan ez a választások idején is történt. Mit jelenthet ez számunkra? Csakis még na­gyobb felelősségtudattal juttathatjuk érvényre Ma­gyarország reális érdekeit, segíthetjük elő a kétolda­lú kapcsolatok kölcsönös előnyeinek érvényesülé­sét, nem nehezítve közben a Romániában élő ma­gyarság helyzetét. Ma is érvényes az, amit Talley­rand fogalmazott meg: „Minél több indulat vezérli partneredet a tárgyalásokon, annál kevésbé engedd önmagadat érzelmektől befolyásolni, és bízhatsz az eredményben.” (FEB) Reménység-akció: Oroszország Szégyenérzet katonai körökben Sem nagy- koalíció, sem jobbra tolódás Az Antall—Tölgyessy találkozóról (Folytatás az 1. oldalról) Ez annyira nyilvánvalóan az SZDSZ politikai „kombináció­ját” tartalmazza, hogy józan ész számára egy ilyen jellegű politi­kai beszélgetés kezdeményezése és kifejtése eleve elképzelhetet­len, cáfolatot sem igényel. Tar- dos képviselő úr azon állítása: ”én személyesen nem voltam je­len, így nem tudom, hogy Antall úr pontosan miként reagált”- vi­szont megfelel a valóságnak. A személyes beszélgetés az or­szág általános helyzetére, a de­mokratikus pártok felelősségére, s a nemzetközi összefüggésekre vonatkozott, beleértve az átala­kulás alapvető problémáit. A „nagykoalíció”, illetve bármi­lyen politikai együttműködés vagy a kormány belső helyzete, illetve az SZDSZ és az ellenzék belső problémái nem képezték és nem képezhették a megbeszélés tárgyát. Sem az egyik, sem a má­sik fél nem kívánt olyan konkrét politikai kérdésekről szólni, amelyek már hivatalos tárgya­lást, illetve egyeztetést igényel­tek volna. Oroszország élelmiszer-tarta­lékai napról napra csökkennek: húsból és baromfiból már csak 19 napra, állati eredetű zsiradé­kokból egy hónapra, cukorból 41 napra, étolajból 20 napra való készlettel rendelkeznek. Az orosz kereskedelmi minisztéri­um szakértőinek véleménye sze­rint a közeljövőben nem várható javulás az ellátás terén; a tavalyi­hoz képest folyamatosan csök­ken az élelmiszerek termelése. Takarmányhiány miatt jelentős kényszervágásokat hajtanak végre a köztársaságban, aminek következtében egy-két év múlva igen komoly nehézségekkel kell szembenéznie az álattartó ága­zatnak. Kedvezőtlenek a kilátások a növénytermésztési ágazatban is: feltartóztathatatlanul csökken a műtrágyák és a vegyszerek gyár­tása, illetve azok falura küldése. Veszélyben forognak a tavaszi vetési munkálatok is, mivel nincs pénz a jelentősen megdrágult mezőgazdasági gépekre, s lehe­tetlen alkatrészt kapni. A minisz­térium azzal számol, hogy alkat­részhiány miatt a tavasszal mun­kába nem állítható traktorok szá­ma megközelíti majd a 200 ezret. A súlyosbodó helyzetet jelzi: a pékségek csődjének elkerülése érdekében Oroszországban to­vább kell emelkednie a kenyér­áraknak. Orosz katonai körökben szé­gyenérzet tapasztalható a nyuga­ti élelmiszer-segélyezés miatt — állapította meg a francia hírügy­nökség Szentpétervárra kikül­dött tudósítója. — Tegnap még mi voltunk a két szuperhatalom egyike, most meg tejporral, vaní- liapuddinggal és sültkrumplival etetnek bennünket — mondták a nyugati segélyszállítmányok ki­rakodásának ellenőrzésével megbízott orosz katonák a szent­pétervári repülőtéren. Az élelmi­szersegélyre rászorulók számát csak itt 300 ezerre becsülik. Merénylő — karddal Hat órán át tartotta megszáll­va a japán kormánypárt elnöki irodáját egy szélsőjobboldali szervezethez tartozó fiatalem­ber. Teljes japán harci felszere­lésben, pisztollyal a kezében, ol­dalán karddal érkezett Aibara Oszamu'a reggeli órákban taxi­val a párt székházához és arra kényszerítette az őröket, hogy vezessék a párt vezetőihez. Mija- dzava Kiicsi kormányfőnek akarta átadni a „Nagy-Japán Ha­zafias Front” nevű szervezet pe­tícióját. Rendőrök százai szállták meg az LDP főhadiszállását és környékét, s végül vérontás nél­kül sikerült ártalmatlanná tenni a fegyverest. Japánt támogatják Németország támogatja azt, hogy Japán nagyobb szerephez jusson az új európai rend kialakí­tásában, igyekszik segíteni Toki­ót abban, hogy megfigyelői stá- tushozjusson az EurópaiBizton- sági és Együttműködési Értekez­leten — erről biztosította tegnap Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter tárgyalópartne­rét, Vatanabe Micsiót. A két kül­ügyminiszter főképp a Független Államok Közösségének támo­gatásáról cserélt véleményt. Bombariadó Londonban Londonban a rendőrség bom­bariadó miatt lezárta és kiürítette a kormányzati negyedet. A Reu­ter kedden szemtanúkra hivat­kozva jelentette, hogy az intéz­kedés a parlamentet, valamint a minisztériumok és kormányhi­vatalok többségét — így John Major miniszterelnök hivatalát is — érintette. A Scotland Yard közlése szerint a bombariadót a szélsőséges ír Köztársasági Had­sereg (IRA) terrorszervezetének telefonbejelentése alapján ren­delték el. Politikai kémkedés helyett: kábítószer, nukleáris tecnológia és gazdaság A CIA új stratégiája „Még mindig olyan kémekre van szükségünk, mint George Smi­ley, John le Carre krimijeiből, de most már tudniok kell japánul is” — ilyennek tekintik az ideális CIA-ügynököt az amerikai titkos- szolgálat Virginia állambeli Camp Williamsburg közelében műkö­dő kiképzőtáborában. Még pontosabban: egy példás hírszerző tel­jesítményének igazi mércéje a jövőben már nemcsak az lesz, hogy mennyire megalapozott információkat szerez a harmadik világ va­lamelyik országának nukleáris potenciájáról, hanem inkább az, fel­ismeri-e a helyszínen az urántartalmű kőzetet, tud-e mintát venni róla, majd ezt eljuttatja-e megbízójának. Sőt: az igazi nagy ügynö­köktől az amerikai kormány azt kívánja, hogy minél több titkot fe­dezzen fel a gazdasági életben. A CIA elemzése szerint az új hírszerzőket főként az Utah ál­lamban lévő mormonközösség­ből toborozzák, mert „gyanún felül álló, feltűnésmentes életstí­lust követnek, s a harmadik vi­lágban végzett misszionárius te­vékenységüknek köszönhetően több nyelven beszélnek.” E vallá­si szekta tagjai „a kémek új gene­rációjának” jellegzetes és meg­határozó „magvát” képezhetik a megváltozott nemzetközi politi­kai feltételek között. Ez egyik pontja annak a CIA jövőbeni stratégiáját megfogalmazó prog­ramnak, amelyet Robert Gates, az ügynökség nemrég kinevezett új igazgatója márciusban kíván Bush elnök elé terjeszteni. Gates tevékenységét arra ala­pozza, hogy a CIA ügynökeinek — a „klasszikus főellenség”, a Szovjetunió megszűntével — a politikai kémkedés helyett a jö­vőben erőteljsebben kell foglal- kozniok a kábítószer-kereskede­lemmel, az illegális atomtechni­kával és a terrorizmussal. A ké­mek soraiban minél több gazda­sági és tudományos szakembert szeretnének látni, mivel növek­szik a konkurencia. A CIA versenytársai zömmel újtípusú cégek, s nem más álla­mok titkosszolgálatai: az állami ügynökök mind gyakrabban ta­lálják szembe magukat a gomba­mód szaporodó magánügynök­ségekkel, amelyek ugyancsak magán ügyfeleik számára szerez­nek be gyorsan és megbízhatóan elsőrendű fontosságú gazdasági információkat. David Boren, az amerikai szenátus titkosszolgá­lati ügyekkel foglalkozó albizott­ságának elnöke többek között a magán kémszervezetek elbur- jánzó tevékenységéből fakadó átfedések és gazdasági-politikai károk csökkentése érdekében, új törvényt kíván elfogadtatni a kongresszussal. Ennek alkalma­zása egyszerre vetne gátat ameri­kai magánkémcégek zavaros működésének, s lehetőséget te­remtene a hivatalos, állami kém­kedésre jelenleg fordított — és 14 dollárért A világbajnok rabló Miközben a sportvilág szenzá­cióként vette tudomásul, hogy Mike Tysont bűnösnek nyilvání­tották, egy másik volt világbaj­nok is a ringen kívül vált fősze­replővé. „Big John” Taté leütött egy embert, és 14 dollárt rabolt tőle. Tate 1979-ben szerezte meg a WBA-szervezet nehézsúlyú vi­lágbajnoki címét, miután legyőz­te a dél-afrikai Gerrie Coetze-t. Nem sokkal később Mike Wea- verrel szemben alulmaradt, nem tudta megvédeni trónját. A most 37 esztendős egykori ökölvívónak nem ez az első ösz- szeütközése a törvénnyel. Tavaly szeptemberben két év próbára bocsájtották (azaz feltételesen maradt szabadlábon), miután kábítószer birtoklása miatt bíró­ság elé került. A hírügynökségek megjegyzik, hogy az egykor le­gendás erőnlétű Taté szellemileg és fizikailag teljesen rokkant em­ber lett, a kábítószer és az alko­hol rabja. sokak által túlzottnak tartott — évi 30 milliárd dollár csökkenté­sére. Jelentős megtakarítással járna például a CIA számára már az, hogy ha nagy költségekkel ki­képzett ügynökei nagyobb jöve­delemért nem „igazolnának át” magánkémnek. A hírszerzés céljaira mind vé­konyabban csordogáló pénzeket a CIA is elsősorban technikájá­nak korszerűsítésére szeretné fordítani. Sok milliárd dollárba kerülne például az, hogy mi­előbb létrehozzák az „Ügynök Televíziót”. A példa és a kény­szerítő erő a nagy sikerű CNN hírtelevízió. A CIA — vallják Washingtonban — egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a sajtó hírszolgáltatása a gyorsaság és a hitelesség tekinte­tében érdemi konkurenciája le­gyen, ahogyan ez a CNN eseté­ben bekövetkezett. Ezért a tit­kosszolgálat létrehozza saját elektronikus hírtovábbító és -fel­dolgozó hálózatát, amelynek hírforrásai kizárólag hivatásos kémek. Az előfizetők pedig: a világ 100 legfontosabb vezető személyisége, akik joggal elvár­hatják, hogy a CIA-n keresztül befutó információk gyorsabban és megalapozottabbak legyenek, mint a CNN hírei. Az első számú feltétel azon­ban ehhez is a magas színvona­lon dolgozó, információkat gyűj­tő és feldolgozó ügynökök. Kocsis Tamás (FEB) Áram­korlátozás Bulgáriában Bulgáriában kilencedik napja kapcsolgatják a villanyt, megha­tározott forgórendszerben min­den 4 órából 1 órára megszünte­tik a fogyasztók áramellátását. A kényszerű sötétség egyre gyak­rabban kúszik be a tájékoztatási csatornákba, s a konkrét tájékoz­tatás hiánya miatt a bolgár köz­véleménynek gyakorlatilag fo­galma nincs arról, hogy miért van ismét kényszerű áramkorlátozás Bulgáriában. (MTI) 200 dolláros feloldás A jugoszláv központi kormány feloldotta a kelet-európai beuta­zókra korábban kirótt, személyenként 200 dolláros valutabeváltási kötelezettséget. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a mostani intézkedés a volt szovjet köztársaságokból, valamint az Albániából, Bulgáriából és Romániából érkezőket érinti; a magyar, a csehszlovák és a lengyel állampolgárok beváltási kötelezettségét nemrégiben már megszüntették. Kínai „körűt” Kambodzsába érkezett tegnap Csien Csi-csen. A kínai külügy­miniszter Norodom Sziltanuk­nak, a Legfelsőbb Nemzeti Ta­nács elnöke meghívásának tesz eleget, majd ma Vietnamba uta­zik kollégája, Nguyen Manh Cam invitálásának eleget téve. Hírünk Ausztria és a Közös Piac Az ellenzők tábora még nagy A rádióhallgatók fórumműsorai Ausztriában is kedveltek. Ez azonban minden elképzelést felülmúlt: a stúdióban maga Vra­nitzky kancellár várta a kérdéseket, a téma pedig Ausztria közös pi­aci csatlakozása volt. Nemcsak kérdezni lehetett azonban, hanem szavazni is. Több mint tízezren éltek ezzel a lehetőséggel, s bizony az osztrák kormány nem lehet túl boldog az eredménnyel: 64 szá­zalék ugyanis a közös piaci belépés ellen voksolt. a világban Varsó: Lengyelországi látoga­tása befejeztével dr. Boros Péter magyar belügyminiszter kedden Varsóból továbbutazott Kijevbe. A magyar minisztert elutazása előtt fogadta Wieslaw Chrza- nowski, a lengyel parlament al­sóházának elnöke, a szejm mar- sallja. Bukarest: Az idegenek iránti ezeréves vendégbarátság ért vé­get Magyarországon a külföldiek után rendezett rendőrségi razzi­ákkal — úja a Romania Libera keddi számában. Az ellenzéki lap rámutat, hogy az akciókra a török nagykövet, valamint a Ma­gyarországon keresztül Izraelbe települő szovjet zsidók egy cso­portja elleni terrorista merényle­tek után került sor, de — teszi hozzá — a bírálatok szerint a rendőri műveletnek rasszista fel­hangjai voltak. Pozsony: Hétfőn este Po­zsonyban az Együttélés és a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom találkozóján megál­lapodás született arról, hogy a jú­niusban esedékes parlamenti vá­lasztások előtt a két mozgalom közös koalíciós partnerként fejti ki tevékenységét. Az MTI tudó­sítóját a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom elnöke, Bu- gár Béla úgy tájékoztatta, hogy a megállapodás véglegesnek te­kinthető, de az erről szóló, kö­rülbelül két hét múlva esedékes szerződés megkötéséig mindkét mozgalom további partnerekkel is folytathat önálló tárgyaláso­kat. Ez azt teszi lehetővé, hogy a most létrejött kettős koalíció egy harmadik partnerrel is bővüljön. London: A magyarok szor­galmasak, találékonyak a techni­kai problémák megoldásában, ugyanakkor pesszimisták és utál­nak dönteni, és szívesebben csapnák agyon a gazdasági kon­kurenciát, semmint versenyez­nének vele — ezt szűrte le John Mattock angol vállalatvezetési tanácsadó szakember háromhavi magyarországi tartózkodásának tapasztalataként, a The Inde­pendent című brit lap keddi szá­mában megjelent cikkében. MUNKAHELYÜKET FÉLTIK Még ha figyelembe is vesszük, hogy inkább az ellentábor ragad­tatta magát véleménynyilvání­tásra, akkor is elgondolkodtató a bizalmatlanság e nagy mértéke. A közvélemény-kutató intézetek felmérése, ahol nem maga je­lentkezik a véleményét közre­adó, ennél kisebb arányban mu­tatja ezt az ellenszenvet. A leg­utóbbi körkérdés eredménye­ként 39 százalék tartotta fontos­nak Ausztria belépését, 42 szá­zalék azonban úgy vélekedett, hogy teljesen felesleges a csatla­kozás. A rádióműsor alkalmat adott arra, hogy az ellenszenv okait is kutassa, és mint ilyen, a kormány most beindított nagyszabású fel- világosító kampányához megad­ja a kellő támpontokat. Kiderült, hogy a legtöbb vonakodó, vagy tiltakozó munkahelyét félti, a parasztok helyzetéért aggódik, és a környezeti ártalmak elleni védekezést nem látja biztosított­nak. KEGYELEMDÖFÉS A PARASZTOKNAK? Vranitzky kancellár érvei nem voltak éppenséggel újak: a kö­vetkező negyven év, akár akar­juk, akár nem, úgyis másként alakul majd, mint az előző. Ami a munkahelyeket illeti, e tekin­tetben Vranitzky konkrét választ adott: Ausztria EK-csatlakozása 50 ezer új munkahelyet teremte­ne, ha azonban Ausztria kívül marad, akkor nemigen jutna be a nagy piacokra, ami igen előnyte­lenül'befolyásolná az exportle­hetőségeket és a munkaerőpia­cot. Az osztrák gazdaság gyenge ágazatainak ésszerűsítését — Közös Piacon belül avagy kívül — amúgyse lehet megúszni — fűzte hozzá Vranitzky. A leghatározottabban cáfolta azt a feltevést, hogy a közös piaci belépés az osztrák parasztoknak a kegyelemdöfést jelentené; in­kább arról van szó, hogy át kell állni a mennyiségi termelésről a minőségire. Ausztria legyen Eu­rópa delikátesz boltja — mondta. Emellett tévedésnek minősítette azt a feltevést, hogy az EK-tag- ság együttjárna a szigorú környe­zetvédelmi normák feladásával. Sőt, Ausztria átvenné a Közös Piac némely esetekben még szi­gorúbb előírásait. VÁLASZOK AZ ADATBANKBÓL Hogy a kancellárnak a jelek szerint nagyon sokak által hall­gatott érvelése mennyire volt ha­tásos, az csak később derül ki. Tény, hogy az osztrák kormány igen nagyszabású felvilágosítási kampányba kezdett, már csak azért is, mert sok vád érte: az em­bereknek fogalmuk sincs, hogy mit jelent a napi életben a közös piaci csatlakozás. Ha valaki in­formációt akar magáról a Közös­ségről, néhány hete ezt is meg­kaphatja, mégpedig napraké­szen: a kormány tájékoztatási irodát nyitott Bécs belvárosában, ahol adatbankból hívhatók le a válaszok az állampolgárok kér­déseire. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents