Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. február 26., szerda Ez az épület még a hatvanas években látható volt a városközpontban 125 éves a MÁV első vasútvonala II. A személyvonat is csak átrobogott Az 1867-ben átadott vasútvonalon a Tarján-patak völgyében haladva átrobogott Salgótarján nyagyközségen mind a személy, mind a gyorsvonat. Ez a mai utazóknak talán hihetetlennek tűnik, de tény, hogy a községben csupán 1913-ban épült meg a vasútállomás. Létesült ugyan a mai Salgó- tarján-Külső állomás helyén két állandó épület és két raktárhelyiség. Akkoriban azonban úgy gondolták, hogy Salgótarjánnak és Pálfalvának (Pálfalva és Andrásfalva 1909-ben egyesült, 1910-től szerepelt Zagyvapál- falvaként) elegendő lesz egy közös állomás, ezért a két község között félúton építették azt fel. A bányászat érdekét a vasútépítkezésben az a tény is mutatja, hogy a vasútvonal egyik állomása a baglyasi-pálfal- vai-forgáchi bányákhoz Salgótarján déli pontján, a végállomás 1871-ig pedig az északi végpontján, a József-rakodónál épült meg. Negyven évig okozott gondot a községben a vasútállomás színhelye. Jó példa erre, hogy amikor Ferencz József 1880. október 17-én átutazott Salgótarjánon, a Külső állomásnál állt meg csak öt percre,- hogy fogadja a tisztelgőket, Zem- linszky Rezsővel az élen. Mivel Salgótarján község házaitól mintegy 3,5 km-re volt az állomás, ezért ha valaki utazni szeretett volna, akkor vagy vállalta a közel egy órás gyaloglást esőben, sárban, hóban csomagjaival, vagy jobb esetben - tehetősebb lévén - kocsit fogadott, ha kapott. A megrendelt kocsi alapdíja 1 K.20 fillér, személyenkénti díj pedig 60 fillér volt. A Salgótarjáni Lapokban ismereteink szerint 1903-ban vetették fel a község belterületén építendő vasútállomás kérdését, amit hamarosan 1904. októberében a nagyközség vezetői is felkarolták. Ezekben az években már a Vadász Szállóval át- ellenben lévő vasúti őrház mellett szerettek volna egy pavilonszerű épületet emelni, hogy a gyorsvonat kivételével a személyszállító vonat is megálljon a községben, ne csak a vegyesvonat. Ekkorra Salgótarján már 14.000 lelket számláló, ipari és kereskedelmi központi funkciót betöltő nagyközség volt. A kettős vágányú vasútnak a község területén több olyan pontja is volt, mely könnyen megközelíthető lett volna felvételi épület létesítése céljából. A nagyközség vezetői 1907-ben a piactéren lévő közkút és vasútvonal közötti területet ajánlották fel megállóhely céljára. Az ügy fontosságára való tekintettel Jankovich Marcell országgyűlési képviselő 110.000 utas érdekében interpellált Kossuth Ferenc közlekedési miniszternél. Az évtizedes kérelem eddig ugyanis az államvasutak érdektelensége miatt hiúsult meg. Szerintük a kívánság csak az utazó közönség (sic!) szempontjából jogosult, de a kívánság teljesítése a személyforgalom emelését nem idézné elő, csak a forgalmat terelné át egy másik megállóhoz. Tehát a község, mely eddig semmiféle állami kedvezményben vagy előnyben nem részesült, ipartelepeinek áruforgalma és termelése révén jelentős hasznot hajtott az államnak és közvetett formában az állam- vasútnak. Ennek ellenére mégis úgy vélték, hogy a község saját költségén emeljen magának állomást, ahol majd csak a személyvonatok fognak megállni. Az érdekeltek nem nyugodtak bele a kérdés ilyenformán történő elintézésébe, hanem tervezni kezdtek. Úgy vélték, hogy az akkori állomás maradjon meg teherpályaudvarnak, a személyforgalom felvételére szolgáló megállóhely a község által átengedett területen, bent a községben, a jelenlegi piac közelében létesüljön. (Felmerült még az acélgyári vágány elágazásának szomszédságában való építés lehetősége is, de végül elvetették.) Beöthy László kereskedelmi miniszter 1911-ben rendelte el a salgótarjáni Piac-téren egy megálló, illetve a személyforgalom lebonyolítására állomás épület létesítését. Hivatalos átadására 1912 októberében került volna sor, de az építkezés elhúzódott. A tarjániak még egy fél évet a Vadász Szálló előtt ácsorog- tak, de már 1913. április végén a Piac-téren, az épülőfélben lévő állomáson megállt a gyorsvonat, mely akkoriban étkezőkocsikkal közlekedett. A régen várt nap 1913. augusztus 8-án következtt be, amikor Ruttka felől délelőtt 11 órakor megállt a gyorsvonat az új állomáson. A község centruma ezzel a fejlődés új útjára lépett, hiszen épült már szomszédságában a postapalota is. Az egyemeletes vasúti épület a község által adományozott telken, kamatmentes kölcsön biztosításával valósult meg, mely a kortárs szemével „ízléstelen magtár” benyomását keltette. Nem találták olyan épületnek, mely a község főterére illett volna. Falai görbék, peronja alacsony, nyomott, várótermei szűkek. Az új megállóhely tehát nem nyerte meg a tarjáni újságíró tetszését, de fontos volt abból a szempontból, hogy a vasútállomás révén valóban megemelkedett az idegenforgalom és gazdagodtak a kereskedők lehetőségei. Mozgás indult meg. A tétlenség a község létét veszélyeztette már abban az időben is. Mint írták „... mi örökké bányaváros úgy sem lehetünk. Vagy eltűnünk, vagy iparos és kereskedelmi várossá fejlődünk. .. ” Hibei Sz.Ferenc DIÁK panoráma Egy tanév az USA-ban 1. Készülődés a nagy útra... Új rovatunk Gyerekfejjel Sziasztok fiatalok! Ez az új rovat nektek szól. Kéthetente kiválasztunk egy olyan témát, amellyel csak a felnőttek foglalkoznak, s itt, e rovaton belül ezentúl mi is megvitatjuk. Mai témánk: az áremelés. Mi a véleménye erről Mosoni István technika tanárnak? —j^yszer már nyilatkoztam, amikor a benzin árának emeléséről volt szó. Akkor is helytelenítettem az autósokra háruló, fokozatosan emelkedő terheket (súlyadóbevezetés, stb.) Szomorú, hogy mindig a kispénzű embereken csattan az ostor. Rossz dolognak tartom, hogy egy kocsitulajdonos, aki még el sem indult az autójával, a különböző biztosítási költségek és adók miatt majdnem havi kétezer forintot kell, hogy kifizessen. Töröljenek el mindent, ami kötelező (casco, súlyadó, stb. ) és legyen minden a benzin árában! Nektek mi a véleményetek az áremelésről? Egyetértetek-e a tanár úrral? Megvallom, én igen, hiszen egy jó csoki is már 30 forintnál kezdődik, de a finom tejtejmékek fogyasztása is lassan meggondolandó magas áruk miatt. Pedig azt hiszem, mindezeket ti is szeretitek. írjatok hát, ti hogyan látjátok e dolgokat, úgy gyerekfejjel.. . Sándor András _ St. Petőfi Iskola 1991 májusában tudtam meg, hogy lehetőségem lesz egy ösztöndíj-alapítvánnyal az USA- ban egy tanévet tölteni. Akkor még el sem tudtam képzelni, hogy tíz hónapig nem láthatom a szüléimét, barátaimat, iskolámat, szülővárosomat, Salgótarjánt. Többszöri próbacsomagolás után két nagy bőrönd és egy hátizsák lett a poggyászom. Időközben megkaptam az ismeretlen amerikai család levelét is, amelyből megtudtam, hogy Pennsylvánia államban egy farmon fogok élni egy olyan családban, ahol négy testvér van. így naponta iskolabusszal kell járnom a közeli kisváros középiskolájába. Akármennyire is húztam volna visszafelé az időt, elérkezett az az augusztusi nap, amikor a Ferihegyi repülőtéren magamra mosolyt erőltetve felszálltam a londoni gépre. A repülőgépen kitűnő volt az ellátás, bemehettem a pilótafülkébe, láttam a híres doveri fehér sziklákat, de ez sem segített a szorongás, az egyedüllét érzés leküzdésében. Amikor mintegy két és fél órás repülőút után leszálltunk Londonban, kissé elveszetten álltam a csaknem Salgótarján nagyságú repülőtér emberekkel teli csarnokában. Londonból a British Airways gépével repültem tovább New York-ba. Ezen az óriásgépen a székek nagyon kényelmesek voltak, de a tíz órás repülőút egyáltalán nem hasonlított egy kényelmes sétarepüléshez. Az órám magyar idő szerint éjjel tizenkét órát mutatott, amikor amerikai idő szerint délután hat órakor megérkeztünk New York-ba. Vinkó Bence St. Bolyai Gimnázium (Folytatjuk) Akik a megyei lap DIÁKPANORÁMA rovatát rendszeresen figyelemmel kisérik, azok bizonyára emlékeznek arra, hogy részletesen bemutattuk iskolánkat, s tevékenységünket. Akkor elmondtuk, hogy bár korszerűtlen körülmények között, de eredményesen dolgozunk nevelőinkkel együtt. A közelmúltban egy reménysugár csillant fel a jelenlegi feltételeink javítására. Az ön- kormányzat képviselőtestülete egy alapítványt hozott létre az iskola épületének fokozatos felújítására, tantermekkel, sőt tornateremmel való bővítésére. Ha ez mielőbb megvalósulna, talán még több eredményt, dicsőséget szerezhetnénk iskolánknak. Bízunk abban, hogy szüléink, rokonaink velünk együtt örülnek a kezdeményezésnek, s lehetőségeikhez mérten akár pénzzel, akár társadalmi munkával támogatják az alapítványt. Mi, diákok egy műsoros rendezvény bevételét tudjuk felajánlani arra, hogy a tervek ne csak tervek maradjanak, hiszen még mi is szeretnénk élvezni munkánk eredményét. Reménykedünk abban, hogy a helyi üzemek, vállalkozók is hozzájárulnak a cél eléréséhez. Fogjunk tehát össze, gyerekek és felnőttek az iskolánkért! Bakó Tamás, Illyés Ágnes,Mátranovák Iskolások Magazinja - havonta Tíz forintos IMA Intézményünkben most már minden hónapban megjelenik— a gyerekek nagy örömére — az Iskolások Magazinja. Ez az újság sok érdekes híranyagot - sportot, divatot, rejtvényt, poplistát - kínál olvasóinak. Emellett megtaláljuk sorai között a kedvenc sportolót, a híres énekest, a népszerű együttest bemutató írásokat is. Legutóbb pl. a szépségkirállyal, Kopó Lászlóval készített riport volt a sláger. De értesülhetünk belőle közelgő ünnepeinkről; hogyan jött az létre? Igaz, hogy az „IMA” tíz forintba kerül, de javaslom olvasását minden diáknak, mert ezáltal is bővül ismeretanyaga, nem utolsósorban műveltsége. Túri Mónika Dejtári Általános Iskola Haladj lóugrásban a „pontos” betűtől az x-jelűig: a megfejtés egy iskolai foglalkozás. Ezt küldd be címünkre: Nógrád Megyei Hírlap Szerkesztősége, DIAKPANORÁMA. Salgótarján, Erzsébet tér 6. Határidő: március hatodika. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: TITANIC. Könyvjutalmat nyertek: Kelemen Csaba Salgótarján, Nógrádi S. tér 2., Palotai István Karancslapujtő, Bem u. 10., Korkusz József Salgótarján, Ybl M. u. 57. A könyveket postán küldjük nyerteseinknek! V S E T. * E N Ó R E L E S A. A toll mindenkié! Hogyan adózzunk? A Független Alkotók Országos Egyesülete irodalmi pályázatot hirdet, vers, kispróza és dráma műfajában. Eddig nem publikált, máshová be nem nyújtott művekkel lehet nevezni, általános és középiskolás, illetve felnőtt kategóriákban. A témakör szabadon választott, de a pályamunkák lehetőleg közérdekű kérdésekkel foglalkozzanak, a mindennapokat mutassák be irodalmi eszközökkel. Egy alkotó több művet is be- küldhet. A pályadíjakat a későbbiek során határozzák meg, kategóriánként. A jeligés pályamunkákat gépelve, vagy jól olvasható kézírással, pályázatonként két példányban, a Független Alkotók Országos Egyesületének címére - 3300 Eger, Servita út 46. telefon: 36/15-369 - lehet beküldeni, április 15-éig. A pályázók lezárt borítékban mellékeljék a jelige feloldását. Újdonság, hogy az 1992. december 1-én megjelenő Irodalmi Antológiában külön megbeszélés alapján minden pályázó anyagából közölnek hosz- szabb-rövidebb részleteket, és az alkotók nevét. A díjkiosztás az idén júniusban, a nyári könyvnap alkalmával lesz. Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH főosztályvezetője folytatja válaszát az adómentességgel kapcsolatban — a hétfői számunkban - feltett kérdésekre: Megszűnt 1992. évtől a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti és szállötásdíj havi 4000 forintig terjedő adómentesség. (Kivéve fegyveres erőket, testületet, rendőrséget és a rendészeti szerveket a hivatalos állományú tagok esetében). Adómentes a munkáltató által természetben biztosított étkeztetés. Az étkeztetés pénz- beni megváltása teljes egészében adóköteles. A havi 800 forintos adómentesség tehát megszűnt. (Természetben nyújtott étkeztetésnek kell tekinteni, amikor a munkáltató olyan bont, utalványt, jegyet ad a dolgozónak, amely vendéglátóipari egységben kizárólag étkeztetésre váltható be. A munkáltató által természetben nyújtott munkaruha, formaruha és védőeszköz adómentes. Ezek pénzbeli megváltása viszont teljes egészében adóköteles. Amennyiben a munkaruhát a cég pénzéből elszámolási kötelezettség mellett vásárolja meg az alkalmazott, azaz a cég nevére szóló számlát a cég számolja el saját költségei között, úgy az ilyen összeg a magánszemélynél nem bevétel, nem adóköteles. Az egyenruha pénzbeni megtérítésének adó- mentessége megmaradt. A tartósan külföldön foglalkoztatott részére fizetett deviza- ellátmány, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészötő juttatás adómentessége változatlan. A vagyonszerzési illetékkötelezettséggel járó érték megszerzése általában adómentes, kivéve a gépjármű és a pótkocsi formájában, valamint az ingatlanok és a vagyoni értékű jogok cseréjéből szerzett vagyont. A társadalmi szervezettől, továbbá a vetélkedők és a versenyek díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az alkalmankénti 5000 forintot meg nem haladó összeg adómentes. (Nem tekinthető tárgyjutalomnak az értékpapír, a biztosítási kötvény, a takarékbetét, a vásárlási utalvány -kivéve a könyvvásárlási utalványt -, a nemesfémtárgy és az ékszer.) Az ingó vagyontárgyak nem üzletszerű értékesítéséből szármázó jövedelemnél az évi 100 ezer forintos adómentesség megmaradt. Megszűnt viszont a találmány ellenértékének első százezer forintja utáni adómentesség. Haladj lóugrásban! Rejtvény! Rejtvény! A siker titka: az összefogás
